Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
1. szám Vezetőségi ülésünk megtárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) ló tenyésztése, a lóállomány minőségi javítása. Az utóbbi években a tenyészirány a teljesítmény-ló előállításon után 72 borjú született. Minőségjavítást próbáltunk végezni mesterséges termékenyítéssel, és ennek eredménye 196-ban várható. A rackajuh tenyésztésében a hozam és az állomány állapota megfelelő, de sajnos, az értékesítési lehetőségek gyengék. Hasonlóan nehéz az értékesítés a mangalica tenyészet vonatkozásában is. A vezetőség az előterjesztést megtárgyalta, hozzászólásaival kiegészítette, illetve több kérdés is elhangzott, melyre a jelenlevő főágazatvezetők válaszoltak. A vezetőség a beszámolókat határozatával elfogadta. A vezetőség ezt követően az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást hallgatta meg és fogadta el. Az ülés végén a termelőszövetkezet elnöke a vezetőség valamennyi tagjának boldog, eredményekben gazdag új esztendőt kívánt. Dr. Sulyok László fa felé tolódott el. A vevőkör kizárólag nyugodt élversenyzőkből áll. Lovainknak igen jó híre van Nyugat-Európában. Ez nemcsak a jó minőségű lovaknak, hanem fogathajtó versenyzőinknek is köszönhető. Ennek következménye, hogy fogathajtó tanfolyamaink minden esetben igen látogatottak voltak. A lovas bemutatókat 60 000 vendég tekintette meg, ez a létszám az eddigi évekhez viszonyítva a legmagasabb. Az előző évihez képest az árbevétel is növekedett. Ez a személyszállító fogatok számának növelésével még tovább is növelhető. Igen nagy gondot jelent a munkaerő-helyzet, ugyanis a tenyésztési munka és az idegenforgalom szakmailag jól képzett, lelkiismeretes dolgozókat igényel. Sajnos, ezekből igen kevés van. Jelentős a magyar szürke szarvasmarhate- A konyha dolgozói a távoli munkahelyekre kerülő ételtnyésztési munkánk, 7- te- készítik elő szállításra Részlet az étteremből Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a direkt irányítási rendszer megszüntetése tette indokolttá a gazdasági élet új szabályozási formáját, amikor is a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően, különböző gazdasági szabályozók léptek életbe. Ezek nem kötelező jellegűek, a tőlük való eltérésnek hatása lehet, jó vagy rossz a gazdálkodó szervre, a következményeket viszont az egész közösségnek vállalnia kell. Elsősorban a vezetőknek kell ismerni és alkalmazni a gazdasági szabályozókat úgy, hogy az a közösség javára szolgáljon. Lényeges szabályozó módosítás általában az ötéves tervciklusokat előzi meg, így 1985. január 1-től került bevezetésre a jelenleg is érvényben levő szabályozó rendszer. Az átfogó továbbfejlesztést a gazdálkodási feltételekben végbemenő jelentős változások teszik szükségessé. Érdemi szabályozó változás volt a jövedelemszabályozásban, az adózás szerkezetében és a keresetszabályozásban. Az 1985-ös szabályozó változások bevezetése után egyértelművé vált az a szándék, hogy a következő néhány évben a szabályozó rendszerben lényegi, főbb elveit érintő változások ne történjenek. Természetesen a külső és belső gazdasági helyzet alakulása szükségessé teheti a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztését. Az 1986. évi módosításnak főbb törekvése elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását, a pénzügyi egyensúly javítását. A tömegkommunikáció eszközei — rádió, sajtó stb. —, különböző gazdasági fórumok már tájékoztatást adtak az 1986. évi gazdasági szabályozó változásokról. A szövetkezetünket érintő változások felmérését már az első tájékoztatáskor elvégeztük, összességét tekintve megállapítható, hogy hatása kedvező, de ennek valóra váltásához szükséges a rendelkezésre álló eszközök hatékony kihasználása. Ezzel kapcsolatosan kell megemlíteni a műtrágya árak 3,7 százalékos és a növényvédőszerek 2,5 százalékos árnövekedését. A múlt évi felhasználás alapján ez közel 800 ezer Ft költségnövekedést jelent. Ennek realizálása nem törvényszerű, mert a körülmények mérlegelésével, bizonyos kockázatvállalással a költségek szinten tarthatók. Ma már a vezetőknek számolni kell, hogy a költségtöbblet eredményében is többletet jelent-e, ha nem, akkor már mérlegelni kell, mert előfordulhat, hogy mégis vállalni kell a többletköltséget a nagyközösség érdekében. Mindenki előtt ismert, hogy a kukorica legfontosabb abraktakarmányunk, hiszen a különböző tápoknak is alapanyaga. Az utóbbi években vetésterülete egyre inkább csökkent. Szövetkezetünkben is az utolsó három évben 600 -nal kevesebb a terület A növény jelentőségét hangsúlyozza, hogy szemeskukorica és silókukorica háztájival csökkentett, betakarított terület után 800 Ft,ha jövedelemadó kedvezmény vehető figyelembe, mintegy 240 ezer Ft. A termelési adó 2 százalékos csökkentése az ipari- és szolgáltató főágazat esetében mintegy 800 ezer Ft költségmegtakarítást jelent. A keresetszabályozásban két lényegesebb módosításra került sor. Mind a három keresetszabályozási formánál vizsgálni kell 1986-ban, hogy az előző évhez viszonyítva az egy főre jutó kereset milyen mértékben nőtt, ugyanis csak 8 százalékos növekedésig adómentes. A nagyüzemi keresetadózást alkalmazóknál továbbra is vizsgálni kell a hatékonyságot, azaz a 100 Ft keresetre jutó hozzáadott érték változását. Ha ez csökken, akkor az egy főre jutó kereset csak 4,5 százalékkal növekedhet adómentesen (előző évben 5,5 százalék volt a határ). A hatékonyság javításában van még tennivalónk. Lényeges a tartalékok feltárása, a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatása olyan munkakörben, ahol eredmény termelhető. A beruházáspolitikában alapvető célkitűzés a meglevő állóeszköz állomány műszaki színvonalának megőrzése, lehetőség szerint javítása, jobb kihasználása. Ennek érdekében bizonyos mértékben bővült a támogatott beruházások köre és nőtt a támogatás mértéke az árszínvonal alakulásával összefüggésben A fejlesztési célú pénzeszközök és a népgazdasági terv ágazatai részére biztosított felhalmozási lehetőség közötti egyensúlyt a felhalmozási adó alkalmazása biztosítja. 1986-tól a felhalmozási adó csökken az agrár- és élelmiszertermelő ágazatokban, ugyanakkor a mentességi kör is bővül. Szövetkezetünk esetében 3-400 ezer Ft adócsökkenéssel számolhatunk, mert a 17,1 aranykorona felett 5 százalékos a csökkenés — 23 százalék helyett 18 százalék. A városi és közösségi hozzájárulás mértéke a bruttó jövedelem 3 százaléka helyett 3,5 százalékra nő, ez mintegy 500 ezer Ft költségtöbbletet jelent. Mint ismeretes, 1984 évtől fokozatosan áttértünk a hízómarha-tenyésztésre, tejhasznú teheneket a háztáji- és kisegítő gazdaságokba helyeztük ki. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a tejhasznú tehenészet ilyen formában való fenntartása a korábbi évek veszteségét csökkentette. A tejárkiegészítés literenkénti 0,90 Ft-tal való emelése is igazolja a gazdasági vezetés döntését amikor is nem az ágazat teljes felszámolása mellett döntött. Ezek voltak főbb vonatkozásban a szabályozó rendszernek azok a változásai, amelyek szövetkezetünk gazdasági életében is éreztetik hatásukat Egyegy gazdasági döntés előtt szükséges tanulmányozni, elemezni a szabályozók hatását az eredményre, hiszen a döntések ennek növekedését kell, hogy elősegítsék. Kiss Imréné Szabályozás- gazdálkodás LENIN TSZ HÍRADÓ A megye szövetkezeti vezetőinek fóruma A hagyományoknak megfelelően, január 6. és 10-e között a Kiskunsági, valamint a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége idén is megrendezte a szövetkezeti vezetők egyhetes továbbképző tanfolyamát. Budapesten a Szövetkezetek Házában a szövetkezeti vezetők találkozhattak a megye, valamint az irányítást és érdekképviseletet ellátó országos szervezetek és minisztériumok vezetőivel, munkatársaival. A nyitó előadáson dr. Gajdócsi István, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke adott értékelést a megye VI. ötéves terv főbb koncepcióiról Ebben a megyei tanács elnöke érintette azokat a tervcélokat, amelyeket az elkövetkezendő években az agrárágazatnak teljesíteni kell, hogy javuljon az exportképesség, kiegyensúlyozottabb maradjon az ellátás és tovább erősödhessenek a települések. Dr Romány Pál megyei első titkár előadásában értékelte Bács megye helyzetét az országban, országunk helyzetét a világban betöltött szerepéről. A szövetkezeti vezetők a további előadásokon megismerkedhettek a szabályozórendszer változásának elképzeléseivel. Dr. Mészáros Gyula, a PM osztályvezetője az élelmiszergazdaság szabályozásának időszerű kérdéseiről tartott izgalmas előadást. Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes az agrárkülkereskedelmünk időszerű kérdéseivel és a külkereskedelmi tendenciáról tájékoztatta a résztvevőket. Részleteiben is megismerkedhettek a fórum résztvevői az agrárágazat fejlesztésének VII ötéves tervi elképzeléseiről, a várható fejlődés irányáról dr. Szerdahelyi Pétertől, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjétől. A jelenlevő vezetők olyan fontos kérdésekkel is megismerkedhettek, mint az élelmiszergazdaság fejlesztési céljainak hitelezési koncepciói, a bankrendszer továbbfejlesztésének koncepciói, mely tájékoztatást dr. Kiss Pál az MNB elnökhelyettese tartotta meg. Sor került egy olyan konzultációra is, melyen a Hungarofruct, Monimpek és Terimpex vezetőivel találkozhattak a szövetkezetek vezetői, közgazdászai. Az előadások között arra is volt lehetőség, hogy külpolitikai kérdésekkel is foglalkozzanak a fórum résztvevői. Az előadóteremben a pótszékek is megteltek, mikor Hajdú János a HÉT főszerkesztője tartott tájékoztatót külpolitikánk időszerű kérdéseiről. A rendelkezésre álló idő alatt a szovjet—amerikai viszonyról, a Gorbacsov—Reagan találkozó eredményeiről és várható fejleményeiről adott érdekfeszítő, értékes tájékoztatást. Az előadássorozat végén Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint dr. Eleki János, a TOT főtitkára a szövetkezeti mozgalom feladatairól, a szövetkezeti kongresszus előkészítéséről adtak tájékoztatást. A rendező szervek nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy az előadásokat követően megfelelő kulturális programot ajánlanak a jelenlevő szövetkezet vezetőknek. A néhány nap alatt volt arra lehetőség, hogy a résztvevők filmvetítéseken, színházi előadásokon és különböző kulturális műsorokon vegyenek részt. Termelőszövetkezetünk vezetése is nagyon hasznosnak ítélte az egyhetes továbbképzőt, mert a gazdasági és politikai információ, különösen évkezdéskor a már kidolgozott, és az ezután készülő tervekhez, a végleges kidolgozáshoz igen nagy szükség van, és ezek nélkül nem biztos, hogy a vezetés helyes irányvonalat határozhatna meg a szövetkezetnek 1986. évre és a VII. ötéves terv időszakára. Szövetkezetünkből ezen a fórumon mintegy 7 fő vezető beosztású dolgozó vett részt, melynek haszna nemcsak abban van, hogy a megye és országos irányító szervek vezetőivel, hanem egymással is találkoztak és eszmecserét folytattak. BOZÓ LAJOS pv-titkár 3. oldal Értesítés Értesítjük tagjainkat, hogy február 10-én küldöttgyűlést tartunk, a részközgyűlésekre pedig február 14- én kerül sor a Fürdőszállóban, a központi majorban és az autójavítóban.