Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1906 (24. évfolyam, 3-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
a FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI IHA ADÓ 1906. j. iziusr 21- tanitónőképezde hiveit két nap alatt egy erős táborrá tömörítette össze, amit mutat az is, hogy két nap alatt az Almássy féle indítványt 77 képviselő írta alá, mi élénken dokumentálja, hogy a tanitónőképző hivei a közgyűlésen többségben vannak. E nagy többség elé került a bizottság előterjesztése, melynek jövendő sorsa előre tudva volt. E jelentés kifejtette a bizottság álláspontját, mely röviden oda kulminált, hogy a négy polgári iskola fölé állítassák fel még két osztályú felsőbb leányiskola , ha lehetséges, ennek betetőzéséül még két évi gazdasági tanfolyam. Erre következkezett a hosszú indokolás, mely nem annyira a felsőbb leányiskola létesítésének megindokolása, hanem inkább a tanítónőképezde ellen való támadás volt a tetszetős és csábító ellenérdek színes kidomborításával, mi erős tiltakozást keltett már a jelentés előterjesztésénél is. Az előterjesztés után, mely mellett még az előadó sem foglalt állást, megindult a nagy mérvű vita, melyben a felsőbb leányiskola és a tanítónőképző lelkes előharcosai vettek részt. A vita során nyilvánvaló lett két nevezetes dolog. Először, hogy az alapító levélben szó sincs a felsőbb leányiskoláról, melyet ez iskola ellenzékei eltörölhetetlen jegygyel a „cifra iskola“ találó elnevezéssel kereszteltek meg, bár a felsőbb leányiskola hívei állandóan ennek az alapító levélben való bennetételét terjesztették, másodszor az eredmény megmutatta, hogy a város igaz érdekeiért harcoló tanítónőképzőt kérők határozott túlsúlyban vannak s csak a pénzkérdésen fog eldőlni az iskola felállítása. A tanítónőképezde felállítása mellett emeltek szót Tóth Imre, Lengyel Imre, Dobák István, Holló Lajos, ellene szóllottak dr. Zámbó Géza, Szolnoky Lajos, Kolossváry Mihály. A vita eredménye az volt, hogy a „cifra iskolának“ elkeresztelt felsőbb leányiskola mellett elhangzott igen szép beszéd ellenére is a tanítónőképezde híveinek indítványát fogadták el egyhangúlag, hogy az ügyet visszaadják a bizottságnak s azt szakegyénekkel bővítik ki. A régi bizottság tagjai: dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, Csák Kálmán, Dóczy Pál, dr. Fazekas Kálmán, Kiss Boldizsár, Kolossváry Mihály, Huszka Dezső, Szabó S. József, Bakos Sándor, Tóth Imre, Keserű Antal. E bizottságot a következőkkel egészítették ki: Holló László főgymn. igazgató, Csepreghy Endre áll. képezdei igazgató, Almássy Nándor népiskolai igazgató, Lengyel Imre és Szalay Gyula főgymntanárok, Dobák István népiskolai helyettes igazgató, Toldy Jenő Kalmár kápolnai lelkész, Dobák Ferenc előadó tanácsnok, Seres István pénzügyi tanácsnok. Az így kibővített és kiküldött bizottság részletes jelentését a március hóban tartandó közgyűlésen mutatja be és javaslatot készít arra is, hogy a leendő zárdaépületben most levő iskolák hol helyeztessenek el. A nőképezde eszméjének hívei a bizottságban is, a közgyűlésen is túlsúlyban vannak. Tisztán a pénzügyi szempontok fogják tehát a kérdést eldönteni. Az azonban bizonyos, hogy a „cifra iskola” — mint ahogy a felsőbb leányiskolát a közgyűlésen elnevezték — a képviselők többségének nem kell. Mert a műveltség kenyér nélkül keveset ér. Éppen az alapító püspök volt a legnagyobb ellensége a „felsőbb“ „cifra lányoknak“, de annál többre becsülte a szerénű, erkölcsös és vallásos nőket képző apácáktól vezetett tanítónőképezdéket, mert — ha a tanítónők képzése helyes irányú — a nőnevelés biztos alapokon és helyes irányban haladhat. Magától értetődő dolog, hogy ha csak a pénzügyi kérdések megengedik, az agyácazárda a népnevelési intézetek mind a három fokozatát: az elemi, a polgári iskolát és a tanítónőképezdét magában fogja foglalni, természetesen a polgári iskola most való tanerőt szerzett jogainak csorbítása nélkül. (A közgyűlések határnapjai). A folyó évi rendes közgyűlések határnapjaiul a közgyűlés a következő napokat fogadta el: február 4 ; március 4 ; áprililis 8 ; május 24 ; június 29 ; július 22; augusztus 15; szeptember 8; október 7; november 4; december 8. (A polgármester helyettesítése a bizottságokban). Baghy László képviselő indítványt tett, hogy a szabadságon levő polgármester a kiküldött bizottságokban helyettesíttesél, hogy a bizottságok működni tudjanak. A közgyűlés az indítványt magáévá teszi és a bizottságokban való helyettesítéssel dr. Mohsár Béla helyettes polgármestert bízza meg. (Állításkötelesek kipuhatolása). Az ismeretlen helyen tartózkodó állításkötelesek kipuhatolására a közgyűlés a következő bizottságot küldi ki : Gerenday József rendőrfőkapitány, Kiss Boldizsár, Kolossváry Mihály plébánosok, az ipartestületi elnök és jegyző, Berta János, Bakos Nándor, Braun Mór, Kiss József, Mák Mihály, ifj. Pór Albert, Szombati Balázs, Tapodi József, Tarjányi István, Varga P. István, jegyző : Cserényi Géza (Bizalmi férfiak). A közgyűlés a főosztályozáshoz bizalmi férfiaknak ismételten : Katona Imre és Táby László képviselőtestületi tagokat küldi ki. (A község kötelékébe való felvétel). Julesz Leó izr. népiskolai tanitót saját, kérelmére a közgyűlés a város kötelékébe felveszi s megengedi, hogy települő a települési dijat két részletben fizesse be a város pénztárába. (Molnár Dezső szabadságon). Molnár Jezső városi pénztárnok betegségére fals hivatkozással két heti szabadságot kért. A szabadságot a közgyűlés megadja és megbízza a polgármestert, hogy helyettesítéséről gondoskodjék, egyben arra is felhatalmazást ad, hogy a polgármester a különböző hivataloknál megszaporodott dolgok végzésére pótszemélyzetet alkalmazzon, míg arra szükség lesz. (A város pénzeinek elhelyezése). Ezen a közgyűlésen kellett volna kijelölni azokat pénzintézeteket, hogy melyeknél helyezze el a város a folyó évben a kezelése alatt levő pénzeket, de minthogy az idő előre haladtával a képviselők nagy többsége eltávozott, a kérdés eldöntését az elnök a legközelebbi közgyűlésre halasztotta. (Az ó-templom acetylén világítása). A tanács bejelentette a közgyűlésnek, hogy Kalmár Józsefné úrnő felajánlotta, hogy az ó-templomot saját költségén acetylén világításra rendezteti be. A közgyűlés a nevezett úrnő e nemes lelkű ténykedését nagy örömmel veszi tudomásul s érte mély hálából fakadó köszönetet mond. * Egyéb tárgy nem levén, a gyűlés véget ért. Kúriai döntvény. A Kúriának 2855/904. sz. határozata kimondja, hogy a cipészüzlet folytatásához feltétlen szükséges eszközök, mint kaptafák és sámfák az 1891. évi LX. tc. értelmében még bérköveteléseknél sem foglalhatók le s azokra a törvényes zálog- és visszatartási jog nem terjed ki. Ezért azoknak visszatartása a háztulajdonos részéről olyan jogtalan cselekményt képez, mely őt kártérítésre kötelezi. Pénzügy. A Félegyházi Takarékpénztár évi mérlege. A Félegyházi Takarékpénztár a múlt héten adta ki az 1905. évről szóló jelentését. Az igazgatósági s felügyelő-bizottsági jelentés következőleg szól: Igazgatósági jelentés. Tisztelt Kögyűlés! Társaságunk fennállásának 37-ik évéről számolunk be ez alkalommal, midőn az 1905-ik évre vonatkozó zárszámadásunkat és jelentésünket előterjesztjük. Jelentésünk czéljához képest, mielőtt az elmúlt üzletév forgalmának részletes adatait és eredményét előterjesztenénk, követjük az utóbbi években meghonosított szokásunkat és a tisztelt közgyűlés elé tárjuk azon fontosabb tényezőket, melyek üzletünk életére kihatással voltak és azokat az irányelveket, melyek tevékenységünkben vezéreltek. Társaságunk üzletében első tényezőként álló gazdasági viszonyok az elmúlt év folyamán elég jók voltak s ennek következtében a földbirtok forgalma az előző évekhez képest nagy lendületet vett. A rendelkezésünkre állott pénzeszközök mellett a kölcsönkamatláb helyes alkalmazása által mi is elősegítői voltunk ennek a lendületnek, de mindamellett a hitelnyújtás körül tanúsított előzékenységünket a fokozottabb óvatossággal párosítottuk. Az intézetünkkel szemben támasztott jogos és a helyi viszonyok közepette szükséges érdekeket a képzelhető legméltányosabb feltételek mellett eléghettük ki. úgy a hitelt kereső közönség, mint a tisztelt részvényeseink érdekeit szolgáló kamatláb alkalmazásával kölcsöneink állaga 685,250 koronával emelkedett, mely körülmény fényesen igazolja eljárásunk helyességét. Az alaptőke felemelését czérte újonnan kibocsátott 400 drb. részvényre régi részvényeseink az elővételi jogot egytőlegyig gyakorolták s a gyakorlásra kitűzött időn belül a befizetések pontosan eszközöltettek is. Most, hogy intézetünkkel szemben napnap után fokozottabb igények lépnek fel, s látjuk igazolva az alaptőke felemelésére irányult törekvésünket. Helyesen ítéltük meg a helyzetet, midőn múlt évi jelentésünkben rámutattunk azon körülményre, hogy üzletünk terjedelmének folytonos emelkedése több anyagi eszközök felhasználását teszi szükségessé, mert ime ez az állapot jelentkezett. A város érdemes közönségének kitartó, sőt fokozott bizalma folytán betéteink állaga ismét 356,109 koronával emelkedett ugyan, mindamellett egész éven át tekintélyes összegű hitelt kellett igénybe vennünk. Ezen hitelhez intézetünk megerősödése folytán a lehető legjutányosabban jutottunk. Az osztrák-magyar banknak intézetünk kebelében fennálló mellékhelye üzleti forgalmunk nagymértékű emelését eredményezte ; eredményezte továbbá azon örvendetes tényt, hogy a banktól olcsó hitelt az eddiginél nagyobb összeg erejéig vehetünk igénybe. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy tevékenységünkben mindig a legnagyobb méltányosságra valló irányelvek vezéreltek bennünket, habár üzletfeleink érdekeit részvényeseink jogos igényeivel is iparkodtunk A cselédsegélyző pénztárak ellenőrzése. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztárról szóló 1900. évi XVI. tc. 8. §-a alapján a munkaadók által fizetendő hozzájárulási díjak kezelése tárgyában körrendeletet intézett a törvényhatóságok útján az összes illetékes hatóságokhoz. A rendelet a cselédsegélypénztárak egyszerűbb kezelésére vonatkozik és erre szolgál utasításokkal. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, negsztm** Vfthftr*«* XII.» -----* * Tüdőbetegsérjek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza eit, számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ -----BpRoche