Klió - Történelmi szemléző folyóirat, 2012 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3. szám - HISTORIOGRÁFIA - Fodor Mihályné: Stefan Berger, Chris Lorenz (szerk.): Nemzeti jelleget adni a múltnak

a „nép történelmét” lehetetlenség „osztály-történelemmé” szűkíteni. Meg is kapta a kritikát cseh fordításban megjelent könyvére 1954-ben. Kifogásol­ták, hogy nem bírálta eléggé a „reakciós klerikalizmust és keveset idézett a marxizmus-leninizmus klasszikusaitól. Pavel Kolar szerint a két történel­mi munka az időnek, haladásnak radikálisan korszerű értelmezését hozta. Szerzőik az egész társadalomra kiterjedő változásról beszéltek, amely ho­mogén nemzeti társadalmakat hoz majd létre. E cél érdekében megenged­hetőnek tartották az erőszakot, és az egyén feláldozását a köz érdekében. Kolar rámutat, hogy a nemzeti történelmek kölcsönösen keveredtek még a vasfüggönyön át is, de a különböző nemzeti tradíciók és nézőpontok nem tették lehetővé, hogy igazi „internacionalista” Közép-Európa történelem szülessék. A tanulmánykötet írásainak ötödik csoportja a nemzeti történeti narratí­­vákról az európai történetírásokra tér át. Nézzünk ezek közül is egyet, a dán Jan Ilversen (Aarhusi Egyetem) tanulmányát. A témája: mily mértékben támaszkodtak Európa történetírói a mítoszokra az 1945 utáni események megírásánál. A közösségek kollektív tudatának alakulásában nagy szerepük van a mí­toszoknak és az emlékezetnek. Kérdés, Európa historiográfiájában előfor­­dulnak-e olyan mítoszok, mint a nemzetiekben, és ha igen, hozzájárulnak-e az európai tudat kialakításához - erre kereste a választ Ifversen. A míto­szok az eredetről, keletkezésről szóló elbeszélések. Míg az eseményeket a történetírás kronológiai rendben mondja el, a mítosz a történelem előtti időkről beszél. Mintegy előfeltétele annak, hogy legyen majd elbeszélni való történelem. A „kezdetek ideje” valamiféle szakralitást ad a mítosznak, és retrospectív nézőpontot jelenít meg. A klasszikus mítoszokban az eredet magyarázata és a közösség életét rendező szabályok együtt jelennek meg. A modern mítoszok viszont a politikai cselekedeteket legitimálják, bár ezek is őrzik a közösség történelmen átívelő értékeit. Ideális esetben a jelenben ez értékek szerint kell élni. Hayden White szerint a mítoszok katasztrófa helyzetekben az okok helyett a bajt erkölcsi konfliktusra vezetik vissza, és a jó és rossz erők megmutatásával segítik a közösség alapértékeinek helyre­­állítását. Más gondolkodók is ilyen rendteremtő, helyreállító szerepet tulaj­donítanak a mítoszoknak. A régi történetek vad erők küzdelmeiről szólnak, a modern politikai mítoszok ellenben a régi rendszerrel szemben vívott har­cokról beszélnek. Az utóbbi tíz évben a történészek azon gondolkodtak, hogyan kellene megírni egy Európa-történetet. A korábbi sokkötetes munkák „konténer tör­ténelmek” voltak, amelyekben Európa csak a helyszínt adta, ahol a nemzet 18

Next