Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-10-22 / 83. szám

Kolozsvár 83 Vásárnál» od­ol»* 33* 1848* Megjelenik e’ jelen évben a’ Kolozsvári Híradó he­­tenkint négyszer : Vasárnap, Kedden, Csötörtökön és Pén­teken. Előfizetési ára hely­ben házhoz hordással ö fr., a’ nélkül 5 fr. 40 kr. Postán négyszer küldve fi fr. 40 kr., kétszer ö fr. pengőben. Kfti.ayÁRi Hirdetések dija egyszer, 1 —10 sorig 20 kr. azon, felül minden sor 3 kr. e­­ züstben, másodszori és har­madszori ismétlésért e’ díj­nak fele. ÉVNEGYEDI ELŐFIZETÉS. A’ Kolozsvári Híradó folyó évi october-decemberi folyamára előfizetést nyitunk. Napjainkban a’ hírlapirodalom fontossá­gát hoszszasan bizonyítgatni felesleges. Tisztelt olvasóinktól függ megítélni: érdemlünk-e pártolást vagy nem. Előfizetési díj a’ kijelölt időre három rft 30 krajczár pengőben. T­ARTALOM. M a g­y a r o r s z á g. Nagy fontossá­gú hírek. Pesti levelek VI­I. Pest. Kolozsvár. Szék. nemz. gyűlés. M. Vásárhely. Galambfalva. Dézs. Fi­gyelmet kérek. Nyilatkozat. Áldozatok. Austria. Külf. MAGYARORSZÍtI. Nagy fontosságú h­irek. Báró V­a­y Miklós kir. biztos urnák. Pestről pén­teken, oct. 20-án este érkezett hivatalos fu­tárja egy német szövegű placatot hozott, mely­nek tartalma szerint 13 Berlinben a’ kényuralom e’ nevezetes fészkében forradalom ütött ki ’s Fridrich Wilhelm porosz királyt a’ nép föl­akasztotta. 2­ Csehországban forradalom. A’ nagyobb számú szláv elem ellenében, a’ kisebb de lelkesült ’s a’ szabadságért küzdő néme­tek részére hajlik a’ győzelem. 33 S­t­e­y­e­r O­rs­z­á­g­b­an forradalom. Megunván a’ szolgaság régóta hordozott jár­mát, fegyvert fogott a’ szabadság kivivására. Ideiglenes kormány alakult. 43 Ferdinánd austr. császár, unoka­­öcscse Ferencz József részére lemon­dott. E’ híreket, mint fennebb is említők, Pest­ről jött, nyomtatott plakatból merítettük. Vale­­ant quantum valere possunt. A’ posta pénteken ismét csak Debreczenből jött meg. Pesti levelek, vii. Itt most keveset beszélnek, de annál töb­bet tesznek. Kezd már a’ magyar practicus nép lenni. A’ honvédelmi bizottmány a’ lehető leg­erélyesebb kormány ’s teljes mértékben bírja a’ nemzet bizalmát. A’nemzetgyűlés ritkán gyűl öszsze, ’s ak­kor is csak azért, hogy hallja a’ bizottmány roppant tevékenységének eredményeit ’s meg­erősítse egy ’s más indítványát. Kossuth mint messiás áll a’ föllelkesült fegyveres nemzet élén , fáradhatlanul ’s mindig növekedő erélylyel. A’ jelen körülmények közt ő az egyetlen ember , ki vetetni képes ügye­inket. Ő elszánt, merész, csüggedetlen, szó­val férfiú, minőt forradalmi kor kivár. Szemünk Bécs felé van fordítva. Mindenki meggyőződött, hogy ott lesz a’ végcsata, mely eldönti sorsunkat ’s a’ dynastiáét. A’ bécsi or­­szággyülés gyáva viseleté vontá kedvünk és merész politikánk. Ha a’ forradalom hevében megragadta volna segélynyujtó jobbunkat, most sem Bécs, sem Magyarország nem tarthatna többet az absolutismus zsoldosaitól. Ingadozó , kétséges viselete irányunkban , bátorságot ön­tött a’ reactioba ’a lehangolta Bécset és ser­­geinket. Oct. 17-én a’ futár azt hozta hirű­l, hogy csakugyan elfogadták segélyünket. Seregünk már átkelt a’ Lajthán, és a’ bécsiek vezére öszszeköttetésbe tette magát a’ mieinkkel. Sor­sunk és erőnk tehát egybefort a’ német Osz­­triával. Nevezetes ’s nagy napoknak nézünk elébe. A’ bécsi gyűlés veszélyeztette Osztria szabad­ságát késedelmével, de nem tette a’ győze­­delmet egészen lehetlenné. Ugyancsak odt. 17-én délután rövid, de nevezetes ülés volt. Fontos hírekről értesültünk. Rott és Philippovics elfogott seregét Bat­­thyáni Kázmér, miután az alkotmányra feles­­keté, haza bocsátotta. A’ felesketés ünnepé­lyesen ment véghez. Scitowsky püspök beszé­det tartott nekik ’s megáldotta. A’ szegény fél­revezetett horvátok utolsó filléreiken kokárdát vásároltak. Jellachich Bécshez közel táboroz. Beszé­lik , hogy a’ szép szemű és gyors lábú bán Schönbrunnban, Zsófia főrgnő háló­szobája mel­lett szállásol. Minő boldog emlékek, s minő szép remény lenghetik körül a’ büszke kalan­dor lelkét, ha szorultságában csakugyan tud álmodozni. Az austriai országgyűlésnek válasza meg­érkezett nemzetgyülésünkhez. Ebben még csak anynyi van mondva, hogy a’ hohe Versamm­­lung nagy örömmel fogadta levelünket, de a’ bizottmány tudósítása szerint később, szóbeli fel­hívás jött táborunkba. A’ bizottmány fővezérünket vigyázatra u­­tasitá, hogy derék hadsergünket ne veszélyez­tesse ’s a’ körülményeket jól szeme előtt tartsa. A’ bizottmány a­ sereg erősítéséről is­­gondos­kodott. Ma 24 ágyú indult a’ táborba , ’s Kos­suth is nem soka utána indul mintegy 2.000 pesti nemzetőrrel, kik mellé az után még töb­bet remél gyűjthetet. A’ felső vidékről is örvendetes tudósítások jöttek. Irányi, Szintai és Jeszszenák biztosok a’ legjobb sikerrel jártak el megbíza­tásukban. A’ kárpáti ösvények részint ellátva fegyveresekkel, részint járhatlanokká téve. Szin­tai a’ munkácsi várat, Jeszszenák Leopold vá­rát megrakták nemzetőrökkel ’s biztositák a’ nemzet számára. Ez utolsóban oláh határőrök tanyáztak, kik az alkotmányra nem akarták le­tenni az esküt; őket a’ kir. biztos ur Vácira küldötte, hol még egyszer a’ végsőt megpró­bálják velök, ’s ha nem engedelmeskednek, le­­fegyverzik ’s mint hazaárulókat büntetik. Kossuth a’ gyűlés vége felé roppant ha­tással beszélt. Elmondá, hogy lejárt már a’ kegyelemnek ideje, ’s minden áruló ellen a’ bi­zottmány a’ legerélyesebb eszközökhez folya­modik. A’ béütő tábornokokat rablóknak fogja tekinteni ’s fejére dijt tesz. Oct. 18-án azon hirt kaptak Bécsböl, hogy Jellachich a’ bécsi parlamenthez futárt küldött, ’s kéri: a’ magyarok tiltassanak el a’ táma­dástól, igér­ elmenetelét és sergei számára li­­bera migratiot kívánt. A’gyűlés, kérelmére eré­lyes választ adott. Megszenteté, ha bizonyos ki­tűzött órák alatt fegyverét nem téteti le se­regével, ellenségnek fog tekintetni. Hírlik, hogy a’ császár lemondott Ferencz­ József számára. Tán az ifjú herczeggel ki a­­karják engesztelni a’ pártokat ’s őt mint az uj rendszer első szülöttét kívánják fölmutatni a’ népeknek. Ez egyetlen út a’ dynastia megmentésére de M Magyarország Csak úgy fogadhatja el ha a’ külföldi hatalmak is biztosítják független­ségéről. Különben a’ nemzetgyűlés politikájáról a’ dynastiával szembe semmit nem lehet tudni, ’s helyesen, ezt a’ következmények döntik el. Gy.... Pest, oct. 13. A’ „Transilvania” 79. száma közli a’ szebeni székgyűlés azon hatá­rozatát, melyben kijelenti, hogy Szebenszék az uniót felbontja, Magyarországtól elszakad, a’ magyar ministeriumnak nem engedelmeskedik, ’s attól semminemű rendelést többé el nem fo­gad, hanem egyenesen az osztrák ministerium­­tól akar függeni. Közbevetőleg kérdve, melyik osztrák ministertől akarnak ezen határozathozó szász urak függni? Latourtól talán? De mint­hogy éppen azon nap óta, melyen e’ határozat kelt, folyó hó 6-án, Latourtól nem függhetvén többé, e’ törvénytipró határozatok által megér­demelték, hogy Latourral függjenek. ’S mert isten igazságos, a’ törvény büntető hatalma nem sokára utol is érendi őket. E’ határozat tele ugyan anynyi hazudsággal , mint szemte­lenséggel, és én nem ezen bámulok, mert fél éve, mióta a’ derék szász népet bujtogató né­hány gaz zsoldosaitól az átkos camarillának, szokva vagyunk ily féle szavakhoz és tények­hez; de bámulom, miként hagyható el az e­­szélyesség, ezen máskor agynyira circumspe­­ctus urakat, hogy bé nem várva, a’ mire mint bizonyosra számítottak, hogy Jellachich való­ban foglalja el előbb Budapestet ’s léptethesse életbe azon manifestumot, melyet a’ lemondása előtt már megszökött hat képviselő közül ket­tő, úgymint Rosenfeld és Friedensfeld már Bécs­­ben létek alatt megszagoltak volt — bámulom , miként lehettek ezen urak oly balgatagok, pusz­ta reményre épitni határozatukat, melynek kö­vetkeztében, ha ideje korán észre nem térnek, bűnbánkódva, későbbi megtérésökre könynyen e hatalmas két szó lehetend a’ válasz: már késő! Mert tudjátok meg urak, és tényt, meg­történt dolgot írok. — Győzedelmes hadvezé­rünk vitéz magyar katonáival e’ pereiben a’ Lajta partjain áll, kiűzve e’ szép szabad ha­zából, a’ ti és minden hitszegük és árulók rab­ló kapitányát kedves Jellachichtokat; tény , hogy Jellachich seregéből 3000 harapott föld­be, két generál: Kath és Philipovics , 61 tiszt és 11 ezer közember esett fogságba, 9 zász­lója, 29 ágyúja, ’s csaknem minden lőszere e­­sett kezeinkbe. ’S mit gondoltok, ti a’ derék szász nemzet bitang fiai? Azt hiszitek-e, hogy a’ magyar hadsereg tétlenül fog vesztegelni, ’s e’ nemzet tűrni fogja tovább, hogy saját ke­belében, néhány, tulajdon testvéreit elárult buj­togató, ezután is vakmerő szemtelenséggel űz­ze ármányait; lazítson testvért testvér ellen, ’s bűnfertöztetett kezét testvér vérbe mártva, fel­dúlja a" hon békéjét? A’ leszámolás órája ü­­tött! E­ diadalmas hadsereg —ha addig mea culpát nem mondnak az illetők — ellenetek for­­ditandja győztes fegyverét s fehér kendőt, a’ béke olajágát hordva maga előtt, vonulatnd a’ Királyhágótól Segesvárig, testvér kezet nyújt­va, szabadságot és egyenlőséget a’ békés de-

Next