Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1919 (37. évfolyam, 1-41. szám)
1919-01-05 / 1. szám
XXXVII—XXV. évfolyam 1JL v* | Kiskunfélegyháza. 1919. január 5. I. Szám. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP r .B . ■■■ hirdetéseket Vessző*!József | Szerkesztoseg: Kéziratokat nem adunk Felelős &rkesztö: nyomdája vesz fel. I 1 Dr. FARKAS PÁL Irodája * Holló Lajos utca 1. sz. vissza. MÁCSAY KÁROLY Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési k: Egy évre . IQ’— K Fél évre . 5 — K Negyed évre 2".Q K Egy m ára 0 FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Beköszöntő. Amidőn a mai számmal először lépünk, mint e lap szerkesztői, az olvasó közönség elé, érezzük, hogy nehéz feladatra vállalkoztunk. A lelkiismeretes újságírás nyugodt időkben is súlyos erkölcsi felelősséggel jár, de különösen nagy a felelősség ma, amikor egy óriási átalakulás első zűrzavarában vagyunk. Az egyszerre felszínre került új és még kiforratlan eszmék és törekvések forgatagában szinte kábulttá válik a gondolkodó agy és habozva keresi a helyes utat, amelyen haladnia kell. A hivatását betölteni akaró sajtónak pedig nem az események után kullogni, hanem azokat irányítani kell; nem az a feladata, hogy a már megtörtént állásfoglalásokról számoljon be, hanem, hogy azokra előzőleg hasson, azok kialakulása TM ° nyomtatott be:" ere-je.ei-gato. .n.." - wifi r.'CT.._ így fogván fel hivatásunkat, kötelességünknek tartjuk, hogy már most, működésünk első pillanatában megjelöljük azokat az irányelveket, amelyeket követni, azokat a célokat és törekvéseket, amelyekért küzdeni fogunk. Egyszóval, hogy programmot adjunk. Mintegy örökségképen vesszük át e lapnak eddig követett politikai irányát, a függetlenségi politikát. Ha valaha is volt létjogosultsága ennek a politikának, úgy különösen van ma, amikor a forradalom épen ennek a politikának elveit juttatta diadalra és amikor a forradalom viharából épen az ezen politikát követő párt került ki érintetlenül és amikor ma ez az egyetlen polgári párt Magyarországon, mely a jövő nagy feladatait vállalni és teljesíteni képes. De ennek a pártnak erősnek, hatalmasnak kell lennie, hogy a reá háruló óriási munkának megfelelni képes legyen. Magához kell vonnia az ország minden magyarul érző és gondolkozó polgárát, tekintet nélkül arra, hogy előbb milyen politikai pártálláshoz tartozott. Az egyesülés feltétlen szükségességét, a megértést, a múlt ellentéteinek feledését fogjuk hirdetni e lap hasábjain és ha kell, szembe fogunk szállani azzal a felfogással, mely a függetlenségi elveket és politikát ma is csak azoknak akarja kisajátítani, akik a múltban is ennek a politikának hívei voltak. A legfőbb és mindenek előtt való feladata ma a magyar sajtónak: elszántan küzdeni hazánk fenyegetett területi épségéért, az ezeréves magyar állam fémműadásáért. A világtörténelem, de különösen hazánk történelmének tanulságai azt bizonyítják, hogy egy élni akaró nemzetet a nyers hatalom fegyverével megölni nem lehet, hogy egy nemzet csak akkor pusztul el, ha jövőjében bízni többé nem tud, ha jogairól önként lemond. A mindenfelől reál tornyosuló veszélyek között is meg kell tartanunk hitünket, bizalmunkat, a jogainkhoz való törhetetlen ragaszkodást. Lehetséges és mi bízunk is benne, hogy ellenségeink jograbló szándékai már most hajótörést szenvednek, az igazság és jog már most győzni fog, de ha máskép történik, ha ennek a hősök vérével megszentelt magyar földnek legkisebb darabja is idegen hordák martaléka lesz, akkor meg fog születni a magyar irredenta, melynek ■ r'wr.&**£. nij Áa 701: n»Awne/» rfl.A lelkes és elszánt harcosai leszünk. A forradalom a népjogok és a demokratikus haladás eszméit írta zászlajára. A magyar népköztársaságezekkel az eszmékkel összeforrva született meg és éltető levegőjét, létének alapját veszti el, ha ezeket megtagadja. Mi ezen eszmékért küzdeni fogunk. De felvesszük a harcot azzal az irányzattal szemben, mely előtt csak divatját múlta ócska frázis a haza fogalma és azokkal szemben is, akik a népjogok diadalát az anarchiában és jogfosztásban látják. A városi politikában, annak mindennemű kérdésében egyedül és kizárólag a közérdek fog vezetni bennünket. Pártatlan és igazságos kritikát akarunk gyakorolni minden kérdésben és bírálatunkban sem pártállásunk, sem az egyesek iránti rokon- vagy ellenszenvünk befolyásolni nem fogja. Küzdeni fogunk városunk haladásáért, jólétéért. Küzdeni fogunk minden olyan törekvés ellen, mely az önző érdekeknek alárendeli az összesség érdekét. Hirdetni fogjuk a megértést és szeretetet és igyekezni fogunk lerombolni azokat a mesterséges akadályokat, amelyek útját állják annak, hogy városunk lakossága osztály és felekezeti különbség nélkül együtt munkálkodjék a köz javára. Azt akarjuk, hogy lapunk a város egész közönségének igaz barátja legyen, ahol minden jogos érdek támogatását és minden sérelem orvoslást találjon. Az a törekvésünk, hogy mindenre kiterjedő gondossággal, olyan lapot adjunk olvasóink kezébe, mely e nagy magyar város tekintélyének és lakossága igényeinek megfelel. Minden önös érdek nélkül egyedül a köz szeretete adja kezünkbe a tollat. És nem várunk más jutalmat, mint amit az önzetlenül végzett munka ad." Nem várunk még elismerést se. Csak megértést és bizalmat kérünk és támogatást, nem nekünk, hanem, az ügynek, amelynek szolgálatába állottunk. Kiskunfélegyháza, 1919. jan. 1. A szerkesztő bizottság: Mácsay Károly, Szintén György, Bokor Lajos, Dr. Farkas Pál. Zászlóbontás: A 48-as és függetlenségi párt vezéreinek felhívására megmozdult Kiskunfélegyháza polgársága, hogy a elkövetkezendő nemzetgyűlési választásnál, mint egységes és szervezett párt szólhasson bele az ország sorsának intézésébe. Tudatára ébredt végre városunk polgársága is annak, hogy nem nézheti összetett kezekkel, mint jut szinte korlátlan hatalomra egy kisebbségi párt, amelynek kifejezett célja, hogy megdöntse a polgári társadalmat és annak romjain nemzetközi és kommunista államot és társadalmi rendet építsen fel. Megmozdult végre a nehézkes polgári kolosszus és a vasárnapi nagygyűlésen egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy részt és pedig vezető részt követel a kormányzásban, fenyegető letiprása ellen minden erejével védekezik és a védekezés sikeressége érdekében, a socialista szervezkedés mintájára, foglalkozási ágak szerinti polgári szervezetekben tömörül. Létérdeke a polgárságnak a szervezkedés és kötelessége úgy önmaga, mint az ország érdekében. A polgárság és a socialista párt közös kormányzása csak anemzetgyűlés megalakulásáig tarthat és a nemzetgyűlési választások eredménye fogja eldönteni, hogy a polgári vagy socialista kezekbe kerül-e a teljes kormányhatalom. Létkérdése a polgárságnak, hogy ez utóbbi eset be ne következzék. A socialisták meg nem alkuvó ellenfelek, akiktől, uralomra jutásuk esetén, a polgári társadalom kegyelmet nem várhat. De uralomra csak akkor juthatnak, ha a polgárság harc nélkül adja meg magát. Ha belemegy a küzdelembe, ha szervezkedik, biztos a győzelme, nem csak azért, mert számban erősebb, de azért is, mert a socialista párt egy jelentékeny része, ha ezerszer socialistának vallja is magát, mégsem socialista, mert ellenzi a