Félegyházi Hírlap, 1920 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1920-09-26 / 40. szám

ciára a keresztény magyarság kívánságait s ezeket „Mit követel a magyar nemzet“ címü kiáltványban szétküldték az egész országba s e hó 19 éve 285 városban hir­dettek Ébredőgyülést. Mi is vasárnap, e hó 19-én tartottuk meg e gyűlésünket, melyet Mayláth elnök nyitott meg, ismertetvén a kiáltvány pont­jait, melyek mindenike a keresztény ma­gyarság védelmét s ezzel Hazánk és Nem­zetünk megmentését célozza. A gyűlés lel­kes egyhangúsággal tette magáévá a köve­teléseket s fogadta el a határozatot, mely szerint e pontok törvényre emelése érdeké­ben felkéri dr. Sallay János nemzetgyűlési képviselőt, hogy azt a kormánynál és or­szággyűlésen hathatósan támogassa. A gyűlés határozatáról és kívánságáról táviratban tudatta kormányzót, a miniszter­­elnököt és a nemzetgyűlés elnökségét. A záróbeszédet Kovács Dezső tartotta, rámutatván a zsidóság és destruktiv ele­meknek romboló munkájára, a­melyekkel szemben a keresztény magyarság csak úgy juthat diadalra, ha a keresztényi erkölcs alapján szilárdan kitartva, egymást támo­gatja, megbecsüli, szereti s a rábízott mun­kát becsületesen elvégzi. Ország-világ. * Haller miniszter napja, mértföldjelző nagy nap marad örökre a keresztény ma­gyarság mai küzdelmeiből a numerus cla­usus törvénybe iktatásának a napja. Nem szorulnak már a főiskolákban a magyar ifjak a zsidók háta mögé. Haller miniszter borotvaélű érvekkel cáfolta meg az egész vonalon a zsidó-barárok hazug érveit. „A zsidók nem követelhetnek különleges el­bánást, mert a fellendülést ők nem te­remtették meg, csak­­ kihasználták“. Pár hete ugyanezt mondtuk mi is. Majd . . . „a zsidóság nagy része ma is azon a véle­ményen van, hogy ők nem felekezet, hanem faj . . .“ Bizonyította a miniszter, bizonyít­ják ezt a napról-napra történő önleleplezések is. Már Napóleon azt mondta: „A francia kormánynak nem szabad közönyösen nézni, hogy egy alacsonyrendű, minden aljas in­dulatra hajlamos nép Elszász két tartomá­nyát kizárólagos birtokába vegye, a zsidókat nemzetiségnek kell tekinteni, nem pedig felekezetnek ..." A zsidó bizalom Wertheim­­kasszája, Schlézinger Pál bezárult és a sok jó csattanóval elvonult, Haller beszéde után a vesztett csatatérről. A numerus clausus pedig bevonult a magyar törvénytárba. Most jön a többi. * Szakadatlan, lelkes nagy tüntetésben részesítette a nemzetgyűlés Prohászka püs­pök-képviselőt a magyar faj jogait és kö­telességét fejtegető és a zsidó hangadókat lenyűgöző erejű hatalmas beszéde alatt. Napnál világosabb logikával tárta a világ elé, hogy a mocskos, tervszerű aknamun­kákkal szemben nemcsak joga, de életbe­vágó fontosságú kötelessége a magyarság­nak, hogy fajiságát érvényesítse, nemzeti létét minden erejével biztosítsa. A létjogo­sultságában megrendült ghettó feljajdult, de hamar sorompóba sorakoztatta a „fel­világosodott“ műhazafiakat, hogy az orszá­gos nagy hatást letompítsák. Hiába, a sza­bályozható hazafiságnak személyeskedésekbe átcsapdosó szemtelenkedése kárbaveszett. Prohászkának a nemzetgyűlés elé terjesztett statisztikai adataiból jegyezzük meg a kö­vetkezőket: a háború vesztességeinél 27%­ volt a magyar tiszt s csak 1% a zsidó, ugyancsak 7%-os számarányú a zsidó mű­egyetemi hallgatóké a 48^-nyi magyarral szemben, a legénységből 17-29% a magyar, 1% a zsidó. Most jönnek a kitüntetések: az összes vaskeresztek zsidók kapták, csak a többin osztozkodhattak a magyarok. Minden harmadik, a front mögött intézke­dő zsidó kapott kitüntetést! A többit­­ mellőzték. * Teleki Pál miniszterelnök a gyen­gélkedő kormányzó képviseletében Szombat­helyen járt és a vasvármegyei népgondozó szövetség ünnepélyén előtte megjelenő kül­döttségek üdvözléseire válaszolva kijelen­tette, hogy nem lehet célt érni hirtelen és elhamarkodott törekvésekkel, alapos meg­fontolással kell megállapítani, hogy mit akarunk. Magyarország szétomlását az okozta, hogy nem ismertük sem külső sem belső ellenségeinket, amelyek ellenünk törtek. Most ismerjük. Vonjuk le tehát a tapasz­talatokat, hogyan kell következetesen akarni és tenni. Az erős akaratnak eredménye is lesz. Nem tehetek ígéreteket, nem mond­hatok olyan dolgokat, melyeket én re­mélhetek, de az én erős meggyőződésem az és kérem önöket, tartsanak ki önök is ebben, hogy az erős akarat feltétlenül érvényre jut. Az erős akarat előtt meg­hajolnak azok is, akik eddig azt az erős akaratot nem ismerték. * Bethlen István grófnak hódmező­vásárhelyi programmbeszéde, melynek a külföldön is nagy visszhangja van, többi közt a királykérdéssel is foglalkozik. Sze­rinte a magyar király más trónt, mint a magyart, nem fogadhat el. Az elintézés az ország érdekében is sürgős. Bécsi politikai körök felfogása az, hogy Bethlen személye nagyon is alkalmas a Magyarország és Ausztria közötti feszültség megjavítására. Az osztrákok állásfoglalását mindig a mo­narchikus gondolattól való félelem irányí­totta. A nyugatmagyarországi kérdés elin­tézése után remélhető, hogy a két ország közötti viszony barátságossá fejlődik. Mi nagyon mérsékelt tömegben kívánunk részt abból a barátkozásból. * Mégis akad Magyarországnak ma is olyan kincse, melyet a külföld értékelni tud, arra vágyakozik s melyet a faji valutarontó mesterkedések nem pusztíthattak el. A gyakorlati kulturmunka megismerésére és terjesztésére alakult müncheni Kath. Liga az összes német egyetemek és főiskolák hallgatóiból tervszerűen csoportosított lét­szám szerint német ifjakat küld Magyar­­országba. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1920. szeptember 26. Az Ébredő Magyarok Egyesületé­­ nek elnöki konferenciája kiáltványt bocsá­tott ki .­ Mit követel a magyar nemzet? 1918. novemberében zúgott bele elő­ször az ébredő magyar harsona a vigasz­talan magyar éjbe s utána egy maroknyi csapat nemzetiszinü lobogóval először indult neki a közélet kétségbeejtő posványának... Mi történt azután ? Küzködés, megaláz­tatás volt osztályrészük, mert felírták a magyar égboltra, hogy „Magyarország a magyaroké!“ Nagyszerű volt a feleszmélés, mikor több mint egy éve a magyar őserő ércfalán összeomlott a XX. század legna­gyobb veszedelme: a legújabb keleti vesze­delem, a zsidó világuralomra törő faji imperializmus. Egy halálraszánt nemzet az élni akarás vágyával állott talpra, mintha a feltámadás harsonája ébresztette volna fel. Ezt jelentette a keresztény nemzeti irány nyílt kitűzése a politikában, a társadalmi szervezkedésben. Történelmi jelentőségű lé­pés volt ez. Benne feszült egy ezeréves nemzet elszántsága. Kilobbant benne az elnyomott faji érzés felébredt hatalma. Majd megindultak a szóözönök a vadul törtetők szájaiból ... Ma az a helyzet, hogy politi­zálás és személyes harcok kavarodásaiban elsikkadt a nemzeti ébredés gondolata. Most szentséges szent küzdelmünk, munkásbaj­­társaink verejtékének, lelkesedő hazaszere­tetének jogán odavágunk a koncon osztoz­­kodók asztalára! Elég volt az ámításból, elég a semmit­tevő szószátyárkodásból, elég a csalásból! Mikor aludt a nemzet s idegen fosztogatók ezer gyilokja riasztotta az ébresztőket, mikor szervezett zsidó­ bandák dézsmálták a nem­zeti létünk kincseit, talpra mertünk állani, most, mikor százezrek várakozása, a dol­gozó keresztény tömegek megértő keze buzdít: kérünk, kívánunk, követelünk: megértést, jó­akaratot és cselekvést, megkezdését a söp­résnek, az építésnek, az egyedül lehetséges magyar felújításnak. Követeléseink: 1. Numerus clausus azonnali életbe­léptetése. A hallgatók percentszerű meg­állapítása faj szerint külföldre menekült megbízhatatlan egyének diplomáinak elis­merése tiltassék meg. 2. Közgazdasági egyetem felállítása. 8. A fővárosi községi iskolák államo­sítása. 4. Összes iskoláinkban az igazolási eljárás újra való lefolytatása s akik haza­ellenes magatartást tanúsítottak, azonnali elbocsátása. 5. Szegénysorsú egyetemi hallgatók megélhetése társadalmi uton biztosítandó. Az országos akcióval az Ébredő Magyarok Egyesülete bizassék meg. 6. Állami iskoláinkban csak született keresztény magyar tanerők alkalmaztassanak. 7. Az irodalom és sajtó termékeinek keresztény nemzeti szempontból való ellen­őrzése. 8. Újságírói kamara létesítése. 9. Büntetőjogi felelősségrevonása azon ujságoknak, melyek az ország lerombolá­sában bizonyíthatólag részesek. Mindazon újságok pedig, melyek a Károlyi-forradalom és a kommunizmus előidézésében bűnösek, haladéktalanul beszüntetendők. 10. Újságok szellemi irányítói zsidó fajú és szabadkőműves egyének ne lehessenek. 11. Valamennyi újságíró tartozik esküt tenni, hogy minden írásával a magyar nem­zeti állameszmét szolgálja. 12. Cenzorok kizárólag keresztény magyar nemzeti szempontból feltétlenül megbízható egyének lehessenek. 13. A bomlasztó és nemzetellenes zsidó sajtó állami támogatásban rém ré­szesíthető. Papírelosztás kizárólag keresz­tény szervezetek által eszközlendő. 14. Mindennemű állami jogok, jogo­sítványok és kisebb árusítási engedélyek is (dohánytőzsde, italmérés stb.) legelsősorban hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, nyugdíjasok, keresztény magyar megrokkant és munkaképtelen munkások és tisztviselők részére biztosítandók. 15. Az összes már eddig kiadott ily jogok és jogosítványok a legsürgősebben felülvizsgálandók! Jogosítványokat a jövőben zsidók ne kaphassanak. 16. Mindennemű gyárak, vállalatok, intézetek törvényes intézkedésekkel kötele­zendők a legmesszebbmenő munkásjóléti intézmények sürgős felállítására. 17. A munkásbiztosítás és a bánya­­társládák sürgős államosítása. 18. Sürgős állami gondoskodás a tiszt­viselőknek és munkásoknak tűzifával és szénnel való ellátásáról. 19. A vagonlakók részére rekvirál­­tassanak el a nagyobb lakások elszakít­ható részei. 20. A galíciaiak azonnali kitoloncolása. 21. Iparigazolványok az új ipartörvény megalkotásáig is felülvizsgálat alá veendők. 22. Azonnal kezdessék meg a háborús nyereségnek olyképeni megadóztatása, hogy az adókulcs a vagyon nagyságával fokoza­tosan emelkedjék, egy bizonyos összegen túl pedig az egész vagyon elvétessék. 23. Keresztény községi takarékpénz­tárak felállítása megkezdendő. 24. A földbirtokreform sürgősen letár­­gyaltassék. Törvényhozásilag mondassák ki, hogy: zsidó földet nem vásárolhat és nem­ bérelhet. 25. A katonai nyomozóhatóságoknak a régi hatáskörük teljes terjedelmükben visszaadandó­! Az Ébredő Magyarok Egyesülete eze­ket a teendőket tűzi ki a legsürgősebb fel­adatokul, mert ezek a nemzeti közvéle­ményben és közérzésben egyrészt úgy élnek, mint a keresztény irányzat becsületbeli tartozásai. A magyar jövő építésének megkezdé­sét akarja a magyar nemzet! Ezt vésse agyába mindenki, akinek a kiábrándulásért, rettentő és feltámadás re­ménye nélküli visszasüllyedésért viselnie kell a felelősséget Isten és ember előtt! É. M. E. Orsz. Elnöksége.

Next