Félegyházi Közlöny, 2006 (15. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 1. szám
2006. január 6. Félegyházi Közlöny Hírek röviden Eredményes évet tudhat maga mögött a “nyerőgép-kommandó". A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a tavalyi évben nyugalom és rend honolt a félkarú rablók között. A legutóbbi akció során a rendőrség és az önkormányzat szakemberei öt vendéglátó egységben - Békás, Gerendás, Piac büfék, Duttyán kocsma, Rózsa söröző - szemléztek. A létesítményekben ezúttal is minden rendben volt. Az üzletekben 18 éven aluliakat szeszes itallal, illetve dohányáruval nem szolgáltak ki, a nyerőgépek üzemeltetésével sem volt gond. Elismerő oklevelet kapott az önkormányzat az idősekért folytatott tevékenységéért. Nem nyert viszont támogatást a város az Idősbarát Önkormányzati Díjra benyújtott pályázatán. Ötvenmillió forint támogatást nyert a Móra Ferenc Művelődési Központ. “A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerű bevonásával” című pályázaton. A pénzt a képzésekhez szükséges tárgyi feltételek javítására a megyei Munkaerő-fejlesztő és Képző Központtal együtt kidolgozott mentori képzésekre, tanfolyamokra használja fel az intézmény. Elkészült a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Kollégium rekonstrukciója megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció. A beruházás műszaki ellenőrzésére kiírt pályázatot az Épinber Kft. nyerte el. A kivitelező személyére kiírt nyit közbeszerzési eljárás már folyamatban van. Elkészült a lebontásra ítélt uszoda csarnokszerkezetének statikai vizsgálata, illetve a medencék állapotfelmérése, valamint a tervezési program összeállításához szükséges műszaki és költségszámítás. Az önkormányzat is tagja lett a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőségjavító Konzorciumnak. A szerződést a múlt hónapban írta alá Ficsór József polgármester. Az idén is folytatódik városunkban az általános iskolás korosztály számára az iskolatej-program. A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáig az önkormányzat a SOLE Hungária Kft-vel kötött szerződést a tej leszállítására. A hulladékudvar építése miatt hat százalékkal csökken a létesítmény környékén lévő lakóingatlanok forgalmi értéke. A szakvélemény szerint a három méteres kerítés nemcsak esztétikailag előnytelen, hanem akadályozza a légmozgást is. A levegőszennyezést tovább fokozza a szomszédban működő szennyvíztisztító telep, illetve a megnövekvő forgalom is. A lakók a felsoroltak miatt kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, miszerint a város az ingatlanjaik értékesítésekor fizessen számukra kompenzációt. A városatyák legutóbbi ülésükön mérlegelve az érveket, úgy határoztak, támogatják a kérelmet. Az ingatlanok értékesítése esetén a város egy éven belül kifizeti az értékcsökkenés összegét. A Kiskunfélegyházi Úszó Egyesület december 9-én tartotta az idei évi munkája értékelését, a legjobb sportolók díjazásával egybekötve, a támogatók és szponzorok jelenlétében. Az egyesület évi rendes közgyűlésére december 16-án került sor, melynek a Móra Ferenc Művelődési Központ kamaraterme adott helyet. Petőfi Sándor születésének 183. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést december 31-én a Kiskunfélegyházi Önkormányzat, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közösen. Az ünnepi program reggel, a Petőfi Emlékháznál kezdődött verses zenés összeállítással. Beszédet mondott Ficsór József polgármester. Közreműködtek a helyi József Attila Általános Iskola diákjai. A koszorúzást követően a rendezvény irodalmi délelőttel folytatódott, a költő nevét viselő városi könyvtárban. Fotó: gulyás Emlékbizottság alakult Félegyházán Idén ünnepli Félegyháza kiváló költője, Falu Tamás születésének 125. évfordulóját. Az évfordulós események koordinálására, lebonyolítására a képviselőtestület emlékbizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Alács Tibor, a város Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottságának elnöke lett. Falu Tamás Félegyháza szülötte, ám az itt élők vajmi keveset tudnak róla. Hagyatéka, szelleme megőrzése, továbbvitele érdekében a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület kezdeményezte, a jeles évforduló évében hozzanak létre emlékbizottságot. Céljuk, hogy a félegyházi kultúra eme kincseit szélesebb körben megismertessék. Az ötletet a város képviselőtestülete is jónak ítélte, és a december 22- ei ülésén jóváhagyta a Falu Tamás Emlékbizottság létrejöttét. Értesülésünk szerint az emlékévben emlékestek, szavalóversenyek, vetélkedők, és más kulturális események kerülnek majd megrendezésre. --Falu Tamás 1881. november 10-én született Kiskunfélegyházán. Egy évvel később szülei Monorra költöztek. Falu Tamás gyermekéveit a Monor melletti Vasad pusztán töltötte. A helyi népiskolában tanult, 1899-ben a kecskeméti református kollégiumban érettségizett. A jogi kar elvégzése után (1907) a monori közjegyzői hivatalban kapott állást. Egy ideig hírlapíró volt. 1918- tól Nagyrőcén, később Dobáson lett közjegyző. 1924-ben Ócsára került közjegyzőnek. 1958-ig működött ezen a pályán. Felnőtt éveiben a költő ritkán járt Félegyházára, ennek ellenére időskori verseiben igazi félegyházinak vallotta magát. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. Petőfi-emlékplakettel tüntették ki 1972-ben. Főbb művei: Hajnali mise, 1905; Majális, 1913; Operencia, 1914; Padok zenéje, 1915; Csipke, 1917; Küszöb, 1920; A halottak is élnek, 1931; Öregek, 1932; Térzene, 1948; Téli kikötő, 1967; Vidéki állomások, 1974; Válogatott versek, 1991. Mondhatni, szülte minden fajta kulturális igényt kielégítő programsorozat várta az ünnepek előestéjén a félegyháziakat. A hagyományokhoz híven a legkisebbeknek a Városháza előtt felállított karácsonyfánál tartottak előadásokat. A zene iránt érdeklődők december 16-án a Szent István templomban a TKIKI Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak hangversenyét, december 17-18-án a Kossuth Lajos Szakiskola és szakközépiskola tornacsarnokában a Kiskunfélegyházi Koncertfúvós Zenekar koncertjét élvezhették végig. A felsőképen a Százszorszép Óvoda csoportjának előadása, míg az alsón, a művészeti iskola hangversenye látható. ________________________________3. oldal Emlékmű a “vörös terror” áldozatainak Nyílt levél Kiskunfélegyháza önkormányzati képviselőtestületéhez Az 1956-os forradalom 50 éves évfordulójának méltó megünneplése Petőfi és Móra városának is kötelessége. E nyílt levélben arra kívánjuk felhívni a képviselőtestület figyelmét, hogy a Hősök ligete téren 1992-ben felállított 56-os kopjafa eldugott helyen áll, ezáltal nem tudja teljesíteni feladatát, az emlékezésre és tiszteletadásra való késztetést. Félegyházán van egy hely, amely méltóbb lenne, s szorosan köthető a XX. századi diktatúrák (fasiszta, kommunista) áldozataihoz. Ez a vasútállomás és az előtte lévő kis tér, amelynek közepét kövekből álló domb s a kövek közül kisarjadó gizgaz “díszíti”. Ez a csúnya kis domb “jelzi” azt a helyet, ahol az egykori Návay Lajos emlékmű állt. Ma már nagyon kevesen tudják, ki is volt Návay Lajos, s még kevesebben, hogy a félegyházi vasútállomáson végezték ki Szamuely és Kun Béla különítményesei 1919. április 29-én két társával együtt. Miért? A gyilkosok indoka: “burzsujok voltak, s a munkások panaszai miatt ölték meg őket”. (BSZ164. szám/1920. Szegedi Királyi Törvényszék ítélete). Az egyik különítményes különös kegyetlenséggel végzett a nyomorék 19 éves Návay Ivánnal. Kétszer rálőtt, „még mindig hápogott” azért megforgatta benne a rohamkést, “csakúgy recsegett”. (B 17164. szám/1920 sz. ítélet). A munkásnyúzó burzsujnak kikiáltott Návay Lajos valójában a dualista Magyarország egyik ismert liberális politikusa volt, aki 1911-12-ben a házelnöki tisztet is betöltötte. Anyai nagyapja Eötvös József, aki újkori történelmünk jeles alakja. Apai ágon is a haladó nemesség soraiban kell keresnünk őseit, hiszen apai nagyapját, Návay Tamást a szabadságharcban való részvétele miatt súlyos börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Návay Lajos közszereplése méltó volt őseihez. A belpolitikai és szociális kérdésekről írt tanulmányaival is elismerést szerzett nevének. Kemény, elveihez megalkuvás nélkül ragaszkodó politikus volt, aki a kor “erős emberével”, Tisza Istvánnal szemben is fellépett egy új választójogi törvény érdekében. Makón és Földeákon (itt volt földbirtokos) máig tisztelettel őrzik emlékét, iskola és tér viseli a nevét. De nemcsak az 1919-es vörös terror e bűntettének okán javasoljuk, hogy tegyük emlékhellyé az állomás előtti kis teret. Szomorú hely volt ez a haláltáborokba hurcolt félegyházi zsidó családoknak, a hadifogoly táborokba indulóknak, s az 1948-as fordulatot követően a kitelepítettek, a marhavagonokba zárt apácák is a vasútállomáson át indultak fogságuk színhelyére. Miként van a vasútnak kapcsolata 1956-tal? Mindenütt - így Félegyházán is - a vasutasok voltak a legmegbízhatóbb hírforrások a forradalom lázas napjaiban. Nem véletlen, hogy sok vasutas esett áldozatul a megtorlásoknak. Ezért kérjük, hogy egy emlékmű kerüljön az állomás előtti kis térre a XX. századi diktatúrák áldozatainak tiszteletére. Jó minta lehet az egykori Návay Lajos emlékmű, melynek képét mellékeljük. Kiskunfélegyháza, 2005. november 23.