Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1907. január 6- fegyverekkel. Egy nép a nemze­tek forrongó harcában ma már csak kultúrája által lehet naggyá és hódítóvá. E messze jövendőkbe látó fény ragyogó sugara lobbant fel a kiskunfélegyházi társadalom lelkében, midőn a múlt vasárnap megalakította a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületet.“ Áldás volt azok munkáján, kik a termékeny magot elhintet­ték, legyen még nagyobb áldás azok lelkesedésén, kik a munká­sokat segítették nemes törekvé­seikben s legyen a legnagyobb áldás azoknak minden léptein, kik a felemelt és kibontott zászlót hivatva vannak fennen és maga­san lobogtatni a magyar nemzeti kultúra dicsőséges szent útján diadalmas időtlen időkig. Elvi jelentőségű határozat haszonbérleti ügyekben. A Kúria legutóbb kimondotta, hogy a haszonbérleti szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a birtokon termett takarmány, szalma és burgonyahulladék a haszonbérlő által el nem adható, hanem hogy mindezen termények feldolgoztatván, trágya alakjában a földnek visszaadan­­dók, következik, hogy ez a haszonbérleti viszony megszűntével a bérleten vissza­hagyandó. Ha a bérlők ellen nyitott csődben az ilyen trágya a csődleltárba felvétetik, úgy a haszonbérbeadó vissza­­követelési igényét érvényesítheti. A telekkönyv reformja. A magyar jogi és gazdasági világnak évtizedek óta sürgetett kívánsága az új és modern te­lekkönyvi törvény. Ennek az volna a hi­vatása, hogy egyrészről az e téren még mindig érvényes osztrák jog uralmának véget vessen, másrészt a tulajdon- és hitelviszonyokat megerősítse. Az eddigi kormányok ezt a reformot az új általá­nos polgári törvénykönyv keretén belül akarták megcsinálni. Az igazságügymi­niszter — úgy az anyagi, mint a formai telekkönyvi jogot már májusban életbe akarja léptetni. Ezt a célt szolgálta az az ankét, mely legutóbb az anyagi jognak kidolgozott tervezetét tárgyalta. A terve­zetet most véglegesen megszövegzik s úgy kancipálják, hogy mint ez a házas­sági jogról szóló törvénynyel történik, a polgári törvénykönyvbe illeszthessék. Az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya legközelebb kidolgozza az alaki telek­könyvi jog tervezetét is s mivel újabb ankéteket nem tervez a kormány, mind­két törvényjavaslatot már valószínűleg februárban a parlament elé terjesztik. Miniszteri elvi határozatok iparügyek­ben. A kereskedelmi miniszter konkrét esetek kapcsán a következő elvi határo­zatokat hozta: Kerékgyártó-iparosok kút­­kerekek és kútkoszorúk előállításával is foglalkozhatnak. — Megrendelések átvé­tele végett nyitott fióküzletre igazolvány adható, azonban a nem helyben lakó iparos vagy megbízottja a fogyasztók felkeresésével megrendeléseket nem gyűjt­het. — Ipartestületi közgyűlés határoza­tai nem oly iparhatósági határozatok, melyekre a törvényben megállapított 15 napi határidő vonatkozik. — Iparhatósági telepengedélyhez kötött ipartelepek en­gedélyezésénél annak a kérdésnek elbírá­lása, váljon a kérdés ipartelep létesítése esetén a teleptulajdonos kötelezendő-e a megfelelő szabványnynyilatkozat kiállítá­sára, vagy sem, nem a közigazgatási bi­zottság, hanem az illetékes iparhatóság hatáskörébe tartozik. A „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“ megalakítása. Kiskunfélegyháza, 1906. dec. 30. A „Népszerű Irodalmi és Művé­szeti Esték“ rendkívüli sikerei arra bír­ták úgy a nagy rendező, mint a végre­hajtó­ bizottságot, hogy három évi sike­res munka után megalkossák városunk­ban a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“, hogy ez tömörítse ezután magában a nagy műveit közönséget és legyen irányítója városunk irodalmi és művészeti törekvéseinek. A­mire ez­előtt még három évvel csak félve lehetett gondolni, az most mintegy magától jött. A város előkelő férfiai vállvetett munkával dolgoztak az alapszabálytervezeten, mely hamarosan el is készült, úgy hogy azt elfogadás vé­gett a nagy köztiség elé lehetett ter­jeszteni. A végrehajtó­ bizottság a megalaku­lásnak ünnepi es­­­etet akart adni, azért az alakuló nagy­gyűlést szép irodalmi ünneppel kapcso egybe, mely feled­hetetlen lesz mi a­­zok előtt, akik azon részt vettek. Az alakuló ünnepség ma egy hete, a múlt hó 3- án ment végbe a főgymn­ feldíszített tornacsarnokában, melyet ez alkalommal előkelő szép közönség töl­tött meg. Miután az ünnepélyre jött fővárosi előkelő írók megérkeztek, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, a nagy rendező­bizottság elnöke és Szalay Gyula főgymn.­tanár a végrehajtó-bizottság volt elnöke foglalták el az évi'1' . emelvényt. Először dr. Helemhegyi Károly tartotta meg élni megnyitó beszédét, melybez ékes úr ,­ ecsetelte a mun­kás három év kitartó működését, majd a Közművelődési Egyesület szükségességé­ről szóllott 8 köszönetét fejezte ki mind­azoknak, kik a lefolyt 3 év alatt fárad­hatatlan buzgalommal munkálkodtak a Népszerű Irodalmi és Művészeti Esték sikerén részint mint előadók, részint mint rendezők. Azután a budapesti vendége­ket meleg szavakkal üdvözölve bemutatta a nagy közönségnek s az utolsó „Nép­szerű Irodalmi és Művészeti Estet“ meg­nyitotta. Az utolsó „Népszerű Irodalmi és Művészeti Est“ igazán méltó befejezése volt a nagy három évi ciklusnak. Először Róth Viliké k. a. lépett az emelvényre, hogy ifj. Mihálovits Alajos zongora kísérete mellett elszavalja Vörös­marty Mihály: Szép Ilonkáját. A bájos melodráma klasszikus szépségével rend­kívüli hatást keltett. Róth Vilikének már maga a megjelenése is kedves jelenség volt s kiváló szavaló s előadóképességé­­vel egészen elragadta az Est közönségét. A klaszikus szép költemény elbeszélő irodalmunknak még ma is a legszebb gyöngye­s Róth Vilike remek előadásá­ban oly közvetetlenül hatott, hogy szép­ségével egészen lebilincselte, elbájolta a hallgatóságot, mely a rendkívüli szép si­kerű szavalat befejezésével szűnni nem akaró vastapsokkal róta le az elismerés hálás adóját a nyert élvezetért a kedves szavaiénak. Ifj. Mihálovits Alajos a zon­­gorakisérettel egészen hozzá simult a remek szavalathoz s fokozta annak remek hatását. Ezután Pescár Gyula, a kiváló író, a Petőfi-társaság tagja, az „Országos Iro­dalmi és Közművelődési Szövetség“ elnöke ült a felolvasó asztalhoz, ki lekötelező sziveséggel és előzékenységgel jött a fővárosból hozzánk, hogy megjelenésével is súlyt adjon a Közművelődési Egyesület megalakulásának. Csokonai Vitéz Mihály­­ról tartott felolvasást. A debreceni szüle­tésű nagy költő ifjú évének egy nevezetes napját tárta a hallgatóság elé a maga ragyogó tollának és költői felfogásának elragadó és lebilincselő bájával. Színes elő­adásának megkapó varázsa egészen lekö­tötte a hallgatóság lelkét s frenetikus taps zúgott fel a nagy teremben felolvasása végén s a nagy írót az elragadott közön­ség igazi bensőséggel ünnepelte és zajosan éljenezte. Pekár Gyula után Lampérth Géza, ugyancsak a Petőfi-társaság tagja lépett a felolvasó asztalhoz és újabb költemé­nyeinek javát olvasta fel, melynek kedves érzései, mosolygó humora s jóízű satirája rendkívüli kedves benyomást gyakorolt a hallgatóságra, mely alig birt betelni a költemények szépségeivel s gyakorta meg­újuló vastapsokkal jutalmazta a költő elő­adását. Ezzel véget ért az Irodalmi Est műsora s befejezésül Szalay Gyula, a végrehajtó­ bizottság volt elnöke számolt be a három év munkásságával s felsorolta mindazokat, kik mint előadók e három év hat ciklusa alatt az előadói pódiumon megjelentek. Az előterjesztés után lehetett csak igazán így együtt megítélni, hogy mily magas színvonalon állottak ezek a szép emlékű s valóságos ünnep­számba menő Irodalmi Esték. E beszámolóval lezárultak az Iro­dalmi Esték s kedves vendégeinknek még egyszer köszönetet mondva, dr. Szerelem­hegyi Károly polgármester elnök, az utolsó ciklust bezárta s az elnöki helyet áten­gedte dr. Porst Kálmánnak, a végrehajtó­­bizottság elnökének. Dr. Porst Kálmán, a végrehajtó­bi­­zottságnak elnöke, elfoglalva az elnöki széket, az alakuló közgyűlést megnyitván, maga mellé jegyzőül kérte ifj. Deskó Józsefet s miután röviden ismertette a Közművelődési Egyesület megalakításának előmunkálatait, felkérte Szundy Károlyt, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség főtitkárját, hogy ismertesse a Közművelődési Egyesületek nemes céljait. Szundy Károly elfoglalva az előadói asztalt, lelkes és lendületes beszédében ismertette a Közművelődési Egyesületek nemes célját és nagy kulturális hatását. Ennek befejeztével dr. Porst Kálmán kérdezte meg az alakuló nagy­gyűlést, hogy óhajtja-e a „Kiskunfélegyházi Köz­művelődési Egyesület“ megalakítását. Mi­után egyhangú lelkesedés adta meg az a választ, enunciálta a nagy közönség lán­goló lelkesedése közt, hogy a „Kiskun­félegyházi Közművelődési Egyesület“ a nagy közönség által ismert alapszabályok szerint megalakult. Ezután következett az elnökválasztás. Nagy lelkesedéssel az egyesület elnökévé Kolossváry Mihály a templomi plébánost választják meg, kinek hatalmas egyéni­ségében összpontosult az egész társadalom közbizalma s ki­szűnni nem akaró tapsok között foglalja el az elnöki széket. Az egyesület tisztviselői karát az alakuló gyűlés a következőkben választja meg : Elnök : Kolossváry Mihály. Ügyvezető elnök : dr. Porst Kálmán. „ alelnök : dr. Molnár Béla. Főtitkár: Toldy Jenő. Titkár : Dr. Molnár József. Főjegyző : Deskó József. Jegyző : Pinkert Zsigmond. Főpénztáros : Haubner Károly. Pénztáros: Fazekas Alajos. „ Blau Jenő. Ellenőr: ifj. Feuer Béla. „ Nagy Gyula. Könyvtáros : Sille István. Ügyész : dr. Sallai János. Gazda : Szabó Kálmán. Felügyelő-bizottság : Lengyel Imre, Molnár György, Ring György. Választmányi tagok : Blau Jenő, Csepreghy Endre, dr. Czobos Károly, Deskó József, Dobák

Next