Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. december (7. évfolyam, 99-106. szám)

1952-12-24 / 105. szám

KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozók Lapja VII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM. A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA­­ Ára 50 fillér A kommunista példamutatásról A szocializmus építésének egyre növekvő feladatai mind­­ fokozott­­an állítják előtérbe, követelik meg a kommunisták példamutatását. "Ez a példamu­tatás volt az, mely az élet min­den területén pártunk mellé sorakoztatta a pártonkívüliek széles tömegeit. Az ötéves terv végrehajtása során a feladatok megsokasod­tak, ezért miéig k­e­ lll szilárdíta­nunk népünk hatalmát, fokoz­nunk kell az ellenséggel szem­ben folytatott harcot. Pártunk tagjainak jelentős része felis­merte azt a tényt, hogy a szo­cializmust felépíteni,­­eddigi vív­mányaikat megőrizni csak úgy tudjuk, ha a termelés növelésé­vel túlszárnyaljuk a legfejlet­­tebb kapitalista országok ter­melését is. Tatabánya üzemei­nek kommunistái is megértették ezt és már az év elején harcba indultak a döntő tervév sike­réért Ennek megértése, a mun­kához való új viszony kialakí­tását hozta magával. Dolgo­zóinknak ma már alapvetően más a viszonyuk a munkához.­­ Elmondhatjuk, hogy­ a munka, kommunisták példamutatása nyomán ma teher és kínos már nem robot kényszerűség, han­em becsület és dicsőség dol­ga. Ezért kell megértetnünk első­sorban a kommunistáikkal, hogy példamutatásuk hatalmas erejű nevelőeszköz. A jó kommunista a munkahe­lyén is a legjobbak közé tar­tozik. Munkájával és egész ma­gatartásával példát mutat dol­gozó társainak. Ez törvény minden kommunista számára. A­z új mu­nka fegyelem ki­al­a­kít­á­­­sában és annak fejlesztésében a kommunistáikra még nagyobb fel­adatok várnak. A munkaver­seny minden ágában, a brigád­­mozgalmakban, az üzemi és az egyéni évi terv párosversenyekben az sikeres befejezéséért folytatott harcban a kommu­nistáknak kell az élen járniuk. Gerő elvtárs, a Központi Veze­tőség ülésén feladatként szabta meg a szigorú takarékosságot. Gerő elvtárs feladatiként állítot­ta az ország dolgozói elé ipari termelésünknek 1953-ban 16 százalékkal való megemelését. Ez a feladat önmagától adja p­árt­t­agságunk elkövette en­dő feladatiként, a fegyelmezett, szor­galmas és példamutató munkát megköveteli a tökéletes szerve­zettséget és felelősségvállalást. Az előttünk álló feladatok megoldásához szükség van ar­ra is, hogy párttagjaink rend­szeresen és állandóan képezzék magukat, látogassák a politikai iskolákat, konferenciákat. E té­ren még sok a tennivalónk. So­kan elfelejtik Rákosi elvtársnak azt a figyelmeztetését, hogy min­denért, ami ebben az országban történik — úgy gazdaságii, mint politikai téren —, a kom­munisták felelősek. Ezt a fele­lősséget érzi Szkokén István elvtárs, a Béke-akna vájára, aki a pártmunkában is példamutató és mint pártcsoportvezető az új bányászok nevelésében is pél­dát mutat. Jelenleg két, hazá­jából elüldözött görög hazafiból nevel kitűnő bányászokat. Emel­lett Szkokén lésben is példát elvtárs a terme­mutat, mert ötéves tervének megvalósítása során most már 1953. évi jú­nius havi tervét teljesíti. Ha­­sonló­ló munkást végez a ter­melésben Talabk­a János elvtárs, aki nemcsak jó propagandista és jó pártmunkás, hanem a ter­­m­elésben is élenjáró. A tanu­lásban sem a­kar lemaradni. A politikai iskolát rendszeresen­ hallgatja. Az ellenség tudja, hogy mi­lyen hatalmas nevelőereje van a kommunista helytállásnak és példamutatásnak. Ezért megtesz minden től« telhetőt,­ hogy megingassa pártunknak egyik vagy másik tagját, kiüsse ke­zükből a példamutatás eszkö­zét. Azok a­­ párttagok, akik ha­nyagul teljesítik beadási kötele­zettségüket, nem teljesítik ter­vüket, va­gy akik opportunista módon szemet hunynak a lógás, az anyagpocsékolás és a fegyel­mezetlenség fölött, vagy akik nem lépnek fel erélyesen, a rém­­hírterjesztőkkel szemben, akar­va, vagy akaratlanul az ellen­ségnek tesznek szolgálatot és gyengítik népünk hazafias helyi állását. Ne feledjük Rákosi elvtárs szavait: „Népünk a kom­munisták­ vezetésével nagy történelmi munkát végez eb­ben az országban, győzelmünket azért tudtuk kivívni, mert nem sajnáltuk a munkát és a ve­rejtéket, példamutatóan és áldo­zatkészen küzdöttünk. az or­szágépítés frontjainak nehéz ál­lásaiban és bátran, éberen, el­szántan hiúsítottuk meg és ver­tük vissza az ellenség minden támadásátA kommunisták egyik legfontosabb feladata, hogy fejlesszék a bírálat és ön­­bírálat fegyverét, legyenek ébe­rek­ az os­ztályellenség elleni harcban, növeljék marxista­­leninista tudásukat, következe­­­tes, példamutató munkájukkal rendületlen helytállásukkal vál­janak a tömegeik vezetőivé, vi­gyék győzelemre e döntő tervév célkitűzéseit. Korenkó László 1952 DECEMBER 24. Harcban a terven felüli 400.000 tonna szénért A sztálini műszakban 9150 tonna szenet termeltek terven felül a tatabányai tröszt aknái Megyénk bányászai kimagasló termelési eredményekkel ünne­pelték Sztálin évtárs születés­­napját. Tatabánya ezen a napon szénbányászat 9150.5 tonna szénnel termeltek előirányzatuknál,többet Ezzel nagymértékben előbbre jutottal; az évi terv teljesítése útján Rákosi elvtársnak tett ígé­retük valóraváltásához. Ezen napon fejezte be tervét a­­ tata­a­bányai VI-os akna, XIV-es akna. A XIV-es akna a műszak végéig 470­­ tonnával túlteljesítette évi tervelőirányzatát. Az oroszlányi XVI-os akna dolgozói megfogad­ták, h­ogy évi tervükön felül 24.000 tonna szenet termelnek. A sztálini­­ műszak befejez­tével már 14.159.4 tonna szenet adtak ki terven felül. A­­ Síkvölgyi-akna dolgozói 4637.5 tonnát termeltek évi tervükön felül. Az ünnepi műszak első harma­dában a Síkvölgyi-akna dolgo­zói kerültek az élre, napi ter­vük 213 százalékos teljesítésével. A VI-os akna dolgozói 192 szá­zalékos eredménnyel, foglalták el a második helyet. Az ünnepi műszak befejez­tével azonban a VII-es akna az élre tört, 207.2 százalé­­k­os ere­dmén­yév­el és a Síkvölgyi-akna az üzemek közt­ folyó versenyben 203.8 szá­zalékkal a második lett. A VI-os akna 170 százalék­kal a harmadik helyet foglal­ta el és ezzel behozta havi lemaradását is. A X-es akna 163.1 százalékkal nagyszerű eredményt ért el. Ed­digi teljesítménye után a XV-ös akna ugyancsak előre tört 170 százalékos eredményével. Sztálin elvtárs iránt érzett sze­retet és hála kimagasló egyéni eredményekben is megmutatko­zott A XVI-os aknán a regge­le ® harmadban Vámos Andor körlete 147,7 százalékra teljesítette napi tervét. Barta István tíz fős brigádja 161 csille helyett 316 csillét termelt! Gácsi László brigádja ugyan­csak 161 csille helyett. 302 csil­lére teljesítette előirányzatát. A X-es aknán Tamási József csa­pata 20 csillés előirányzatával szemben 80 csille szenet termelt, Pa­vlik Dezső csapata a délutá­­nos szakban 632,5 százalékra tel­­jesítette előirányzatát. A sztálini műszakon sok olyan bányász, aki eddig 100 szá­zalék alatt termelt, 100 százalék fölé emelte teljesítményét. A dorogi aknák jelentése lap­zártáig nem érkezett meg. A legjobb aknák jelentik: befejezték évi tervelőirányzataikat A tatabányai XIV-es akna bá­nyászai fogadalmuknak meg­felelően december 21-én reggel 6 órakor felszínre küldték évi tervük az oreó csille szenét. A bányászok harcát a több szénért jelentős mértékben segítette a 153-as szovjet rakodógép elsősorban azon­ban a szovjet kombá­jn,Dom­basz­a körülbelül 520 méter gumi­szalag és az, hogy a terv sike­res befejezése érdekében be­indították az első 70 méteres kisterem frontfejtést. A terv határidő előtti befejezésében nagy része van annak, hogy ok­tóberben­ bevezették a Lov­­mozgalm­at. A délkeleti mező ezurán 100 százalék alól 125 százalék fölé emelte teljesít­ményét. A XIV-es akna dogozói most célul tűzték ki, hogy év végéig 8000 torma terven felül kitermelt szénnel járul­nak hozzá a kormánynak megígért 400.000 tonnához. Ugyanezen a napon fejezte be is.*elvét a tatabányai VI-os akna (Az Almásfüzitői Ásványolaj­­ipari Vállalat dolgozói Sztálin elvtárs születésnapjára vállalták évi tervük befejezését és decem­ber 19-én reggel 7 órára telje­sítették vállalásukat. A Tokodi Üveggyár ugyancsak 19-én fe­jezte be évi tervét.) 22.000 tonna szenet adnak évi tervükön felül az annavölgyi szénbányászok Az annavölgyi szénbányászok december 18-án 2 órakor befejez­ték évi tervüket. Kemény munkát végeztek egész évben. Az első negyedévben 8000 tonna szenet vállaltak tervükön felül és 9518 tonnát adtak A második ne­­negy­edévben 800 tonna szenet termelésére tettek fogadalmat s ezt 8810 tonnára teljesítették. A­ harmadik negyedévben is tel­jesítették 4000 tonnás vállalá­sukat. A frontbrigádok lelkes harcot vívtak termelésük növeléséért. A Haracska-brigád vállalta, hogy Sztálin elvtárs születés­napjára eléri az 500 csillés napi termelést. Vállalását teljesítette és évi tervén felül 11.670 csille szenet termelt. Felhívása nyomán kapcsolódtak a többi frojtbrigádok is a „Ter­melj ma többet, mint tegnap” mozgalomba. Versenytársa, a Málnai-brigád 7089 csillét termelt terven felül. A három Juhász testvér csapata sztahanovista brigáddá alakult a nemes versenyben 139.3 szá­zalékos évi átlagteljesítményé­vel. A DISZ-fiatalok között Choll László csapata 138.6 szá­zalékos évi átlagot ért el. A sztahanovista brigádok száma 8-ra emelkedett az év végére. Az annavölgyi szénbányászok tervük befejezését táviratban jelentették Rákosi elvtársnak, amelyben ígéretet tettek, hogy 22.000 tonna szenet termelnek az év végéig. Ennyivel kívánnak hozzájárulni az ország szénbányái által ígért 400.000 tonna terven felüli szén kitermeléséhez. Rákosi elvtársnak küldött távirat után az annavölgyi szén­­bányászok Sztálini műszakot tartottak, amelyen minden ed­digi eredményüket túlszárnyal­ták. így kívántak jó egészséget Sztálin elvtársnak és köszönték meg azokat a szovjet bányagé­peket, amelyek segítik munká­jukat. A népek bécsi találkozójáról Több mint 70 nemzet küldöt­teinek jelenlétében nyílt meg Bécsben a békeszerető emberi­ség nagy világtanácskozása: a Népek Békekongresszusa A bé­csi kongresszus ereje és jelentő­sége abban rejlik, hogy a világ békeszerető embereinek százmil­liói állnak mögötte­. A kongres­­­szus első beszédét Jo­­iot-Curic professzor tartotta. A többi kö­zött hangsúlyozta azt, hogy­­ mindenekelőtt meg kell szün­tetni, az úgyszólván teljes pusz­tulással fenyegető háború na­gyon is reális veszélyét, még­­pedig azzal, hogy el kell érni a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellenőrzött betiltá­sát. Minden eszközzel bizto­sítani kell, a most folyó pusztí­tás és öldöklés megszünteté­sét’’ Még a megnyitásának békekongresszus napján fel­szólalt K­ cs­u, az indiai nép küldötte. Elmondotta, hogy „In­dia békeharcosai az egész em­beriség békeharcosaival együtt küzdenek a sötétség, a szenve­dés, a betegség, a halál, azaz a háborús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az az erő, amely itt a Duna partján összehozott ben­nünket, végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India népe mindenkor kiveszi részét abból a küzdelemből, amely e cél meg­valósításáért folyik.” A 13-i ülé­sen mondotta el Yves Farge nagy érdeklődéssel, várt vitain­dító beszédét. A­­ kongresszus második nap­ján az osztrák főváros népe ha­talmas tüntetéssel tö­l­t hitet a béke mellett. „Frieden! Frieden, — Békét! Békét* — zengett a bécsi nép ajkáról • a kiáltás. A szombat éjszakai ülésen felszó­lalt Hja­rrenburg is. A­­ szov­jet küldöttség nevében javasol­ta. ..mondja ki a kongresszus, hogy minden napnak elítélhe­tatlan joga van nemzeti függet­lenségére, továbbá arra, hogy saját módján, saját felfogása szerint éljen és ne legyen kény­telen idegen parancsoknak en­gedelmeskedni". A 14-i délelőtti ülésen felszólalt a koreai nép egyik küldötte, Kim Hen Szu asszony. „Amikor a koreai nők Bécsbe küldtek — mondotta — megbíztak azzal, hogy mondjam el, milyen hősiesen küzd a mi népünk szabadságáért és füg­getlenségéért. Megbíztak, hogy mondjam el azt is, hogy milyen barbár módon pusztítják az ame­rikaiak hazám népét és földjét”. Ezután Kim Hen Szu felhívás­sal fordult Amerika asszonyai­hoz, az anyákhoz. A kongres­­­szus részvevői hatalmas ünnep­lésben részesítették a szónoki emelvényről lelépő koreai as­­­szonyt. Az ünneplő tömegből egy fiatal amerikai békeküldött lé­pet­t ki és megölelte, megcsókol­ta Kim Hen Szut. Szerdán, 17-én szólalt fel Méray Tibor újságíró. Méray elvtárs Koreá­ban nyert tapasztalatairól be­­szélt. A többi között ezeket mon­dotta: „Egy iszonyattal terhes éjszakát követően egy fiatal as­­­szonyt hoztak be az egyik ko­reai kórházba. 25 éves volt. Ar­ca, a szeme, a keze, a melle teljesen elégett. Csupa seb volt. Napalmbombát dobtak rá. Ez az asszony, miután magához tért beszélgetésünkkor azt mondta nekem: ,El akarok menni Ame­­­rikába! Meg akarom mutatni arcomat az amerikai asszonyok­nak, a anyáknak, kisfiamat az amerikai hogy borzadjanak meg és a szégyen égesse job­ban az arcukat, mint az én ar­comat a napalm­bomba. Ez a szerencsétlen asszony nem me­het el Amerikába és nem mu­tathatja meg arcát az amerikai anyáknak. De elhoztam ide, a Képek Békebongrposemsa­­ elé en­nek az asszonynak a fényképét. Hadd kérjem meg az amerikai küldötteket: vigyék haza ezt a fényképet, mutassák meg az amerikai asszonyoknak, hogy borzadjanak meg, hogy ébred­jenek rá, mit­ követnek el az ő nevükben is, nap, mint nap a koreai asszonyok és anyák el­len.” Ez után Méray elvtárs az egész világ békét akaró népei­nek követelését fejezte ki ebben a mondatban: „Érjen véget a vérontás, némuljanak el a fegy­verek, a bombák és az ágyúk Koreában még ebben az eszten­dőben." Többnapos tanácskozás után a népek nagy bécsi találkozója szombaton véget ért. A béke­kongresszus felhívással fordul a világ népeihez és az öt nagyha­talom kormányához. A felhívás leszögezi többek között, hogy nincsenek az államok között olyan ellentétek, amelyeket ne lehetne tárgyalások útján áthi­dalni. Követeli a felhívás a há­ború befejezését, az atombomba és baktériumfegyver gyártásá­nak betiltását, a gyarmati né­pek elleni erőszak megszünteté­sét, bel­ügyeikbe való beavatko­zás megszüntetését, tiltakozik a faji megkülönböztetés ellen, kö­veteli, hogy kössék meg­ a bé­két az egységes, demokratikus’ Németországgal és Japánnal „Elítéljük — írják a határozat­ban — e­zt a rövidlátást, hogy a fegyverkezési verseny alkal­mas az országok békéjének megőrzésére.’“ .Követeli, a­ felhí­vás, hogy haladéktalanul, kezd­jenek tárgyalást az igazságos és nem egyoldalú leszerelésről. A kongresszus végül felhívást intéz az öt nagyhatalom kor­mányaihoz, melyben­­ követeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat, kössenek békeegyezmény, és ez­zel mentsék meg a legnagyobb saere*esé*fen$égtől a­­ világok A gondatlan gépkezelés gátolja a terv teljesítését a tatabányai IX-es aknán Minden termelési értekezleten felhívták a tatabányai IX-es ak­na dolgozói a műszakiak figyel­mét a g a­kori géphibákra, ame­lyek akadályozzák tervük telje­sítését. Minden értekezleten ígé­retet is kaptak a hibák kijavítá­sára, mást azonban nem. A gé­pek ma is gyakran állnak és a dolgozók a géphibák miatt nem tudják tervüket teljesíteni. Különösen sok a gépáll­ás a 24-es fronton, ahol 10 ember munkáját gátolja egy-egy mű­szakon. A gépállások nagy részét gondatlanság okozza. A frontot lefejtés után iszapolják, az iszap ráfolyik a vázára, a gumiszalag­­ra, s egésze­n belepi. A hónap első hat napján a Sportbrigád csupán 70—80 százalékra teljesítette napi tervét, mert beiszapolták a gumiszalagot. A helyzet azóta sem sokat vál­tozott. A bánya ezen a részén gyakori a talajvíz és nincsen elvezető csatorna. A gumiszalag a rárakódott iszapos sáritól alig tudja a terhet elszállítani. Az ilyen hibák Handler Já­nos­ brigádjának napi 30—40 csille kiesést jelentenek. A front másik két szakja azon­ban még azit­a tzemfelési ered­ményt sem­ éri, m­ind Handler János brigádja. A második szak 87 százalékra, a­ harmadik szak 86 százalékra teljesíti havi ter­vét. Elmúlt héten szerdán Handler János brigádja váltáskor nem­ merte leállítani a­­ gumiszalagot, mert attól tartott, hogy tele megy vízzel. Csütörtökön ugyan­ezen a fronton a rázómotor ha­gyott ki, és a műszak végére a brigád nem tudta teljesíteni ter­vét. Hasonló­­ nehézségekkel küz­denek a 27-es front dolgozói is. A front mind a három szakja teljesíti a tervét, de még többet tudnának termelni, ha nem aka­dályozná mu­nkájukat a gyakori gépállás. Mindezeket a hibákat meg le­hetne szüntetni, ha az akna mű­szaki vezetői nagyobb gondot fordítanának az iszaposok mun­kájára és ellenőriznék azt. A gépek tönkremennek a víztől és az iszaptól. Emiatt nem teljesíti tervét az egész üzem. A dolgozók jogosan követelik az ígéretek valóra váltását. A mű­szaki vezetetnek pedig változ­tat­­niuk kell eddigi álláspontjukon és úgy kell foglalkozniuk a gé­pesített frontok­ munkájával, az iszapolók munkájával, hogy gépieárás ne akadályozza a IX-es akna tervének teljesíté­sét.

Next