Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. május (14. évfolyam, 35-42. szám)

1959-05-01 / 35. szám

KOMÁ­ROM MEGYEI VMG DDOLEKOJAI EGYSÜLETEK! DOLGOZOK LAPJA *AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM. Ára ifl fillér TATABANYA, 1959. MÁJU­S 1. A világ proletárjainak ünnepén A világ szocialistáinak pá­rizsi kongresszusán munkások elhatározták, hogy a május elsejét, amikor a ter­mészet felébred téli álmából, erdők, hegyek kizöldülnek, mezők és rétek virágba borul­nak, a nap melegebben kezd sütni, a levegőt átjárja a meg­újhodás öröme, a természet pedig táncra perdül és ujjon­gásba tör ki, — éppen ezen a napon fogják az egész vi­lágnak harsányan és nyíltan a tudtára adni: a munkások hozzák az emberiségnek a ta­vaszt és szabadítják meg a kapitalizmus bilincseitől, munkások hivatottak megújí­a­tani a világot, a szabadság és szocializmus alapján.­ Évszázadok, évezredek alatt nagyon sok ünnep született De úgyszólván valamennyihez az uralkodó osztály valamely szándéka, elképzelése, szem­fényvesztése tapad. A külön­böző állami és társadalmi szo­kások, legendák, emlékek pi­ros betűkkel való megörökí­tése semmit, vagy csak má­sok örömének szemlélését jelentette az elnyomottak szá­mára. Május elseje az első olyan ünnep, amely az elnyomottak törekvéseit örökíti meg. jelszó: „Világ proletárjai, egye­­­süljetek!” harci programot, a jövő nagy feladatait vázolja a dolgozók százmilliói elé. S ha a tőkés országokban rendőri riadóautók, kardlapok sokasá­ga is küzd e napon a mun­kások zárt, tömör sorainak megbontásáért, céljukat nem érhetik el, mert e jeles nap nagyszerűségét nem a naptár­ba rajzolt 1-es szám jelzi, ha­nem az emberek szívében égő forradalmi láng. A párizsi kongresszuson el­mondott igazságok ereje győ­zelmesen tör előre. A Szovjet­unió után mind több országra köszönt rá az igazi tavasz, s a szabad május elsejék öröme, boldogsága. Az a gondolat, hogy a „munkások hivatot­tak megújítani a világot, a szabadság és a szocializmus alapján”, ma már történel­mi tényként áll a világ előtt. Az öt világrész valamennyi részében tudják az elnyo­mottak, hogy a haladás­ ereje megtöri a múltat, s az élet új távlatokat rajzol a dolgo­zók százmilliói elé. De érzik a tőkések is, hogy hatalmuk nem végtelen. Ezért tűzzel­­vassal, vérrel igyekeznek el­feledtetni a munkásosztály, a dolgozó nép igazságát. A kardlap, a puskacső azonban ma már gyarló, elégtelen fegyver, amellyel legfeljebb késleltetni lehet a világ pro­letárjainak , szabadságban, a függetlenségben, végső soron kommunizmusban való egyesülését. A Szovjetunió, Kína, Cseh­szlovákia, Románia, Ma­gyarország, Bulgária, Albánia s más országok példája buz­dítja tűrjétek az elnyomottakat: Ne a kizsákmányolok uralmát, legyetek szabadok, függetlenek, mint mi! S a vi­lág elnyomott proletárjai, vá­gyakkal teli szívvel, a jövőbe vetett hittel tekintenek a szo­cializmust, kommunizmust építő országok felé. Csodálat­tal, s büszkén olvassák, ta­nulmányozzák a gigászi szov­jet terveket, a holdrakétákról szóló tudósításokat, híreket, s a népi demokráciák egyre nö­vele­ eredményeit. Ezek a szabad országokból jövő üze­netek erőt, reményt, bátorí­tást adnak, s harcra buzdít­ják az elnyomottakat. A nagy harcban reánk is nagy felelősség hárul. Ma­gyarországra is úgy tekinte­nek, mint a szocializmus eg­yik hírnökére. Ezért tetteink vi­lágszerte mérlegre tétetnek, eredményeink és hibáink jobbra vagy balra billentik az osztályok közötti harcsái­­­lását.­­" A mi népünk büszkén és bátran állja a próbát. Az el­múlt 14 esztendő alatt bizony­ságát adta, hogy minden ere­jével, tudásával a kommuniz­mus győzelméért, a világ pro­letariátusának szabadságáért küzd. Olyan országot terem­tünk, ahol minden becsületes, igyekvő ember elnyeri méltó jutalmát. A bányák, a gyárak termékeit nem a kevés kivált­ságosak, hanem az egész nép élvezi. A munkásosztály ki­emelte a parasztságot is a a rabigából, földhöz juttatta, s szocialista mezőgazdaság távlataiban nagyszerű jövő részesévé tette. A munkásha­talom tág teret nyitott a tu­domány, a művészet, a nép­oktatás számára, s lehetővé tette, hogy az értelmiségiek szabadon gyümölcsöztethessék tudásukat, alkotó erejüket. Nagyok az eredményeink, s még nagyobbak a ter­vek. Az alapok lerakása már megtörtént, de a párt arra buzdít mindenkit: ne álljunk még, az alapokra húzzuk fel a falakat, s építsük meg a te­tőt is! Termeljünk több sze­net, több és jobb ruhát, ad­junk több élelmet a dolgo­zók asztalára. A párt és a kormány intézkedései, a mun­kás-paraszt szövetség erősö­dése, az egyre szépülő élet ezernyi vonása a szocializmus építésének gyorsítására buz­dít minden becsületes embert. Komárom megye fontos szi­getet képez ebben az ország­ban. Tatabánya, Dorog, Orosz­lány bányái, az Almásfüzitői Timföldgyár, s más nagyüze­meink termékei jelentős ki­hatással vannak fejlődésünk­re. Nagyon jól tudjuk, hogy az ellenforradalom után mi­lyen sok múlott azon, hogy a megye ipari munkásai, bányá­szai milyen ütemben tudják pótolni a mulasztottakat. Nos, a fejlődésben, a szocializmus felépítésében éppen ilyen nagy szerep vár ránk. Tennivalónk akad bőven. A szén minősé­gének, kalóriaértékének növe­lése, az előállítás költségeinek csökkentése, a szerszámgépek, a műanyagok, az olaj minő­ségének javítása, több cement és mész előállítása, s más fontos dolgok megoldása áll előttünk. A mezőgazdaságban tért hódított és megyénkben is nagy léptekkel tör utat a szocialista mezőgazdaság. A termelőszövetkezetek erősí­tése, a hozamok növelése szin­tén jelentősen elősegíti a fej­lődés ütemét. A felszabadulás óta elért termelési sikerek gyümölcsét a bányászok, a gyárak, hiva­talok dolgozói, a falvak lakói egyaránt élvezik. Ha csak né­hány olyan dolgot említünk meg, mint a tatabányai tömb­házak és az Újváros létesíté­se, a táti kertváros felépülé­se, a falvak villannyal való ellátása, mozik, utak létesí­tése stb. már akkor is gaz­dag eredményekről számolha­tunk be. De ha ezekhez még hozzávesszük a tanulási, öl­tözködési, szórakozási lehető­ségeket, akkor messzemenően bizonyítva van a munkásha­talom felsőbbrendűsége. Az eredményeink nagyok, de napról napra, évről évre még hatalmasabbak lesznek, ha következetesen követjük a pártot, küzdünk a kommunis­ták által kitűzött célok meg­valósításáért. Évtizedek óta, sT a felszabadulástól eltelt esz­tendők alatt bebizonyosodott: a munkásosztály élcsapata a forradalmi elmélet útmutatá­saival felvértezve küzd a dol­gozók jelenéért és jövőjéért. Az ipari munkásság, az értel­miség és a dolgozó paraszt­ság egyaránt megtalálja élet­célját a tanításokban, amelyek a szocializmus tennivalóit ál­lítják elénk. Ezért valamen­­­nyi becsületes ember erejé­re, eszére és szívére szükség van a további győzelmek ki­vívása érdekében. N­em szabad azt hinni, hogy a haladásért, a fejlő­désért nem kell keményen küzdeni. A tőkések tudják, hogy a szocializmus erősödése csapás rájuk, és lassú haldok­lásukat jelenti. Tudják, hogy a proletárhatalom képes termelési színvonal olyan fo­r­kára emelkedni, amelynek fö­lénye elviselhetetlen számuk­ra. Az a tény pedig, hogy a szocialista országokban más, a nagy tömegek számára ös­­­szehasonlíthatatlanul kedve­zőbb a jövedelemelosztás, mint a tőkés társadalomban, azt is mutatja, hogy a­ dolgo­zók százmilliói melyik oldalra állnak, mely társadalmi forma célkitűzései lelkesítik őket. A letűnő világ vezérei tehetet­lenségükben csak egy módot látnak uralmuk időleges fenn­tartására, ha tűzzel-vassal küzdenek a szocialista eszme terjedése ellen. Nyugtalanság, félelem magvát igyekeznek elhinteni az emberek között, hogy a dolgozók a Szovjet­uniót, a népi demokráciákat ne tekintsék barátjuknak, s a kommunista eszmét ne fogad­ják el. Hazugságokkal, rágal­makkal, megtévesztő jelsza­vakkal igyekeznek eredmé­nyeinket és igaz céljainkat be­mocskolni. Természetesen a harc ilyen­fajta módszere mind kevésbé hoz eredményeket. Ezért a tőkések attól sem riadnak v­issza, hogy atommal, hidro­génbombával fenyegessék világot, s így tartsák rette­n­gésben a szabadság híveit. De ez a céljuk is mindinkább ku­darcra van ítélve. A gyarmati országok, az elnyomott né­pek látják, tudják, hogy a szocialista tábor erős és nap­ról napra erősebb lesz, ezért bátran síkraszállnak a sza­badságukért, függetlenségü­kért. A békéért, a szocializ­musért küzdők száma napról napra százezrekkel nő, s a kapitalisták mindjobban ma­gukra maradnak, s így vív­ják élet-halál­tusájukat, amely számukra csak pusztulással, a felszabadult népek számára pedig élettel végződhet. „Világ proletárjai, egyesül­jetek!” Ez a jelszó, melyben május elseje alapgondolata mindinkább a világ valam­en­­­nyi dolgozójának harci riadó­jává válik. Százmilliók fognak össze, hogy gátat állítsanak a háborús törekvések elé. Tíz- és tízmilliók fognak fegyvert a világ különböző részeiben, hogy elűzzék trónjaikról a kizsákmányolókat. Új, önálló országok vetik össze erejüket, hogy mielőbb átlépjenek a A Komárom megyei Építőipari Vállalat minden lakást határidő előtt épít fel Alig néhány hete, hogy a Komárom megyei Építőipari Vállalat egyik legjobb kő­műves brigádja, Koncz László versenyt kezdeményezett pártkongresszus tiszteletére a a lakások határidő előtti fel­építéséért. Azóta a vállalat valamennyi munkahelyén ilyen célkitűzéssel nak az építőmunkások. dolgoz­tározták, hogy az idén Eb­a­min­den új lakást, összesen 562-őt 12—20 nappal határidő előtt adnak át. Oroszlányban pél­dául 214 lakásba fél hónap­pal, Dorogon 200 lakásba pedig 12 nappal előbb köl­tözhetnek majd be a bányá­szok. — bővítik a lábatla­NI I. KERÜLETI ÓVODÁT. Jelenleg 70 személyes, a bő­vítéssel a férőhelyek száma 100-ra növekszik. A megyei tanács a költségek egy részét biztosítja, a többit társadalmi munkával állítják elő az üze­mek, a szülők és a KISZ-szer­­vezet A Tatabányai Cement- és Mészművek dolgozói büszkén vonulhatnak fel május 1-én, mert a kongresszusi verseny során, az első negyedévben sikeresen túlteljesítették ter­vüket. 1780 tonna klinkerrel többet égettek és 1580 tonna cementtel többet gyártot­tak, mint a tervük előírja. A 800 tonnányi égetett mész lemaradásukat, mely január­ban keletkezett, az első ne­gyedévben pótolták és még 356 tonnával meg is tetőz­ték. A zsákgyár dolgozói 2,7 százalékkal több zsákot ké­szítettek és különösen jól dol­goztak a csomagolásnál és szállításnál dolgozók, akik 1868 tonnával több anyagot szállí­tottak el.___________ 4 1780 tonna klinker és 1580 tonna cement terven felül Tatabányán Csaknem 6 százalékkal növelték a bányaszivattyúi hatásfokát a Tatabányai Bán­yagépgyártó dolgozói A Tatabányai Bányagép­gyártó és Javító Vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszteletére terven felül más­félmillió forint értékű beren­dezést készítenek a bánya­trösztök számára. Az üzem műszaki dolgozói ezenkívül azt a fontos feladatot tűzték maguk elé, hogy a két és fél köbméteres bányaszivattyúk jelenlegi 64 százalékos ha­tásfokát 71 százalékra növe­lik. Az ilyen hatásfokkal mű­ködő szivattyúk ugyanis azonos teljesítmény mellett egynegyedével kevesebb vil­lamosenergiát fogyasztanak. Változtattak a gyártás tech­nológiáján és pontos méré­sekkel állandóan figyelik a mintapéldányok működését. Az így tapasztaltak alapján tökéletesítették a szivattyúkat s ennek eredményeként már csaknem 6 százalékkal nö­velték a hatásfokot. A hatás­fok további másfél százalé­kos növelésével számításunk szerint májusban már elérik a kitűzött célt. Több ezer tonna terven felüli szén áprilisban Megyénk szénbányászati trösztjei az április 4-e tisz­teletére indított verseny be­fejezése után május 1-e méltó megünnepléséért is ver­senyt indítottak. A verseny­ben ma már egyre nagyobb helyet foglalnak el a minőségi célkitűzések. Emellett azon­ban gondot fordítanak a men­­­nyiségi terv teljesítésére is. A Dorogi Szénbányászati Tröszt az első félévre 15 000 tonna szenet vállalt terven felül. Az első negyedévben már 13,961 tonnát teljesített felajánlásából, április 29-ig a terven felüli még közel 4000 mennyiséget tonna nö­velte. Üzemei közül az an­­navölgyi X-es akna 114,7 százalékra teljesítette április 28-ig havi tervét, a VIII-as akna 103 százalékon áll, az 1-es akna pedig 107,7 szá­zalékon. Eredményeiket áp­rilis utolsó napjának ünne­pi műszakja még növelte. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat április 29-ig 2208 tonna szenet adott terven fe­lül. A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt ugyancsak áprili­si tervén felül szerdáig 2050 tonnát adott. A tatabányai XI- es akna 116,8 százalékon ál, a síkvölgyi akna 106,1, a VII-es akna pedig 105,1 szá­zalékra teljesítette tervét szerdáig. Oroszlányon XVII-es akna és a külfejtés a teljesítette túl leginkább elő­irányzatát. Helyi autóbuszjárat a Bódis­­hegyre és a Majki-kastélyhoz A tatabányai MÁVAUT- igazgatóság közlése szerint május 1-én és 2-án 30 autóbusz bonyolítja le a helyi forgalmat és ennek megfelelő­en sűrítik a kertvárosi és új­városi járatokat. Helyi jára­tot indítanak május 1-én a Bódishegyi majálishoz a felső állomástól. Az oroszlányi MÁVAUT- főnökség szintén helyi jára­tot indít Oroszlányról a Majki­­kastélynál megrendezésre ke­rülő majálishoz. A viteldíj: 3,60 forint. Az autóbuszok el­sején 11 h-tól 24 h-ig 2-án 9 h-tól 22 h-ig közleked­nek. 200 000 forintot tak­arítottak meg a fiatal műszakiak kezdeményezésével Az Almásfüzitői Kőolaj­ipari Vállalat dolgozói a párt­kongresszus tiszteletére indí­tott versenyben az év végéig egy millió forintot akarnak megtakarítani. Ennek elérésé­ért számos értékes javaslatot tettek az üzem fiatal, nemrég végzett műszaki dolgozói, akik közül több vezető állást tölt be. Kezdeményezésükre például egy brigádot alakí­tottak. Ennek tagjai a fiatal műszakiak irányításával a ré­gi, lebontásra kerülő olajtar­tályok csővezetékeit, több száz tolózárat és más beren­dezéseit kijavítják, s azokat újra felhasználják a most épülő új üzemrészekben. Ez­zel a kongresszusi verseny megkezdése óta eddig 200 000 forint értékű anyagot nyer­tek. Római katolikus papok békegyűlése A Hazafias Népfront Ko­márom­­ megyei Bizottsága és a római katolikus papi béke­bizottság Komárom megyei elnöksége április 29-én bé­kegyűlést tartott. A komáromi járási tanács üléstermében lefolyt összejö­vetelen megvitatták az­ idő­szerű nemzetközi kérdéseket. A megye legkülönbözőbb ré­szein működő katolikus pa­pok felszólalásaikban csatla­koztak a békéért folyó harc­hoz. szocializmus, a kommunizmus küszöbén. A proletariátus vörös be­ TM tűs ünnepe — május el­seje — nem ábrándok, soha meg nem történt csodák vagy vágyálmok napja. A munkás­­osztály forradalmi ünnepe, a kizsákmányoló társadalom bukásának hirdetője. Ezt a napot a marxizmus—leniniz­­mus megdönthetetlen igazsá­ga, a kizsákmányoltak élni­­akarása hívta életre. Május elseje azt hirdeti: eljön az idő, amikor a világ valamen­­­nyi dolgozója egy új társada­lomban, a kommunizmusban egyesül. De ezért harcolni, küzdeni kell, mert a végső győzelem, a világszabadság napja csak így érkezhet el. A tizenötödik szabad május elsejénkén a szocisz­m­ust építő, s a kapitalizmus ellen harcoló népekkel, a függet­lenségért, szabadságért küzdő százmilliókkal együtt hirdet­jük. Fogjunk össze, egyesül­jünk a harcban, s mienk lesz a végső győzelem! Éljen a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepe!

Next