Kunfélegyházai Híradó, 1882 (1. évfolyam, 6-37. szám)

1882-06-11 / 8. szám

Nyilvános köszönet. A múlt hóban megtartott május havi ájtatosság fényének emelésében közreműködő igen tisztelt úr­hölgyek : Szabó Fáni­a nagysága, Nagy Róza, Draskovits Róza, Ulrich Emilia és Kukányi Gizella kisasszonyok, kik szívesek voltak az oltároknak és Istenanya képének virágokkal való feldíszítését végezni, — fogadják forró köszönetemet. Kunfélegyháza, 1882. junius 7. AGÓCS JÁNOS, esperes-plebános. HÍREK. — A népnevelés érdekében. A Kis­kun-kerületi tanyai tanítók részére, a szünidők alatt gyakorlati póttanfolyam rendeztetik városunk­ban. A póttanfolyam költségeit Agócs János hely­beli esperes-plébános a sajátjából fogja fedezni. Mi­dőn ezen, a népnevelés érdekében tett intézkedést felemlítjük, el nem mulaszthatjuk a nagylelkű es­peres-plébános urnak a nyilvánosság terén is, a hazai tanügy, mint nemzeti művelődésünk egyik leg­­szentebbike nevében forró köszönetet mondani. — Értesítés: A kunfélegyházai városi kath. gymnáziumban az előadások f. hó 16-án fejeztetnek be, az évi vizsgák pedig a következő napokon az alábbi sorrendben fognak megtartatni. Junius hó 19-én, d. e. 7 órakor „Veni Sancte,“ 8 órakor hit­­tani vizsgálat, mind a négy osztályban. 22-én, d. e. 8 órakor vizsgálat a magyar, latin, német nyelvek­ből és történelemből a 4. és 3. osztályban, d. u. 2 órakor a 2. és 1. osztályban, 26 án, d. e. 8 órakor vizsgálat a természetrajz, földrajz, mennyiségtan és rajzoló geometriából a 4. és 3. osztályban, d. u. 2 órakor a 2. és 1. osztályban, 28-án, d. u. 2 órakor sz. gyónás. 29-én, d. e. 7 órakor sz. áldozás. 29-én, d. u. 5 órakor torna- és énekvizsga. 30-án, d. e. 8 órakor „Te Deum“ s utána zárvizsgálat, melyen az iskolai bizonyítványok s ösztöndijjak osztatnak ki. — Az egyes szakvizsgálatokra a m. tisztelt szülők és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak Kun­­félegyházán, 1881—82. tanév junius hó 3-án. Az igazgatóság. — Felhívás. A helybeli önkéntes tűzoltó­­egylet f. hó 11-én, d. u. 5 órakor a városházánál szivattyú-gyakorlatot tart, melyre a tagok s az ér­dekelt közönség ezennel meghivatnak. Uj tagok je­lentkezése valamint ez úttal, úgy egyébkor is elfo­­gadtatik. Parancsnokság. — Népiskolai vizsgálatok. A helybeli róm. kath. hitfelekezeti népiskolákban az ez évi vizsgálatok következő napon és rendben fognak megtartatni. Június 12-én, d. e. a 4-ik, d. u. a 2. fiosztályban; 13-án, d. e. a 3-ik, d. u. az 1. fiosz­­tályban; 14-én d. e. 2. leány-, d. u. az 1. leányosz­tályban; 15-én d. e. a II-ikbeli, d. u. a Ill ik tized­­beli vegyes osztályokban; 16-án d. e. a IV. tized­­beli vegyes iskolában. — Csodaszöllötő. N. S. ur házikertjében valóságos csoda­szöllőtő van. Annyi rajta a szöllő­­fürt, hogy alig lehet tőle levelet látni. Egyik jó ismerősünk vett magának annyi fáradságot, hogy megolvasta a rajta levő egymást érő fürtöket, me­lyeknek száma a 400-at fölülhaladta. — Ha másképen nem lehet. Hogy mennyire dísztelenné teszi az ó-templom és a piacz­­terét az a fatális folyóka, igaz nevén csatorna, mely a L. J. házától közvetlen az ó-templom előtt vezet keresztül a harangozó-lak udvarába, azt mindenki látja és tudja, de ez már sokak előtt talán fel se tűnék, ha csak akkor nem, midőn a nap heve által felforr benne az egyes házak udvarából kivezető csatornákon összegyűlt lé, mely a legfojróbb s kiáll­­hatlanabb bűzt terjeszti 10—15 lépésnyi távolságra is. De annál inkább feltűnik ez az idegen előtt, a­ki gyönyörű köutunkon keresztül hajtat a városon, vagy a­kinek itt lévén dolga, útját épen mellette vagy keresztül rajta teszi meg. Egyre száz, bátran lehető volna, hogy örök fogadást tesz, arra többé még csak nem is közelíteni. Rég ideje már annak, hogy a szóban levő csatorna beboltbajtásozása tény­­nyé váljék , de még eddig nem sikerült. Örömmel jelezhetjük azonban, hogy legújabban oly kezek in­dították meg e tekintetben a mozgalmat, melyeknek tevékenységét okvetlen siker fogja követni. Városi rendőrségünk pedig addig is úgy segít a bajon, a mint lehet. Időnkint ugyanis kihányatja belőle az élő bűzt terjesztő pocsoját s homokbeöntés által te­szi nem csak azt kiállhatóvá, hanem a zsibárus-ut­­czában levőt is, mely ha szintén bebolthajtásoztat­­nék egyike volna a legszebb kis utczáinknak. — Eső és kevés jég. E hó 5-én távoli égdörgés és gyakori villámlás tették figyelmesekké, hogy meg fognak nyílni az ég csatornái és áldásos esőnk lesz, mely felfrisit mindent s uj életet önt a nagy természetbe. Úgy 9—10 óra közt este csak­ugyan megeredt a zápor s rövid idő alatt meg lett locsolva határunk nagy része. Kisszállásán kevés jég is volt, kárt azonban semmiben sem okozott. — Ujneme a kártékony szőllőher­­nyóknak. A múlt vasárnap egy egész csomó szől­­lőlevél lett felmutatva előttünk, melynek mindegyi­kében egy-egy kártékony hernyó volt, mely az it­teni szőllőhegyekben az ez előtti években még alig lett volna található. A felmutatott szőllővesszők majdnem egész hosszában keresztül voltak fúrva a szóban levő kártékony hernyók által, s a rajtuk levő terméssel együtt semmivé téve. A még eddig előt­tünk ismeretlen hernyó színe fölül sötét zöld, alul kissé fehéres-zöldes, feje egészen fekete, mely egy vékony fehér szalagalakú kereszt csik által van a törzstől elválasztva, vastagsága egy közönséges vé­konyabb gyufaszál vastagságával egyenlő, hossza körülbelül két centiméternyi lehet. Pihenéskor egy­­egy szőllőlevélbe veszi magát, mely szivar alakúvá göngyölődvén össze, csakhamar megszárad. Ha nyughelyén háborgattunk, oly sebesen fut, hogy az ember alig képes szemmel kisérni. Az illető felmu­tató állítása szerint majdnem minden 10—15-ik tő­kén észlelhető. — Egy kis felvilágosításul. Lapunk előbbi számaiban fel lett véve a „Községi értesítő“ czímű rovatban, hogy a­kiknek 50 hektoliteren fe­lül eladó boruk van, azok jelentkezzenek Móczár József tanácsnok urnál. Erre nézve egy kis felvilá­gosítással kell, hogy szolgáljunk. Ugyanis nem azért kéretett fel a közönség az e tárgybani jelentkezésre, mintha Móczár József tanácsnok úr bort vásárolna, hanem a megye alispánja által 11024/882. számú rendeletnek kívántatik ez által elég tétetni. A megye alispánja ugyanis felhívja a községek elöljáróit, miszerint a Miklós Gyula borászati kormánybiztos által, a borászati törzskönyv összeállításához szük­séges adatok felvételére szolgáló s hozzá beküldött bejelentési íveket töltessék ki s azokat hozzá terjesz­­szék be. Ezen dolog keresztülvitele végett lett a kö­zönség tudomására hozva a fentebb említett hirdet­mény. Egyébként e helyütt már most mi is felhívjuk a bortermelő közönséget, hogy e tárgyban ugyan­csak Móczár József tanácsnok urnái legyenek szíve­sek jelentkezni, miután a megye alispánja által tett felhívásnak csak ez esetben tehet eleget a városi elöljáróság. — Egy lépéssel el­ő­bbre, Pünköst má­sod napján tanítói értekezlet tartatott városunkban, melyen több vidéki tanító is részt vett. Jövetelük czélja volt, a váczi püspök ö­nméltósága által lekül­dött „Vácz-egyházmegyei tanítók egyesülete“ alap­szabályainak megvitatása. Az értekezlet lefolyásáról bővebb értesítés fekszik előttünk, helyszűke miatt azonban jövő számunkra kellett hagynunk. — Megyei élet, Pest-Pilis-Solt-Kiskunme­­gye törvényhatósága f. hó 6-án s következő napjain tartá évnagyedes közgyű­.l.'ét, melynek lapnak be­zártáig történt lefolyását a következőkben adjuk: Az első helyen felolvasott alispáni jelentés, megem­lékezvén Simonyi­ Ernő megyei bizottsági tag elhuny­téról, a megye közegészségi viszonyait kielégítőnek mondja. A himlő Nagy-Kátán, Bogyiszlón, Patyán, a kanyaró Péczelen, a vörheny Aszódon lépett föl járványosan. Több községben azonban a járvány­bajok megszűntek. A személy- és vagyonbiztosság állapota is kielégítő.Ehelyütt kiterjeszkedik a jelen­tés Solt községben előfordult zavargásra. E szerint a vizsgálat az ügyben folyamatban van. A­mi a vetések állását illeti, ezekről a jelentés azt mondja, hogy az őszi vetések a megye legnagyobb részében jól álla­nak, a tavasziak azonban, úgy a szőllő és gyümölcs is a májusi fagyok által sokat szenvedett. A kapás növényeket sok helyen újra kellett ültetni, emellett­­több vidéken a jégeső is okozott károkat. A májusi fagy leginkább sújtotta a váczi felső járás egy ré­szét. A napirenden levő tárgyak közt a sorrend megváltoztatásával csakhamar tárgyalás alá került a Szatmár megyei körirat az oroszországi zsidóbe­vándorlás korlátozása iránt. A megye állandó vá­lasztmánya elfogadná az indokolást, melylyel Szat­­már megye kérvényét támogatja, még első helyen nemzetiségi szempontból is ajánlja a bevándorlás meggátlását. A bevándorlók akár vallásuk, akár faji tulajdonságaiknál fogva polgártársaikhoz si­mulni nem tudnak, régi szokásaikhoz, egy bizonyos felvett nyelvhez ragaszkodnak. Hazánkban pedig, hol úgy is sok a nem magyar elem — nem látszik üdvösnek magyarul nem tudó s tudni nem akaró elemeket befogadni, hanem kívánatos lenne az oly népnek határozott kitiltása az országból. Nemzeti­ségünket most már veszély nem fenyegeti, de elfo­gulatlanul szemlélve viszonyainkat, daczára az ide­gen nemzetiségűek örvendetesen tapasztalt magya­­rosodási hajlamának, lehetetlen be nem vallani, hogy mégis sok kívánni való va­n e téren, s hogy a ki névleg most már magyar és a ki külsőleg ma­gyarnak mutatja és vallja is magát, magyarnak a szó valódi értelmében nem, magyar hazafinak soha nem tekinthető, így lenne az az orosz zsidókkal is. A további indokok közt felsorolja az állandó választ­mány a kulturális indokokat s azt, hogy a tömeges bevándorlás belnyugalmunk megzavarására vezetne. Indítványozza tehát az állandó választmány, fogadja el a közgyűlés, hogy a képviselőházhoz, esetleg a kormányhoz az oroszországi zsidók bevándorlása, a már bevándorlottak kitiltása iránt indokolt felter­jesztés intéztessék. A közgyűlés egyhangúlag, felki­áltással elfogadta az indítványt. A felterjesztést a kormányhoz fogják intézni. Szatmár megye átiratá­nak letárgyalása után, a megyei állattenyésztést előmozdító egyesület alapszabályai kerültek megvi­tatás alá. Azután a javaslatot általánosságban elfo­gadták, a részletes vitánál, annál a szakasznál, mely a kötelezőséget mondja ki, melyben Jordán, Föld­­váry, Tahy, Bossányi, Halász Bálint stb. vettek részt. Végre is a 6. szakaszt elfogadták s az alap­szabályjavaslat többi pontjait nagyobb nehézség nélkül tárgyalták le. Az ülés további folyamán több nyugdíj és segély iránt beadott kérvényt intéztek el, s Viczián Ádám megyei főpénztárnok terjesztette elő számadását, a megyei házipénztárról 1881-ben, továbbá a kezelése alatt levő különféle alapokról és alapítványokról, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. — Gyászhir. Kovács Ferencz, pestmegyei aljegyző, a sokak előtt feled­etlen hű barát, a jeles tehetségű s kitűnő képzetségü fiatal erő, a kedves, ritka jellemű emberbarát, az egykori „Félegyháza és Vidéke“ lap rendes munkatársa f. hó 6-án, esti 10 órakor, hosszas szenvedés után egy jobblétre szenderült. Hűlt tetemei az elhunytnak f. hó 8-án, a róm. kath. egyház szertartása szerint tétettek örök nyugalomra. Béke poraira! — Rendőri hírek. A lopások városunk és határ területén napi rendben vannak, s alig említet­tük Rádi Sándor szerencsétlen kimenetelű tolvaj ül­dözését, már ismét, és amainál vakmerőbb eset adta magát elő. Ugyanis ifj. Dobos Imre puszta ferencz­­szállási tanyájától f. hó 6. és 7. közötti éjjelen isme­retlen tolvajok birkát akartak lopni, szándékukat azonban D. I. neje, — aki férjével együtt a konyha ajtóban aludt, s a zajra felébredt — észre vette, első gondja természetesen az volt, hogy férjét fel­­költse, mit a tolvajok észrevévén, egy közülök aki alkalmasint az alvók feje fölött őrt állt; — az asz­­szony fejére egy erős ütést mért, mire a férj is fel­ébredvén a tolvajjal nyalábra ment, mit látván a másik két jó madár, társuk védelmére siettek, s ta­lán D. Imrét agyon verik, ha neje, — kinek e köz­ben eszébe jutott, hogy ők a horgot lefekvés előtt maguk mellé készítették — férje védelmére nem siet, mire azután a tolvajok megfutamodtak. — Ugyanezen éjjelen a városban özv. Pál Jánosné háza feltöretvén, onnan panaszos állítása szerint 145 frt. értékű holmit vittek el; — nyomoztatik. — A régi ötforintosokról. A jelenleg még forgalomban levő, 1866-ik évi julius hó 7-éröl keltezett 5 forintos államjegy­eg legközelebb bevo­natnak a forgalomból s fizetésképen csak is e hó 30 ig fogadtatnak el. Ea idra tut 1650. évi decz. 31-ig ugyan még túladhat valaki a régi 5 forinto­­sokon, de csakis fizetésképen a központi állami pénztárnál fogadtatnak el. — Az üstökös. Azon hirt „üstökös jön“ napjainkban a közönség nagyon hidegen szokta fogadni. Rejtélyes természetének kutatását nyugod­tan a csillagvizsgálókra bízza, miután a tudomány által megvilágítva ez az égi kísértet minden félel­­metességét elvesztette. Mindamellett néha-néha oly oly rendkívüli s a csillagos égen hallatlan körülmé­nyek közt jelenik meg, hogy közérdekesség tár­gyává lesz. Olyan a most megjelenő üstökös is. A csillagászok előtt ugyan nem ritkaság az üstökös, hisz minden évben fedöznek fel néhányat, de ezek rendesen csak égi párákként jelennek meg s csak nagy távcsövek által figyelhetők meg; különben pe­dig, ha szabad szemmel is láthatók, csak sötét éjjel igen szerény fényben szoktak ragyogni. De az idei üstökös fura természetű, merész, fényes nappal fogja magát bemutatni. Ezt a sajátságos ritka tüne­ményt,­­mert hát Krisztus után csak 12 ily esetet említenek) június 10-ike körül fogjuk csodálhatni, ha felhők meg nem irigylik tőlünk a rendkívüli érde­kes látványt. Az üstökös márczius 18-án merült fel a világtér mélységéből, mint nagyon homályos hosz­­szúkás folt és azóta mindenfelől szorgalmatosan megfigyelték. Számítás szerint pályája oly irányt vesz, hogy június 10-én a naphoz 3 millió mért­­földnyire fog közeledni. Ily nagy közelben a nap fénye­s melegsége 400-szor erősebben hat mint mi­­nálunk, minnélfogva az üstökös oly hatalmasan fog ragyogni, hogy a nap szomszédságában is látható lesz. Abban a nagy hőségben, mely ha különös vi­szonyok nem akadályozzák, több ezer fokra is rúg, a minőben már a sziklák is elolvadnak, 10—20 mil­lió mértföld hosszú üstököt bocsát ki, a­mely mindig a naptól el van fordítva és egy másod­perczben 22 mértföldet haladó sebességgel rohan át a nap köze­lében június 10-én. Ennyit a nagyszerű tünemény­ről általában. A­mi megjelenését tüzetesen illeti, ná­lunk június első napjától fogva az Auriga és Perseus nevű csillagzat között nyugat felé, Capella igen fé­nyes csillag mellett rohamosan és egyenesen a nap felé mozog. Június 10. és 11-én legtündöklőbb fény­ben fog ragyogni, s azért 10-ike előtt jobbra a nap fölött, legjobban épen déli időben körülbelül oly lát­szólagos távolságban a naptól, mint átmérőjének nyolczszorosa lesz látható. 10-én délután látszóla­gosan a nyugati oldalán kerüli a napot, és pedig a közelségénél és sebességénél fogva oly gyorsan,, hogy még az­nap saját szemünkkel is meggyőzöd-

Next