Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. március (8. évfolyam, 18-25. szám)
1953-03-04 / 18. szám
9 Egy büszke kulák „beteg“ lovairól és a tavaszi munka szabotálásáról Fazekas Imre még akkor járt iskolába, amikor a császári gyerekek is azt hallották először tanítójuktól, hogy „azír”, fazekas Imre mégis inkább számolni tanult meg. Kiszámította, hogy sokkal jobban jön ki, ha 27 hold földjét cselédekkel, részesmunkásokkal művelted. Aztán azt is kiszámította, hogy egy cséplőgép mennyi hasznot hajt. Érdemes pete foglalkozni. Vett is egyet. Télen csépelni sem lehet, de a daráló akkor is biztosítja a busás hasznot. Ezt te szerzett. Amellett, hogy jól számolt, S másik tulajdonságáról is jól ismerték Császáron. Nagyon büszke volt. Elsősorban a lovaira. Gyakran mondogatta, hogy olyan csikókat senki nem nevel Császáron, mint ő. Számolni jól tudott, büszkének nagyon büszke volt, de hogy színészi tehetség is szorult bele, az hsaik mostanában derült ki Fazekas Imréről. Február 27-én olyan képpel állított be a tanácsházára, mint akinek a szíve szakad meg, mert nem tud szántani, fogasolni, vetni. Fazekas Imre ugyanis kétségbeesett hangon mondta el, hogy lovai betegek, nem lehet velük dolgozni. — Úgy jár az oldaluk, mint a harmonika mondta Fazekas Imre és fájdalmasan simított végig homlokán. — Már azt sem tudom, hogy hol a fejem.. Sokszor kihagy a gondolkozásom. A tanátsházán lévők önkénytelenül elmosolyodtak, mert tudták, hogy Fazekas ezzel a mondatal fejezi be mondókáját,hanem hasonszőrűekkel beszél, gyakran „kihagy” a gondolkodása. De, ha mondjuk, kuláktársával, Gállal kerül össze, akkor kiderül, hogy még most is nagyon jól számol. Kiszámította például tavaly ősszel, hogy ha eladja az ökreit és vesz két rossz lovat, két legyet üt egycsapásra. Marad pénze és tavasszal dolgozni sem fog költeni, mert hát két olyan lóval nem lehet. Azt beláthatja mindenki. Szégyenkezni azért, hogy neki, aki a legjobb lovakat nevelte, most két gebéje van, eszébe sem jutott. Nem érdekli őt már a szégyen. Csak két dolog. Ártani ott, ahol lehet és közben sajnáltatm magát, mégsem sajnálják a császáriak. Mindenki tudja róla, hogy olyan „számító“ ember, a dolgozó parasztok olyan kérlelhetetlen ellensége talán csak Gál volt a községben, mint ő. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Fazekas Imre egyedül szabotálja Császáron a tavaszi munkákat. Február 26-án, amikor már minden becsületes paraszt a földön dolgozott, Pulai Mihály és Paksi György is követték Fazekas példáját, Paksi József, Tőkési Mihály, Pulai Jánosné és Baráth Sándor pedig nem gondoskodtak vetőmagról. Annyi a különbség csupán, hogy ők nem mentek a tanácsházára panaszkodni, hanem csendben meglapultak otthon. De lényegében ugyanazt, teszik: szabotálják a tavaszi munkát. KÉT ÚJ MAGYAR FILM EGY MŰSORBAN ELSŐ FECSKÉK A Dunántúli Porcelángyár életeről, dolgozóinak problémáiról, Fitos Juli és Patak Pista szerelméről szól a film. Az öreg Fitos művezető a Realitások embere. Szenvedélyesen hadakozik minden ellen, ami fáj, ami ellenkezik az ő dohos, régi nézeteivel. Úgy véli, hogy mivel ő a gyár legrégibb dolgozója, természetesen mindent jól csinál és örökké megmaradhat régi módszerei, elavult tempója mellett. Nem veszi észre, hogy mellette nagy lépésekben halad előre a világ. S ami még nagyobb baj, akadnak fiatal tanítványai is, akiket károsan befolyásol maradi szelleme. Ezekközé tartozik a morcos Patak Pista, fiatal korongoló, aki mindenkivel összevesz a műhelyben, munkatársaival, műhelyvezetőjével, barátaival, sőt még szerelmével, Fitos Julival is, aki a gyár közszeretetben álló, mosolygós szemű Julikája. A fiatal lány sokat veszekszik apjával, Fitos bácsival — örökké haragos, egyhelyben topogó természete miatt Patak Pistás állandó rosszkedvének más oka is van. Nem érzi jól magát otthonában, kerüli családját. De nem is csoda, Patakéknál nincs minden rendben. Patakné egész nap a könyveket bújja, a férjét napszámra nem látja, hisz ő a mindent vállaló Patak Bertalan. Ami nélküle történik az üzem életében nem is lehet jó — így gondolja. — Egész nap lót-fut, családját elhanyagolja, a gyár nevetséges figurájává válik. Pista közben szerelmével is összeveszett. Elhatározás érik meg benne; felmegy a fővárosba, új életet kezdeni! Tervében anyja is támogatja, aki nem akarja, hogy fia apja sorsára jusson. Vannak azonban gyárban vidám, talpraesett emberek, a gyár legjobb dolgozói, akik elhatározzák, hogy az akaratos fiút megzabolázzák és visszahozzák a gyárba. Hogy hogyan sikerül ez, azt mondja el a film. ECSERI LAKODALMAS (AZ ELSŐ FECSKÉK KISÉRŐMŰSORA) A Magyar Állami Népi Együttes sikerrel szerepelt a Berlini Világifjúsági Találkozón, hónapokig vendégszerepelt a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaságban. Egyik legkedveltebb műsorszáma a néphagyományon alapuló ECSERI LAKODALMAS, amelynek színes, fergeteges humoros táncai |s énekszámai képet adnak egy hangulatos falusi lakodalomról.Szereplői a legjobb kultúrgárdákból kerültek ki. A menyasszony alakítója Saródi Teréz, Süttör községből való. A vőlegény Tarczi László, székesfehérvári lakatos-motorszerelő, a násznagy Pléka Géza bánrévi palóc, az első vőfély Csernki János hódmezővásárhelyi béres volt. A színes filmben 180 énekes és táncos vonul fel. Tatabányán a Szabadság filmszínházban március 5—8-ig, a Petőfiben 9—11-ig mutatják be egy műsorban a két filmet. Komárom megyeT DOLGOZÓK UPM Akik a bányászat könnyebbé tételét tűzték ki életcélul Amikor az esztergomi Bányaipari Technikum egyik tantermébe léptem, a táblára függesztett rajz előtt állt Király József elvtárs, a technikum gépészeti tagozatának egyik tanulója Csak néhány percre zavartam, három kérdést tettem fel Király elvtársnak. — Hogyan került a Bányaipari Technikumba? — A nyolc osztályt Sárisápon jártam ki, ahol a falu lakóinak többsége bányász. Jól ismerem a bányászok nehéz munkáját. Minden kívánságom az volt, hogy egyszer, ha felnövök, a bányászok munkáján segítsek. Amikor megtudtam, hogy Esztergomban van egy olyan iskola, ahol megtanulhatom, hogyan segíthetek a hogyan tehetem bányászoknak, könnyebbé a munkát, már vissza sem lehetett volna tartani — Hogyan élnek az iskolában? — Iskolánk négyéves. Minden tanuló díszegyenruhát és munkaruhát kap. A távol lakó diákok diákotthonban kapnak elhelyezést, a bejáróknak pedig megtérítik az útiköltséget. A jó eredményt elérő diákok ezenkívül még egyéb jutalomban is részesülnek. — Milyen jövő vár a tanárokra az iskola elvégzése után? — Az iskola elvégzése után oklevelet kapunk. Korszerű bányagépek, szállító, szellőző és felvonó berendezések tervezése, a bányák gépesítése lesz a feladatunk. És éppen ez benne a nagyszerű. A bányák fokozott gépesítésével tehetjük elsősorban könnyebbé a bányászok nehéz munkáját, SASVÁRI GÉZA MIT SZÓLNAK HOZZÁ AZ ÉLETÍRZSZK ? Sajnálatos esetről kell beszámolnom a Dolgozók Lapja szerkesztőségének — írja Tihanyi Károly Lábatlanról. — Február 10- én a Lábatlani Cement- és Mészműveknél Tihanyi János bányász súlyos sérülést szenvedett. Az esztergomi mentőállomást rögtön értesítettük és kértük, hogy azonnal jöjjenek ki- 75 perc múlva érkeztek meg. A késés okát nem kutattuk, örültünk, hogy a sérültet máris a a kórházba szállítják. Pár perc alatt elértük a tokodi vasúti átjárót, ahol azonban a leengedett vasúti sorompó miatt meg kellett állnunk. Tekintve, hogy a sérülés súlyos, kértük a sorompókezelőt, engedjen át bennünket. A válasz az volt, hogy csak a tolatás befejezése után engedheti fel a sorompót. A segédvezető elvtárs panaszkodva mondta, hogy már jövet is a tokodi sorompó miatt késtek 25 percet. Nem ez az első eset. Többször előfordult már, hogy szülő anyához, vagy súlyosan sérülthöz mentőautót, menő orvost, vagy 15—20 percre feltartóztat a tokodi sorompó. Úgylátszik, a tokodi vasútállomás dolgozói nem ismerik azt a jelszót: „Legfőbb érték az ember”, mert ha ismernék, nem akadályoznák ilyen , és ehhez hasonló esetekben a mentőautót abban, hogy továbbjusson. A gáténak kötelessége felkeresni beteg munkatársát. Nagyon csodálkozom azon, hogy a II-es sz. Erőmű szakszervezete nem szervezte meg a beteglátogató hálózatot. Az újváros lakóházainak több lépcsőházában hónapok óta nem ég a villany. A Megyevizltől kiküldött szerelők nem tudják megjavítani. Az újvárosi építkezés villanyszerelői a villanyvezetéket rosszul szerelték be a lépcsőházak falaiba, aminek következtében a vezetékeket csak újabb átfűtési munkálatok elvégzésével lehet tökéletesen megjavítani. Az átszereltetés sok pénzbe kerül. Éppen ezért helyesnek tartanám, ha a munka megkezdése előtt az illetékesek kivizsgálnák, hogy kinek a hibájából adódnak ezek a többletmunkák és többletkiadások — írja Fetykó Pálné levelezőnk, az Újváros bóc Vk Február 14-i lapunkban levelet közöltünk Kiss Károlynétól, melyben az almásfüzitői vasútállomás dolgozóira panaszkodott. Az almásfüzitői állomás vezetőségétől a következő levelet kaptuk: „Az utasok tájékoztatása nálunk a málházó kötelessége. A málházó a vonatok érkezése előtt beszól a váróterembe és kikiáltja a perronon tartózkodó utasoknak a vonatok érkezését és a bejárati vágányt. A csatlakozó vonatokkal érkező utasok tájékoztatását a jegyvizsgálók végzik, még a vonatban. • Dolgozóink megfogadták, hogy mindent elkövetnek az utazóközönség tájékoztatása érdekében.’' _ Megjegyzésünk: Az almásfüziifői vasútállomás vezetősége levélben írt szavait nem váltotta valóra. Azt tapasztaltuk, hogy az utasok tájékoztatása ugyanolyan rossz, mint ‘ volt, sőt most már a jegykiadók is gorombán beszélnek az utazókkal. Érthetetlen, hogy akkor az állomás vezetősége miért írta nekünk a fenti levelet. Úgy gondolták, hogy ezzel mindent elintéztek? A Győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár azonnali belépésre keres gyakorlott asztalosszakmunkásokat, valamint vasipari szakmunkásokat is. Szállást, ellátást biztosítunk. Minden felvilágosítást megadunk levélben. Az üzemi beteglátogatóknak az a feladatuk, hogy a betegeket meglátogassák, elbeszélgessenek velük és megkérdezzék, nincs-e valamire szükségük — írja Abonyi Nándor az Újtelepi Gépüzemből. — Mérai József, a 11- es számú Erőmű élmunkás, többszörös újító már három hónapja beteg. Jelenleg kórházban van, de még egyszer sem látogatták meg. Pedig a beteglátó-KOMÁROMMEGYEI DOLGOZÓK LAPJA Megjelenik hetenként kétszer. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: PRATH KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tatabánya. 1. ker. Tóth Bucsoki-út 362. sz. Telefon: Szerte, 380. Kiadóhír 428 Előfizetési díj: 1 hóra 3.50 FL Szikra Lapnyomda Budapest VHI„ József-körzet 5 t. Kulcsár Mihály, 1953 március 4. Aki vért ad , életet ment A Magyar Vöröskereszt az egészségügyi szerveket segítő tömegszervezet. Feladata, küzdeni a fokozott egészségvédelemért, egészségügyi kultúránk emeléséért, a legfőbb értékért, az emberért. A Vöröskereszt számtalan szép feladata közül a legszebb, biztosítani a korszerű gyógyítás egyik legfontosabb eszközét, a vért. A vér a kapitalista államokban vásári áru lett, s csak az juthat hozzá, aki drága pénzen megveszi. Az első világháborúban s az azt követő időkben ezért malii íók pusztultak el. A Szovjetunió az első állam, ahol megteremtették a vérellátás állami szervezetét s biztosították minden rászorult beteg részére a vérárömfeszítéses gyógyítást. A szocialista ember a vért önként ajánlja fel, igazi elvtársi szolidaritással. A Szovjetunió 30 éves tapasztalata és a szovjet ember szeretete mutatott nekünk is példát. Ma már sok ember kabátja hajtókáján láthatjuk a vértadó megtisztelő jelvényét, de nemegyszer többszörös vértadó jelvényt is. •Az almásfüzitői Timföldgyárban járva a hazatérő dolgozók közt is feltűnt egy vértadó-jelvényes elvtárs, büszkén válaszolta. Kérdésemre hogy már ötször adott vért. Mikor neve után érdeklődtünk, nevetve mondta: „nem a név a fontos, hanem az elvtársi segítség”. A megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozója, Ipsics Ibolya kabátján is a többszörös vértadó jelvényt látjuk, holott ő már nem is többszörös, hanem százszoros, pontosabban százhétszeres vért adó. 1948 óta áll a szenvedők segítségére. Három dologra nagyon büszke; hogy édesapja is vértadó lett, hogy minden betege meggyógyult s nem utolsó sorban arra, hogy megmentettjei rom később magas is közül kávériadó lett. Az új, szocialista erkölcs nyilatkozik meg abban, hogy megyénk dolgozói, bányászok, ipari és mezőgazdasági dolgozók és értelmiségek ajánlják fel segítségüket ehhez a folyamatos, intézményes életmentéshez, így az Esztergomi Szerszámgépgyár, Sportanigár, a Tokodi Üveggyár, aiz Ászári Keményítőgyár és az esztergomi városi tanács dolgozói különösen feltűntek a nagyszámú és lelkes jelentkezésükkel. A vérátömlesztés nem csak sebészi eseteknél szükséges, kivérzés, sérülés, vagy nagy műtét esetén, de igen fontos gyógytényező lett a belgyógyászat és a gyermekgyógyászat terén is. Vért, csak egészséges ember adhat. Ezért a vért adót mindenre kiterjedő vizsgálatnak vetik alá, amennyiben megfelelő a vére, időközönként is vizsgálják. A vérátadás semmiféle fájdalommal, vagy káros hatással nincs a szervezetre. A leadott vér pár órai alatt teljesen pótlódik. A véradó-szolgálat úgy intézi a vérvételre való behívást, hogy a dolgozóknak a legkisebb kényelmetlenséget sem okozza, s irányzatunk egészségügyi kárintézkedésének megfelelően uzsonna, költségmegtérítés és honorárium is jár. A vérvétel és eltartás a legnagyobb sterilitás mellett történik. Az önkéntes véradók öntudatos áldozatkészsége segíti hozzá a dolgozók ezreit, hogy visszanyerve egészségüket, ismét munkába állva építhessék szocialista hazánkat és békénk aktív harcosai lehessenek. Segítsük ebbeni munkájában a Magyar Vöröskeresztet, fogadjuk őket szeretettel és gondoljunk arra, hogy magunk is hasonló segítségbe szerűik a tiln-k. ^ Dr. Rigler László, megyei vérátadó-felelős. Ipsicsbolya, százhétszeres vértadó Fogadóórákat tartak a tatabányai tanács végrehajtó bizottságának tagjai A tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fontos eszközei azok a fogadóórák, amelyeket a tanácstagok tartanak választóik számára. A tatabányai városi tanács tagjai is megkezdték a fogadóórák tartását, amelyen dolgozóink figyes bajos dolgaik elintézését kérik, javaslataikkal, bírálataikkal segítik a tanácsok munkáját. Március 5-én az V. kerületben dr. Kisbán Jenő és Kirschner Ferenc, a II. kerületben Keresztes Gézáné és Zábráczky Géza, a IV. kerületben Noll Miklós és Szabó Béla tanácstagok. Március 12-én az I-es kerületben Holczinger Ferenc és Kriszt József, a II. kerületben Kucsera Józsefné és Nagy József, a IV. kerületben Puskás Tóth József tanácstagok.Ferenc és Március 19-én az I-es kerületben Máger István és Mészáros Jánosné, a II. kerületben Sándor és Fábián József, a Csiba IV. kerületben Blaskó György és Teleki Györgyné tanácstagok. Március 26-án az I.es kerületben Molnár István és Pethő Sándorné, a II. kerületben Ócskai Józsefné és Skrinyár János, a IV. kerületben Czug József és Dévényi János tanácstagok tartanak minden hét csütörtök délután 3 órától 5 óráig fogadóórát, a végrehajtó bizottsági kirendeltségeken. A III. kerületben minden kedden délelőtt a végrehajtó bizottsági tagok tartanak fogadóórát, a városi tanács kis tanácstermében. Március 3-án Nyitrai Károlyné VB tag. Március Kratokyill Imre tanácstag. 10-én Március 17-én Jéki Éva, Március 24-én Cziffer Lajos Március 31-én Di Giovanni Ferenc VB fca- I gok tartanak fogadóórát. A városi tanács tagjainak beszámolója Tatabányán Alkotmányunk kimondja, hogy a tanácstagoknak végzett munkájukról évente legalább kétszer be kell számolniok választóik előtt. Tatabánya város tanács, tagjai 1953 március 1-től április, Rákosi Mátyás Gimnáziumban Sportotthonban A X. körzetben A IX. körzetben A Kenyérgyár Vállalatnál Mész és Cementművek A Rendőrkapitányságnál A 215-ös Tömbházban A XII-es körzetnél A II. ker. Földműv. szövnél, Honvédségnél A VI-os körzetnél A Homoküzemben 15-ig tartják meg beszámolóikat a városban lévő üzemekben és a területeken, így a március 1-től március 7-ig terjedő héten a következő tanácstagi beszámolók lesznek: Pető Sándorné t.-tag márc. 2-án Dr. Kisbán Jenő t.-tag márc. 3-án Színák Istvánná t.-tag márc. 4-én Szabó Béla t.-tag márc. 4-én Tóth Teréz t.-tag márc. 4én Pribék László t.-tag márc. 5-én Bailer József t.-tag márc. 5-én Drávai József t.-tag márc. 5-én Máger István t.-tag márc. 6-án Drozsdján Antal t. tag márc. 6-án Földesi Mártonná t.-tag márc. 6-án Pintér Józsefné t.-tag márc. 6.án Szabó Bálint t.-tag márc. 6-án Tatabánya városi tanács végrehajtó bizottsága.