Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. március (8. évfolyam, 18-25. szám)

1953-03-04 / 18. szám

9 Egy büszke kulák „beteg“ lovairól és a tavaszi munka szabotálásáról Fazekas Imre még akkor járt iskolába, amikor a császári gye­rekek is azt hallották először tanítójuktól, hogy „az­ír”, f­azekas Imre mégis inkább szá­­molni tanult meg. Kiszámította, hogy sokkal jobban jön ki, ha 27 hold földjét cselédekkel, ré­szesmunkásokkal művelted. Aztán azt is kiszámította, hogy egy cséplőgép mennyi hasznot hajt. Érdemes pete foglalkozni. Vett is egyet. Télen csépelni sem lehet, de a daráló akkor is biztosítja a busás hasznot. Ezt te szerzett. Amellett, hogy jól számolt, S másik tulajdonságáról is jól is­merték Császáron. Nagyon büszke volt. Elsősorban a lovai­­ra. Gyakran mondogatta, hogy olyan csikókat senki nem nevel Császáron, mint ő. Számolni jól tudott, büszkének nagyon büszke volt, de hogy szí­nészi tehetség is szorult bele, az hsaik mostanában derült ki Fa­zekas Imréről. Február 27-én olyan képpel állított be a tanács­­házára, mint akinek a szíve sza­kad meg, mert nem tud szántani, fogasolni, vetni. Fazekas Imre ugyanis kétségbeesett hangon m­ondta el, hogy lovai betegek, nem lehet velük dolgozni. — Úgy jár az oldaluk, mint a harmonika mondta Fazekas Imre és fájdalmasan simított végig homlokán. — Már azt sem tudom, hogy hol a fejem.. Sok­szor kihagy a gondolkozásom. A tanátsházán lévők önkény­­telenü­l elmosolyodtak, mert tud­ták, hogy Fazekas ezzel a mon­datal fejezi be mondókáját,­­ha­nem hasonszőrűekkel beszél, gyakran „kihagy” a gondolko­dása. De, ha mondjuk, kuláktár­­sával, Gállal kerül össze, akkor kiderül, hogy még most is nagyon jól számol. Kiszámította például tavaly ősszel, hogy ha eladja az ökreit és vesz két rossz lovat, két legyet üt egycsapás­­ra. Marad pénze és ta­vasszal dolgozni sem fog költeni, mert hát két olyan lóval nem lehet. Azt beláthatja mindenki. Szé­gyenkezni azért, hogy neki, aki a legjobb lovakat nevelte, most két gebéje van, eszébe sem ju­tott. Nem érdekli őt már a szé­gyen. Csak két dolog. Ártani ott, ahol lehet és közben sajnál­tatm magát, mégsem sajnál­ják a császáriak. Mindenki tudja róla, hogy olyan „szá­mító“ ember, a dolgozó parasz­tok olyan kérlelhetetlen ellen­sége talán csak Gál volt a köz­ségben, mint ő. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Fazekas Imre egye­dül szabotálja Császáron a ta­vaszi munkákat. Február 26-án, amikor már minden becsületes paraszt a földön dolgozott, Pu­­lai Mihály és Paksi György is követték Fazekas példáját, Paksi József, Tőkési Mihály, Pulai Já­nosné és Baráth Sándor pedig nem gondoskodtak vetőmagról. Annyi a különbség csupán, hogy ők nem mentek a tanácsházára panaszkodni, hanem csendben meglapultak­ otthon. De lénye­gében ugyanazt, teszik: szabotál­ják a tavaszi munkát. KÉT ÚJ MAGYAR FILM EGY MŰSORBAN ELSŐ FECSKÉK A Dunántúli Porcelángyár életeről, dolgozóinak problémái­ról, Fitos Juli és Patak Pista szerelméről szól a film­. Az öreg Fitos művezető a Realitások embere. Szenvedélye­sen hadakozik minden ellen, ami fáj, ami ellenkezik az ő dohos, régi nézeteivel. Úgy véli, hogy mivel ő a gyár legrégibb dolgo­zója, természetesen mindent jól csinál és örökké megmaradhat régi módszerei, elavult tempója mellett. Nem veszi észre, hogy mellette nagy lépésekben halad előre a világ. S ami még na­­­gyobb baj, akadnak fiatal tanít­ványai is, akiket károsan be­folyásol maradi szelleme. Ezek­­közé tartozik a mo­rcos Patak Pista, fiatal korongoló, aki mindenkivel összevesz a mű­helyben, munkatársaival, mű­helyvezetőjével, barátaival, sőt még szerelmével, Fitos Julival is, aki a gyár közszeretetben álló, mosol­ygós szemű­ Julikája. A fiatal lány sokat veszekszik apjával, Fitos bácsival — örök­ké haragos, egyhelyben topogó természete miatt Patak Pistás állandó rossz­kedvének más oka is van. Nem érzi jól magát otthonában, ke­rüli családját. De nem is csoda, Patakéknál nincs minden rend­ben. Pata­kné egész nap a köny­veket bújja, a férjét napszámra nem látja, hisz ő a mindent vállaló Patak Bertalan. Ami nélküle történik az üzem életé­ben nem is lehet jó — így gondol­ja. — Egész nap lót-fut, családját elhanyagolja, a gyár nevetséges­ figurájává válik. Pista közben szerelmével is összeveszett. Elhatározás érik meg benne; felmegy a főváros­ba, új életet kezdeni! Tervében anyja is támogatja, aki nem akarja, hogy fia apja sorsára jusson. Vannak azonban gyárban vidám, talpraesett em­­­berek, a gyár legjobb dolgozói, akik elhatározzák, hogy az akar­­atos fiút megzabolázzák és visszahozzák a gyárba. Hogy hogyan sikerül ez, azt mondja el a film. ECSERI LAKODALMAS (AZ ELSŐ FECSKÉK KISÉRŐ­­MŰSORA) A Magyar Állami Népi Együt­tes sikerrel szerepelt a Berlini Világifjúsági Találkozón, hó­napokig vendégszerepelt a Szov­jetunióban és a Kínai Népköz­társaságban. Egyik­­ legkedvel­tebb műsorszáma a néphagyo­­m­ányon alapuló ECSERI LAKODALMAS, amelynek szí­nes, fergeteges humoros táncai |s énekszámai képet adnak egy hangulatos falusi lakodalomról.­Szereplői a legjobb kultúr­­gárdákból kerültek ki. A meny­asszony alakítója Saródi Teréz, Süttör községből való. A vő­legény Tarczi László, székes­­fehérvári lakatos-motorszerelő, a násznagy Pléka Géza bánrévi palóc, az első vőfély Csernki Já­nos hódmezővásárhelyi béres volt. A színes filmben 180 énekes és táncos vonul fel. Tatabányán a Szabadság film­színházban március 5—8-ig, a Petőfiben 9—11-ig mutatják be egy műsorban a két filmet. Komárom­ megyeT DOLGOZÓK UPM Akik a bányászat könnyebbé tételét tűzték ki életcélul Amikor az esztergomi Bánya­­ipari Technikum egyik tanter­mébe léptem, a táblára függesz­tett rajz előtt állt Király József elvtárs, a technikum gépészeti tagozatának egyik tanulója Csak néhány percre zavartam, három kérdést tettem fel Király elvtársnak. — Hogyan került a Bánya­ipari Technikumba? — A nyolc osztályt Sárisápon jártam ki, ahol a falu lakóinak többsége bányász. Jól ismerem a bányászok nehéz munkáját. Minden kívánságom az volt, hogy egyszer, ha felnövök, a bányászok munkáján segítsek. Amikor megtudtam, hogy Esz­tergomban van egy olyan iskola, ahol megtanulhatom, hogyan segíthetek a hogyan tehetem bányászoknak, könnyebbé a munkát, már vissza sem lehetett volna tartani — Hogyan élnek az iskolá­ban? — Iskolánk négyéves. Minden tanuló díszegyenruhát és mun­karuhát kap. A távol lakó diá­kok diákotthonban kapnak el­helyezést, a bejáróknak pedig megtérítik az útiköltséget. A jó eredményt elérő diákok ezenkí­vül még egyéb jutalomban is részesülnek. — Milyen jövő vár a tanárok­ra az iskola elvégzése után? — Az iskola elvégzése után oklevelet kapunk. Korszerű bányagépek, szállító, szellőző és felvonó berendezések tervezése, a bányák gépesítése lesz a fel­adatunk. És éppen ez benne a nagyszerű. A bányák fokozott gépesítésével tehetjük elsősorban könnyebbé a bányászok nehéz munkáját, SAS­VÁRI GÉZA MIT SZÓLNAK HOZZÁ AZ ÉLETÍRZSZK ? Sajnálatos esetről kell beszá­molnom a Dolgozók Lapja szer­kesztőségének — írja­­ Tihanyi Károly Lábatlanról. — Február 10- én a Lábatlani Cement- és Mészműveknél Tihanyi János bányász súlyos sérülést szenve­dett. Az esztergomi mentőállo­­mást rögtön értesítettük és kér­tük, hogy azonnal jöjjenek ki- 75 perc múlva érkeztek meg. A késés okát nem kutattuk, örül­tünk, hogy a sérültet máris a a kórházba szállítják. Pár perc alatt elértük a­ tokodi vasúti át­járót, ahol azonban a leengedett vasúti sorompó miatt meg kel­lett állnunk. Tekintve, hogy a sérülés súlyos, kértük a sorom­pókezelőt, engedjen át bennün­ket. A válasz az volt, hogy csak a tolatás befejezése után enged­heti fel a sorompót. A segéd­­vezető elvtárs panaszkodva mondta, hogy már jövet is a tokodi sorompó miatt késtek 25 percet. Nem ez az első eset. Többször előfordult már, hogy szülő anyához, vagy súlyosan sérülthöz mentőautót, menő orvost, vagy 15—20 percre fel­tartóztat a tokodi sorompó. Úgy­­látszik, a tokodi vasútállomás dolgozói nem ismerik azt a jel­szót: „Legfőbb érték az ember”, mert ha ismernék, nem akadá­lyoznák ilyen , és ehhez hasonló­ esetekben a­ mentőautót abban, hogy továbbjusson. A gáténak kötelessége felkeresni beteg munkatársát. Nagyon cso­dálkozom azon, hogy a II-es sz. Erőmű szakszervezete nem szer­vezte meg a beteg­látogató háló­zatot. Az újváros lakóházainak több lépcsőházában hónapok óta nem ég a villany. A Megyevizltől ki­kül­dött­­ szerelők nem tudják megjavítani. Az újvárosi­ építke­zés villanyszerelői a villanyve­zetéket rosszul szerelték be a lépcsőházak falaiba, aminek kö­vetkeztében a vezetékeket csak újabb átfűtési munkálatok el­végzésével lehet tökéletesen megjavítani. Az átszereltetés sok pénzbe kerül. Éppen ezért helyesnek tartanám, ha a munka megkezdése előtt az illetékesek kivizsgálnák, hogy kinek a hi­bájából adódnak ezek a többlet­­munkák és többletkiadások — írja Fetykó Pálné levelezőnk, az Újváros­ bóc Vk­ Február 14-i lapunkban leve­let közöltünk Kiss Károlynétól, melyben az almásfüzitői vasút­állomás dolgozóira panaszko­dott. Az almásfüzitői állomás vezetőségétől a következő leve­let kaptuk: „Az utasok tájékoz­tatása nálunk a málházó köte­lessége. A málházó a vonatok érkezése előtt beszól a váró­terembe és kikiáltja a perronon tartózkodó utasoknak a vonatok érkezését és a bejárati vágányt. A csatlakozó vonatokkal érkező utasok tájékoztatását a jegyvizs­gálók végzik, még a vonatban. • Dolgozóink megfogadták, hogy mindent elkövetnek az utazókö­zönség tájékoztatása­ érdekében.’' _ Megjegyzésünk: Az almás­füziifői vasútállomás vezetősége levélben írt szavait nem váltotta valóra. Azt tapasztaltuk, hogy az utasok tájékoztatása ugyan­olyan rossz, m­int ‘ volt, sőt most már a jegykiadók is go­rombán beszélnek az utazókkal. Érthetetlen, hogy akkor az állo­más vezetősége miért írta ne­künk a fenti levelet. Úgy gon­dolták, hogy ezzel mindent el­intéztek? A­­ Győri Wilhelm Pieck Va­­­­gon és Gépgyár azonnali belé­­pésre keres gyakorlott asztalos­­sza­kmunkásokat, valamint vas­ipari szakmunkásokat is. Szál­­lást, ellátást biztosítunk. Min­den felvilágosítást megadunk le­vélben. Az üzemi beteglátogatóknak az a feladatuk, hogy a betegeket meglátogassák, elbeszélgessenek velük és megkérdezzék, nincs-e valamire szükségük — írja Abo­­nyi Nándor az Újtelepi Gép­­üzemből. — Mérai József, a 11- es számú Erőmű élmunkás, többszörös újító már három hó­napja beteg. Jelenleg kórházban van, de még egyszer sem láto­gatták meg. Pedig a beteglátó-KOMÁROMMEGYEI DOLGOZÓK LAPJA Megjelenik hetenként kétszer. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: PRATH KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tatabánya. 1. ker. Tóth Bucsoki-út 362. sz. Telefon: Szerte, 380. Kiadóhír 428 Előfizetési díj: 1 hóra 3.50 FL Szikra Lapnyomda Budapest VHI„ József-körzet 5 t. Kulcsár Mihály, 1953 március 4. Aki vért ad , életet ment A Magyar Vöröskereszt az egészségügyi szerveket segítő tömegszervezet. Feladata, küz­deni a fokozott egészségvéde­lemért, egészségügyi kultúránk emeléséért, a legfőbb értékért, az emberért. A Vöröskereszt számtalan szép feladata közül a legszebb, biztosítani a kor­szerű gyógyítás egyik legfonto­­sabb eszközét, a­ vért. A vér a kapitalista államok­ban vásári áru lett,­­ s csak az juthat hozzá, aki drága pénzen megveszi.­ Az első világháború­ban s az a­zt követő időkben ezér­t malii í­ók pusztul­ta­k el. A Szovjetunió az első állam, ahol megteremtették a vérellá­tás állami szervezetét s bizto­sították minden rászorult beteg részére a vérá­römfeszítéses gyó­gyítást. A szocialista ember a vért önként ajánlja fel, igazi elvtársi szolidaritással. A Szov­jetunió 30 éves tapasztalata és a szovjet ember szeretete mu­tatott nekünk is példát. Ma már sok ember kabátja hajtókáján láthatjuk a vértadó megtisztelő jelvényét, de nemegyszer többszörös vértadó jelvényt is.­ •Az almásfüzitői Timföldgyár­­ban járva a hazatérő dolgozók közt is feltűnt egy vértadó-jel­­vényes elvtárs, büszkén válaszolta. Kérdésemre hogy már ötször adott vért. Mikor neve után érdeklődtünk, nevetve mondta: „nem a név a fontos, hanem az elvtársi segítség”. A megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozója, Ipsics Ibolya kabátján is a többszörös vértadó jelvényt látjuk, holott ő már nem is többszörös, hanem százszoros, pontosabban száz­hétszeres vért­ adó. 1948 óta áll a szenvedők segítségére. Há­rom dologra nagyon büszke; hogy édesapja is vértadó le­tt, hogy minden betege meggyó­gyult s nem utolsó sorban arra, hogy megmentettjei rom később magas is közül ká­vériadó lett. Az új, szocialista erkölcs nyi­latkozik meg abban, hogy me­gyénk dolgozói, bányászok, ipa­ri és mezőgazdasági dolgozók és értelmiségek ajánlják fel se­gítségüket ehhez a folyamatos, intézményes életmentéshez, így az Esztergom­i Szerszámgépgyár, S­portanig­­ár, a Tokodi Üveggyár, aiz Ászári Keményí­tőgyár és az esztergomi városi tanács dolgozói különösen fel­­tűntek a nagyszámú és lelkes jelentkezésükk­el. A vérátömlesztés nem csak sebészi eseteknél szükséges, ki­­vérzés, sérülés, vagy nagy mű­tét esetén,­­ de igen fontos gyógytényező lett a belgyógyá­szat és a gyermekgyógyászat te­rén is. Vért, csak egészséges ember adhat. Ezért a vért adót mindenre kiterjedő vizsgálatnak vetik alá, amennyiben megfelelő a vére, időközönként is vizsgál­ják. A vérátadás semmiféle fájda­­­lommal, vagy káros hatással nincs a szervezetre. A leadott vér pár órai alatt teljesen pót­­­lódik. A véradó-szolgálat úgy intézi a vérvételre való behí­vást, hogy a dolgozóknak a leg­kisebb kényelmetlenséget sem­ okozza, s irányzatunk egészségügyi kár­intézkedésének megfelelően uzsonna, költség­­megtérítés és honorárium is jár. A vérvétel és eltartás­ a legna­gyobb sterilitás mellett történik. Az önkéntes véradók öntuda­tos áldozatkészsége segíti hozzá a dolgozók­ ezreit, hogy vissza­nyerve egészségüket, ismét mun­­kába állva építhessék szocia­lista hazánkat és békénk aktív harcosai lehessenek. Segítsük ebbeni munkájában a Magyar Vöröskeresztet, fogadjuk őket szeretettel és gondoljunk arra, hogy magunk is hasonló segít­ségbe szerűik a tiln-k. ^ Dr. Rigler László, megyei vérátadó-felelős. Ipsics­­bolya, százhétszeres vértadó Fogadóórákat tartak a tatabányai tanács végrehajtó bizottságának tagjai A tanácsok és a tömegek kö­zötti kapcsolat fontos eszközei azok a fogadóórák, amelyeket a tanácstagok tartanak választóik számára. A tatabányai városi tanács tagjai is megkezdték a fogadóórák tartását, amelyen dolgozóink figyes bajos dolgaik elintézését kérik, javaslataikkal, bírálataikkal segítik a tanácsok munkáját. Március 5-én az V. kerületben dr. Kisbán Jenő­ és Kirschner Fe­renc, a II. kerületben Keresztes Gézáné és Zábráczky Géza, a IV. kerületben Noll Miklós és Szabó Béla tanácstagok. Március 12-én az I-es kerület­ben Holczinger Ferenc és Kriszt József, a II. kerületben Kucsera József­né és Nagy József, a IV. kerületben Puskás Tóth József tanácstagok.Ferenc és Március 19-én az I-es kerület­ben Máger István és Mészáros Jánosné, a II. kerületben Sándor és Fábián József, a Csiba IV. kerületben Blaskó György és Te­­leki Györgyné tanácstagok. Március 26-án az I.es kerület­ben Molnár István és Pethő Sán­­dorné, a II. kerületben Ócskai Józsefné és Skrinyár János, a IV. kerületben Czug József és Dévé­­nyi János tanácstagok tartanak minden hét csütörtök délután 3 órától 5 óráig fogadóórát, a végrehajtó bizottsági kirendeltsé­­geken. A III. kerületben minden ked­den délelőtt a végrehajtó bizott­sági tagok tartanak fogadóórát, a városi tanács kis­ tanácstermé­ben. Március 3-án Nyitrai Ká­­rolyné VB tag. Március Kratokyill Imre tanácstag. 10-én Már­cius 17-én Jéki Éva, Március 24-én Cziffer Lajos Március­­ 31-én Di Giovanni Ferenc VB fca- I gok tartanak fogadóórát. A városi tanács tagjainak beszámolója Tatabányán Alkotmányunk kimondja, hogy a tanácstagoknak végzett munká­jukról évente legalább kétszer­ be kell számolniok választóik előtt. Tatabánya város tanács, tagjai 1953 március 1-től április, Rá­kosi Mátyás Gimnáziumban Sport­otthonban A X­. körzetben A IX. körzetben A Kenyérgyár Vállalatnál Mész és Cementművek A Rendőrkapitányságnál A 215-ös Tömbházban A XII-es körzetnél A II. ker. Földműv. szövnél, Honvédségnél A VI-os körzetnél A Homoküzemben 15-ig tartják meg beszámolóikat a városban lévő üzemekben és a területeken, így a március 1-től március 7-ig terjedő héten a kö­­vetkező tanácstagi beszámolók lesznek: Pető Sándorné t.-tag márc. 2-án Dr. Kisbán Jenő t.-tag márc. 3-án Színák Istvánná t.-tag márc. 4-én Szabó Béla t.-tag márc. 4-én Tóth Teréz t.-tag márc. 4én Pribék László t.-tag márc. 5-én Bailer­ József t.-tag márc. 5-én Drávai József t.-tag márc. 5-én Máger István t.-tag márc. 6-án Drozsdján Antal t. tag márc. 6-án Földesi Mártonná t.-tag márc. 6-án Pintér Józsefné t.-tag márc. 6.án Szabó Bálint t.-tag márc. 6-án Tatabánya városi tanács végrehajtó bizottsága.

Next