Református gimnázium, Kiskunhalas, 1889

•32 ŐS KÖLTÉSZETÜNK, szagba, nagyapjához menekülését s innét újra visszatérését Scythiába, apai nagyatyjához, Bendeguzhoz, hol megháza­sodik, királylyá lesz és gyermekei­ a magyarok fejedelmei lesznek, kik nyugotra lővén uralkodnak az ősi birtokon. „íme itt van s ezen épen nem kételkedem, egy töredéke az ázsiai hagyománynak" — mondja Thierry a karacsai mon­dáról. S mi sem kételkedhetünk, hogy a magyar monda Honoriáról és Csabáról, a karacsai monda s e kirgiz rege csak ugyanazon históriai személyekről alkotott mondának három különböző helyen keletkezett, a lényegekben teljesen egyező variánsai. Végre még az ős­magyar mondák egyik legszebbikét, a Turulról szóló mondát kell megemlítenem. Anonymus így ír róla a 3. caputban: „Ugelo . . . erat quidam nobilissimus dux Scythiae, qui duxit sibi uxorem in Contumager . . . nomine Emesi. De qua genuit filium, qui agnom­inatus est Almus. Sed ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri evis praegnanti per somnium apparuit divina visio, in forma asturis, que quasi veniens eam­ gravidavit. Et innotuit ei, quod de utero eins egrederetur torrens et de lumbis eins reges glo­riosi propagarentur, sed noil in sua multiplicarentur terra". Ezért a monda Almost, illetve Árpádot „Turul fiá"-nak ne­vezi (Kézainál „de genere Turul"). Hogy a Turul nemzetség­név is volt őseinknél, arról 1305. és 1313. évből való ok­levelek tanúskodnak. Az astur­nak magyar neve turul volt s azt mondja róla Kézai, hogy ez volt Attila czímere, melyet pajzsán viselt (avis, quae hungarice turul dicitur) s a magya­rok is ezt a czímert viselték a hadban egészen Szent István koráig. C­íme, a turul a magyar ősmondában háromféle alakban jelenik meg, mint sósmadár, mint nemzeti, vagy fe­jedelmi czímer és mint nemzetségnév. — Forduljunk most a törökséghez. Az oszmán-törököket Szulejmán sah fia, Er-togrul (kiejtve Er-túrul, azaz: férfi, vagy hős Turul), vezette nyu­

Next