Klió - Történelmi szemléző folyóirat, 2000 (9. évfolyam, 1-3. szám)
2000 / 2. szám - ÚJ MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK - Kármán Gábor: Történelem és etnológia
Martin Guerre visszatérése című könyveivel kapcsolatban is. Ginzburg nem az élet teljességét vizsgálja, hanem csak a mentalitás szférájába akar betörni, Davis pedig inkább foglalkozik szereplői választásainak okaival, és sokkal kevesebbet árul el a XVI. századi francia társadalomról. Christiansen tehát veszni látja az élet és a társadalom teljessége bemutatásának igényét. Az ellenérvet, mely szerint ezzel a történelem a struktúráktól végre visszatér a megélt emberi életek történetéhez, elveti. Umberto Ecóra hivatkozik, aki szemiotikai főművében (La struttura assente) megírta: igaz ugyan, hogy a struktúra mint olyan nem létezik a környező világban, emberi konstrukció, ám feltétlenül szükséges konstrukció, hiszen csak ezen keresztül vagyunk képesek a világot értelmezni, így Christiansen szerint nem lehet értelme a struktúratörténet és a megélt élet története szembeállításának. Alighanem ezen a ponton következik a legmeglepőbb fordulat a cikkben. A dán etnológus azt írja, ismer is olyan művet, mely egyszerre képes bemutatni a megélt életet és az abban érzékelt struktúrákat, és ez Eco A rózsa neve című regénye. Az, hogy az irodalomból hoz példát a történetírás problémájának megoldására, rámutatnak Christiansen gondolati rendszerének egy nagyon lényeges pontjára. Ezt az utolsó tanulmányban fejti ki részletesebben. A dán etnológus gyakorlatilag a Hayden White-i gondolatot viszi tovább (anélkül, hogy hivatkozna rá), mely a történelem és az irodalom közti, nagyon elmosódott határ kérdését boncolgatja. Pontosabban nem is annyira továbbvitelről van szó, mint inkább arról, hogy Christiansen más szempontból, más eszközökkel, de hasonló eredményre jut, mint White. Az irodalomtudós a végeredményt, a szöveget vizsgálja, és annak alapján, narratológiai eszközökkel állapíthatja meg, hogy nincs gyökeres különbség a történetírás és az irodalom között. Az etnológus ezzel szemben a célt vizsgálja, és azt mondja: bár más tudományok („a kenyér”) az anyagi léthez, a megélhetéshez elengedhetetlen segítséget nyújtanak, az irodalom és a humán tudományok („a só”) is nélkülözhetetlenek az élethez. Hasznosságuk részben az élvezetben van, melyet nyújtanak, részben pedig olyan példákat és modelleket adnak, melyek az életvezetésben felhasználhatók. Nemcsak a célok kötik azonban össze a két kulturális ágat. Christiansen módszertani szempontból is közelíteni kívánja egymáshoz a humán t. Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Ford. Galamb György János. Budapest, 1991. Európa. (Mérleg) illetve Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése. Ford. Lafferton Emese, Sebők Marcell. Budapest, 1999. Osiris. (Osiris mikrotörténelem) 7. Magyarul válogatás műveiből: Hayden White: A történelem terhe. Összeáll.: Braun Róbert. Budapest, 1997. Osiris. (Horror metaphysicae), melyben elsősorban a címadó tanulmány alapozza meg a kérdéskör vizsgálatát. 6