Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-10-27 / 86. szám
l Kolozsvár 86 Péntek odol»«37. 1848. Megjelenik e’ jelen évben a’ Kolozsvári Híradó hetenkint négyszer : Vasárnap, Kedden, Csötörtökön és Pénteken. Előfizetési ára helyben házhoz hordással 6 fr., a’ nélkül 3 fr. 40 kr. Postán négyszer küldve 6 fr. 40 kr., kétszer 6 fr. pengőben. KOLOZSVÁRI Hirdetések díja egyszer, l —10 sorig 20 kr. azoz, felül minden sor 3 kr. e züstben, másodszori és harmadszori ismétlésért e’ díjnak fele. — 6— ÉVNEGYEDI ELŐFIZETÉS. A’ Kolozsvári Híradó folyó évi october-decemberi folyamára előfizetést nyitunk. Napjainkban a’ hírlapirodalom fontosságát hosisiasan bizonyitgatni felesleges. Tisztelt olvasóinktól függ megítélni: érdemlünk-e pártolást vagy nem. Előfizetési díj a’ kijelölt időre három rít 30 krajczár pengőben. TARTALOM. Magyarország. Hiv. közrem. Pest. Gróf Batthyány levele. N. Szeben. N. Enyed. Dézs. Pánczéloseh. Áldozatok. Nyilatkozat. Külföld. A’ csatatérrről. Legújabb. Hirdetm. MAGYARORSZÁG. Hivatalos közlemények. — A’ honvédsereg kolozsvári főparancsnokául: Cserei Antal alezredes. Kolozsmegyei nemzetőrségi őrnagy ’s parancsnokul: Berzenczei Antal volt főhadnagy; mellé segédtisztül mint hadnagy Gyarmati Sándor szolgabiró. A’ honvédsereg 31 -ik zászlóaljához, századosul: Bogdánfi Antal, hadnagyul: Szathmári Dániel nemzetőrtisztek neveztettek ki. — A’ századok böxhonvédeinek száma nov. 1-jétől a’ háború bevégeztéig hadilábra állíttatik, azaz 160-ról 200 főre szaporittatik. Pest, oct. 18. A’ mai posta Kossuth Lajosnak a’ Képviselő ház minden tagjához intézett felszólítását vendi meg, miszerint használja fel minden egyén béfolyását arra, hogy az elcsábított nép az igaz útra téríttessék : szólittassék föl a’ kegyelem, a’ megbántott testvériség utolsó hangján ! Legvégső foka ez a’ nagylelkűségnek, melylyel a’ képviselőház ,s a’ honvédelmi bizottmány e’ haza ellenségeivel bánik, melylyel utolszor árasztja el az arra oly sok tényekben nyilvánult érdemetleneket és hálátlanokat. Megkísérti még a’ testvériség hangját azok irányában, kik ellenséges szándékukkal rég megzavarák azt, és megkísérti azért, mert hatalom van kezében e’ haza ellenségeit megsemmisíteni és egy lábig kiirtani ha kell, ’s ez erő e’ hatalom érzetében olyak irányában gyakorolja nagylelkűségét, kik habár e’ haza polgárai, pénz és hamis ígéretek által elcsábítva, készek tört döfni a’ haza szivébe, hogy vele együtt ők is elveszszenek; olyak irányában gyakororolja nagylelkűségét, kik a’ helyett, hogy vész idején hazájukat segítenék, az ördögökkel czimborálnak, kik a’ haza testébe ásták bé körmeiket, azt szétszaggatandók. Ha nem bíznék erejében az ideiglenes kormány, lehet tán nem kisértené meg ez utolsó módot, hanem egyenesen a’ tettek terére lépne; de mivel van ereje megvédeni e’ hazát, lehet, hogy tán saját kárára is, rátok pazarolja nagylelkűségét, kik bérbe adtátok magatokat azoknak kik uj szolgaságtokon épitendnék föl a’ kényuralom elátkozott fészkét! kik pokoli cselszövényekkel tárták ’s tartandnák polyp hálójukban e’ hont, hogy soha fel ne virágozzék ’s a’ sötétség homályában tovább is zsákmányolhassák kincseit, a’ szellemi és anyagi fejlődés milliók boldogságára kiható kincsét, hogy néhány család tovább is vérrel táplálkozzék , melyet a’ hon testéből szívna ki, kik előtt nem szent az erkölcs, nem szent a hit, nem az igazság, kik megbecsteleniték az emberben az embert, a’ népben a’ hit boldogságát, kik kölitekbe bocsáták a’ fanatismus ördögeit, hogy szaggatnák ki sziveitekből a’ nyugalmat, megmérgezék a’ honszerelmet, ’s átokká aljasitva az igazság hatalmát, mely vétkes törekvésüket megsemmisitendi ! Igen, a’ reactio hóhérai semmivé tevének benneteket románok és szászok ’s semmivé teendőé általatok e’ bont, ha isten ott nem lenne, hol legnagyobb a’ veszély ’s ha nem lenne még a’ hazában oly nép, mely anynyiszor adá vérét a’ hon megváltására ’s adja most is mig ti e’ haza ellenségének nevelitek elkárhozott erejét. Térjetek meg, valljátok meg bűneiteket 's ha bár a' bocsánatra isten és ember előtt nem vagytok érdemesek, meg fognak néktek bocsátani. Ti kik igazságtalan ügyben akartok ellenünk kiirtó háborút kezdeni, ’s kik leggazabb módon akarjátok e’ hazát elárulni, melyért magyar és székely vér folyt az eldöntő csatákban, néktek a’ magyar faj testvéri kezet nyújt ’s ha megtértek, bűneiteket megváltjátok megbocsát! ’S hogy ne gondoljátok miként ezt tőletek féltében teszi, tudjátok meg ha még nem tudtátok, hogy őrsergeivel együtt, kik a’ közelebbi napokban legjobb szolgálatot tanúsítottak, fegyveres ereje meghaladja a’ 250 ezeret, honvédei legjobb sikerrel szaporodnak, ágyutelepei a’ legnagyobb bővségben, menynyi egy világhódítónak is elég lenne, fegyvergyára naponta 500 d. jó fegyvert ád, a’ nép nagyobb és erőteljesebb része pártján áll ; honnan mindig segittetni fog, ha kell, az osztrák néppel, melynek már is csak Bécsben 120 ezere fegyverben áll, a’ legnagyobb egyetértésben; ’s kiknek segítségére táborunk ma az osztrák földön van, az árulókkal számotvetni. Mibe bíztok ti ? azokba, kiknek már is egy része függ ? s a többinek is fejére jutalom van kitűzve? legnagyobb része pedig fogolylyá vált eszeveszettségök következtében, ti is azt várjátok tán, hogy ezerenkint vezessetek békába és bitóra ? Nem földiim; figyeljetek a’ becsület, a’ hazafi kötelesség és nagylelkűség szavára;ragadjátok meg az alkalmat és mentsétek meg magatokat, álljon előttetek a’ hirtelen horvátok és ráczok szomorú példája, kik az udvar ördögi cselének áldozatai lettek! ’s ti réátok miért várna jobb sors ! Ha meg nem tértek , akkor, midőn erőnk növekedett, ügyünk diadalához közeledett, a’ szászokat saját német rokonaik fogják megtagadni , ti nélkülünk nem fogjátok a’ kivívott szabadságot megtartani, de ha vesznünk kell, az a’ ti megsemmisüléstök után fog történni.— Tanuljatok a’ más kárán! Orbók Samu: Gr. Batthyány Lajos levele. Volt ministerelnök Batthyány Lajos, Hegyfaluból (Vasmegyében) , hol eltört karja betegágynak szegeié, Pestre, egyik mind tiszta jelleme, mind hazafisága miatt régóta tiszteletben álló képviselőhez a’ következő bizodalmas levelet intézte, melyet örömmel közlünk, mert kétes dolgokat világosit és gyanúkat hárít el, melyek a’ honnak e vészes napjaiban, midőn minden embert ingerlékenynyé tesz a’ haza miatti aggodalom , oly gyakoriak, de egyszersmind oly természetesek is. A’ levél szavai itt következnek : ,,Tisztelt barátom ! Hat nehéz hónapon át küzdöttem a’ kormány gondjaival, ’s midőn a’ körülmények kényszerűségénél fogva viszszalépek , teendő mindent, mit a’ hon tőlem, mint ha közpolgárától igényelhet, az első, mit izlelnem kell, keserűség. Mert mi lehet keserűbb a’ tiszta keblű hazafira nézve, mint midőn az úgy is anynyi cselszövévynyel körülhálózott ’s ocsmány árulással veszélyeztetett hazában rejtélyességgel vádoltatik?! Ha valaki eddig követett politikámat egyenesen kárhoztatja , ezen nem ütközöm meg; de arról nem gyanúsíthat, arról nem szabad senkinek gyanúsítani engem , mintha titkos működésekre, hazám függetlenségét veszélyeztetőkre használtam volna béfolyásomat, mert ezt egész múltam, nyilvános térrel fellépésem óta a’ mai napig, mely nyitott könyv gyanánt fekszik a’ nemzet előtt, tökéletesen megczáfolja. Sokan leginkább azon akadnak fen, mit csináltam ’s miért voltam anynyi ideig Bécsben ? Hogy et tekintetben is megnyugtassam a’ kétkedőket, száraz röviden tényeket fogok elősorolni; szóljanak azok. Ön , tisztelt barátom, tudja, miként a’ honvédelmi bizottmány ’s több nálam öszszegyült képviselők megegyezésével mentem a’ táborba, ott Laraberggel találkozandó, ’s az, a’ menynyire tőlem függ, a’ törvényes térem maradásra kényszerítendő. Ott azonban nem találtam ’s azt hittem, tán Jellachich táborában lesz, és azért Móga fővezér megegyezésével Bubna őrnagyot oda küldöttem oly utasítással, miszerint még azon éjjel Lamberg vezért nevemben egy találkozóra kérje meg, ha pedig még nem volna ott, ittlétemről említést se tegyen. Bubna őrnagy Lamberget természetesen ott nem lelvén, azon reményben, miszerint Lamberg ez alatt megérkezendik, eszközlötte ki minden előleges tudomásom és béfolyásom nélkül a’fegyverszünetet. Ezt csak azért említem meg, mert e’ fegyverszünet létrehozását is, mintegy gyanusitólag, némelyek nekem tulajdoniták. Ekkor hozták a táborba küldött képviselők a háznak azon végzését, mely nem csak ellenemi bizalmatlanságon alapult , hanem hitem szerint hadi seregünkre nézve is veszélyes leendett. Ezt kijelentettem az oda érkezett képviselőknek azon tanácscsal, miszerint ezen tárgyat minden beléavatkozásom nélkül terjesztenék a tisztikar elé , mi megtörténvén , veszélyességéről ők is meggyőződtek, ’s azért a’ végzés kihirdetésétől is elállottak, miután az öszszes tisztikar megígérte és kinyilatkoztatta, hogy ők, ha Jellachich a’ manifestumnak nem hódol ’s őket megtámadandja, fegyvereiket addig le nem teszik, mig seregei közül csak egy is e’ haza földét tapodja. Innén Pestre indulván, iitkörben egy futár által Lamberg kimultáról tudósittattam, ’s egyszersmind a felségének hozzám intézett három rendbeli kézirata kezemhez szolgáltatott. Fölszólittattam t. i. hogy Lembergnek , mint meghatalmazott k. biztosnak,’s Majláth Györgynek , mint helytartónak kinevezését, ’s az országgyűlés elhalasztását tárgyazó okleveleket ellenjegyezzem. Rögtön viszszasiettem a tá