Félegyházi Hírlap, 1885 (4. évfolyam, 17-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

IV. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt., negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 10 krajczár. Megjelenik minden vasárnap. 45. szám. Félegyháza 1885. november 8. Félegyházi Hírlap. Felelős szerkesztő: Dr. Holló Lajos. Laptulajdonos: A Petőfi könyvnyomda társaság. Szerkesztőség CS kiadóhivatal. Vasúti főutcza, Szabó Imre­­féle ház a társaság nyomdájában. Hirdetések díjszabály szerint. Városi kölcsönügyünk. El van határozva, hogy a vendég­lő és kaszárnya felépittessék; a város­házi helyiségek kibővitése és e czélból a városházának a vasúti főutcza olda­lán leendő kiegészítése szintén közgyű­lési határozatta lön. A tegnapi napon (szombaton) tar­tott közgyűlés megbízta a vendéglői bizottságot, hogy a 80.000 frtot vegye fel, azon természetes utasítással, hogy be­látása szerint, de egyúttal felelőssége mellett is, a lehető legelőnyö­sebb kölcsön felvételére nézve tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az első hazai takarékpénztár már kombináczióba is hozatott, mint hite­lező. Nagyon helyes, ha ennek kölcsöne legkedvezőbb a városra nézve. De na­­gyon természetes, hogy mást kell kom­bináczióba hozni, mihelyt pénzügyileg, vagy egyéb tekintetben másnak aján­lata lesz kedvezőbb a városra nézve. Mi két szempontból szólunk a kérdéshez. Először, hogy ne csak 80.000 frtos kölcsön felvételéről intézkedjünk most, mert a vendéglőre szükséges lesz kö­rülbelül 80 ezer frt., a kaszárnyára 60 ezer, ez összesen 140 ezer forint. A városházának vasúti utczai szárnyára kell 25 ezer frt, ez ugyan kikerül a birtokosság által átadandó öszszeg­­ből, hanem van még a városnak mintegy 17 ezer frtnyi tartozása, részint a helybeli takarékpénztárnál, részint a ' ... ’ 1­1 . n . 1­1 V . ' 1. . \ 11-14701 i­ múlt ejcv. pn ' vaf bernek igen jó kölcsönök lehetnek, de a városnak d­r­á­g­á­k, mert nemcsak kamatlábuk magas, hanem a mi leg­főbb baj, sohasem törlesztetnek s igy állandó és örökös terhét képezik a vá­rosnak. Azonkívül közpénztárunk örö­kös zavarokban szenved, a pénztárnok kijelentette, hogy ezen csak egy kö­rülbelül 10,000 frtnyi tartalékalap se­gítene. Mindezt egy kölcsön­ügyi bi­zottsággal kellene megvizsgáltatni, a szükséges össszegeket általa teljes pontossággal kitüntettetni s a dolgot ez­után kellene meggondoltsággal és kö­rültekintéssel megoldani. A dolog úgy sem nagyon sürgős, tavasz előtt az építkezést nem kezdik meg A­mi pe­dig a kaszárnyaépítésnek bizonytalan idejét illeti, a kölcsönt lehet bizonyos maximumig megkötni s a pénzt csak a szükséges időben felvenni. Szóval: cogita rursus, fac cito! A másik észrevételünk az, hogy ne praejudikáljon nekünk semmi, ha­nem onnan szerezzük be a pénzt, a­honnan legolcsóbban kapjuk. Két pénzintézet jő kombináczióba ezen pénzszerzésnél, u. m. az első ha­zai takarékpénztár és az osztrák-ma­gyar bank. Habár részletekbe menő dolog is, minthogy mindnyájunknak zsebét ér­dekli, nem lesz felesleges dolog­ a két pénzintézet kölcsönü­gyeivel kissé ala­posabban foglalkozni. Az alábbi adatok lehetősége szerint pontosak, 200 ezer frt. kölcsön­alapot azonban csak azért vettünk fel, hogy áttekintésünk köny­­nyebb legyen. Természetesen azon ada­tok megfelelő irányban több, vagy kevesebb kölcsönre épp úgy alkal­mazhatók.­­­ltalában kölcsön kettőre adatik, u. m. 1.) jelzálogra 2.) városi k­ö­z­j­a­v­a­d­a­l­m­a­k és jövede­l­­m­e­k­r­e, mely utóbbiak kölcsönzés esetében felsőbb hatóságilag’ leköten-O ” dők.­­ E kettőn kívül lehetne ugyan még pl. váltóra is kölcsönözni, csak­hogy ezen kölcsönzési mód egy terivászd­é­aon figyelembe nem ! Az előbb érintett két kölcsön azu­tán törleszthető vagy 32, vagy 40 és ös év alatt, a szerint a mint a város rövidebb idő alatt óhajt megszabadulni a tehertől, vagy pedig valamivel h­osz­­szabb ugyan, de egyenletesebb teher­nek akarja magát alávetni. Ezen két főelv mellett az említett két pénzintézetnél négyféle kölcsön vol­na köthető. 1.) Jelzálogkölcsön 32 éves tör­lesztésre az első hazai takarékpénztár­nál. Leköthetők csupán földbirtokok (házak nem), a kölcsön kifizettetik készpénzben. Kamat 6 %, törlesztés 1%, öszesen 7%. 200.000 frt kölcsön 32 éven ke­resztül tehát törlesztendő lenne (7 fo­kal) évenként . . . 14.000 írttal. 2. ) Jelzálogkölcsön 32 éves törlesztésre az osztrák- m­agya­r b­a­n­k 1­­51. Leköthetők földbirtokok és bérházak. A bank fizet 5%-os zá­loglevelekben (ezek börzei jegyzése fú­lió 3-án 102 frt), a beváltásért Wi­ed %-ot a bank leszámít, kamat 6%, törlesztés 1%, összesen 7%­E szerint 200.000 frt tényleges kölcsön 32 éven keresztül törlesztendő lenne (tulajdonkép 6.914%-kal) éven­ként .............................. 13.828 írttal. 3. ) Kötvén­y­k­ö­l­c­s­ö­n 40 és­­/% éves törlesztésre az e. h. t­a­k­a­r­é­k­­p­é­nzt­á­r­t­ó­l. Lekötendők a községi közjavadalmak és jövedelmek. Az in­tézet fizet 5%-os záloglevelekben (me­lyek börzei jegyzése f. hó 3-án 99 frt 75 kr.) Kamat és törlesztés össze­sen 674%-200.000 frt tényleges kölcsön 40 és 70 éven keresztül (tulajdonkép 6.2­5%-kal) törlesztendő volna éven­kint....................12.531 frttal. 4. ) Jelzálogkölcsön 40 és 72 éves törlesztésre az osztr. magv. banktól. Leköthetők földbirtokok és bérházak. A bank fizet 4%-os zálog­levelekben (börzei jegyzésük f. hó 3-án 7.4 kr.) , a bank a beváltásért 14.%­­ímit és­ törlesztés összesen 5#/4%. *181 "í­ n­vleges kölcsön Tehát 40 éven ’t keresztül tör­lesztendő lenne (tulajdonkép 5,88%-kal) évenként........................ 11.734 írttal. Ezen négy kölcsönnemet most — eltekintve minden mástól — egyedül pénzügyileg vizsgálva, egyszerre feltűnik, hogy mind a 32 éves, mind 40­­ éves törlesztésnél a bank kölcsönei jóval előnyösebbek az e. h. takarék­­pénztár kölcsöneinél, így különö­sen a 40 éves kölcsönnél a takarék­­pénztárnak évenként 800 frttal kellene többet fizetni, mint a banknak, a­mi 40 év alatt csak tőkében 32 ezer frtot tesz ki, takarékpénztárba helyezve, szóval tőkésítve pedig 40 év alatt több mint 120,000 írtra növekednék, a­mi nagyon tekintélyes megtakarítás lenne a városra nézve. Másodszor feltűnik az is, hogy a 40 éves törlesztés egyenletesebb és így aránytalanul könnyebb, mint a 32 éves. A banknál pld. fi­zetni kellene 40 évi törlesztésnél éven­ként 11,734 frtot, a takarékpénztár­­nál 32 évi törlesztésnél kerek 14,000 frtot, a különbség 2,266 frt. Ott kel­lene tehát még további 8 és 70 éven keresztül 11,734 frtot fizetni, itt 32 éven keresztül 2,266 frtot, a­miből rövid számítás után kitűnik, hogy a 32 éves kölcsön aránytalanul drágább, mint a 40 éves. De ha ezen előny más összeha­sonlításnál nem is ilyen szembetűnő, el kell ismerni, hogy a jövő szám­ára(!) eszközölt hasznos beruházásokról van szó, a tehernek hosszabb időre való egyenletes megosztása sokkal kívána­tosabb, mint az az előny, hogy pár év­vel előbb szabaduljunk meg a tehertől. Pénzügyileg tehát legelőnyösebb lenne a banknak 40 éves kölcsönét felvenni, melynél a kamat és törlesz­tés alig rúgna együtt többre, mint 574%, és leghátrányosabb a takarék­­pénztárnak 32 éves jelzálogkölcsönét elfogadni, mely nettó 7 he-tel volna csak amortizálható. De hát a politika az exigenc­iák tudománya. Nem az a kérdés egészen, hogy vilin­ legjobb, hanem hogy hogyan lehet a városnak a kölcsön­ügyletet megkötni. Minden jövedelmeinknek lekötése nagyon nehéz dolog. Hogy a város esetleg gátoltassék bérletek, regálék s más közjavadalmak kezelésében és hasznosításában, az nagyon kétélű fegy­ver, melylyel meggondolva kell bánni; mint tudjuk, Szolnok város egy milliós kölcsönénél is ez képezte a nehézséget. De még drágább is, mint a jelzálog­kölcsön,­­melyet ugyancsak 40 évre évenként 800 írttal olcsóbban kap meg a város, a mely járadéknak 40 éven A kiállítás bezárása. — November hó 4. — A fenti napon rekesztette be a trón­örökös hivatalos szertartások között a kiál­lítást, mely az ő védnöksége alatt mutatta be a magyar ipar produktumait, a magyar haza most élő nemzedékének szellemi és kézi alkotásait. A kiállítás ünnepélyes berekesztésére megjelentek a királyi pavilon előtt Tisza Kálmán miniszterelnök, Bedekovics Kálmán h­orvát miniszter, gróf Szapáry Gyula pénz­ügyminiszter, Kemény Gábor báró, közmun­ka és közlekedésügyi miniszter, Trefort Ágoston kultusminiszter, Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­niszter, az orsz. bizottság és a kiállítási tisztviselői kar, élén dr Matlekovics Sándor és gróf Zschy Jenő elnökök stb. A trónörökös pontban 10 órakor, a jelenlevő óriási közönség lelkes éljenzése között lépett ki a királypavilonból s a ke­leti lépcső legfelső szakaszán foglalt állást, mig gróf Széchenyi kereskedelmi miniszter beszédét elmondotta. A miniszter beszédét követő hosszan­tartó éljenzés lecsendesü­ltével, Rudolf trón­örökös szólott, mint a kiállítás védnöke. Kifejezte a királyfi magas megelége­dését a nemzet alkotó ereje s elismerését azok iránt, a­kik a kiállítás sikerének eme­léséhez ernyedetlen kitartással s buzgó lel­kes fáradozásukkal járultak. Reánk nézve, — úgy­mond, —­kik szerencsések voltunk ezen műben részvehetni, a legszebb jutalom és büszkeség azon öntudat, hogy hazánk­nak szolgáltunk, azon hazának, melynek szent földéhez a hűség és gyermeki szere­tet legszívósabb kötelékei csatolnak ben­nünket. Az ünnepély után az iparcsarnokba vonult a trónörökös kíséretével s megtekin­tette az impozáns emelvényt, melyet azon alkalomra szántak, ha kedvezőtlen idő ese­tén az ünnepély a királypavillon előtt meg­tartható nem lett volna. Ezután rövid időzés után odahagyta a kiállítás területét. Berekesztő bankett, szokott ünnepies dikeziók, ez a mi még hátra van, aztán lelohad a lelkesedés lángja, szétoszlik a mámor s a nemzet újra hozzá lát a mun­kához, K­leidnek alkotásaiból a külföld megis­merte és becsülni tanulta ez országot. A nemzet szintén megismerte önmagát, felis­merte erejét minden téren, melyből kitar­tást és reményt meríthet egy szebb jövő iránt. Azok a pompás paloták, csarnokok ott a Blondin-téren, miket estenben a villamos fény sugárüzönbe fü­rösztött s mik a ma­gyar haza földjének terményeit, hegyeinek, vizeinek világát, összes kincseinek egész tárházat rejtek magukban, nyomtalanul el­tűnnek a föld szik­éről s csak egy-két szilár­dabb alkotásé épület fogja mutatni, hogy 1885. nyarán itt volt bemutatva a nemzet alkotó ereje. Mikor majd a rombolás munkája be lesz fejezve s a tér, melyen egy fél év alatt az egész ország népe megfordult s egy nemzet munkás polgársága versenyezett, új­ra puszta és néptelen lesz, ha majd a tün­dén képnek, melyet az országos kiállítás élénkbe tárt, csak emléke fog élni közöttünk, nem pusztán ragyogó szépségének emléke fog bennünket elragadni, hanem erőt, bizal­mat merítünk belőle a jövőre s levonjuk azokat a nagy tanulságokat, mik egy nem­zetet a tovább haladásra ösztönöznek. Jól esett szivünknek látni az elisme­rés annyiféle nyilvánulását a külföld részé­ről, mely elkü­ldötte képviselőit, hogy fe­jezzék ki ország-világ előtt hódoló elismeré­sét Budapest fejlődése és Magyarország kul­túrái haladása iránt. Alig két évtized meg­lepő alkotásai bizonyítják, mivé lett ez or­szág s hova fejlődött fővárosa, melyet ha dicsérettel halmoznak el, az egész nemze­tet illeti az elismerés, mert Budapest azt a helyet foglalja el hazánkban, melyet a szív az emberi organizmusban. Mindenesetre egyik legjelentősebb moz­zanata a magyar nemzetnek kultúr­történe­­ti szempontból az országos kiállítás, hol be let mutatva a nemzet értelmi fejlettsége és anyagi előhaladása; ott fog ez­­ragyogni a tör­énet lapjain, a legvéresebb csaták mel­let , mint a munka békés küzdelme a kul­túr terén. —­. H . Intés. Inczédi Lászlótól. Ifjúságod tündérkertjét Járod még ma boldogan m­ajd, de alig tekintesz szét. A varázskert oda van. F­ehér hajjal, sötét szívvel Állsz a hideg sír előtt És a­hova csak virágért Jártál eddig, nyugalmáért Óhajtod a temetőt. É­ltél-e már ? Szerettél-e ? A­z idő nem kérdi meg, A bárhogyan fukarkodtál, Elrabolja kincsedet. M­ondhatod, hogy a jövőre Bíztad boldogságodat — S­záll az idő sebes szárnyon, S mig merengsz az eltűnt álmon, Már feletted elhaladt, M­it törődöl hát a múlttal, M­it bajlódál a jövőn­él Élj vígan a pillanatnak, M­it sorsod nyújt kedvezőn. Legalább ha hajótörten Ülsz a sivár partokon, E­mlékeid bűvös szárnya Elvezet, a tündér tájra, hol hölgyed, egykoron,

Next