Félegyházi Hírlap, 1996 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-12 / 1. szám

1996. január 12. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 3. oldal A képviselők a legnépszerűtlenebbek Mégis bezárják a bölcsődét A legnépszerűtlenebb embe­rek ma a félegyházi képviselők - legalábbis ha a toplistát a 4. számú bölcsődébe járó gyer­mekek szülei állítanák össze. A január 8-i szülői értekezleten mindenesetre úgy tűnt, hogy mellettük Bokros Lajos labdá­ba sem rúghat. Legfeljebb a 25. helyet csíphetné el. Most tájé­koztatták ugyanis a szülőket a bölcsi bezárásáról. illetve a hi­vatalos szóhasználattal élve: át­szervezéséről. Bár a döntést állítólag leg­alább hat éve fontolgatja már az önkormányzat, ezidáig sikerült megmenteni az intézményt. A pénz viszont nagy úr. Márpedig tény, hogy a bölcsődék fenntar­tására egyetlen fillér központi támogatást sem kap a város - hangsúlyozta dr. Molnár Mi­­hályné aljegyző. Mint mondta, van olyan település, ahol vala­mennyi bölcsődét bezáratta az önkormányzat. A félegyházi anyukák tehát ehhez képest iga­zán jó helyzetben vannak, hisz nálunk csak átszervezés történt. Igaz, hogy gyermekeiket febru­ár 1-től a megmaradó három bölcsőde valamelyikébe kell majd vinniük, de ez még min­dig jobb, mintha egyáltalán nem lenne helyük a kicsiknek. Megértették ezt a szülők - mást nem is nagyon tehettek volna -, csak ezt a fránya febru­ár 1-et voltak képtelenek fel­fogni. Csütörtökön még ide kell hozni a gyerekek pénteken pe­dig már a másik bölcsibe. Szombaton aztán maradhatnak otthon. Tényleg nem lehetett volna ennél jobb megoldást ki­találni? Miért nem nyár elején vagy szeptemberben húzták le a rolót? Vagy miért nem lehet még legalább májusig idejárni? (Ennél a megoldásnál még az is jobb lett volna, ha február 2-ig üzemelne a bölcsőde. Legalább az utolsó hetet nem kellene megtörni.) Dr. Molnár Mihályné pró­bálta védeni a mundér becsü­letét, de az elszabadult indula­tokkal szemben igazi érveket nem tudott felsorakoztatni. Iga­zából nem is az érzelmekkel szembeni csatára készült, sok­kal inkább az értelemre kívánt hatni. Ez a város legelhanya­goltabb bölcsődéje, több millió forint kellene a felújításhoz, a gyerekek sokkal jobb környe­zetbe kerülnek majd... A szülők mindennel egyet is értettek, csak a február 1-et nem tudták megemészteni. Pedig Máttyássy Ferencné, a bölcsőde vezetője is az átszer­vezés mellett tört lándzsát. Mint mondta, már az is óriási siker, hogy a másik három böl­csőde megmarad. Már-már el­­csukló hangon érvelt a testület döntése mellett - igazából so­sem tudjuk meg, miért érzéke­nyült el annyira. Talán a bol­dogságtól, hogy a gyerekek végre kiszabadulnak ebből a ro­mos, semmire sem jó, elhanya­golt épületből. Persze volt, aki másra gondolt... Aztán miután kiderült, a tes­tület döntése végleges, ezen már változtatni nem lehet, az anyagiakra terelődött a szó. Mert bár minden kisgyerek he­lye biztosított, a szülőknek az év elejétől mélyebbre kell a zse­bükbe nyúlniuk. Kény­­szerűségből ugyanis az önkor­mányzat bevezette a gondozási díj intézményét. Ez gyerme­kenként 1000 forinttal növeli meg a családi kiadást. Ráadásul április elsejétől várhatóan az ét­kezési térítési díjak is emelked­ni fognak Kiskunfélegyházán - 25 százalékkal, így 88 forint helyett ezentúl 102 forintot kell majd fizetniük a szülőknek. -galambos- Géppisztoly és búvárszemüveg Péntek délután két óra van. A Sinai félszigeten, 30 kilomé­terre az izraeli és az arab határ­tól, egy ENSZ katonai táborban Fekete Nándor magyar sza­kaszvezető leteszi fegyverét, civil ruhába bújik, utána kocsi­ba ül és elhajt a Vörös-tenger partjára. A tengerparton fürdő­zik egyet, majd alámerül egy fényképezőgéppel... Félreértés ne essék, nem folytatásos regényt indítunk Rejtő Jenő nyomán. A katona kiskunfélegyházi, a történet va­lós. A szabadságát itthon töltő fiatalember arról számolt be la­punknak, hogyan és miért ke­rült katonaként a távoli ország­ba. -A rádióban hallottam egy felhívást 1994 tavaszán, hogy békefenntartónak lehet jelent­kezni. Akkor a laktanyában dolgoztam polgári alkalmazott­ként. Csábító volt az ajánlat, el­sősorban a fizetés miatt, így be­adtam a pályázatot. Sikeresen teljesítettem a kemény fizikai tesztet, orvosilag is megfelel­tem. Nem sokkal utána, július elsején már Budapesten, a Zács utcai laktanyában kellett jelent­keznem. -Hogyan fogadta döntését a család, tudta-e pontosan mire vállalkozik? -Bevonulásom után 13 nap­pal született meg a kisfiam. Eb­ből lehet következtetni arra, hogy a család nem igazán örült annak, hogy elszakadok tőlük. De a pénz nagy úr! Már a kikép­zés ideje alatt dupláját kerestem az itthoni fizetésnek. Ez meg­nyugtatta a kedélyeket. Azt nagyjából sejtettem, hogy mire vállalkozom. -Valójában mire vállalko­zott, mit kell tudni egy béke­­fenntartó ENSZ-katonának? -A magyarországi alakulat­ban 120-an voltunk. Kétéves szerződést írtunk alá. A kikép­zés során angolul tanultunk, műszaki kiképzést kaptunk, va­lamennyi ismert fegyvert hasz­náltuk. Egy év felkészülés után sikerült bejutnom az egyiptomi misszióba. -Kik voltak a felkészítők? -Magyar tisztek oktattak bennünket, de amerikaiak és angolok is szemlézték, hogy miként építünk tábort szöges­­drót-védelemmel, és meg tud­­juk-e védeni a feltételezett el­lenséggel szemben. Támadóink maguk a tisztek voltak. Szeren­csére jól vizsgáztunk. -Sikerként könyvelte el, hogy bejutott az egyiptomi misszió­ba. Valóban fontos volt ez? -Frogyne! Valamennyien azért jelentkeztünk, hogy egy­szer csak komoly, külföldi megbízatáshoz jussunk. Anya­gilag is fontos ez. Itthon a csa­lád megkapja a fizetést, s az ott kapott munícióból lehet félre­tenni. Úgy tervezem, még két év szerződést aláírok, mind­eközben összegyűjtjük a lakás­­ravalót, utána pedig elmegyek a rendőrséghez dolgozni. -Ennyire tervezhető a jövő? Teljesen veszélytelen ez a szol­gálat?. -Nem állítom, hogy veszély­telen. Mindenesetre tény, hogy 1981. augusztusa óta, amikor Izrael, Egyiptom és az USA aláírta az egyezményt, a térség­ben fegyveres konfliktus nem adódott. A mi feladatunk elle­nőrizni, hogy a határzónában csak a megengedett fegyverze­tű és létszámú csapatok tartóz­kodjanak. Eddig szigorúan be­tartották az előírásokat. -Hogyan fogadják az idegen katonákat a helybéliek? -Barátsággal. A négy hónap alatt bejártuk a félszigetet, so­kat kirándultunk Izraelbe. Én legszívesebben a tengerpartra megyek szabadidőmben, ahol búvárkodok és fényképezőgé­pemmel a természetvédelmi te­rület csodálatos élővilágát fotó­zom. -Szóval ennyire egyszerű az egész. -Nem egészen. Kemény munka ez, miközben meg kell birkózni a honvággyal. Minde­nesetre még bírom, s remélem nem kényszerülök feladni. hájas Köszönet Hálásan megköszönöm városunk polgármesteré­nek, Ficsór Józsefnek, és a mellette dolgozó kollégái­nak, hogy 1995-ben nemes lelkű segítségükkel hozzá­járultak halmozottan sérült, állandó betegségben szen­vedő kisfiam szanatóriumi gyógykezeltetéséhez. Szo­morú élethelyzetünket fi­gyelembe véve, ezzel édes­apja 8 éve megtagadott se­gítség adását is pótolva, a polgármester úr mérhetetlen emberi odaadását tükrözi, és dicséri képességét, hogy egy életen át hordozott be­tegség megítélésében, és gyógyíthatatlan gyermekem kezeltetésében önzetlenül a segítségünkre volt. Szívélyes köszönettel a beteg kisfiú édesanyja, Kiss Sándorné A család rovására már tudnak takarékoskodni Az 1995. december 29-i Félegyházi Közlöny a képviselő-testület üléséről szóló tájékoztatójában olvashatták a polgárok, hogy az idén a bölcsődékben bevezetésre kerül a havi 1000 Ft összegű gondozási díj. „Takarékossági megfontolások miatt megszűnik a IV-es számú bölcsőde.” - folytatta a tömör, kommentár nélküli hírközlés. A téma folytatódott a Közlöny 96. január 05-i számában. Az önkormányzat ad hoc bizottságot hozott létre a bölcsődék finanszírozási lehetőségének megvizsgá­lására. „Ennek eredményeként 1996. január 31-ével a IV-es bölcsődét megszüntetik...”, feladatait a másik három bölcsőde veszi át, döntöttek a mindenhatók. Hogy az érintetteknek ez elfogadható megoldás­­, az vajmi keveset érdekli az illetékeseket. Az ad hoc bizottság vizsgált, erre építve meghozták a döntést, az érintettekkel meg majd lesz valami. Ismét „minőségi” döntés született városunkban. „Felnőttünk” a gyerekek, a családok helyzete iránt többségében érzéketlen állami szintű döntésekhez. Mindez a takarékosság jegyében történt. Volna néhány tippem, hogy Félegy­háza mivel takarékoskodhatna a közpénzek felhasználásának területén. Ezeket most elhallgatom. Egyrész helyhiány miatt, másrész válaszolják ezt a kérdést meg inkább a félegy­házi polgárok. Esetleg nyilvánosan is - aki mer vállalkozni rá - egy későbbi lapszámban. N. Gy. Bizonytalan az orvosi ügyelet A képviselő-testület döntése értelmében március 31-ig működik a jelenlegi formában az orvosi ügyelet városunk­ban. Több elképzelés is született már arra vonatkozólag, hogyan lehetne átszervezni a minden résztvevője által alkal­matlannak minősített szolgálatot. A tervek készítői azonban elég sötétnek látják a jövőt, véleményük szerint nagyon nehéz lesz összeegyeztetni a szakmai és gazdaságossági szempontokat. Az is előfordulhat, hogy senki nem indul majd a privatizációs pályázaton. Dr. Nánási Éva, a népjóléti osztály vezetője lapunknak elmondta, az átmeneti időszakban az alapellátó intézmény épületében, az ottani orvosok működtetik az ügyeletet, a finanszírozás viszont a kórházon keresztül történik. Az első negyedév végéig privatizációs pályázatot kell kiírni és elbí­rálni, amelynek szempontjait január 16-án kedden tárgyalja meg az egészségügyi bizottság. Dr.Tóth Sándor, a kórház igazgató főorvosa próbaidőnek szánja az elkövetkező három hónapot. Amennyiben gazda­ságos a működtetése és képesek biztosítani hozzá a megfe­lelő szakembergárdát, akkor a kórház saját telephelyén kép­zeli el az ügyelet megszervezését. Ennek több szakmai és gazdasági előnye is van. Lehetőség lenne azonnali konzul­tációra, igénybe vehetnék a laborokat, a műszereket. Azzal pedig, hogy a kórház éjjel-nappal nyitva van, részben meg­takaríthatók az alapellátó épületének üzemeltetési költségei. Jelenleg azonban úgy tűnik, a leterheltség miatt a kórház szakemberei nem tudnak megfelelő létszámú csapatot kiál­lítani. Ráadásul a tevékenység ráfizetéses. Ha ez a helyzet nem változik, a kórház valószínűleg nem pályázik. Dr. Szabó János, az alapellátó igazgatója szerint is a leggyorsabb, legmagasabb szintű ellátást a kórház tud­ná megszervezni. Az állandó gyermekü ügyelet is ott old­ható meg. Intézménye semmiképpen nem pályázna, mert nem kifizetődő a tevékenység a magas költségek miatt. Az ügyelet-ügy érdekessége, hogy máris van pályázat, pedig még ki sincs írva. Dr. Nyúzó Bálint privatizációs szándéknyilatkozatot juttatott el az önkormányzathoz, amit az egészségügyi bizottság megtárgyalt. Az elképze­lésben a szakmai szempontok és a nyereségesség azonos hangsúlyt kaptak. Részben saját rendelőjének eszközei­vel, saját gépkocsijával, részben az önkormányzat feltéte­lezett fejlesztései révén képzelte el Nyúzó doktor az általa igen alacsony színvonalúnak tartott szolgáltatás megre­formálását. Miután szerény nyereséget is ki tudott kalku­lálni, meglepő vélemény alakult ki néhány bizottsági tag­ban. Ha ez tényleg megéri, minek adnánk neked? - kér­dezték. Dr.Nyúzó Bálint ennek ellenére még nem állt el a pályázat tervétől. GO O Az ÚJ ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza­NTEGRÁL ÉRTÉKESÍTÉSRE FELAJÁNLJA­­ A PALMONOSTORA, Postaházi dűlő 168 sz. alatti ingatlanát (volt élelmiszerbolt),­­ A TISZAALPÁR, Móricz Zs. u. 1. sz. alatti ingatlanját (volt élelmiszerbolt) BÉRLETI ÜZEMELTETÉSÉRE FELAJÁNLJA a Kunszállás, Kossuth u. 16 sz. alatti 25. sz. Vas- Műszaki üzletét Érdeklődni: Integrál ÁFÉSZ Központi Irodaházában (Kiskunfélegyháza, Szalay Gy. u. 2.) Muszka Sándor áruforgalmi vezetőnél Kiskunfélegyháza, Tel: 76/463-144

Next