Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)

1974-01-01

2. oldal Teljes üzem a javítóműhelyekben Régen a parasztember, amikor az őszi munkát be­fejezte, a tél, a pihenés idő­szakának nézett elébe. De azért nem egészen volt gond nélküli a régi paraszti tél. Ma viszont egészen más gondjaink van­nak. A tél, a kényszerű pi­henés helyett, a felkészü­lés időszakává lépett elő. Ilyenkor vesszük számba, mit tettünk, s mit kell ten­nünk az előttünk álló ta­vaszon, nyáron, őszön. Az pedig nagyon szerteágazó és sokrétű feladatot tarto­gat számunkra. A nagyfo­kú gépesítés sok és sok fajta gépet igényel. Ezek használat közben kopnak, romlanak. Így már nem tudnák tökéletesen ellátni a rájuk szabott feladatot, ezért a kopott alkatrésze­ket ki kell cserélni, javíta­ni, vagyis ahogy az ember a pihenéssel nyeri vissza az erejét a nagy erőpróbá­ra, most az emberek ereje adja vissza a gépek ere­jét, nem önzetlenül, ha­nem azért, hogy a nagy munkában majd az ember segítőtársai legyenek. Az elmúlt több év ta­pasztalata alapján szervez­tük meg a műhelyek mun­káját. A munkákat szako­sítottuk a két műhely kö­zött. Az erőgépjavítás a központi műhelyben törté­nik, fődarabos szakosítás­sal, vagyis a traktor egy­­egy részegységét (motor, futómű, erőátvitel, hidrau­lika és szerelvények) külön szerelőcsoportok javítják. A szerelőcsoportok létszáma olyan, hogy a javítással kö­zel azonos idő alatt végez­zen minden csoport. Így lehetséges a folyamatos ja­vítás, a szét- és összeszere­lés. Egyszerre általában négy darab traktor van ja­vítás alatt a szalagon. Ez azonban szükségmegoldás­ként hat darabig növelhe­tő. Erre akkor kerül sor, ha az alkatrészhiány miatt egy-egy traktor javítását abba kell hagyni. (Sajnos, elég gyakori jelenség). A szerelőcsoportokhoz a nagy gyakorlattal rendel­kező szerelők mellé trak­torosokat is osztottunk be. Ez egyrészt továbbképzési célt is szolgál, másrészt a téli hasznos foglalkoztatás miatt is fontos kérdés. Ez mellett minden traktoros a saját erőgépének javítását végigkíséri, bizonyos fokig, mint minőségi ellenőr, meg­győződik, hogy mit és ho­gyan javítottak a gépén, megismeri a traktor azon részeit is, amelyek kívül­ről nem láthatók. Saját szemével látja, hogy a gondos, vagy gondatlan ke­zelésével mennyire volt hasznára, vagy kárára sa­ját gépének. Jelenleg az MTZ—50-es típusok javítása folyik, el­sősorban az első negyedév­ben aktuális műszaki vizs­gákra való felkészítés. Ez 20 darab traktorból 8 darabnál vált időszerűvé, és már 3 darab készen vár­ja az értesítést, és mire la­punk megjelenik, további 5 darab hagyja el a műhelyt. Munkagépek nélkül a traktor csak haszontalan jármű. A tényleges munkát végző gépek javítása ezért legalább olyan fontos, mint a traktoroké. Külön javító­­műhelyek végzik ezt az igen nagy jelentőségű mun­kát. A szakosításnak meg­felelően a szántóföldi nö­vénytermesztés a búza-, borsó-, kukoricatermesztés és -betakarítás, műtrágya­szórás, szállítás gépeit az Endre-majorban, a szőlő-, gyümölcs-, dohány-, lucer­na- és rétbetakarítás, és öntözéshez használt gépe­ket pedig a Bem kerület­ben javítják és teszik üzemképessé. December folyamán meg­kezdett munkának már nátorok. A CPS-gépek, az aratás, szántás befejeztével egy erős karbantartáson es­tek át. Gombnyomásra ké­­szenn áll a három darab IHC-traktor, 3 darab do­­minátor kombájn a búza aratására. Kettő darab tár­csa a tavaszi talajmunká­ra. Ez utóbbiak téli táro­lása a volt Zöldmező Tsz­­ben fedél alatt történt meg. Ezt sajnos kevés géppel tudjuk még megtenni, de megtettük az első lépéseket a korszerű korróziógátló anyagok alkalmazására, használjuk a Korovox ne­vű védőbevonatot. Ezen az úton tovább kívánunk lép­ni, valószínűleg hosszú tá­von is olcsóbb, gazdaságo­sabb lesz a használatuk, mint a géptároló színek épí­tése. Persze, nem teljesen helyettesíthetők a színek sem. Meg kell említeni a szál­lításban jelentős részt kite­vő traktor után kapcsolha­tó pótkocsijaink állapotát. Sajnálatos, hogy a három­éves pótkocsijaink milyen rossz állapotban vannak. Igaz, ez a nagy MRP-5-ös hódmezővásárhelyi pótkocsi gyártási és konstrukciós hi­báiból adódnak elsősorban, de hozzájárult a nagyon intenzív használat és a gondatlanság is. Ezek ja­vítása most igen lelkiisme­retesen folyik. Alapos, min­den részletre kiterjedő. Le­het fokozni. Ezért igényel most lelkiismeretes mun­kát az öntözőberendezések, fűkaszok, s a betakarítógé­pek javítása. De nehézségeink is adód­nak. Nem sima, és prob­lémamentes ez a tél sem. A traktorosokkal megnöve­kedett létszám, zsúfolttá teszi a műhelyeket, nincs elég kéziszerszám, az anyag­­beszerzés is akadozik, néha apró dolgok miatt megáll a folyamatos munka. Áthi­daló megoldásokat kell al­kalmazni. A határidők is sürgetnek, mert a műhe­lyekben végezhető munká­kat március elejéig be kell fejezni. Ez után kezdődik a dohányszárítók összesze­relése, a borsócséplőgépek javítása, a kint folyó mun­kák műszaki ellátása. A szakosított termelés és a műszaki fejlesztés követ­keztében kevesebb fajta gé­pet kell javítanunk ugyan, de ezek termelésben be­töltött szerepe lényegesen megnőtt. Bonyolultabbak lettek a gépek, nagyobb szakértelmet igényel a ja­vításuk is. Ezen a téren minden poszton egész em­bert igényel a munka, a részt vevők közös akara­tát. Nincs fontos és kevés­bé fontos munka. Ugyan­olyan lényeges, hogy tiszta, jól fűtött legyen a munka­hely, minthogy jól működ­jenek az elektromos és hidraulikus berendezések. Reméljük, sikerül megol­dani feladatunkat, melyet a tsz tagsága és vezetősége elvár tőlünk. Hévízi István most január közepén is mérjük, hogy eredményük vannak eredményei. Min­ is lesz, hára készen állnak a Bal­­thes dohányművelő gépek, a simahengerek, a kora ta­vaszi munkához a kombi­Az öntözés igen jelentős a takarmánytermesztésünk miatt. Az öntözéssel a gye­pek hozamát jelentősen le­ Teljes az üzem a munkagépjavító műhelyben is A drágán vásárolt új gépeket szakszerűen tároljuk a Zöldmező-kerületben 1974. január Is háztáji szülők, gyümölcsösök időszerű munkái Termelőszövetkezetünk előrehaladásában döntő fontosságú a nagyüzemi mezőgazdasági területek művelése. Ezek mellett azonban nem feledkezhe­tünk meg a háztájiban ter­melt termékekről sem. Az ebből származó haszon a termelőszövetkezeti tagok j­övedelemkiegészítésére szolgál, emellet a nagy­üzemi termelésben a foko­zódó szakosodás miatt a kevésbé gazdaságos és ter­melhető élelmiszerek elő­állítását oldja meg. Élelmi­szergazdaságunk célkitűzé­seit ismerve, még jó néhány éven keresztül a háztáji termelésnek fontos kiegé­szítő szerepe lesz. Ezen belül is főleg a kertészeti termelés és állattenyésztés a legfontosabb. Ezúttal a háztáji kerté­szettel kívánok foglalkozni. Gazdaságunkban főleg a Rákóczi- és Bem kerület­ben lévő homoktalajok al­kalmasak kertészeti terme­lésre. Ezt már évszázadok­kal ezelőtt felismerték, . .­főleg a selymesi és haleszi területeken telepítettek sző­­lőt. Mind a két helyen igen szép, a régi értelemben vett, virágzó szőlő- és gyü­mölcstermesztés folyt. A régi telepítések azonban kiöregedtek, rekonstrukció­ra pedig pénzeszközök hiánya miatt nem volt le­hetőség, ily módon fokoza­­tosan tönkrementek. A népgazdaság részére fontos élelmiszer A haleszi területen tehát a lakosság át­állt a kisebb anyagi befektetést igénylő zöldségtermelésre, főleg korai retek és másodvetés­ként fűszerpaprika termesz­tésre. Ezzel a tevékenységükkel a népgazdaság számára fontos élelmiszert állítanak elő. Köztudott ugyanis, hogy napjainkban az ét­rendek összeállításában egyre nagyobb jelentősége van a zöldségféléknek. Ter­melőszövetkezetünk ezért ezt a háztáji tevékenységet támogatja oly módon, hogy a termelők részére, a Mező­­termék Vállalat közremű­ködésével nagykereskedel­mi áron egységesen beszerzi a fóliát. Itt meg kell je­gyezni, hogy mind­addig amíg ez munkaerő csökke­nést nem idéz elő a közös munka végzésében. A másik fontos háztáji ágazat a szőlő- és gyümölcs­­termesztés. Csak akkor gazdaságos ezzel foglalkoz­ni, ha a család számára a szükséges gyümölcs meg­terem, ezen kívül pedig megfelelő értékesítésből származó bevételhez juttat­ja a termelőszövetkezeti tagot. Ehhez feltétlenül szakmai hozzáértés és ko­moly időráfordítás szüksé­ges. Itt jelentkezik nagy szerepe a családtagoknak, mivel a családfő egész nap a termelőszövetkezetben dolgozik és este már kevés idő áll rendelkezésére a háztáji munkához. A következőkben né­hány fontos, aktuális mun­kára hívnánk fel a figyel­met. Ismeretes, hogy a ház­tájiban főleg kétszintes termelés alakult ki, a ki­sebb területek gazdaságo­sabb kihasználása céljából Az alsószintben szőlő, a felsőszintben gyümölcsfák helyezkednek el. Ez szintén az elmúlt évszázadok fo­lyamán alakult ki a szőlő- és gyümölcstermesztésben. De két tényezőről nagyon sokan megfeledkeznek. Az egyik a tápanyagpótlás, másik a növényvédelem. Ez főleg azért fontos, mert a kétszintes termelésnél évről-évre még fokozottabb a tápanyagelvonás a talaj­ból, mint az egyszintes ter­melésnél. A tápanyaghiányt szervestrágyázással, vala­mint műtrágyázással szün­tethetjük meg, s a háztáji művelés ezáltal jövedelme­zőbbé is válik. Ehhez leg­alább 300 mázsa szerves­trágya és 8—10 mázsa mű­trágya bedolgozása szüksé­ges holdanként. A szerves­trágyát 3—4 évenként, a műtrágyát évenként szük­séges bejuttatni a talajba Ha a háztáji szőlőben sűrűn vannak a gyümölcs­fák, akkor indokolt az ér­téktelenebbek eltávolítása. Ezáltal a szőlőt szellősebbé tesszük, nagyobb termés és cukorfák elérése válik le­hetővé. Javasoljuk, hogy a gyümölcsfák metszését, rit­kítását évenként végezzék, a tél végi munkákról ne feledkezzenek meg a tagok. Ez főleg növényvédelemből áll, melynek szerves része a háztájiban elsősorban a mechanikai növényvéde­lem. A tennivaló abból áll, hogy az elmúlt évi fer­tőzött lombot a talajba be­munkáljuk, a gyümölcsfák kéregkaparékát eltávolít­juk és márciusban a törzs­védő kötésekkel együtt el­égetjük, ezáltal a kártevők téli áttelelő alakjait, fertő­zési gócait megszüntetjük. Ezzel egyidőben — fagy­mentes időszakban (febru­ár, március) — a gyümölcs­fák, alakító, ritkító és ter­mőmetszését elvégezzük, figyelembe véve a fajták egyedi tulajdonságait, egészségi állapotát, a táp­anyagutánpótlás mértékét, az öntözési lehetőségeket. A tavaszi metszést a kedvező idővel megkezdhetjük Ezek megtörténte után március elején a fagyok elmúltával megkezdjük a szőlő nyitását és metszését, amit szintén az előzőekben leírt szempontok szerint kell elvégezni. Erre külön nem térünk ki. A továbbiakban a kémiai növényvédelem fontosságá­ra hívjuk fel a figyelmet. Ilyenkor legfontosabb a tél­végi lemosó permetezés, amelyet ne hanyagoljunk el, mivel a mechanikai nö­vényvédelem ellenére még maradtak kártevők. Java­soljuk a gyümölcsfák tél­végi lemosó permetezését Ha a szőlőnket (főleg ka­darka) erős atkafertőzés érte az elmúlt évben ak­kor a szőlőt is a következő szerekkel permetezzük: té­li hígítású mészkénté, Neopol 5 százalékos, Bor­dódé 2 százalékos oldatával. Kizárólag rügypattanás előtt alkalmazható,­­ meg késve perzselést okoznak az említett vegyszerek. A későbbiekben ne feledkez­zünk meg a gyümölcsfák különböző fenológiai fázis­ban történő permetezéséről sem. Röviden ezzel az ismer­tetéssel kívánjuk tájékoz­tatni a kertészkedéssel fog­lalkozó termelőszövetkezeti tagjainkat, aki többet akar termelni, jobban kívánja a háztájit hasznosítani, kér­jük ne nélkülözze a szak­könyvek útmutatását sem Horváth Gábor

Next