Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

1. szám Vezetőségi ülésünk megtárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) ló tenyésztése, a lóállomány minőségi javítása. Az utób­bi években a tenyészirány a teljesítmény-ló előállítá­son után 72 borjú született. Minőségjavítást próbáltunk végezni mesterséges termé­kenyítéssel, és ennek ered­ménye 19­­6-ban várható. A rackajuh tenyésztésében a hozam és az állomány ál­lapota megfelelő, de saj­nos, az értékesítési lehető­ségek gyengék. Hasonlóan nehéz az értékesítés a man­galica tenyészet vonatkozá­sában is. A vezetőség az előterjesz­tést megtárgyalta, hozzá­szólásaival kiegészítette, il­letve több kérdés is elhang­zott, melyre a jelenlevő fő­­ágazatvezetők válaszoltak. A vezetőség a beszámoló­kat határozatával elfogad­ta. A vezetőség ezt követően az előző ülésen hozott ha­tározatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást hallgat­ta meg és fogadta el. Az ülés végén a termelőszövet­kezet elnöke a vezetőség valamennyi tagjának bol­dog, eredményekben gaz­dag új esztendőt kívánt. Dr. Sulyok László fa felé tolódott el. A vevő­kör kizárólag nyugodt él­versenyzőkből áll. Lova­inknak igen jó híre van Nyugat-Európában. Ez nemcsak a jó minőségű lo­vaknak, hanem fogathajtó versenyzőinknek is kö­szönhető. Ennek következ­ménye, hogy fogathajtó tanfolyamaink minden esetben igen látogatottak voltak. A lovas bemutatókat 60 000 vendég tekintette meg, ez a létszám az ed­digi évekhez viszonyítva a legmagasabb. Az előző évihez képest az árbevétel is növekedett. Ez a személyszállító fogatok számának növelésével még tovább is növelhető. Igen nagy gondot jelent a munkaerő-helyzet, ugya­nis a tenyésztési munka és az idegenforgalom szak­mailag jól képzett, lelkiis­meretes dolgozókat igényel. Sajnos, ezekből igen kevés van. Jelentős a magyar szürke szarvasmarhate- A konyha dolgozói a távoli munkahelyekre kerülő ételt­nyésztési munkánk, 7- te- készítik elő szállításra Részlet az étteremből Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése, a direkt irányítási rendszer meg­szüntetése tette indokolttá a gazdasági élet új szabá­lyozási formáját, amikor is a gazdaságpolitikai célki­tűzéseknek megfelelően, különböző gazdasági sza­bályozók léptek életbe. Ezek nem kötelező jellegű­ek, a tőlük való eltérésnek hatása lehet, jó vagy­ rossz a gazdálkodó szervre, a kö­vetkezményeket viszont az egész közösségnek vállalnia kell. Elsősorban a vezetők­nek kell ismerni és alkal­mazni a gazdasági szabá­lyozókat úgy, hogy az a kö­zösség javára szolgáljon. Lényeges szabályozó mó­dosítás általában az ötéves tervciklusokat előzi meg, így 1985. január 1-től ke­rült bevezetésre a jelenleg is érvényben levő szabá­lyozó rendszer. Az átfogó továbbfejlesztést a gazdál­kodási feltételekben végbe­menő jelentős változások teszik szükségessé. Érdemi szabályozó változás volt a jövedelemszabályozásban, az adózás szerkezetében és a keresetszabályozásban. Az 1985-ös szabályozó vál­tozások bevezetése után egyértelművé vált az a szándék, hogy a következő néhány évben a szabályozó rendszerben lényegi, főbb elveit érintő változások ne történjenek. Természetesen a külső­ és belső gazdasági helyzet alakulása szüksé­gessé teheti a gazdasági irányítási rendszer tovább­fejlesztését. Az 1986. évi módosítás­nak főbb törekvése előse­gíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását, a pénzügyi egyensúly javítá­sát. A tömegkommunikáció eszközei — rádió, sajtó stb. —, különböző gazdasági fórumok már tájékoztatást adtak az 1986. évi gazdasá­gi szabályozó változásokról. A szövetkezetünket érin­tő változások felmérését már az első tájékoztatáskor elvégeztük, összességét te­kintve megállapítható, hogy hatása kedvező, de ennek valóra váltásához szüksé­ges a rendelkezésre álló eszközök hatékony kihasz­nálása. Ezzel kapcsolatosan kell megemlíteni a műtrá­gya árak 3,7 százalékos és a növényvédőszerek 2,5 százalékos árnövekedését. A múlt évi felhasználás alapján ez közel 800 ezer Ft költségnövekedést jelent. Ennek realizálása nem tör­vényszerű, mert a körül­mények mérlegelésével, bi­zonyos kockázat­vállalással a költségek szinten tartha­tók. Ma már a vezetőknek számolni kell, hogy a költ­ségtöbblet eredményében is többletet jelent-e, ha nem, akkor már mérlegelni kell, mert előfordulhat, hogy mégis vállalni kell a több­letköltséget a nagyközösség érdekében. Mindenki előtt ismert, hogy a kukorica legfonto­sabb abraktakarmányunk, hiszen a különböző tápok­nak is alapanyaga. Az utóbbi években vetésterü­lete egyre inkább csökkent. Szövetkezetünkben is az utolsó három évben 600 -n­­al kevesebb a terület A növény jelentőségét hang­súlyozza, hogy szemesku­korica és silókukorica ház­tájival csökkentett, betaka­rított terület után 800 Ft,ha jövedelemadó kedvezmény vehető figyelembe, mintegy 240 ezer Ft. A termelési adó 2 száza­lékos csökkentése az ipari- és szolgáltató főágazat ese­tében mintegy 800 ezer Ft költségmegtakarítást jelent. A keresetszabályozásban két lényegesebb módosítás­ra került sor. Mind a há­rom keresetszabályozási formánál vizsgálni kell 1986-ban, hogy az előző év­hez viszonyítva az egy főre jutó kereset milyen mér­tékben nőtt, ugyanis csak 8 százalékos növekedésig adómentes. A nagyüzemi keresetadózást alkalmazók­nál továbbra is vizsgálni kell a hatékonyságot, azaz a 100 Ft keresetre jutó hoz­záadott érték változását. Ha ez csökken, akkor az egy főre jutó kereset csak 4,5 százalékkal növekedhet adómentesen (előző évben 5,5 százalék volt a határ). A hatékonyság javításá­ban van még tennivalónk. Lényeges a tartalékok fel­tárása, a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatása olyan munkakörben, ahol eredmény termelhető. A beruházáspolitikában alapvető célkitűzés a meg­levő állóeszköz állomány műszaki színvonalának megőrzése, lehetőség sze­rint javítása, jobb kihasz­nálása. Ennek érdekében bizonyos mértékben bővült a támogatott beruházások köre és nőtt a támogatás mértéke az árszínvonal ala­kulásával összefüggésben A fejlesztési célú pénzesz­közök és a népgazdasági terv ágazatai részére bizto­sí­to­tt felhalmozási lehető­ség közötti egyensúlyt a felhalmozási adó alkalma­zása biztosítja. 1986-tól a felhalmozási adó csökken az agrár- és élelmiszerter­melő ágazatokban, ugyan­akkor a mentességi kör is bővül. Szövetkezetünk esetében 3-400 ezer Ft adócsökke­néssel számolhatunk, mert a 17,1 aranykorona felett 5 százalékos a csökkenés — 23 százalék helyett 18 szá­zalék. A városi és közösségi hozzájárulás mértéke a bruttó jövedelem 3 száza­léka helyett 3,5 százalékra nő, ez mintegy 500 ezer Ft költségtöbbletet jelent. Mint ismeretes, 1984 év­től fokozatosan áttértünk a hízómarha-tenyésztésre, te­j­hasznú teheneket a ház­táji- és kisegítő gazdasá­gokba helyeztük ki. Az ed­digi tapasztalatok kedvező­ek, a tejhasznú tehenészet ilyen formában való fenn­tartása a korábbi évek veszteségét csökkentette. A tejárkiegészítés literenkén­ti 0,90 Ft-tal való emelése is igazolja a gazdasági ve­zetés döntését amikor is nem az ágazat teljes fel­számolása mellett döntött. Ezek voltak főbb vonat­kozásban a szabályozó rendszernek azok a válto­zásai, amelyek szövetkeze­tünk gazdasági életében is éreztetik hatásukat Egy­­egy gazdasági döntés előtt szükséges tanulmányozni, elemezni a szabályozók ha­tását az eredményre, hiszen a döntések ennek növeke­dését kell, hogy elősegítsék. Kiss Imréné Szabályozás- gazdálkodás LENIN TSZ HÍRADÓ A megye szövetkezeti vezetőinek fóruma A hagyományoknak meg­felelően, január 6. és 10-e között a Kiskunsági, vala­mint a Bácskai és Duna­­melléki Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövet­sége idén is megrendezte a szövetkezeti vezetők egy­hetes továbbképző tanfo­lyamát. Budapesten a Szövetke­zetek Házában a szövetke­zeti vezetők találkozhattak a megye, valamint az irá­nyítást és érdekképvisele­tet ellátó országos szerve­zetek és minisztériumok vezetőivel, munkatársaival. A nyitó előadáson dr. Gajdócsi István, a Bács- Kiskun megyei Tanács el­nöke adott értékelést a me­gye VI. ötéves terv főbb koncepcióiról Ebben a megyei tanács elnöke érintette azokat a tervcélokat, amelyeket az elkövetkezendő években az agrárágazatnak teljesíteni kell, hogy javuljon az ex­portképesség, kiegyensúlyo­zottabb maradjon az ellátás és tovább erősödhessenek a települések. Dr Romány Pál megyei első titkár előadásában ér­tékelte Bács megye helyze­tét az országban, országunk helyzetét a világban betöl­tött szerepéről. A szövetkezeti vezetők a további előadásokon megis­merkedhettek a szabályozó­­rendszer változásának el­képzeléseivel. Dr. Mészáros Gyula, a PM osztályvezető­je az élelmiszergazdaság szabályozásának időszerű kérdéseiről tartott izgalmas előadást. Dunai Imre kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes az agrárkülkereske­delmünk időszerű kérdései­vel és a külkereskedelmi tendenciáról tájékoztatta a résztvevőket. Részleteiben is megismerkedhettek a fó­rum résztvevői az agrár­ágazat fejlesztésének VII ötéves tervi elképzelései­ről, a várható fejlődés irá­nyáról dr. Szerdahelyi Pé­tertől, az Országos Tervhi­vatal főosztályvezetőjétől. A jelenlevő vezetők olyan fontos kérdésekkel is meg­ismerkedhettek, mint az élelmiszergazdaság fejlesz­tési céljainak hitelezési koncepciói, a bankrendszer továbbfejlesztésének kon­cepciói, mely tájékoztatást dr. Kiss Pál az MNB elnök­helyettese tartotta meg. Sor került egy olyan konzultá­cióra is, melyen a Hunga­­rofruct, Monimpek és Ter­­impex vezetőivel találkoz­hattak a szövetkezetek ve­zetői, közgazdászai. Az előadások között arra is volt lehetőség, hogy kül­politikai kérdésekkel is fog­lalkozzanak a fórum részt­vevői. Az előadóteremben a pótszékek is megteltek, mi­kor Hajdú János a HÉT fő­­szerkesztője tartott tájékoz­tatót külpolitikánk idősze­rű kérdéseiről. A rendelke­zésre álló idő alatt a szov­jet—amerikai viszonyról, a Gorbacsov—Reagan talál­kozó eredményeiről és vár­ható fejleményeiről adott érdekfeszítő, értékes tájé­koztatást. Az előadássoro­zat végén Váncsa Jenő, me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, valamint dr. Eleki János, a TOT fő­titkára a szövetkezeti moz­galom feladatairól, a szö­vetkezeti kongresszus elő­készítéséről adtak tájékoz­tatást. A rendező szervek nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy az előadásokat köve­tően megfelelő kulturális programot ajánlanak a je­lenlevő szövetkezet veze­tőknek. A néhány nap alatt volt arra lehetőség, hogy a résztvevők filmvetítéseken, színházi előadásokon és kü­lönböző kulturális műsoro­kon vegyenek részt. Termelőszövetkezetünk vezetése is nagyon hasznos­nak ítélte az egyhetes to­vábbképzőt, mert a gazda­sági és politikai információ, különösen évkezdéskor a már kidolgozott, és az ez­után készülő tervekhez, a végleges kidolgozáshoz igen nagy szükség van, és ezek nélkül nem biztos, hogy a vezetés helyes irányvonalat határozhatna meg a szö­vetkezetnek 1986. évre és a VII. ötéves terv időszakára. Szövetkezetünkből ezen a fórumon mintegy 7 fő ve­zető beosztású dolgozó vett részt, melynek haszna nem­csak abban van, hogy a megye és országos irányító szervek vezetőivel, hanem egymással is találkoztak és eszmecserét folytattak. BOZÓ LAJOS pv-titkár 3. oldal Értesítés Értesítjük tagjainkat, hogy február 10-én küldöttgyű­lést tartunk, a részközgyű­lésekre pedig február 14- én kerül sor a Fürdőszálló­ban, a központi majorban és az autójavítóban.

Next