Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. december (7. évfolyam, 99-106. szám)

1952-12-20 / 104. szám

A termelőszövetkezet eredményesen küzdött az aszály ellen, ezért alakítottak csoportot most a tokodiak Ez év augusztusában ment el Földes János tokodi dolgozó paraszt a megyei parasztkül­­dötséggel, hogy megnézze, sa­ját szemével is lássa azokat az eredményeket, melyeket a szö­vetkezés útján értek el az ürömi Cservenkov termelőszövetkezet ta­g­jai. Tokodon sokan hallgat­ták meg beszámolóját. Amikor Papp Antal 12 holdas dolgozó paraszt a mihályi ter­melőszövetkezetben tett látoga­tásról jött vissza, még többen gyűltek össze a tokodi dolgozó parasztok és még nagyobb ér­dekl­­ődéssel hallgatták beszámo­lóját. Azután is sokat beszélge­tett Földes János és Papp An­tal az ismerősökkel, érdeklődők­kel, akik egyre többet akartak hallani, tudni a két szövetkezet­ről. És lassan a tokodiak Papp Antal elbeszéléseiből megismer­ték a mihályi szövetkezet ered­ményeit. Tudták róla, hogy 1948-ben még csak 21 -en volta­k és 143 hold földön egy pár ló­val, egy­ pár ökörrel öt üszővel, öt süldővel és­­ két szekérrel kezdtek munkához. Ma már 819 hold földön, 166 taggal 96 csa­lád gazdálkodik közösen. Csak a sertés állományuk 41 anyako­cából, 19 kanból, 32 hízósból, 52 süldőből és 49 malacból áll. Na­gyon elgondolikoztatták ezek az eredmények a tokodiakat. Papp Antalt és Földes Jánost azon­ban egyelőre nem követte senki. Ők ketten nyilatkozatai aláírták a be­épést A többiek még vártak. Most, decemberben derült ki, hogy mire. Több csoport dolgo­zik már Tokod­­ környékén. Ezek eredményeire voltak kíváncsiak a tokodiak. Vajjon milyen ered­ménnyel zárják az idei aszályos esztendőt? Megvárták a zárszá­madást. És a számadás Papp Antalékat igazolta Kesztölcön, Leányváron és Süttőn. Az ered­mények híre túljutott a közsé­gek határain és megismerték azokat Tokodon is. Hallottak ar­ról, hogy Kesztölcön egy munkaegység után a ter­ményeken­­ kívül 30.55 forintot fizet a szövetkezet. Eljutott hozzá hír­ annak a híre, hogy Sütőn négy család kivéte­lével az egész község a szövetkeze­itii utat választotta. Tudtak arról, hogy az ősz folya­mán alakult nyergesújfalui Bú­­zakalász tszcs-bem serényen, vi­dáman folyik a munka. És a to­kodi parasztok közül tizen­egyen nem gondolkoztak, nem té­továztak tovább. 110 katt. hold földön megalapotottállt. Tokod község első termelőszövetkezeti csoportját. December elején ült össze az új életet választó 11 dolgozó paraszt, köztük Papp Antal 12 holdas, Földes János 6 ha’i­s, Robotka János 9 holdas, Kol­­bert János 12 holdas, hogy el­nököt válasszanak, nevet adja­nak a csoportnak. így alakult meg megyénk legújabb termelő­­szövetkez­eti csoportja­. Az elnö­ke Papp Antal lett. A neve „Új barázda“. A késztől ci és süttői csopor­tok megfogadták Rákosi elvtárs szavait, melyeket egy évvel ez­előtt a gépállomások és ter­melőszövetkezetek legjobb dol­gozóinak országos értekezletén mondott: „A meglévő termelő­szövetkezetek rendezzék sorai­kat, tartsanak fegyelmet, növel­jék gazdaságukat és sikereikkel, virágzásukkal vonzzák maguk­hoz az egyénileg dolgozó pa­rasztokat”. így történt. A meg­lévő, jól dolgozó csoportok tag­jainak létszáma több mint két­szeresére emelkedett és példá­juk nyomán megmozdult Nagy­sáp, Mogyorósbánya, Epöl, Nyer­gesújfalu lakossága és szövetke­zeti csoportot alakítottak a to­kod: dolgozó parasztok. Egy császári kulák igazi arca Paksi József ab­ban a világban élt 27—28 évet, mely­ben Császáron is aszerint mérték az embereket, hogy mennyi földje van, vaskerítés húzódik-e háza előtt. Látta, fi­gyelte a faluban fo­lyó két­féle harcot. A sz­egény parasztok harcát a kenyérért, az életért, munkáért és a kulákok eszeve­szett hajszáját a még több Látta, hogy földért, minél több van nekik, an­nál több kell, mert annál kevesebbet dolgoznak ők, annál többet d­­olgoztatnak másokkal. És egyre erősebb lett benne is a vágy: olyannak lenni, mint a leg­nagyobbak, a ,,leg­jobb gazdák”. Szor­galmasan leste, ta­nulmányozta mód­szereiket. Földet sze­rezni mindenáron, minél többet! A felszabadulás előtt keveset rá'­­t. És Paksi sike­Jó­zsef földéhségében nem jött rá, hogy megváltozott közben a világ és az embe­reket már munkájuk méri, nem a föld. Nehéz is lett a föld­szerzés­, mert a im­­mád egy kis paraszt földjét sem ütötték dobra. Egyebet kel­lett hát csinálni. És Paksi József meg­találta a módját: elveszi Orbán Mi­­hály lányát. A dolog azonban nem ment olyan egyszerűen. Orbán nem azért kulák, nem azért vásárol­ta össze a földet, hogy most olyanhoz adja a lányát, aki­nek kevesebbje van mint neki. Paksi na­gyot gondolt. Fel­jelentette Orbánt de­mokráciáell­lenes ki­jelentéseiért. Amíg aztán az büntetését töltötte, megtörtént a házasság, összehá­zasodott a Paksi József 7 és az Or­bán Mihály lányá­nak 20 holdja. Ez­után apósa kiszaba­dításán fáradozott Paksi József­ kiszabadulása Ezért után mindent tett Orbán megbocsá­Mihály újdonsült vejének. Persze azt nem tud­ta, (talán cikk olvasása csak e után tudja meg), hogy ki jelentette fel őt. Meg volt tehát a föld. Ez után az lett volna a furcsa, ha Paksi nem úgy él, József nem úgy cselekszik, mint a többi kulák. Szénát kellett be­adni Paksi József­nek. Az államnak adja, tehát nem ad jót, így tesz a többi kulák is. A beadott rossz széna miatt egy egész vagon ta­karmány ment tönk­re. Sikerült Paksi terve. Kárt okozott a dolgozók államá­nak. A méltó bünte­tést azonban meg­kapta érte. Annak kilökése után is ku­lák maradt, úgy is cselekedett. Jon Tavaly ősszel kö­vetett Mihály. Aratni Orbán vi­szont­­ közösen arat­tak és úgy végezték a cséplést is. Orbán Mihály később cso­dálkozott csak, hogy veje még az ő régi kulák eszét is kiját­szotta. Az történt ugyanis, hogy az osztozkodásnál Or­bánnak alig jutott a termésből. Paksi pedig teljesítette ga­bonabeadási elő­irányzatát­­ apósa terményéből,az később már óva­tosabb volt Orbán Mihály. Rájött, hogy a veje sem „jobb kulák”, mint ő, így történt aztán, hogy Paksi jeleneg 45 kg baromfival, 977 darab tojással, 104 kg kukoricával, 990 kg szénával, 204 kg sertéssel, 54 kg babbal, 735 liter tej­jel, 4760 forint adó­val tartozik az ál­lamnak.­ Mert a sa­játjából nem ad az istennek sem. Az őszi vetéstől függ népünk jövő évi kenyere. Itt te­hát megint lehet ár­tani. Meg is ragad­ta az alkalmat Pak­si. Több mint két holddal kevesebb bú­zát vetett, mint kel­lett volna. Persze, az apósára igyekezett kenni a mulasztást, mondván, hogy­ ah­hoz a földhöz neki semmi köze, úgy látszik, csak akkor van köze hozzá, ha lopni lehet róla. Tervünk teljesítése szempontjából na­gyon fontos, hogy áll­atállományunkat veszteség nélkül te­leltessük át. Paksi­nak újabb hogy ártson. alkalom. Nem törődik ő azzal, hogy saját állatai tönkre mennek. Ezzel is né­pünknek árt. Hát in­kább vesszenek, minthogy másnak is haszna legyen belő­lük. Ezért nem siló­zott­­ egy kiló ia­­kfrrmgy^t'sem­. ‘ Klem 'lénké'' teljes a Paksi József fény­képe, ha nem mu­tatná be azt, hogy Paksi mennyit gon­dol magára. Több­ször jelentkezett már, hogy vegyék fel a tszcs-be. Hogy miért? Azért, mert ott könnyebb az élet — mondja Paksi és magában hozzáteszi: többet lehet ártani és jobban lehet élni mások rovására. * A szövetkezet tag­jai azonban ébereb­bek annál, minthogy az újdonsült kulákot maguk közé rogad­­ják. Elutasítják és leleplezd az egész falu előtt. Így került ez a cikk az újság­ba is. MOZIK MŰSORA Tatabánya, Petőfi. 19—20, szom­battól­ vasár­napiig: Déryné. 21-én, vasárnap: Döntő fordulat. 22-24, hétfőtől szerdáig: Puskás ember. Mainél 21-én, vasárnap- Hol volt, hol nem volt. — Tatabánya. Szabadság; 18—21, csütörtöktől vasárnapig: Puskás em­berr. 22-24, hétfőtől szerdáig: Májusban történt. Matiné: 21-én. vasárnap: Határmentén történt. — Almás­füzitő: 19—21. péntektől vasár­napig: Semmelweis 23—24. keddtől szerdáig: Sportbecsület. — Annavölgy: 20—21. szombattól vasárnapig: Pilótaszerelem. 24— 25, szerdától csütörtökig: Cirkusz porondján. — Acs­. 20—22, szom­battól hétfőig: Bajazzók. 21-én, vasárnap: Győztesek nemzedéke. ■ 24—25, szerdától csütörtökig: Titkos megbízatás. Matiné: 21-én, vasárnap: Bátor emberek. — Dorog: 18—31, sárnapig: Köszív. csütörtöktől va­21-én. nap: Sztálingrádi csata MI vasár­22- 24. hétfőiől szerdáig: Riadó. Ma­tiné: 21-én. vasárnap: Felszaba­dult föld. csütörtöktől — Esztergom; 18—22, hétfőig: Sem­m­e­­weis. 23—24, keddtől szerdáig: Valahol a Volga mentén. Matiné: 2’ én. vasárnap: Békés napok. — Kesztec: 20—21, szombattól va­sárnapig: Mi leszünk az elsők. 24-én, szerdán: Déryné. — Kis­bér: 20—21, szombattól vasárna­pig: Lenin Októbere: 24—25, szer­dától csütörtökig: Gyilkos pár­baj. Matiné: 21-én, vasárnap: Győztes szárnyak. — Lábatlan: 24—25, szerdától csütörtökiig: Me­seország. — Nyergesújfalu, Alké­mény: 20—21, szombattól vas­­napig: Boldogság felé. 21> J­erkitől szerdáig: Vihar topaj: —' Nyergeatúfali­ 21—22, vasárnaptól hétfőig: Fé­nyek a faluban. 24—26, szerdától péntekig: Nyugati övezet. — Sári­sáp: 20—21, s­zjo-i­obattól vasár­­­napig: Falusi orvos, 24—25, szer­dát­ól csütörtökiig: Dalok és tán­cok. — Tát: 20—21, szombattól vasárnapig: Hamupipőke. 24—25, szerdától csütörtökig: Ki­­sm­erében. — Tokod: Botrány 20—2 í, szombattól vasárnapig: Ve­szé­­lyes vizeken. 22—23, hétfőtől keddig: Kőszív. Matimé: 21-én, vasárnap: Utazás a mesék bíró­dalmában. — Oroszlány: 20—21, szombattól vasárnapig: Sport­becsület. — Tata Tó: 18—21, csü­törtöktől vasárnapig: Orsai cso­mópont.. 2­­—24 hétfőtől szer­dái­g: Fol dogság felé. — Tata­bánya Alsó: 20—21, szombattól vasárnapig: Tengeri karvaly. Bútoráruház nyílik Tatabányán Régi kívánsága teljesül de­cember 20-án Tatabánya dol­­­gozóinak. A Baross Gábor­ úton, volt 71-es számú répbolt helyiségében bútorszaküzletet nyit a Bútorértékesítő Vállalat. A bútorüzletben a legjobb minőségű, változatos bútorféle­­ségek várják majd a tatabányai^ dolgot''’­' így kényelme­s cséffrr'vnn,p^ j délelőtt 1 Komárom Megyei DOLGOZÓK LAPJA KOMAROMMEG­YEI DOLGOZOK LAPJA reüre'eoík hetenként kétszer. '«*szt! a szer­kesztóbnorzsált to,kiadó: PRATH KAROLY re’eron lítere­­ s kiadohtvAiAl; r s 1952 december­ét. Megyénk üzem­ei jelentik: Eleget tettek Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásaiknak. Megyénk üzemei naponta se­befejezték évi tervüket lentik évi tervük befejezését. A tatabányai üzemek közül a Szep­tember 6-akna után a Síkvölgyi akna is befejezte évi tervét, a tatabányai Bányagép­gyár, a do­rogi Erőmű, az Eternitgyár, a lábatl­an­i Vasbeton, összesen 11 vállalat jelentette keddig évi terve tel­jesítését. A dorogi szénbányák közül elsőnek az Erzsébeti­ szénbányák dolgozói jelentették, hogy telje­sítették Sztálin el­vtárs születés­napjára tett ígéretüket és de­cember 15-én délelőtt tíz órakor befejeziték évi tervüket A 47/3-as számú dorogi Építő­ipari Vállalat dolgozói is befe­jezték év­i tervüket. Évi előirány­zatukat 114 ezer forinttal túl­teljesítették. A fizikai és " mű­szaki" dolgozók egyetértésben­, vállvetve dolgoztak az évi terv befejezéséért, hogy határidő előtt teljesíthessék Sztálin elv­társ születésnapjára tett ígére­tüket Rákosi elvtársnak írt le­velükben megfogadták, hogy a következő évben még nagyobb eredménnyel végzik munkáju­kat. A Komáromi Állat- és Zsír­­begyűjtő Vállalat dolgozói december 21-re tett felaján­lásukat december 13-ra tel­jesítették. Hízót­te­r­tésel­őirányzatukat 106 százalékra, a süldőt 176, a ma­lacot 250, a vágómarhát 130, a vágólovat pedig 127 százalékra teljesítették. Ígérik, hogy a kö­vetkező év begyűjtési munkáját még nagyobb telkesedéssel vég­­zik. A La,baltiam Cementgyár ce­­mentőnk­ési tervét 17-én délben fejezte be.december A Tatabányai Karbidgyár 16-án 13 órakor jelentette az évi terv befejezését. 350 csille szenet termel a Massz-kombájn 13 óra alatt Alig egy hete működik a Donbaissz-kombájn a tatabányai XIV-es akna kistelepi frontfejté­sében, máris hatalmas eredmé­nyeket érnek el. A 60 méteres frontszárnyat a kombájn 12 óra alatt leműveli és ez idő alatt 350 csille szenet termel ki. A kombájn nélkül a frontszárnyat 36 óra alatt fejtették le. Ez idő alatt alig több mint 400 csille szenet termeltek. Most 36 órá­ban 1050­­ csille szenet ad a front. A géppel még kísérletez­nek. Amint a szállítást gyorsab­bá tudják tenni, a gép előreha­ladását is növelik. Járási levelezőankét Dorogom Szerkesztőségünk december 14-én Dorogon értekezletet tar­tott a járás levelezői és olvasói részére. Az ankéton a lap mun­kájáról, a levelező mozga­lom eredményeiről és hiányosságai­ról tartott beszámoló után 19-en szólaltak fel a részvevők közül. Rámutatva hibáinkra, nagy se­gítséget nyújtottak további munkánkhoz. Sete László elvtárs arról szá­molt be, hogy a Vasbetongyár­ban a vezetőség nem nagyon szereti a sajtólevelezőket. Nem veszik jónéven, ha a dolgozók a­ sajtón keresztül megbírálják munkájukat. Kéri János elvtárs is hasonló esetet mondott el. Ő is azt tapasztalta, hogy a to­­kodaltárói bánya vezetői nem bírják a kritikát. Sok esetben előfordult már, hogy a bírála­tot gyakorló dolgozókkal érez­tették is ezt. De ez nem­ sza­bad, hogy meghátrálásra k­ény­­­szerítsen minket — mondotta Kéri hívtárs , m­ert nekünk kötelességünk, hogy a hibák feltárásával előbbre vigyük a szocializmus építé­sét. Hajszán Ferencné arról beszélt, hogy Tokodon a sajtó segítségé­vel alakult meg a termelőszö­vetkezeti csoport. Majer Emil elvtár­s, a dörögi Fatelítő párt­titkára a sajtó nagy jelentőségét ismertette. „Én egyszer az új­ságban megbíráltam a MÁV dolgozóit, felhívtam figyelmüket­­ arra, hogy na­gyon sok hiba van a munkájukban. Amikor a bírálat nyomán kijavították a hibákat, megdicsértem őket. Sok dolgozó félre is tette az újságot, hogy majd a gyermekeinek megmu­tatja, hogy­­ jó munkájáért a sajtó megdicsérte.” Ilyen nagy jelentősége van az újságnak — mondotta Mater elvtárs. —­ Nagy Sándor elvtárs, a csolno­­ki Les akna dolgozója három éves levelezési munkájáról szá­molt be. Hiányosságként tárta fel azt, hogy a tavasszal megtartott levele­zői konferencia óta ez az el­ső­ eset, hogy Dorogon le­­velezőankétot tartunk. Pedig a gyakori levelezői érte­­kezletek nagyban segítenék munkánkat — mondotta Nagy elvtárs. A dorogi levelezőankét fontos állomás volt a járás sajttóleve­­lezőinek munkájában. Az el­hangzott felszólalásokból kitű­nik az, hogy levelezőink megér­tették a levelezés hatalmas je­lentőségét, s szinte­ mindegyik elvtárs ígéretet tett arra, hogy ezután még szorgalmasabban fog írni a sajtónknak. Olvastam a Dolgozók Lapjában Nonn Józsefné és Kővári Sándor leveleit a lov -k bántalmazásával kapcsolatban — írja Virgel­ Já­nos tatabányai dolgozó. — De* centben ‘M­átr­a VI-os telepről' a fatelep felé mentem. Én is ha­sonló esetnek voltam tanúja, mint Nonn elvtársnő. Útközben a Szer­vestrágyagyűjtő Vállalat ko­csijával találkoztam Rakták a kocsit. A lovak háta gőzölgött a hidegben, nem takarták le őket. A kocsira o­yan sokat ra­k­­tak, hogy a lovak sehogy sem bírták húzni. Ütötték-verték őket, mint a répát. Hát nincs szívük az ilyen embereknek? A ló segí­tőtársuk. Miért nem becsülik meg? Bezzeg­­ ha az ő tulajdonuk volna, biztosan jobban vigyáz­nának rájuk! Azt hiszik a szer­­vestrágyagyűjtő kocsisai, hogy ha az államé, az egész magyar dol­gozó népé a ló, azt lehet tönkre­tenni? Tévednek. Ha a lovakat úgy tönkreteszik, hogy elhulla­nak, ezzel saját magukat is sze­­gényítik. Asztalos Józsefné súlyos beteg volt. Novemberben bevitték Ta­tára a kórházba — írja Ökrös Mihály elvtárs, a környei egy­séges pártszervezet titkára. — Asztalosnét megoperálták s mi­kor gyógyultan hazatért, öröm­mel újságolta, hogy milyen jó gondozásban részesült a kórház­ban. Asztalos Józsefné ezúton köszöni a tatai kórház orvosai­nak és ápolónőinek, hogy becsü­letesen ápolták, gyógyították, s ezzel visszaadták életét. Kívánja, hogy továbbra is i­yen odaadóan dolgozzanak, hogy még sok sú­lyos beteget gyógyítsanak meg sikeresen, hiszen rohamosan épülő szép hazánknak minden munkáskézre nagy szüksége van. Levél a tatabányai MSZT-szervezetek munkájáról Megyénk MSZT-szervezeteiben a legtöbb helyen lelkesen ké­szülnek dolgozóink az MSZT országos kongresszusára. Mint MSZT- aktivista kapcsolódtam bele a munkába. Hozzáfogtam az üzemek meglátogatásához, hogy lássam, miként készülnek MSZT-alap­­szervezeteink a kongresszusra, az új vezetőség- és küldöttvál­asz­tásért. Megnéztem azt is, hogy az orosz nyelvi tanfolyamok ho­gyan­­ indultak, milyen munka folyik ezeken az iskolákon, ahol Lenin és Sztálin elvtársak nyelvét tanítják. Több helyen eredményeket láttam a tagszervezés és a t­ag­gyűlések előkészítése terén, de sok helyen még bizony vannak hiányosságok is. Ezt a levelet azért írom, hogy rámutassak ezekre a hibákra, egyrészt azért, hogy ezeket a hibákat kijavítsák az illetékes­ek, másrészt azért, hogy mások viszont ne kövessék el ugyanezeket. Sok a hiányosság az orosz nyelvtanfolyamok szervezése és látogatottsága körül. A XIV-es aknán például 21-en jelentkeztek a tanfolyamra és mégis mindössze az üzem egyetlen dolgozója jár az e­ludásra: Mázsa János elvtárs. Annak, hogy a XIV-es aknáról mindössze egy elvtárs láto­gatja a tanfolyamot, s az az oka, hogy sem a pártszervezet tit­kára, sem a válla­at vezető elvtársai nem mutatnak­­ példát. Ugyanezt lehet elmon­dni az egyébként kiemelkedő teljesítmé­nyeket elérő üzemnek VB-titkáráról, Láng János elvtársról is. Az újtelepi gépüzem MSZT-munkája sem kielégítő. Faragó elvtárs, az üzem MSZT-szervezetének titkára elmondta, hogy ő­­ szívesért­ dolgozik és igyekszik mindent megtenni az MSZT veze­­tőségválasztó­ taggyűlés sikeréért, de több segítséget vár Király elvtár­stól, az üzemi pártszervezet titkárától. A IX-es aknán tett látogatásunkkor bementünk az üzemi párt­­szervezet irodájába, ahol a titkárhelyettes elvtársnak átadtuk az MSZT-tájékoztatót. Az üzemi­­ MSZT-titkár nem volt benn, így hát megkértük a párttit­kár-helyettes elvtársat, hogy adja át üze­netünket, melyben az MSZT-titkári értekezlet időpontját közöltük. Az elvtárs ezt meg is ígér­te, de az üzenetet még­sem adta át,­­mert „mint kevésbbé fontos dolgot" elfeledte. A titkárhelyettes e­vtárs elfelejtkezett ezzel a magyar-szovjet barátság ápolásáról is, mert hiszen az MSZT ezt van hivatva szolgálni. A VI-os aknán baj van a tagdíjfizetéssel, ami a dolgozóknak az MSZT-hez való helytelen viszonyát mutatja. Az orosz nyelv­tanfolyamot sem indították meg ebben az üzemben. Mindezeket a hibákat ki lehet és ki is kell küszöbölni, de ehhez az szüksé­ges, hogy az MSZT-t megbecsüljék, szeressék és támogassák az üzemiek gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusai is, nem­különben az üzemek pártszervezeteinek vezetőségei is. Az MSZT- kongresszus­ sikere ugyanis nem csupán az MSZT tagjainak ügye, de az egész dolgozó magyar nép ügye is. ' ALJ.­'KAS IST VAN NE ' Békenapok Esztergomban­ Békenapokat tartottak Eszter­­gomban a bécsi békekongres­­­szus­ tiszteletére. A békenapok keretében rendezett béke­nagy­­gyűlésen mintegy 500 főnyi dolgozó előtt Sweríeck­ Gizella, a magyar békekongresszus esz­tergomi küldötte számo­l be ta­pasztalatairól. Ezen a nagygyű­lésen is hitet tettek Esztergom dolgozói a béke­harcos megvé­dése mellett. A Fémszerelvény­­árugyár dolgozói itt jelentették be, hogy évi tervüket a vállalt december 21. helyett kettő nap­pal hamarább fejezik be. De­cember 10-én ,, Békevé­del­mi harc az irodalom tükrében” címmel tartott előadással zárul­tak le az esztergomi békenapok. Muzslai Zsitva János Felhívjuk a dolgozó parasztság figyelmét, hogy a közeledő fenyő- és újévi ünnepekre a legszéle­sebb választiőkú rablárSrész­ege­­ket találják meg a földműves­­szövetkeze­ti boltokiban. Minden focm­­­íves szövetkezet, bolt vezeősége a megvásárolt ajándéktárgyakat készséggel íz­lésesen csomagolja és a kivan; címre postára teszi, örömet szer­ezhet csak adjanak, a Cokimüvesszöve­kezeti bol­tokban vásárolja meg az ünnepi ajándéktárgyakat. ★ Vennék kézi szövőszéket: 109-as­ m­érec. Cím: Tatabánya, III. kerület, Baross Gábor­ u. 14. Erős Rozália.­ ★ Fenyőfa ünnep lesz Tatán a Tatai Vendéglátó Vállalat 1. számú üzemegységében, decem­ber Ü4-­­21 év.­es-e 8 órát kezdet­tel. Közreműködik a rádió műso­rából ismert tatai népi zenekar­. Énekszámokkal szerepelnek Vin­­cze Edit és Barna József, a Béke kultúrotthon énekesei.

Next