Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 1. szám

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1976. JANUAR A beszámoló fogg \f ülések tapasztalatai Párt-alapszervezeteinkben az éves munkát érté­kelő taggyűlések befejeződtek. A beszámoló taggyűlé­sek tartalma és hangulata tükrözte a termelőszövetke­zet politikai életére jellemző kiegyensúlyozott légkört. Egyértelműen kifejeződött a párt politikája iránt meg­nyilvánuló bizalom és egyetértés. Az elmúlt év mun­kájának értékelését az eredmények mértéktartó kriti­kus számbavétele a hibák őszinte bírálata, a pártha­tározatok aktív végrehajtásának, a pártfegyelem erő­sítésének készsége jellemezte. Az alapszervi taggyűlé­seket színvonalasnak, munkaértekezlet jellegűnek ítél­hetjük, pozitív hatásuk érződött a pártonkívüli dol­gozók körében is. Az értékelések bizonyítják, hogy alapszerveze­teink tisztábban látják helyüket, szerepüket és felada­tukat, a párt politikájának helyi végrehajtásában. A XI. pártkongresszus és a Politikai Bizottság 1972. decemberi — az alapszervezeti munka színvonalának javítására vonatkozó — határozatainak végrehajtása nyomán alapszervezeteink az adott ágazat, terület leg­fontosabb politikai irányító szerveivé vádak. A tag­gyűlések beszámolóiból, a hozzászólásokból levonható többi között az, hogy az év folyamán tovább javult a pártfegyelem, erősödött a. párt politikai, szervezeti, cselekvési egysége. Növekedett a párttagság aktivitása, a párt előtt álló feladatok vállalásában és végrehaj­tásában. Egységesebb a párthatározatok értelmezése, azok. elvi, politikai összefüggéseinek ismerete. A mun­katervek egyre inkább a helyi problémákat, felada­tokat veszik figyelembe. Hiányosság is érzékelhető a beszámolókból, főleg a párthatározatok végrehajtásá­nak megszervezésében, az abból adódó helyi feladatok kialakításában. Az elkövetkezendő időszakban erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Tervszerűbbé vált alapszervezeteink munkája. Erő­södött a pártdemokrácia a kollektív vezetés, a tartalmi munka színvonalának fejlesztésére való törekvés. Alap­szervezeteink mindinkább hatékonyabban képesek be­folyásolni a gazdasági döntések és intézkedések kiala­kítását. Az elmúlt évben hatékonyabb lett alapszer­vezeteink gazdaságpolitikai munkája. Rendszeressé vált a gazdasági vezetők beszámoltatása, tájékozta­tása. Jónak értékelték a taggyűlések a gazdasági és pártmunka koordinálását, a párt és gazdasági vezetők közötti kapcsolatot. A taggyűlések számot adtak arról, hogy az elmúlt évben minőségi változás következett be a tagfelvételi munkában. Növelték a követelménye­ket, a pártba belépni szándékozókkal szemben, s en­nek megfelelően javult a nevelő előkészítő munka színvonala, úgy szintén a káder- és személyzeti munka. Alapszervezeteink jobban ellátják véleményezési jog­körüket, mint a korábbi években. Tovább javult az év folyamán a tömegszervezetek pártirányítása, dön­tően a KISZ-alapszervezet pártirányítása, Foglalkoztak a beszámolók a KB. 1974. december 5-i ülésén hozott határozatok végrehajtásának értékelé­sével, s ebből adódó további feladatokkal is. A gazda­sági eredmények értékelésén túl a munkaszervezés, a munkafegyelem, a takarékosság kérdéseit és a gaz­daságosabb termelés további javítását elemezték. A be­számolók a XI. pártkongresszus határozatainak, az abból adódó helyi feladatoknak tükrében fogalmazód­tak meg. A taggyűléseken hozott határozatok a XI. pártkong­resszus határozatai alapján készültek. Ennek megfe­lelően a párt politikai vezetőszerepének további javí­tása megköveteli a szervezeti élet erősítését. Az alap­szervezetekben következetesebben kell végrehajtani a párthatározatokat, fokozottabb gondot kell fordítani a pártdemokrácia, a párttagok és pártonkívüliek véle­ményére. A gazdaságpolitikai feladatok az V. ötéves terv cél­kitűzéseivel összhangban kell, hogy megvalósuljanak. Ahhoz, hogy gazdasági építőmunkánk még hatéko­nyabb legyen, tovább kell növelni a munka szervezett­ségét, az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával. Az alapszervezeteinknek fokozottabb segítséget és el­lenőrzést kell tanúsítania a gazdasági feladatok ellá­tása területén. A taggyűlések olyan időben zajlottak le, amikor a határozatok megvalósításával a termelő­szövetkezet minden dolgozójára gyakorolt hatásával, példamutatással, helytállással, szorgos munkával meg­valósíthatók azok a törekvések, melyek a XI. kong­resszus határozataiban mindannyiunk számára meafo- galmazódtak. kettő Megalakult a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetke­zetek Területi Szövetsége. Korábban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Terü­leti Szövetségek átszerve­zésével és szervezetük kor­szerűsítésével foglalkoznak a megye mezőgazdasági szövetkezetei. Az előkészítő bizottság 1975. december 19-ére Kecskeméten a Technika Háza kongresszusi termébe összehívta az érdekelt szö­vetkezetek szövetségbe de­legált küldötteit. Az alakuló küldött-közgyűlésen meg­jelent Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács megyei tit­kára, Fehér Lajosné a Ter­melőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa Nő- és Ifjú­ságpolitikai Titkárságának vezetője, Dr. Glied Károly a megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Boruzs Gyula a MÉM Szövetkezetpoliti­kai Osztályának vezetője, az érdekelt területek párt- és tanácsi szerveinek kép­viselői és 142 szövetkezeti küldött. A küldött-közgyűlés az új szövetség létrehozásával kapcsolatos munkáját a törvényesség és a szövet­kezeti demokrácia betartá­sával végezte. A szövetsé­gek egyesülésére vonatkozó határozatok már a koráb­ban megtartott küldött- közgyűléseken megszület­tek. Most a fő feladat az új szövetség alapszabályá­nak megtárgyalása és jó­váhagyása, a tisztségvise­lők és a bizottságok meg­választása volt. hellyel, melyben 61 tag­szövetkezet 216 ezer hektár területtel van képviselve. . Bács megye szövetkezeti mezőgazdaságának adottsá­gát érzékelhetjük a kö­Kiskunsági Szövetségbe tö­mörült szövetkezetek a megye mezőgazdasági szö­vetkezeteinek 59 százalé­kát, a megye területének 60 százalékát, a közös B/tS-hlSKVH UEEYE területi meqosiiása a két siovetség karolt. 7b 1152 Ad cl féld Pata ■ Kiskörű ® Megyeszékhely • járási székhely o község-------- megyehatár------- kozséghatár —— Területi Szövetség körzethatár KECSKEMET Tagstosetkezetek száma ■ 92 Összterület ezer ha. •' 331 BAJA TagszÖKetkezetek száma 61 Összterület ezer ha. ■ 2 16 termelési érték 45, az ár­bevétel 54, az összes esz­közérték 46, a nyereség 45 százaléka jut a Kiskunsági Szövetség tagszövetkezetei­re a megye összeséből. F. szövetséghez tartozik a megye valamennyi szakszö- vekezete is. A december 19-i küldött- közgyűlés megvalósította tehát a Politikai Bizottság­nak a XI. kongresszus szel­lemében hozott határoza­tát. A megye szövetkezetei a két új szövetségbe tömö­rülve készülnek a termelő- szövetkezetek III. Kong­resszusára, amely előrelát­hatólag ez év decemberé­ben ül össze. Bízunk abban.. hogy a Kiskunsági Területi Szö­vetség valóra tudja váltani a küldött-közgyűlésen Fe­hér Lajosné elvtársnő hoz­zászólásában kifejezett gondolatot, amely így hang­zott: „A képviselet — szo­cialista viszonyok között — társadalmi érdekrendszert jelent. Az érdekvédelmi szervek a tagszövetkezete­ket összekötik az államap­parátussal, a kormányzat­tal és közvetítik egyben a központi akaratot és az össztársadalmi érdekeket. Ez más szavakkal azt is jelenti, hogy határozottan képviselik a népgazdasági, az össztársadalom igényei­ből adódó feladatokat, osz­A jóváhagyott alapsza­bályban foglaltaknak meg­felelően az új szövetség „Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége” néven működik, Kecskemét székhellyel. A küldött-közgyűlés a jelölőbizottság előterjeszté­se után 14 tagú elnöksé­get, 9 tagú ellenőrző-, 13 tagú nőbizottságot válasz­tott. A szövetség elnökének Pesir Istvánt, a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz küldöttjét, titkárnak Ma- gony Imre elvtársat vá­lasztották meg titkos sza­vazással. ,A szövetségi munka ha­tékonyabbá tételére .meg­határozott feladatok előké­szítésére, továbbá a végre­hajtás megszervezésére 8 állandó jellegű bizottságot választott a küldött-köz­gyűlés, mely bizottságok­ban 90 küldött képviseli a tagszövetkezeteket. Szövet­kezetünk egyik küldöttje — Laczkó Gyula elvtárs — az elnökségbe, a másik — Riskó Péter elvtárs — az oktatási- kulturális- és sportbizottságba nyert meg­választást. A küldött-közgyűlés ha­tározatainak nyomán létre­jött Kiskunsági Területi Szövetség 92 mezőgazdasá­gi szövetkezetei képvisel és a tagszövetkezetek összes területe 331 ezer hektár. A megyében még egy szö­vetség működik Baja szék­vetkező adatokból, meiy egyúttal a két szövetség feladatait is tükrözi. A munkában foglalkoztatot­tak 52 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a halmozott toznak e feladatok sikeres, vagy sikertelen megvalósí­tásával együtt járó erkölcsi felelősségből is.” 1976 február 14: Zárszámadási közgyűlés TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK 1976. FEBRUÁR 11-ÉN TARTJA ZÁRSZÁMADÓ ÉS TERVTÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉSÉT, A KISKUN­FÉLEGYHÁZI VEGYIPARI GÉPGYÁR KULTÚRTERMÉBEN. A 9 ÓRA­KOR KEZDŐDŐ KÖZGYŰLÉS TÁRGYALJA AZ 1975. ÉVI ZÁRSZÁM­ADÁST, AZ 1976. ÉVI PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TERVET. ÚGY­SZINTÉN A KÖZGYŰLÉS FELADATA LESZ A 4 ÉVENKÉNT, KÖTE­LEZŐEN ELŐÍRT ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS A DÖNTŐBIZOTTSÁG ÚJRAVÁLASZTÁSA. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉRŐL A TAGSÁG RÉSZÉRE KÜLDÖTT MEGHÍVÓN ADUNK MAJD RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST. UGYAN­ÍGY KERÜL KIADÁSRA A KÖZGYŰLÉS BESZÁMOLÓINAK RÖVID TARTALMA IS. TEKINTETTEL ARRA, HOGY A SZÖVETKEZETÜNK ÉLETÉBEN IGEN JELENTŐS ESEMÉNY A KÖZGYŰLÉS, ÍGY MINDEN SZÖVET­KEZETI TAGNAK KÖTELESSÉGE A MEGJELENÉS AMIT EL IS VÁRUNK DOLGOZÓINKTÓL. A KÖZGYŰLÉS HELYÉNEK GYORS MEGKÖZELÍTÉSE CÉLJÁBÓL AUTÓBUSZJÁRATOT INDÍTUNK, MELYRŐL KÖZELEBBIT A KÖZGYŰLÉST MEGELŐZŐEN MUNKA­HELYI VEZETŐK ADNAK. Csáki Imre pv.-titkár VEZETŐSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék