Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-07-06 / 21. szám

hogy bémehetnek bizton, mert már lerakták a' fegyvert. E’ nyilatkozattal elismerték, hogy csakugyan fel voltak fegyverkelve, ’s az én embereim, kiknél még bot sem volt, azt mondván, hogy a’ mint letették, fel is vehetik ismét az fegyvereket, visszafordultak, de azon szándékkal, hogy ha engem még utolérnek) viszszavisznek magokkal a’ választásra, ha mindnyájokat lelövöldözik és agyonverik is. Szerencsére csak itt Szent-Miklóson találkoztak már velem, hol csendre intettem őket, azzal biztatván, hogy a’ törvény majd elégtételt ad nekik, a’ miben nem kételkedem. Szabadszálláson egy hanggal, szavazás nélkül kikiáltották követnek a’ pap fiát , egy gőgös buta embert, ki azon felül Szluha teremtménye.... Eképp ment végbe a’ követ választás. Nem hamisítottam egy tényt sem, de csak egy szót sem, isten engem úgy segéljen ezen és a’ más világon! És azok, kik ellenem lázították a’ népet, örökké azt beszélték , hogy én lázitottam , én vagyok a’ lázitó... Hah, ha lázitottam volna, azóta a’ szentmiklósi és szabadszállási kapatosok csontjai szétszórva hevernének és rajtok a’ kutyák rágódnának. Ez csak egy két számba került volna, de én voltam a’ ki mindig csilapitottam ’s rendre intettem it népet, én gátoltam meg az öszszeütközéseket. Soha sem ostromolta szemtelenebből a’ becsületességet és igazságot a’ gazemberiség, mint ezen esetben. Azzal kezdték, hogy gyümülté tegyenek a’ nép előtt, nyomtatott proclamatiom által, mit tolakodásnak magyaráztak. Ezzel nem boldogulván azt hozták föl, hogy rebellicanus vagyok. ,,Soh’ se bánjuk mi , ha repubicanus is, — felelt a’ nép — hadd legyen, azért követünk lesz.“ ,,Ez azon ember, szóltak a’ farizeusok , ki ellensége a’ ministeriumnak és a’ királynak!“ erre a’ nép igy válaszolt: ,,ne bánjuk mi, akárkinek az ellensége, de minekünk barátunk, azért követ lesz; a’ ministerek és a’ király nagy urak , lesz elég barátjuk az országgyűlésen , nekünk pedg egy sem.“ Midőn az effélék sem használtak , kezdek becsteleniteni, hogy én oly ember vagyok, kinek már Testen nem is szabad szólania , kit Testről kitiltottak, kinek megbuktatását, béjáratását, agyonveretését jószivvel fogja venni a ministerium , és az egész nemzet; ’s hogy én az illírnek, orosznak és ki tudja kinek el akarom adni az országot, — ’s minthogy még ezen gyalázatosságok által sem hitték biztosnak győzedelmüket, az utolsó éjjel leitatták a’ népet, s a’ részeg tömeggel erőszakosan taktunk meg.—Hogy nevezzem ezt az eljárást? erre egy új szót kellene feltalálni, mert az ördögi gonoszság ehez képest krisztusi erény ! Ti néhány beesetes kapatos emberek, kik a’ magatok veszélyeztetésével is pártomon , és igy a’ nép pártján voltatok, fölirtam neveiteket, ’s nem fogom elfeledni. De fölirtam a’ ti neveiteket is, ti nem tudom micsodák, ki ellenségeim , és igy a’ nép ellenségei voltatok , s csak anynyit mondok nektek, hogy két szót tanultam Erdélyben az oláhoktól, ez a’két szó: i,ciine m inty el. És ennek ma kellett történnie, hogy engem, mint orosz spiont, mint hazaárulót, alyán akart verni a magyar nép, ma jun. 15- jén... ma három hónapja, hogy martina 15-ike volt, midőn első valék azok közt, kik a’ magyar nép szabadságáért szót emeltek, kikraálltak ! — De én azért nem a’ népet kárhozatom, hanem amitóit, félrevezetőit, kikét egytor törvény és isten egyaránt meglakoltad... a’ lép is előttem szent, anynyival inkább szent, mert gyönge, mint a’ gyermek.— Dicsértessék !* nép neve most és mindörökké!5*) Petőfi Sándor. 14 fivCifVillíVSVJiíSOIí. Háromszékről Szentiváni György és Berde Mózses régi ellenzékiek; Sepsi-Szentgyörgyről Demeter József ellenzéki; Ilyéről Gál Dani elleni.; Csik-Szeredából Horváth Dániel, Bereczkból Fejér János conservativek; Erzsébetvárosból 31 á svilági István és Karácsony János ellenzékiek; Alsófejérból Teleki Dorcokos gr. és Kemény Domokos b. Az elő, mint értesítve vagyunk, Küküllőben is meg fog választatni. Különben mindketten ismeretes ellenzékiek. Dobokából Wiiss Lillen gr. és Bohócze I Sándor. Mindkettő ellenzéki. Szász-, városszékből dr. Lészai Dániel és Toppovics Miklós. Szécsi levdeli vili. Bécs, jun. 24. Az itteni állapotokról semmi jót nem irhatok. A’ nyughatlanság közönséges, a’ háborgás folytonosan tart. A’ munkások fenyegetőzve kívánták , hogy az innep úgy az esős napokért is fizettessék ki napibérök. Utoljára anynyira mentek, hogy napjára egy egy pengő forintot követeltek. A’ nemzetőrségnek éjjel nappal nincs nyugta, szüntelen fegyver alatt van, hogy a’ birtokot a’ rablással fenyegetőző munkások ellen védje. — Különböző álöltözetek alatt rejtőző bujtogatókat (cseheket) elfogtak. Némileg most lecsendesedtek ; de lehetetlen , hogy rész vége ne legyen. — A’ ministerium vegetál, váltóit átgatja, magyarázza rendeleteit, a’ polgárok, remietörök ’s tanulók bizottmánya kedve szerint. Ezen bizottmány az igazi uralkodó; délelőtt , délután nyilvános üléseket tart, a’ ministeriumot kérdőre vonja, ’s a’ kormány-főhivatalokkal per Nótám correspondeal. Helyesen volt czimezve egy a’ tartományból jött levél: ,,An die hochlöbliche Nationalgarde in Wien.“ Nevettek rajta mint ügyetlenségen, de én azt tartom, hogy az ügyetlenség szerepe alatt satyra volt rejtve. — A’ prágai események még nincsenek egészen tisztában. Bár szegte volna Windisgratz ez alkalommal az egész panslasinusnak nyakát, de félő, hogy a’ministerium beléelegyedése által, szokása szerint, elrontja a’ dolgot. A’ katonaság kívánságára uj a Windisgratz vette át a’ vezérletet, s a’ ministerium commissariusa gróf J Mensdorf-Touilly viszszajött. Kész jel, hogy már a’ katonaság is kezd parancsolni. Ma egy levelet olvasok Insbruckból, melyben írják, hogy a' császár június 16- kán vidám, jó kedvű és ifris egésségben volt. Egy közel levő hegyre, bár rész volt a’ mesgye, fölsétált, ’s megtetszvén a’ különös szépségű kinézés, megígérte, hogy más alkalommal Ninát is (a császárnét) elhozza. Hazatértében, egy sétája alatt érkezett paraszt nemzetőrt talált ajaja előtt fel ’s alá járni, ki mivel nem ismerte, teljességgel nem akarta szobájába bébocsátani; hiában mondta: hisz, ő a’ császár, mert — úgy — felelé a’ paraszt — ,,azt minden bolond mondhatja, csak ide a’ jellel!“ Ekkor nevetésre fakadt a’ császár, mondván• ,,no ezek ugyancsak bő örök !“ A’ császárnak és császárnénak teljességgel nincs kedvük Insbruckot elhagyni; nyilván mondják, hogy azt csak kénytelenségből teendik, ha szükéges lesz (bis mann mich nicht wegweisst), tulajdon szavai a császárnénak. Itt nem jó benyomást tett, hogy Ferencz Károly főherczeg nem akar Bécsbe jöni ; pedig szüksége lenne ő fenségének is a’ népszerűségre. János herczeg most népszerű, de előre láthatni, hogy nem fog sokáig az maradni ; mert a’ bécsieknek most az isten sem tudna eleget tenni. Nyilván kilátszik, hogy az idevaló nép, sem politicai érettséggel, sem hazaszeretettel legkisebb mértékben sem bír. A’ liberalismus s a' hazaszeretet, különben atyafias eszmék ; de az itteni liberalismus nem áll egyébből, puszta declamationál, ’s azon faradhatlan igyekezetből, hogy a’ kormánynak mentői több akadályokat gördítsenek útjába, hogy azok által a’ czélszerű kormányzást teljes lehetlenséggé tegyék. Vége hoszsza nincs a’sok vádnak, mért nem küld a’ hadi-minister elég katonát Olaszországba? míg a’ tanulók a’ törvényes katonaszedésnek kebelükből ellentállottak, ’s meg engedték, hogy a’ munkások (az úgynevezett brave, und liebe Arbeiter tind l'reie Staatsbürger!) erőszakkal megakadályozzák a’ toborzást. ¡Menynyit agitáltak, hogy a* census tökéletesen eltöröltetvén, a’ választási jog a’ munkásokra is kiterjesztessék ! Elérték kiván*ságukat, de használta-é a’ nyert jogot. Nem, mert még a a műveltebb osztályból is nagyon kevés választók jelentették magukat. Nem használtak semmi buzdítások, felszólítások , ’s hazafi kötelességre való emlékeztetések , úgy szólva , kötéllel kellett a’ választókat fogni. Azok is, kik ujságkivonásból, vagy adótöltésből megjelentek, nagyobbrészint még hírét sem hallották volt azon egyéneknek, kikre szavaztak. Legtöbben csak kezükbe vették a’ választók névsorát, ’s kiírtak belőle tiz nevet, kik előbb szemeikbe ötlöttek. A* választási törvény, anynyira el van magyarázva a ministe*rium újabb meg újabb engedményei által, hogy ritka tudja mi áll, mi nem áll? A’ választás, ha nem is mindenütt, de nagyrészint nem volt egyéb unalmas komédiának A’ történt rendetlenségekről még sokat írhatnék , de valóban nem érdemli. Egy oka a’ választás iránt mutatkozott nagy részvétlenségnek, a’ közvetett választási mód, mivel az első választó, tiírwáhler) neta tudhatja, kire fog szavazni az általa kijelölt választó (Wahlmann). A democrata club az utolsó napokban agitálni kezdett a közvetlen választási rendszer mellett,s egy küldöttsége által ünnepélyesen fölszólította az uralkodó bizottmányt (Auschuss) hogy működjék ő is ezen irányban, különben előre megmondja, uj revolutio lesz ! Ezen fenyegető kérelemnek a’ jelenre nézve, nem adott ugyan helyet a’ bizottmány, mert elkésett volt, de a’ jövőt illetve közönségessé tette, hogy csak azt tartja szabad alkotmánynak, melyben közvetlen választási joggal bir egyátalában minden egyénieder Staatsungehörige) minden legkisebb census nélkül, így tehát már a’ békövetkező országgyűlésnek is jó előre törvényt akarnak szabni! B. levelező: Ihrfitzer. Némely erdélyi német nők — írja a’ Pesther Zeitung — elnyomóink, a’ magyarok ellen királyné ő felségéhez folyamodtak. Ezen nők nagyon méltánytalanok — szánnunk kell őket, jegyzi meg ugyanazon lap. Nekünk, megváltjuk , akárhogy vegyük ez elnyomást, csak nevetnünk jó. A’ bécsi nemzetőrség már a' legnagyszerűbb fegyvergyakorlatokkal foglalkozik. Múlt héten is — mond a Radical — kiment a’ közel levő falukra, ’s a’ legharcziasabb táborozás közt nyomtat bé Bécs felé. 3ti még alig tudunk egy becsületes láb hoz - t csinálni, jegyzi meg a* Radical. Mintha éppen a’ mi minapi szemlénken lett volna, úgy beszél az a’ Radcal. Na hiszen majd jobban lesz, ha, a’ mint mondják, ezután hetenkint csak kétszer gyakorlandjuk magunkat. “ - Bácsmegye a derék Vörösmartyt Választó e. követéül. Kossuth lelépéséröl a hír alaptalan, egéssége gyengültét illető nem éppen. Szeretett nádorunk , Széchenyi gr. és Eötvös b. ministerek Insbruckból Budapestre visiszaérkeztek. A’ horvát-ügyben oly rendszabályoknak nézünk elébe — irja a* Radical — melyek a’ magyar nevét és becsületét soha sem fogják koczkáztatni. Szép, szép ez is — de bizony már már tettek után kezd a’ mi lelkünk is sovárogni. A* Tester Zeitungnak június 21-ről írják, hogy a’jun. 10-i császári proclamatio kihirdetésének következtében, mind a’ határőrök, mind a’ fellázadt illír nép magukat a' ministeriumnak alá vetették. Úgy látszik , érzik háborgó polgártársak a’ sáfrány illatját. Gyulafejérvár, a’ pozsonyi német újság szerint, hadi állapotba van téve. A* várszögletekről rémitően tátongnak alá a’ rónára az ágyuk, a’ lőrésekhez is köröskörül töltött ágyuk *) Kérem minden becsületes elvű szerkesztől.irsakat, hogy e’ csikket lapjában közölni szíveskedjek. Xetőfi Sándor.