Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-09-26 / 68. szám

koszoruzandja fejünket­­, ha veszt — akkor gya­lázat lesz tovább élnünk. De ha van isten, nekünk nyernünk kell , mert ügyünk igazságos, az isten pedig az i­­gazság istene. Csak lássunk bízvást dologhoz. Minden megye gondoskodjék , hogy a haj­­dani nemzeti hadak újra életbe lépjenek. A’* székely föld népe tömegesen fegyverkezzék. Míg szükség nincs, helyt maradunk; ha a'haza hí, azonnal indulunk , de előlegesen magunkat gyakorolnunk kell. A’ főispánoknak , főtiszteknek eddig is a­­lakitani kellett volna a’ nemzetörsérgeket, most már múlhatatlan teendőjök , azon hozzáadás­sal , hogy ne csak 20 — 50 évesek fegyver­kezzenek , hanem minden , ki magát bírja. 1ia a’ vészharang megkondulása készület­len talál, veszve vagyunk. Úgy kell állatiunk, hogy akár mely perczben zúgjon a’ riadó, a­­zonnal indulhassunk. Ellenségeink nagy számától nincs miért megijednünk, mert mellettünk áll az igazság istene; e’ segítséggel pedig az egész világ felbérlett zsoldosait porrá tehetni. Azért lássunk dologhoz, fegyverkezzünk, gyakorlódjunk , ’s a’ mely pereiben a’ haza hi, induljunk szabadságra vagy halálra! S. nemzeti gyűlés. A­ képv.ház sept. 17 -i ülésében Bat­thyány ministerelnök a’ ház elébe terjeszté ministeri jelöltjeit. Azokat, kiknek névsorát la­punk múlt számai egyikében közlők , azon kü­lönbséggel, hogy Batthyány csak hét személyt terjesztett elő, mivel a’ 8-ik iránt még nem volt tisztában. Ezen ülésben ismét egy égrekiáltó honá­­rulási merényről értesült a’ ház. A’ komáromi vár parancsnoka, M­e­r­c­z, becsületszóval fogad­ta Batthyánynak, hogy rendeleteit telje­­sitendi. A’ ministerelnök Majthényi alezre­dessel 240 önkéntest rendelt oda; Mercz mind­amellett csukva ’s ostromvédő helyzetben tartá a­ várat. Végre kisült gazterve. Egy zászlóalj V­­lmos-gyalogságot, mely Bécsié menendő, Gönyűig szállíttatott, éjjelre titkon viszszaren­­delt a’ komáromi várba. Kollár nevű derék komáromi polgár nyomába jutván ez árulásnak, azonnal tudata azt S Komárom város hatóságával. És a’ hatóság a’ Dunán levő hajóhidat fölze­­dette. A’ viszszarendelt katonák tehát nem jö­hettek át a’ Dunán. Azon éjjel Komáromban é­­gés is volt, mit az érintett ármány könynyebb végrehajtására elkövetett gonosztettnek gya­nítunk. Ez eseményről tudósítja Komárom város kö­zönsége a’ képv.házat. Madarász hadi törvényszék elibe kí­vánta Me­rczet állíttatni. A’ ministerelnök azonban a’ háznak ez i­­ránti intézkedését akkorra vélte halasztandónak, mikor a’ Merczhez intézett nádori parancsra felelet érkezik. Egy képviselő Teleky Ádám javainak zár alá vetése iránt tön indítványt. Mibe azonban a’ ház jelenleg nem kívánt bocsátkozni. Sept. 18-án a’ ház a’ Kossuth által in­dítványozott kármentesítési­­­javaslatnak még az előbbi ülésben megkezdett tárgyalását folytatta. Sept. 19-én Rosenfeld, Schmidt, Bransch, Friedenfels, Schnell és Fábini szász képviselők jelentik a’ háznak, hogy ők a’ követi pályáról lelépnek , mivel az országgyűlés irányát olyannak tartják, melyben részt venni, részint saját meggyőződésük , ré­szint küldőik politicai iránya által tiltva vannak. Kossuth erélyesen kikrkén azon vád el­len , mintha a’ magyar országgyűlés a­ törvé­nyesség teréről lelépett volna , indítványozza , hogy a’ ház jelentse ki, miképp meggy­őződése ellen senkit sem lehet ugyan képviselővé eről­tetni, de miután az, ki a’ képviselői állást egy­szer elvállalta, állomását mindaddig, mig he­lyébe más nem választatik , el nem hagyhatja , ha valamelyikök e’ nélkül távoznék el , áruló­nak és szökevénynek tekintendő. Indítványozz egyszersmind szónok, hogy Ilfi János jöjjön Erdélybe, rendeltessék alá a’ székely katona­ság , nézzen szét, ’s a’ hol árulást lát, in­tézkedjék. Schmidt H­enrich, szerdahelyszéki képviselő , kéré a’ házat , hogy azon 6 szász követ lemondásából ne következtessen ellensé­ges lépésre a­ szász nemzet részéről. Szóló is szás­z követ , és még sem mondott le. Pedig egy múlt alkalommal kijelentette, hogy ha a­ ház a’ törvényes tért elhagyná, kénytelen len­ne szóló is lelépni , de még eddig nem látja szükségesnek a’ lelépést. E’ tárgy hoszszas vitát idézett elő. Pálfi János kikelvén a’ szász nemzet kebelébeni haj­togatok ellen, megnevezé a’ főbbek közül a' bécsi Stosenfeldet és fiát. D­rágós a’ törvé­nyesség teréröli lelépés vádját vagy viszsza­­vétetni vagy büntettetni kívánta. Kossuth czélszerünek vélte Pálfi mellé másokat is , je­lesen Mikest, Zeyket vagy Bethlen Já­nost leküldeni biztosokul Erdélybe. Ghiczy azonban megjegyzé , hogy mig V­ay Miklós itt van, ez intézkedés felesleges. Határozattá lett, hogy a’ lemondott kép­viselők mindaddig, mig az illető törvényható­ságok a’ ház elnöke általi értesítés nyomán má­sokat nem választanak, maradjanak helyükön. A’ ministerium szólittassék fel , hogy mihelyt b. Vay Miklós jelenlegi hivatása megszűnik, azonnal más egyént nevezzen átalános kir. biz­tosul ; speciális királyi biztosokat is rendelvén mellé. TÖRVÉNYJAVASLAT az urbériség­i|)k­ármentesitésről. Miután az 1848-ik évi XII. törvényczikk az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatását elrende­lő, egyszersmind az illető birtokosnak meg­engedő a’ becslés megtörténte után státuskö­telezvények kiadását azonnal követelni; a’ bir­tokosok kármentesítéséért járó öszszegek mi­kép leendő kifizetése iránt rendeltetik: 1. §. Mivel az állománynak Európa jelen hitelviszonyai között egyszerre czélszerű na­gyobb kölcsönöket e’ czélra tenni , vagy a’ hy­­pothecául lekötött kincstári javakat részint te­lepítés útján, részint jutányos eladással rögtön forgalmitani nem lehet, a’ birtokosok kármen­tesítését az állomány hitele erejével eszközli. 2. §. Még­pedig következő elvek szerint: a­ Az úrbériséget vesztett birtokosok a­dósságainak felmondása a törvény által bizony­talan időre már fel lévén függesztve, minden úrbéri természetű jószágokon fekvő adósságo­kat a’ kárpótlás összegéig az állomány veszi át. b) Ezen adósságok lefizetése végett kár­mentesítendő birtokos kezeihez, vagy ha a’hi­telező úgy kívánná , saját kezeihez a’ pénz­­ü­gyminister a hitelező tetszése szerint, vagy ideiglenes kamatozó ,,fizetési biztosít­ván­y­o­k a tu adand , melyek státuskölcsön ut­ján, vagy pedig ennek ’s az ország arany ’a ezüst termelésének öszszegyű­jtése alapján fel­állítandó jegybank által fognak teljes névsze­rinti értékben beváltatni, vagy ha az illető hi­telező úgy ki ónja , 5%-rea consolidált státus­­kötelezvényeket kézbesítem­. c) A’ hitelezők tehát az illető adósnak vagy a’ pénzügyministernek e’ törvény kihir­detésétől számított 2 hónap alatt kijelenteni tar­toznak , mely­iket választják a’ két fizetési esz­köz közül; ha nem nyilatkoznának, az 5%-tes consolidált státuskötelezvényeket tartoznak el­fogadni. d) Azon birtokosok , kiknek jószágaik a­­dósságokkal terhelve nincsenek, vagy az a) pont szerinti lerovás után még kárpótlási kö­vetelésük volna, szintúgy 5%/0-tes consolidált státuskötelezvényekkel fognak kármentesittetni. 3. §. Ezen czélok eszközölhetésére az ál­lomány kiadand , a’ körülmények által igényelt óvatosság s arány megtartása mellett: a) Consol­dált állományi adósságleveleket, melyek 100 — 500 és 1000 frtnyi menynyisé­­güek lesznek, 5%-tel kamatoznak, e’­végre féléves kamatszelvényekkel láttatnak el, éven-kinti 1%-tet tevő törlesztés által beváltoznak, ha egyenkint és szám szerint az állomány con­­soldalt adóssága nagy könyvébe beiratnak. b) Az állomány továbbá kiadand nagyobb egyes öszszegekre szóló , 5%-tól kamatozó ,,i­­deiglenes fizetési biztositványokat.“ Ezen fize­tési b­iztositványok kifizetésére azon határidő tűzetik ki, mely alatt az állomány a’ 2. §. b) pontja szerint ezen biztositványoknak kifizetését eszközlésbe veheti. Tehát azon idő múlva elé­­gitendi ki a’ fizetési biztositványok birtokosait, mely idő kelletett volna a’ régi urbériség bir­tokosainak kölcsön általi kifizetésére. 4. §. Azon kármentesítésre jogosított bir­tokosok számára , kik valamely állományi fel­ügyelet ’s kezelés alatt álló közalapitványból kölcsönöztek, ezen kölcsönből azon öszszeg, melyet az állomány­tól kármentesítés fejében kö­vetelhetnek , le fog hozatni. 0. §. Az állomány a’ közalapítványok tő­kéiből kármentesítésre fordított öszszegek he­lyett 5,’0 - tól kamatozó ’s az egész öszszegre szóló kötelezvényeket fog az illető közalapít­ványoknak kiadni. 6. §. Minden nem állományi kezelés alatt levő alapítványok vagy testületek tőkéi, me­lyek úrbéri természetű földbirtokra adattak köl­csön , előlegesen öszszeiratván, ezen kölcsön­zések a’ hypothecául szolgáló birtokok kárpót­lási menynyiségéig szintily­e^e tét kamatozó státuskötelezvényekkel fognak kicseréltetni. 7. §. Ha mindazáltal az ily magánalapít­ványok vagy testületek inkább consolidált a­­dósságlevelek általi kifizetést kívánnának , ez iránt a’ pénzügyministerhez folyamodhatnak ; a’ pénzügyminister, ha különös körülmények nem adnák magokat elő , kérésüket teljesítendi. (Vége követk.) Károly, sept. 20. Szatmármegye jelen körülményeiről akarván önt röviden érte­síteni , menynyire lehet hű vázlatát adom a’ közelebbi eseményeknek. Mióta a’ martiusi forradalom a’ nemzetet zsibbasztó álmából hatalmasan felrázta, az e­­gyesült Magyarhon talán csaknem minden ré­szében több jelei mutatkoztak az ébredésnek, mint e’ megyében. Megfoghatatlan mély pan­gásban siunyadt az egész megye, mintha csak a’ régi boldog emlékezetű patriarchalia viszonyok között élnénk. Először az ó színe­zetű megyei kormányt okolta a’ közvélemény, melyről azon meggyőződés élt, hogy a’ régi absolut korbeli nótát hallgatja, ’s következ­ménye uj magistratus választása jön. De az uj tisztség alatt is, mely az eddigi ellenzék tag­jaiból szerkesztetek, a­ dolog csak a’ régi kerékvágásban maradt. A’ ministerium hirdette, hogy az haza ve­szélyben van, ’s Szatmármegye az önkéntes honvédek kiállításában bizony nem nagy érde­met tulajdoníthat magának. Az úri rendből u­­gyanis csak egyetlen egy sem csapott fel a’ részben forgó hon zászlója alá. Oka a’ tiszt­ség hanyagsága ’a a Szatmárban anynyira ho­nos, őseinktől öröklött tétlenség volt. A’ nemzetőrség eszméje kezdetben nehány lelkesek keblében rokonszenvre talált, ’s a’ nemzeten századok kiállításában s gyakorla­tában sokáig csüggedetlenül közremunkáltak , ’s nem épen siker nélkül, mert nehány község századokat alakita ’a magokat gyakoriak ; de mit tehettek kevés lelkesek , midőn a’ megyei kormány részéről egyetlen egy buzdító szó vagy rendelet sem érkezett, kifáradtak az előgördü­­lő akadályok miatt, ha elcsüggedtek a’ nagy részvétlenség látásán, mely őket mindenfelől környezé. Megérkezett végre e’ hó elején a’ minis­teri sürgöny, mely haladéktalanul önkéntes to­borzást rendel, ’a mit senki sem remélt, fel­ébredt a’ megye végtére álmából, ’s oly lel­kesen vévé a’ felhívást, mely bár melyik me­gyének is dicsőségére válandott. Tüszint 40.000 forint adónak megye szerzei kivetése bizottmá­­nyilag elhatároztatott, "s ezenkívül a’ megyei

Next