Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 1. szám

4. oldal Ezermesterek a Bem kerületben Délelőtt 10 óra. — Henrik bácsi, talán már letelt a munkaidő, hogy visszafelé indul? — kérdi a szántótárs. — Be kell mennem a műhelybe javítani de rövi­desen jövök, azok az ara­nyos fiúk hamar megcsi­nálják! Ki tudja hányszor zaj­lott le ilyen és ehhez ha­sonló beszélgetés a földe­ken az elmúlt év folya­mán. S a javítóműhely a gépek, a munkaeszközök tömegét bocsátotta újra út­jára kijavított, gyógyult állapotban. Nézzük is meg kicsit részletesebben tulajdonkép­pen hol is, van-e „gépek kórháza” illetve milyen élet is zajlik ott. A központtól elég távol Halesz környékén, nem éppen csendes helyen, ro­baj és kovácsműhely szom­szédságában terül el a mű­hely, a gépudvarral össze­függésben. Feladata: a szőlő-gyü­mölcs, dohány- valamint a virágkertészet gépeinek karbantartása, javítása, fel­újítása. A műhely nem rendel­kezik ugyan modern gé­pekkel, de a javítások el­végzéséhez szükséges alap­vető műhely felszerelések megtalálhatók. Eszterga­pad, köszörűgép, fúrógép, hegesztő felszerelések, (vil­lany és autogén) mind magját képezik a gépek rendbetételének. Az elmúlt év folyamán, bizony nem unatkozott a műhely kol­lektívája. Elsősorban a ne­hézgépekkel: SZ—100, DT— 75, erőgépekkel volt soro­zatos probléma. Nem volt ritka azonban az sem, hogy napokig bent voltak a ja­vításon, mivel a meghibá­sodások olyan mértékűek voltak, hogy huzamosabb idő kellett korrigálásukhoz. Gondolok itt elsősorban az SZ—100 lánccseréjére, va­lamint a DT—75 terep­váltó cseréjére. Az MTZ—50 tí­pusú traktorok is elég sű­rűn látogatták a műhelyt, kisebb, nagyobb hibákkal. Nem kis feladatot jelen­tett a dohánytermesztés gépeinek (6 db Balthes kombájn) harckésszé tétele sem. Folytathatnánk a sort az öntözés gépeivel, a virág­kertészet kazáncseréjével, az állattenyésztéssel és an­nak gépeivel, de e sok munka leírása nagy ter­jedelmet igényelne. A mű­hely nagyon sokszor ha­sonlított egy felbolydult méhkashoz. A külső érte­sülések és a saját tapasz­talatok alapján azonban el­mondhatjuk, hogy 1975-ben minden nehézség ellené­­­­re (anyaghiány, gépek használhatatlansága stb.) a műhely megtette a magá­ét. Sokszor kerültek a sze­relők olyan szituációba, hogy pillanatok alatt va­rázsolna kellett egy körcsa­­vart, egy bilincset, egy meghajtó kardánt, és ki győzné még felsorolni, hogy mi mindent. Az emberek erőt, fáradtságot nem kí­mélve megoldották a prob­lémát Nehéz lenne az elmúlt időszakban végzett munká­juk alapján kiemelni, va­lakit is mivel a kollektíva összességében jó munkát végzett. A jók közül is megemlí­teném : Mészáros László példamutató csoportvezetőt, aki soha nem riadt visz­­sza még a legnehezebb, és a legnépszerűtlenebb munkától sem. Pólyák Já­nost, aki az SZ—100-as, valamint a DT—75 gépek specialistája és szinte ba­busgatta ezeket a gépeket. Nem volt ritka, hogy még este 10 órakor is dolgozott azért, hogy másnap üze­melni tudjanak. Külön szót érdemel a Mészáros Ferenc,Hatvani Béla duó, akik munka köz­ben humoros cukkolással doppingolták és hajtották egymást. Feri bácsi egyéb­ként a műhely univerzális hegesztője is egyben. Még valakiről szót ejtenék: Ko­vács István esztergályos, aki nagyon sokat tett azért, hogy a varázsolás valóság legyen. A legkülönfélébb alkatrészeket ontotta, a nem éppen „ezred millimé­ter” pontosságú padjáról Hangsúlyozom, minden em­ber dicséretet érdemel ezért a hozzállásért, mely­­lyel a gépek javítását elő­segítették. Az 1976-os esztendő for­dulatot hozott a műhely életében is: önálló gazdák lettünk, saját raktárral, va­lamint az állattenyésztést teljes egészében mi va­gyunk kötelesek kiszolgál­ni. Jelen pillanatban ne­hézségekkel küszködünk, mivel nincs anyagvétele­zésre sem kocsink, sem emberünk, s a raktár bi­zony enyhén szólva hiányos egy kissé. Reméljük, azon­ban rövidesen ez is meg­oldódik. A műhely erős intenzi­tással végzi a téli felújí­tást, a gépek sokasága so­rakozik a műhelyben or­voslásra várva A műhely kollektívája előtt azonban nincs akadály. Ezermeste­rek módjára végzik a téli felújítást, hogy tavasszal kicsinosított, műszakilag tökéletesen rendben levő gépek végezzék a munkát a tsz jobb és szebb jövője építésének érdekében. Retkes József Mészáros Lajos szerelő a növényvédő gépek legjobb ismerője munka közben LENIN TSZ HÍRADÓ Kulturális programunkból... Az 1976-os évre szóló kulturális tervünk jelentős részét a színházi­ előadások alkotják Február 7-én a Szegedi Nemzeti Színház­ban esti előadáson kerül bemutatásra, Lehár: „Mo­solyországa” című nagy­operett, melyet a Központi műjor dolgozói közül 21­ fő tekint meg. Február 2-án a kecskeméti bérletünk ér­vényes Shakespeare: „Téli regé”-jére. A bérleteket a szárítóüzem brigádja igé­nyelte. Részvételi igényeket az alábbi rendezvényekre je­lenthetik be az érdeklődők: február 22-én a Budapesti Vígszínházban Krúdy Gyu­la : „Rezeda Kázmér szép élete” c. vígjáték kerül bérleti bemutatásra. Már­cius 7-ére 55 főnek igé­nyeltünk jegyet a Fővárosi Nagycirkusz „Gála ’76” cí­mű előadására. Farsangi rendezvényünket a KISZ- esek batyus­ bálja és febru­ár 29-én a mohácsi álar­­cos, állatbőrbe öltözött bu­sók mókás felvonulásának megtekintése alkotja. Zugi Rácz Erzsébet Színvonalas vezetés, eredményes gazdálkodás A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése során, a gazdaságpolitikai szem­pontok érvényesülése kap­csán előtérbe került a szö­vetkezetek társulása, kü­lönböző társulási formában és különböző termelési, feldolgozási, értékesítési célkitűzés megvalósítására. Az együttműködés társulás keretében segíthet a tag­szövetkezeteknek terméke­ik értékesítésében, szükség­leteik beszerzésében. A gazdasági mechaniz­mus reformjának beveze­tése során — a termelőszö­vetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának kibonta­koztatása kapcsán — ke­resni kellett a többcsator­nás értékesítés és beszer­zés lehetőségét. A reform sikeresebb megvalósulása érdekében nyilvánvalóvá vált és ille­tékesek is elismerték, hogy a szövetkezeti mezőgazda­ság termékértékesítési és árubeszerzési helyzetét job­bá lehet tenni, ha a mono­polhelyzetben levő felvá­sárló és értékesítő vállala­tok mellett létezik olyan szervezet, amely az áru­forgalom volumenét, a bo­nyolítás szervezettségét növelve keresi a gazdasági kapcsolatok létesítését ál­lami vállalatokkal. A ki­alakult politikai-gazdasági szemlélet lehetővé tette, hogy a megye mezőgazda­­sági szövetkezetei közös vállalatot hozzanak létre áruforgalmazásuk elősegí­tésére. A szövetkezetek kívánsá­gára, a Területi Szövetség ajánlása alapján és támo­gatásával 1968-ban Kecs­kemét székhellyel megala­kult a Szövetkezeti Áruér­tékesítő és Beszerző Iroda, amelyet hamarosan elne­veztünk bérirodának. Az alapítók szerény va­gyoni betétjének össze­re miatt az iroda nem ren­delkezett komoly anyagi alapokkal és nagyobb for­gótőkével, létrehozásával mégis megnyílt a többcsa­tornás forgalmazás lehető­sége. Jelentkező, de az igé­nyek megfontolatlan kielé­gítése miatt a 70-es évek elején az Iroda vezetősége eltért a létrehozásakor megalkotott céloktól. A kö­rültekintés nélküli vállal­kozások a működésben za­varokat okoztak. Ez azt eredményezte, hogy a va­gyoni betétek a tulajdono­soknak nem hoztak hasz­not sőt, a fenntartás érde­kében nem várt költségek jelentkeztek. 1973-ban a tagszövetkezetek előtt nyil­vánvalóvá vált, hogy szer­vezeti és személyi változá­sokat kell végrehajtani an­nak érdekében, hogy a szövetkezetek áruforgalma­zására létrehozott közös vállalat az érdekeknek megfelelően töltse be funk­cióját. Az iroda működésében a kedvezőtlen jelenségek észlelése óta napjainkig több mint két év telt el. Az új vezetőség — élén Barvich Iván igazgatóval — ez alatt sokat tett azért, hogy a kátyúba került vállalkozást arra a szintre emelje, amelyen képvisel­heti a tagszövetkezetek ér­dekeit és amely szinten a párt- és tanácsi szerviek is elismerik létjogosultságát, szükségességét üzletpoliti­­kailag pedig erkölcsös part­nerként kezelik. A vezetőség, valamint az üzletkötő dolgozók tervsze­rű és lelkiismeretes mun­kája nyomán az 1975. évet a tervezettnél jobb ered­ménnyel zárta a közös vál­lalat. A vállalkozás Igaz­gató Tanácsa elismerően nyugtázta, hogy a korábbi években keletkezett köte­lezettségeket az Iroda ki­­gazdálkodta. 1975. évben — a tag­szö­vetkezetek 1 millió 677 ezer forint vagyoni betétjének körültekintő forgatásával 372 partnerrel több mint 255 milliós áruforgalmat bonyolított le. A szerény bonyolítási jutalékból kis­­híjján 4 millió forint ered­mény származott. Ez lehe­tőséget teremtett arra, hogy a vagyoni betét minden egy forintja 50 fillért jövedel­mezett a tagszövetkezetek­nek, melyre az iroda ko­rábbi életében nem volt példa. Szövetkezetünk a vagyoni betétje után 55 ezer forint eredményt ál­líthat be zárszámadásába. Az iroda vezetősége és dolgozói is örülnek a talp­­raállásnak és a jó eredmé­nyeknek, de nincsenek el­bizakodva. Felismerték és tudatában vannak annak, hogy a velük szembeni el­várásokat, igényeket és kö­vetelményeket csak új eredményekkel lehet kielé­gíteni. Ennek ismeretében tervezik a jövőt, keresik a lehetőségek jobb kihaszná­lását, a rugalmas, de er­kölcsös üzletpolitika alakí­tását, becsületes, lelkiisme­retes munkával. Riskó Péter GÉPJAVÍTÓK Seres János MTZ sebességváltót javít Seres Béla szerelő az egyik pótkocsi futójavítását végzi 1976. január Lenin Mg. Tsz Híradó A Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja Megjelenik havonta. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András ig. Készült a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepén Eng. sz. III/400/1/9/Bá/1975.

Next