Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)
1882-12-03 / 33. szám
lommal e mozgalom iránt, hogy az bevonván a világi elemet is, majd a katholkua szellemű népneveit nem fogja, mint eddig oly párányi1 közönnyel nézni s a kor színvonalára fogja elhagyott iskoláinkat emelni. Az úgy nevezett pusztakereső (federationális) perekről. Dr. Szivák Imrétől. — Adalékul a jászkun jogviszonyok fejlődéséhez. — Folytatás. Tekintve pedig, hogy az 1840. XXX. t. cz.-nek azon intézkedése, hogy a Jászkun kerületi tagosítások közigazgatási uton voltak,ez a közölhetők hatályon kívül lett helyezne az ennél későbbi törvények u. m. 1869 IV. t. ez. 1. §-ának 1860: XLII. t. ’cz-nek’ az 1871 XXXI t. ez. 18 §. c pontjának 7871 53 t. e. 47 §-ának abbeli intézkedése folytán, mely szerint az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetett a Jászkun kerületek a többi törvényhatóságokkal egyenlősittettek és kivétel nélkül minden arányosítási és tagosítási perek a rendes bíróságokhoz utaltattak mint ezt az erre illetékes legfelső fórumt a főméltóságu kir. Curia, mint legtöbb ítélőszék F. a. határozatában már ki is mondotta, ennél fogva fentiekben előadott előadott sérelmeink orvoslása csakis ezen arányosítási kereset útján történhetik, megjegyezvén, hogy a közlegelőre nézve a felosztást a tagosítás behozatalát — maga a közbirtokosság már elrendelvén, nekünk nem ez ellen, hanem a felosztási aránykulcs ellen van keresetünk is irányozva, de márészt az 1840 XXX. sz.ben engedve volt kivételes közigazgatási tartositási eljárásnak hatályon kívül lett helyezéséből is, és ezenkivül abból, hogy az alkalmazandó felosztási kulcs csak ezen perben leszen meghatározva s a közbirtokosság által ajánlatba hozott, de általunk megtámadott kulcs e per eldőlte előtt úgy sem alkalmazható: önként következik az is, hogy a közbirtokosság által közigazgatási uton foganatba tett tagosítási eljárás alapját nem képezheti, s amennyiben a mérnöki munkálat hitelesítése iránt e kir. törvényszékhez 745 p. 887 sz. a. beadott kérvényére a közbirtokosság a hitelesítés eszközlése előtt a mérnöki főkönyv, a váltság forint arányára vonatkozó felosztási kulcs s egyéb adatok bemutatására utasíttatott, ha esetleg ennek folytán a hitelesítésre a határidő kitűzve lenne is, az megszüntetendő és a tagosítási munkát jelen perrel egyesítendő, s e pernek vadhajtásához leszen utalandó, és ez iránt jelen kereset tárgyalását elrendelő végzés, már intézkedés leszen teendő annál is jsbb, mert a D. által igazolva most már, hgy a felosztási kulcsot is maga a közbirtokság a belbirtokosok mint jogosult felek hozjárulása nélkül — készítette s igy az ami törvényes kötelező jeleggel nem bir sisupán egyoldalú alperesi okmány és mutálat az. Bemutatván fiát Gr., alatt a közbirtokossági, mely srint a közbirtokosságot választott élőké Márk Ádám közbirtokos úr majsai sals képviseli, és igy miután a per tárgyává várt közös javakat a közbirtokosság testületeg tartja hatalmában s birtokában s azok ásott elnöke által intézkedik — alperesül a ereset Illatán ugyan a közbirtokossági elkk idézendő be, de ezen kívül, minthogy az egyes közbirtokosok érdeke eltérő lehet, felezeken minden egyes közbirtokos megidézéét, az ismeretlenek vagy netán meg nem nézhetők részére pedig hírlapi idézés és gon nok kirendelését is kérjük mintázta 1840: XXV. t. cz-ből kifolyó kunsági arányositási erekre szabályul szolgáló főméltóságu kir. Curia, mint legfőbb ítélőszéki H. alatti határozat rendelte , ennélfogva az összes birokosok névsorát J. alatt bemutatván K. aletti képviselőnk által esedezünk: — Méltóztassék jelen arányositási keresetünknek az 1871 53. sz. 46 § ában szabályzott írásbeli eljárás szerinti tárgyalása, tekintve, hogy az arányositási perekben az 1836 XII. t. c. értelmében nincs helye, a kiskunmajsai közbirtokosság képviseletében Márk Ádám majsai közbirtokos urat, mint közbirtokossági elnököt, mint 1 fő rendű alperest a kereset II. talán az 1. alatti névsor.ÄSF.a5AS?tevkkre kinevezendő ügygondnokot pedig fejeteken megidéztetni s az idéző végzést a hivatalos lapban, a törvényszéki táblán és Majsa város közháza kapuján kiszegzés által közhírré tétetni s Majsán helyi szokás szerint nyilvánosságra hozatni, az egyességnek megkísérlése czéljából pedig egyszersmind ennek a perfelvétel alkalmával leendő eszközlésével egy bírói tagot megbízni, és ennek folytán az arányosítás behozatalát a kiskunmajsai közbirtokosság összes közös javai és haszonvételeire s jelesül a majsai 967 sz. tjkviu sor 996 hrsz 2 szor 1031 hrsz. — 3 sor 1032 hrsz. — 4 sor 3702 hrsz. a foglalt ingatlanok u. m. közlegelő, nádasra stb. elrendelni s aránykulcsul kinek — kinek mostani bel és külbirtoka váltságának mennyiségét megállapítani egyszersmind pedig a majsai 967 sz. tjkvben foglalt, az alperesi közbirtokosság által egyéni tulajdonként felosztatni határozott közlegelőnek egyéni tulajdonként leendő felosztását is ugyanezen aránykulcs mellett elrendelni s alperes közbirtokosságot illetve az egyes közbirtokosokat egyetemlegesen méltatlanul okozott felszámítandó perköltségeinkben elmaraszalni, a végrehajtási költségeknek pedig birtokaránylag az összes birtokosok által leendő viselését kimondani. Egyszersmind kérjük az arány kulcsot képező birtokváltságnak az egyes bel és külbirtokok értéke alapján leendő egyéni összeszámlálását elrendelni s ennek eszközlésével átalán a segéd adatok beszerzésével a végrehajtással egy töroszki kiküldöttet megbízni. — Egyidejűleg a kereset tárgyalásának elrendelésével kérjük végre az alperesi közbirtokosság által a felosztani határozott közlegelőre vonatkozólag 1454. 881 sz. a. kért mérnöki munkárahitelesitését a végérvényes eldőlésig beszüntetni. Balog János stb. (Köszet.) Április 1./881. Tekintetes kalocsai kir. Törvényszékhez Balog János és érdektársai majsai birtokos felpereseknek (képv Kelemen Kajetán ügyvéd által Budapesten, Kálvin tér 8 sz. a.) kérvényük a majsai közbirtokosság képviseletében Márk Ádám mint a majsai közbirtokosság elnöke és többi egyes közbirtokosok elleni arányosítást perükben melyben a 828 881 sz. keresetüket kijavítják és a bent elősorolt uj felpereseket bejelentik. — Kelemen Kajétán Márk Ádámnak Majsán. — (Beszet.) Tekintetes Törvényszék! — A majsai közbirtokosság elleni 828 881 sz. arányositási keresetünkben azt adtuk elő : minthogy azonban az A. alatti liber fundiban sincs kitüntetve, hogy az átlag. .. . - . .. szegekből mi esik egy egy belbirtokra t. i. házra vagy szőlőre és az egyes birtokok értékének alapul vétele mellett megejtendő egyénenkénti összeszázalálása nélkül az egyes bel - és külbirtokok váltságának mennyisémeg sem határozható , ezért a birtokváltságnak az egyes bel - és külbirtokok értéke alapján leendő egyéni összeszámolását is az ítéletben elrendeltetni kérjük.“ — A kereset zárkivetésében pedig: „Egyszersmindkérjük az aránykulcsot képező birtokváltságnak az egyes bel és külbirtokok értéke alapján leendő egyéni összeszámlálását elrendelni, s ennek eszközlésével stb.“ Félreértések megelőzése végett azonban ezen kereseti előadásunkat és kérelmünket már most, midőn még Emma csodálkozva nézett vőlegényére, nem szólt semmit, de finom metszetű ajkainak vonaglása mutató, hogy Sándor viselete bántja. A társaság többi tagjai is tétovázva állottak a szakadék előtt, nem tudva, merre keressék az utat. A szürke achiileákkal sűrűn benőtt domb mögül az átellenes oldalon egy piros kendős paraszt menyecske jött feléjük, egyenesen a szakadék felé tartva, s az egész társaság kíváncsian nézett arra, hogy várjon merre fog által jönni- Már egészen a növény hídig ért, s mindnyájan reá néztek, meglepetve annak rendkívüli szépségétől. Egyike volt ez azon megkapó szőke fejecskéknek, milyenek Vácz vidékén a köznép között is nem ritkán ragadják meg a figyelmet. Hófehér arezbőre volt, melyet a folytonos erdőben való lakás tarthatott meg ily szépen gyengéden, s az egészséges hegyi levegő halvány rózsaszint csalt ki e kedves arezra. Arany szőke göndör fürtök folyták körül fehér homlokát, s nagy kék szemeit félénken sütötte le a reá irányult tekintetek előtt. Öltözéke nem volt pórias, ikább a jóizlésű egyszerű középosztályé, s előnyösen tünteté ki gömbölyded idomait. Most egészen a szakadékhoz ért, megfogta egy ott álló fa ágát, s könnyed léptekkel jött át a növényhídon. Sándor mintegy megigézve bámult a ritka szép jelenségre. Emma nagybátyja közelebb ment a menyecskéhez, s kérdé tőle, nem vezet-e kényelmesebb út a másik oldalra. „De igen, felelt az asszony, tessék velem jönni visszafelé, majd megmutatom az utat."* Útközben elmondta a menyecske, hogy őt Szente Esztinek hívják, erdő kerülő a férje, s itt laknak az erdő szélén, egy kis fehér házacskában. Most a városban volt és siet haza, mert férje és kis fia már várják. Nemsokára egy tisztáshoz értek hol az út balra kanyarodott, s a menyecske megmutatta nekik merre menjenek, hogy a rendes országutat megtalálják. Sándor különösen szórakozott lett. A társaság tagjai nevetve emlegették, hogy talán nagyon is mélyen nézett a szép erdőkerülővé kék szemeibe, mire ő szokatlan ingerülten felelt, s a beszélgetést abban hagyta. A kis Emma hallgatagon ment vőlegénye oldala mellett, s jól látta a mohó vágybeli tekintet, mellyel Sándor a szép asszony arczára tapadt, s szive féltékenyen dobogott fel. Mosolygó arczára, s édes szemeire sötét árny borult. Alig várta, hogy hazaérjenek, besietett kis szobájába ott, lefogyott kerevetére és sírt — zokogott keservesen. Maga sem tudta miért. Kínzó sejtelem égette lelkét — úgy érezte, hogy a mai nappal vége lett az ő szép álmainak, s jövő boldogságának. Szegény Emma, sejtelmed nem csalt! Sándor e naptól fogva nagyon hidegen viselte magát Emma iránt. Ritkán látogatta meg, de az eddig megvetett erdőnek és a hegyeknek nagy kedvelője lett, félnap is elbolyongott a hegyen, különösen pedig egy erdőszélen — ott a fehér házikó körül.. . . A szép Eszti férje napközben ritkán volt honn. Sándor megkísérte már egy párszor a férj távollétében a szép asszonnyal megismerkedni, de a szép menyecske kereken elutasította őt, s fenyegette, hogy mindent elmond férjének, ha tolakodásával fel nem hagy. Eszti férje pedig könnyen lobbanó féltékeny ember volt, kivel nem jó lett volna Sándornak találkozni. Sándor könnyű győzelmekhez szokott világfi volt, s a kis Emma odaadó szerelme nem elégítette ki, neki ellenállás kellett. Eszti, kit a szép szavak s aranyos ígéretek nem csábítottak el, s a szerelmi vallomásokra gúnyos nevetéssel felelt, heves szenvedélyre gyulasztotta e fásult szivet. Nem törődött többé Emmával, sem vagyoni körülményeivel, csak azt tudta, hogy Esztinek övének kell lennie minden áron ! Hogy szenvedélye kielégítésével, három életet tenne tönkre, arra nem gondolt, előtte nem bírt értékkel mások száttiport becsülete, s feldúlt boldogsága! Gyönyörű nyári délután van. Az ég jókedvűen mosolyog, s kéken tükröződik vissza a Duna hullámaiban. A napsugarak arany fénnyel vonják be a hegyeket, felkeresik az erdőt, belopódznak annak sűrű lombjai között egy kis fehér házikóba, körülfonják a bölcsőt, melynek fehér párnáin kis szőke angyalfejecske aluszik, s megtörnek a feléjehajló