Református gimnázium, Kisújszállás, 1904

Dorog La­j­os 1046-­1905. Mintha a végzet keze kegyetlen és megdöbbentő játékot űzne velünk. Harmadik éve már, hogy a február hónap ismét megrendítő csapással sújtott le reánk....... Dorogi Lajos, a kisújszállási ev. ref. egyház egyik lelkipásztora, a Hevesnagykunsági egyházmegye esperese, fenntartó testületünk elnöke, igazgatótaná­csunk nagy érdemű tagja nincs többé, február 14-én jobb létre költözött. Az a hatalmas egyéniség, a­ki lelki és testi megjelenésében egyaránt a leküzdhetetlen erő és szilárd akarat benyomását tette reánk, nem birt meg a reá orvul lecsapó halállal s mint bármely gyönge halandó társa, enyészetnek indult, por lett és hamu. Mély megindulással, lelkünk friss sebének sajgó fájdalmával tesszük le e helyen sírjára a hála és kegyelet babér és cyprus ágait. Az elhunytban főgymnasiumunk egyik legkivá­lóbb gyámolát, egyik leglelkesebb barátját veszí­tette el. Ott volt ott munkált mint egyik legbuzgóbb és legjelentősebb tényező iskolánk újjászületésénél, fő­gymnasiumunk megalakulásánál. Azóta is folyton

Next