Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. február (14. évfolyam, 10-17. szám)
1959-02-11 / 12. szám
KOMÁROM MEGYEI VILÁG PP 0LETALM ! EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK LAPJA * AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. Ára 60 fillér TATABÁNYA, 1959. FEBRUÁR 11. Előbb vagy utóbb? Mikor léptek be a termelőszövetkezetbe? Ez az a kérdés, amely az egyénileg gazdálkodóknak — főleg a módosabb középparasztoknak — sok gondot, vívódást okoz. Addig a határig már sokan eljutottak töprengésük során, hogy előbb utóbb szövetkezeti taggá kell lenni, mert a fejlődés, a falu arculatának átalakulása ezt szükségessé teszi. Azt is elismeri a legtöbb gazdálkodó, hogy a jó termelőszövetkezet jó jövedelmet, nyugodtabb életet biztosít, mint a kisárutermelés. De hát miért legyek én az elsők között? — teszik fel a kérdést többen. Majd ha a szomszéd, a rokon, esetleg a falu többsége erre az útra tér, akkor én is taggá leszek. Ez a „mikor’ két dologból táplálkozik. Az egyik érzelmi ok. A gazdálkodók jelentős része az „ősi föld”-höz, a megszokotthoz való makacs ragaszkodás miatt nem tud dönteni. Más része — elsősorban a módosabbak — úgy vélik, hogy így is „megkeresem én a magamét", miért menjek a közösbe, emig megmaradhatok egyéni termelőnek? Ott sem lesz több a hasznom, mint most. Az első érveléssel szemben nem lehet mást mondani mint, hogy a saját, az egész nép érdekében az érzelmeket háttérbe kell szorítani az értelem mögött. Ha ezt tessszük, akkor könnyebb lesz a döntés. A második dologra pedig a következőt válaszolhatjuk: nem mindegy az, hogy a falu legjobb gazdái előbb vagy utóbb lépnek-e a közösbe. Mert ahol „megmozdul a föld”, ott a létrejövő szövetkezet arculatát azok kezdik kialakítani, akik már a kapun belül vannak. Ügy: olyan módon és körülmények között kezdődik meg a gazdálkodás, amilyen tagokból áll a szövetkezet. Ha elsőkiként a község legjobbjai látnak munkához, akkor biztos, hogy kitűnő alapokat teremtenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Ha a leghozzáértőbb gazdálkodók szervezik meg a szövetkezetet, ők írják alá elsőikként belépési nyilatkozatokat, akkor nyilvánvaló, hogy nem a lustákat, hanyagokat, hanem a magukhoz hasonló, szorgalmas, becsületes embereket igyekeznek társsal hívni. Ez pedig döntő kihatással lesz a termelőszövetkezet egész további jövőjét, a jövedelmezőségét illetően. Nem mindegy tehát, hogy a falu „elitje” előbb vagy később szánja rá magát a szövetkezésre. Sőt, most, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése nagyobb lendületet vett, elő kell segíteni, hogy a falu legjobb gazdái fogjanak össze és biztosítsák, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének szálai az ő kezükbe fussanak össze és ténylegesen csak a szorgalmas, megbízható emberek „kapun”’ belülre kerüljenek a Köcsön, Gyermelyen, Naszályon a jó gazdálkodók egy része már rájött, hogy nekik kell élen járniuk s kezükbe is vették az irányítás ügyét. Ezeken a helyeken ténylegesen csak a jól gazdálkodók „mernek” jelentkezni, hogy követni kívánják a kezdeményezők példáját. Akik nem szívesen fogják meg az eke szarvát, tudják, hogy nekik ebben a közösségben semmi keresnivalójuk nincsen. Az említett községekben biztos, hogy jó termelőszövetkezetek alakulnak, illetve a meglevők még az eddigieknél is életre valóbbak lesznek. A tatai járásban az elmúlt hetekben mintegy 170 egyénileg gazdálkodó lépett a közös gazdálkodás útjára s a bevitt földterület megközelíti a 400 katasztrális holdat. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok számottevő része már munkához látott, s kezdi alakítani jövőjét. Ezek az emberek már rájöttek arra, hogy jobb előbb, mint utóbb dönteniük, mert így nem más „veti meg nekik az ágyat”, így olyan lesz az „ágy” ahogy ők legjobban kedvelik. Arra van szükség, hogy a többi élenjáró gazdálkodó hasonló meggyőződésre jusson. Akár új szövetkezet alakításáról, akár a régebbibe való belépésről van szó, mindenképpen el kell érni, hogy a belépők szilárd erkölcsi és gazdálkodási normákat vigyenek a község tagjai közé. Mint a cikk elején azt már említettük, egyesek úgy vélik, ráérnek a sor végén bandukolni, mert jelenleg is megtalálják a számításukat. Itt, ennél a kérdésnél újra azt kell mondanunk, ha elsőkként a legjobbak írják alá a belépési nyilatkozatot, ha a meglevő teszek létszáma a jól termelők soraiból duzzad fel, akkor a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit figyelembe véve, feltétlenül több jövedelemhez jutnak, mint egyéni gazdálkodó korukban. A tsz-be való belépés csak akkor nem jelent jövedelememelkedést, ha a közösség összetétele erre alkalmatlannak bizonyul. Ezért ilyen nézőpontból sem mindegy, hogy ki, mikor lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nem mindegy, elsősorban azok szemszögéből, akik jobban akarnak élni, s ezt szorgalmas munkával kívánják megteremteni. A Párt és a kormány, de az a* egész dolgozó nép érdeke azt kívánja hogy azokat az embereket támogassuk a jobb életért folyó harcban, akik ezért tenni is akarnak. Ezért a falu szocialista átalakítása során a falu legjobbjai felé fordulunk, feléjük tekint az egész társadalom, tőlük várja, hogy kezdeményezők legyenek. Elsőnek lenni, élenjárni mindig dicsőség volt, de különösen az, ebben a munkában. Aki az úttörő munkát vállalja, annak neve végérvényesen bekerül községe „történelmébe”. Mert, ha ma még egyesek szemrehányást is tesznek azért, hogy miért „te” írtad alá elsők között a belépési nyilatkozatot, „holnap” már megköszönik, hogy élen járt a szebb, a boldogabb élet kialakításáért folyó harciban, s segítette társait, a község többi dolgozó parasztját a helyes útra vezetni. Akadnak olyan helyzetek, amikor az elismerés nem az adott pillanatokban, hanem csak később születik, így van ez helyenként most is. Ezért, ha érzelem vagy a dolgozótárs azt is súgja, „várjál, ráérsz még”, ne hallgasson senki a visszatartó szóra, mert jobb a saját, s az egész társadalom érdekében, ha az elsők között, az élenjárók között jut el a helyes döntésig. Tatabánya lakáshelyzetéről tárgyalt megyénk képviselőcsoportja Megyénk képviselőcsoportja hétfői ülésén Tatabánya lakáshelyzetével, városfejlesztésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatban meghallgatta Gál István elvtársnak, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatójának beszámolóját, a tröszt elképzeléseit Gál elvtárs térképekkel tette szemléletesebbé a város eddigi telepítésének a helytelenségét, s a további városfejlesztéshez a képviselők segítségét kérte. Molnár László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő javasolta, hogy maguk a képviselők is járjanak el ebben az ügyben a Minisztertanácsnál, s lehetőleg még az országgyűlés összehívása előtt tájékoztassák Tatabánya lakásproblémáiról az illetékeseket. Javaslatát a képviselők elfogadták. A képviselőcsoport foglalkozott a lakbérrendezés problémájával is, mivel emberek ezrei fizetnek a bányavidékeken egyórai munkabérnek megfelelő lakbért. Ez még a karbantartás költségeit sem fedezi, s nagy terheket ró az államra. Tatabányán például az elmúlt évben 12 millió forintot fordítottak a házak karbantartására. Ezután a sajátházépítés meggyorsításával foglalkozott és a jelenlegi lakások eladásának lehetőségeit latolgatta a képviselőcsoport. Az ülés végén a képviselőcsoport meglátogatott két bányaüzemet és személyesen győződött meg a régi bányászlakótelepek építésének, helytelenségéről. A képviselők hosszan elbeszélgettek a lakókkal, meghallgatták kívánságaikat. A legközelebbi ülést megyénk képviselőcsoportja Kisbéren tartja. Ezen az ülésen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos problémákat tárgyalják meg. MAI SZÁMUNKBÓL: A kommunizmus felé 2. old. — A párthatározat szellemében fokozottabban segítik a tömegszervezeteket 3. old. — Könyebb és biztonságosabb lesz a bányászok munkája. 4. old. — Megérdemlik a kitüntetést 4. old. — Nyolc új tag — és ami mögötte van 5. old. — Ősszel nyitja kapuit az esztergomi felsőfokú tanítóképző intézet 6. old. — Olvasóinké a szó, 7. old. Nagy feladat áll a népfront-bizottságok előtt: a mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítése ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI NÉPFRONT-BIZOTTSÁG — Példamutatás és szívós felvilágosító munka. — Ez volt a megyei népfront-bizottság kibővített ülésén a vita vezérfonala, amikor a népfront ezévi munkájának középpontjába került feladatról, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítéséről beszéltek. De ugyanilyen gonddal vitatták meg a többi tennivalókat is, melyhez az elnökség beszámolója alapos támpontot nyújtott. A beszámolóból megtudtuk, hogy a napokban mérnökökből és orvosokból álló műszaki és egészségügyi tanács alakult Tatabányán, melynek az lesz a feladata, hogy segítsen a városfejlesztéssel kapcsolatos különböző társadalmi munkák tervezésében és irányításában. tapasztalatai alapján az Emek év folyamán a megye többi városában is létrehoznak ilyen tanácsokat. Eredmények vannak már az alkohol mértéktelen fogyasztása elleni küzdelemben is, de hiba, hogy ez a munka még eléggé szűk térre korlátozódik és inkább csak szakemberek, vezetők vagy asszonyok vesznek részt ebben a küzdelemben hangzik a beszámolóból. Ez után a soron következő nagy feladat, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos teendőkről esett szó. A népfront-mozgalom ügyévé kell tenni ennek megvalósítható. A dolgozó parasztok hangulatát, nézeteit formáljuk, irányítsuk a szövetkezeti gazdálkodás felé. Szervezzünk találkozókat a tsz-tagok és egyéni parasztok között. Rendezzünk minél több községben szaktanfolyamokat, ahol a gazdák a korszerű mezőgazdasági termeléssel ismerkedhetnek. Feltétlenül helyes az olyan előadás, mint a „Világ mezőgazdaságának helyzete”, mely felvilágosítja az egyénileg dolgozó parasztot arról, hogy az egész világon a nagyüzem felé halad a mezőgazdaság fejlődése. Követni kell az olyan példákat a népfront-bizottságokban, mint amilyen Naszályon volt az elmúlt évben és most Szomor termelőszövetkezeti községben. Itt a Hazafias Népfront segítsége a szervezésnél abban is megmutatkozott, hogy egy-egy tsz elnöke a községi népfront-bizottság elnöke lett — mondotta az előadó. Beszélt a népfront-bizottságnak a tömegszervezetekkel való kapcsolatáról. Különösen jó ez a tanácsokkal, a TIT-tel, a nőtanácsokkal, a Vöröskereszttel. Javult ugyan a kapcsolat a KISZ-bizottságokkal és a szakszervezetekkel is, azonban itt még akad tennivaló, különösen a munkatervek összehangolásában. Foglalkozott a magyar—szovjet köztársaság hónap és a Tanács40. évfordulójának programjával is. Majd ismertette a Hazafias Népfront megyei bizottsága 1959. évi részletes munkatervét. A hozzászólók igyekeztek minél több módszerbeli segítséget adni egymásnak. Különösen sok szó esett a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Valamennyi hozzászóló foglalkozott ezzel a kérdéssel. A bakonyszombathelyi elnök elmondotta, mit kívánnak tenni azért, hogy az ő falujuk is szocialista községgé legyen. Lelkesen megtapsolták Bécsi elvtársnak, a vérteskethelyi tsz tagjának, a községi népfront-bizottság elnökének szavait, aki elmondotta, hogy 10 éve tagja tsz-nek, s ha kezdetben voltak a is a rossz vezetés miatt nehézségeik, az elmúlt években már nagyszerű eredményeket értek el. — Én és családom jó módban élünk azóta, amióta a tsz tagjai lettünk. Mindenünk megvan. S tudjuk, hogy tisztán a mi munkánkon múlik, milyen életmódot biztosítunk magunknak szövetkezetünkben — mondta a többi között. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatairól szólt Kroszner László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. — Az eddiginél sokkal szélesebb körű felvilágosító munkát kell folytatni és erre minden lehetőség megvan a népfront-bizottságokban, ezt bebizonyították a választások idején — mondotta. — De a mezőgazdaság szocialista átszervezése egy-két napos beszélgetésekkel egy községben sem oldható meg. őszintén és bátran kell a parasztsággal beszélni arról, hogy a munkásosztály és a parasztság közös érdeke az átszervezés, és hogy a nagyüzemi termelésé mindenütt a jövő. A fejlődő falusi élet, a növekvő igény is ezt kívánja. A megyében szétaprózódott a földterület, többségében öt holdon aluli kisbirtokok vannak, ezeken pedig korszerű termelés nem lehetséges. Bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye az elmúlt aszályos év során is, amikor a tsz-ek sokkal könnyebben küzdötték le a nehézségeket, mint az egyéniek. Az ő szavaihoz kapcsolódott Kutrucz Bélának, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztálya vezetőjének hozzászólása: — Megdőltek azok az állítások, hogy a Hazafias Népfront életképtelen szervezet, amely nem képes nagyobb feladatok megoldására. Igenis, sokat tehet a nép felemelkedéséért. És ebben most komoly, nagy feladat áll a Hazafias Népfront-bizottságok előtt: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítése. Ez nagyobb, de egyúttal nehezebb feladat az eddigieknél és hosszú, szívós munkát kíván. De az a tudat serkentsen mindenkit, hogy ez ma már létkérdésünk. Az eddigi szaporulatot figyelembe véve, a számítások szerint hazánk lakossága 1975-re másfélmillióval növekedik. Ezzel pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapota nem tud lépést tartani. Meg kell magyarázni a parasztoknak, hogy az az út, amit mi mutatunk, kulturálódásuk, felemelkedésük egyetlen helyes útja. Az ülés végén a részvevők egyhangúlag elfogadták Szarvas György elvtársat a megyei népfront-bizottság új titkárának, aki bemutatkozó szavaiban valamennyi népfront-bizottsági tag segítségét kérte a nagy és szép feladatok eredményes megoldásához. A legfőbb ügyész előadása Tatabányán büntetőpolitikánk alapelveiről Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, hétfőn délelőtt előadást tartott Tatabányán a megyei tanács épületének nagytermében államunk büntetőpolitikájának alapelveiről. Előadását ankéton vitatták meg a résztvevők. Az ankéton részt vett megyénk valamennyi bírája, ügyésze, a rendőrkapitányságok vezetői, a járási pártbizottságok és tanácsok vezetői, valamint számos népi ülnök. Az összefogás és a leleményesség háza A vértessomlóiak sokszor emlegették, milyen jó lenne, ha községükben orvos volna. Nemcsak ők járnának jól, a Környén lakó jelenlegi körzeti orvos munkája is egyszerűbbé válna, s a várgesztesi és környebányai lakosok is rövidebb úton juthatnának orvoshoz. S a vértessomlóiak nem maradtak meg az óhajnál. Összefogott a község apraja-nagyja és most már büszkén mutathatják a befejezéshez közeledő — kis palotának is beillő — korszerű orvoslakást. — A tégla árát a község költségvetéséből takarítottuk meg — mondja KLeman János tanácstitkár. — A köveket többnyire a fiatalok bányászták, természetesen társadalmi munkában. Az építéshez pedig valamilyen formában a község minden egyes családja hozzájárult A járási tanács 20 000 forinttal járult hozzá a költségekhez. Mivel télen nem folytathatják az építkezést, most a favágás ideje van itt. Vágják a fákat, hogy helyi anyagból húzhassák fel az orvoslakás tetőszerkezetét. Már tekintélyes máglya gyűlt össze az épületfából. Az ácsot is kihívták, hogy megnézze, mit is kell majd tennie. Csóválta is a fejét a mester, mert — mint mondotta — ilyen nagy épületen még nem dolgozott. A vértessomlóiak egy napra sem állnak meg a társadalmi munkával, így óhajuk — hogy ez évben teljesen kész legyen az orvoslakás — valósággá is válik. A társadalmi munkával kivágott fát az esti órákban szállította be és rakja le Weltz Ferenc (jobboldalt), a vértessomlói tanács elnökhelyettese.