Dolgozók Lapja, 1965. július (20. évfolyam, 86-112. szám)

1965-07-22 / 104. szám

9 Előzzük meg a baleseteket! Hasznos munkaeszköze, se­gítője a gép az embernek a mezőgazdaságban is. De ve­szélyekkel is együtt jár ott, ahol gondatlanság és fegyel­mezetlenség mutatkozik. Sajnos, a mezőgazdaság ál­lami­­ szektoraiban 1959-től 1964-ig, tehát öt év alatt a tíz­ezer főre jutó halálos balese­tek száma 2,25 százalékkal, a balesetek miatt kiesett mun­kanapok száma 51 százalék­kal növekedett. Kedvezőbb a kép, ha 1964 első kilenc hó­napját vizsgáljuk: az 1963-as 2,46-ról 1,6 főre csökkent a halálos balesetek száma. A termelőszövetkezetekben az 1961-től 1964-ig terjedő 3 év alatt a tízezer főre számított balesetek száma 1,11 százalék­kal, a kiesett munkanapok száma pedig csaknem kétsze­resére emelkedett A mezőgazdaságban 1963- ban történt halálos kimenete­lű balesetek mintegy 51 szá­zaléka traktorvezetőknél, 11 százaléka műhelymunkások­nál, 8 százaléka segédmunká­soknál és 5,4 százaléka rako­dómunkásoknál, a többi egye­bütt fordult elő. A balesete­ket előidéző okok között első helyen szerepel a gondatlan­ság, a fegyelmezetlenség, it­tasság. Ezek a tényezők a ha­lálos balesetek 73 százalékát tették ki. A halálos balesetet szenvedők 40 százaléka 20—40 év és 26 százaléka 40—50 év közötti ember volt Az említett tények és ada­tok világosan mutatják, men­­­nyi minden közrejátszik baleseteknél; milyen fontos a a gondolkodás formálása, a me­zőgazdasági dolgozók felvilá­gosítása, oktatása a veszély elkerülése érdekében. Nemrég az egyik gépállo­más nagy szerelőműhelyében a művezető — aki egyúttal balesetvédelmi felelős is — elégedetten mutogatta a falak­ra frissen festett balesetvé­delmi utasításokat, jótanácso­kat. Ám az egyik "vers-fordu­­latszámú, nagy teljesítményű forgácsológép mellett kupa­cokban állt a hulladék és a gén védőlemezei közül három a földre fektetve hevert. A szakmunkás így dolgozott a gépen. Teljesen nyilvánvaló, hos»y a még oly szép feliratok sem­ „védik meg” az ilyen kö­rülmények között dolgozót a balesettől. Egy termelőszövetkezetben a napokban a silózást szem­léltük. Itt az történt, hogy apróbb javítás miatt a silótöl­­tő-gép etető­ részénél levették a védőrácsot, majd enélkül folytatták a munkát. Még lát­ni is rossz volt, amilyen kö­zel került az emberek keze a gyorsan forgó A balesetvédelmi hengerekhez­ felelős ér­deklődésünkre nyomban elő­­szedte a kéznél lévő és szabá­lyosan felszerelt mentődobozt. De az ilyenféle balesetvéde­lem már eső után köpönyeg! Nagy baj az, amikor a men­­tődobozhoz kell nyúlni. S iga­zi védekezésnek egyedül a gondosan előrelátó megelő­zést fogadhatjuk el Gyakran lehetünk szemtanúi annak is, hogy termelőszövet­kezeti majorokban gyermekek játszadoznak a darálót, mor­­zsolót, szelektort meghajtó motorok, gépek mellett. Nem szorul különösebb bizonyga­­tásra, milyen tragikusak a felnőttek gondatlanságából eredő gyermek­balesetek. Sok veszélyt rejtenek ma­gukban a mezőgazdaságban egyre rohamosabban terjedő kémiai szerek is. Elég a fele­­dékenység, az aprónak tűnő vigyázatlanság, hogy megtör­ténjék a baj. Megelőzni pedig csak úgy lehet, ha minden előírást, szabályt nagyon pon­tosan és — többszörösen el­lenőrizve — megtartanak. Mezőgazdasági gépgyártá­sunk célszerűen törekszik ar­ra, hogy a gépekkel minden hozzáértő ember biztonságo­san dolgozhassék. Vétkes könnyelműség tehát minden fe­lelőtlenség, amelyre nem fo­gadhatunk el semmiféle ment­séget magyarázatot. Még az­zal sem érhetjük be, hogy utólag a mulasztókat felelős­ségre vonják, megbüntetik, önmagunk és embertársaink egészségét, testi épségét csak úgy óvhatjuk igazán, ha min­den bajt megelőzünk. És ez nem egyszerűen reszortfel­adat — gondja és felelőssége mind a vezetőnek, mind a be­osztottnak, mindnyájunk­nak! Horváth László Lengifß! BESZÉLGETÉS Kalinowski már néhány napja nem beszélt feleségével, összekaptak. Ám egy reggel korán kellett elutaznia, ezért levelet írt feleségének: „Kér­lek, hogy reggel hat órakor kelts fel.” A levelet a kony­haasztalra tette. A feleség, mikor felkelt, észrevette a le­velet, elolvasta és ezt írta rá: „Kelj fel, mert hat óra van!” KIS FILOZÓFIA Ha két ember mindenben egyetért, akkor biztos, hogy csak az egyik gondolkodik. A KISGYEREK — Már harmadszor találtam önt alva az íróasztal mellett — szól a főnök a beosztottjá­hoz. — Nagyon kellemetlen ez nekem kérem, de sajnos, a kis­gyerek betegeskedik és már néhány napja nem tudom miatta lehunyni a szememet. — Mondja, nem tudná őt magával hozni a hivatalba? jó barát Egy író levelet kap kollé­gájától, akivel nem szeretik egymást. A levél így szól: „Kedves barátom, ezennel meghívlak darabom premier­jére. Két jegyet küldök, hogy elvihesd a barátodat is, ha ugyan van ilyen.” Kuntor A­ címzett borítékba helyezi a két jegyet és a következő levéllel együtt küldi vissza a feladónak: „Kedves barátom, köszönöm szépen a jegyeket. Sajnos, a bemutató napján nem érek rá, de majd elmegyek a má­sodik előadásra, ha ugyan lesz ilyen.” AHÁNY ház, ANNYI SZOKÁS Egy idős hölgy a régi idők­ről beszélget egy ismerős úr­ral. — Gyerekkoromban minden étkezés előtt imát mondtunk — meséli. — Maguknál is ez volt a szokás? — Nálunk nem — feleli az úr. — Az én édesanyám jól főzött. ELŐRELÁTÓ I. igazgató a hivatalát el­foglalva a következő feliratot tűzte ajtajára: „Volt osztály­társaimnak belépni szigorúan tilos.” DEDIKÁLÁS P. G. Wodehouse a követ­kező dedikációval látta el az egyik könyvét: „Feleségem­nek és leányomnak, öleiknek az értékes tanácsai és segít­sége nélkül ez a könyv fele annyi idő alatt elkészült vol­na.* © OLDOSÖE LAPJA iMtiHHiuitiHiuitimimiimmiiiitiiiiiimiitiiiiiimHimiiimiiiiiiiiiiiHiüiilUHHiHiiiiiimiiiHiHitiiiimmiuliiiiitiuiiiiiiHiisimiiHuttiliiiiuu Árva a tatabányai kertmozi Lassan mégis csak itt az iga­zi nyár, az utóbbi napok káni­kulai melege legalábbis erre enged következtetni. Ilyenkor jól esik az embernek, ha este a szabadban szórakozhat ha megtekinthet egy-egy jó filmet a kertmoziban. Nagyon megőrültünk a Má­jus 1. parkban létesített kert­mozinak, annak, hogy a város gazdái erre is gondoltak. A mozilátogatók most mégis a Népház gőzfürdőjéban páro­lódnak, fülledt, meleg estéken. Az a hír járja, hogy a szúnyo­gok miatt nem merik kint tar­tani az előadásokat, dehát ez a nyárral együtt jár és mégis mindenütt vannak szabadtéri rendezvények. Szerintem in­kább az a baj, hogy a mozi vezetősége nem alkalmazkodik elég rugalmasan az időjárás­hoz. Ha csak lehet, ne hagy­ják árván a szabadtéri szín­padot a még hátralévő nyári napokra. Ábrahám Sándor Ki lehetne Komárom megye egyike ha­zánk legkisebb megyéinek, ám természeti szépségeivel állja a versenyt a legnagyobbakkal is. A Vértes csúcsai, a Bakony rengetege harmonikusan oí­vód össze a Duna menti sík­sággal. Megyénket ezért sem kül­földi és magyar turista keresi fel. A nagy idegenforgalomra való tekintettel épül a Komá­­rom-Kisbér közötti útszakasz, amelyet a hazánk északi ré­széből illetve a Csehszlová­kiából érkező turisták vesznek majd igénybe, rajta keresztül érhetik el legrövidebb úton a Balatont. Útközben a turisták bizo­nyára szeretnének valahol megpihenni, étkezni, az út po­rát leöblíteni. De hol? Erre al­kalmas helyet hiába keres­nek, mert nincs. Szakembe­reink, gondolom nem feledkez­nek meg róla, építenek egy vendéglőt az út közelében. Lenne egy javaslatom: Ezt használni határában, az úttól mintegy 50 méterre, szép, romantikus kör­nyezetben található egy régi szélmalom. Megérné azt át­alakítani, hozzáépíteni, mert fekvése nagyszerű, romanti­kája biztosan vonzaná az előtte elhaladó idegeneket Úgy gondolom, a parkírozó hely kialakítása sem jelente­ne különösebb gondot, örül­nék, ha javaslatom az illeté­kesek tetszésével találkozna, és foglalkoznának a talán bi­­zarrnak tűnő, de véleményem szerint megtérülő ötlet meg­valósításával. Szűcs Béla Ács Félrevezetés Hatan ültünk utasok, a GA 78—20 rendszámú autóbuszon, amely 16-án este, 21 óra 45 perckor indult Tatabánya-Fel­sőről. A kocsi elején és olda­lán 1-es jelzés volt. Mi, akik korábban felszálltunk tudtuk, hogy a busz ennek ellenére az erőműhöz megy, de az a nő utas, aki utolsó pillanatban lé­pett fel, csak a számát figyel­te. Meglepődve tapasztalta, hogy a járat számait menetközben 2-esre cserélik fel. Kérte a ka­lauznőt, hogy váltsa vissza a jegyét, aki azonban erre nem volt hajlandó. — Minek szállt fel, mondta félvállról. — Mert 1-es jelzés volt a kocsin — így az utas, miközben váltig követelte a jegy árát. A nagy vitában a vezető leállította az autóbuszt és mindenféle csú­nya szavakat kiabáltak egy­másnak, a buszok meg közben egymás után kerültek el ben­nünket. Már mi utasok aján­lottuk fel, hogy kifizetjük a je­gyet, csak menjünk — én pél­dául munkába. Amikor végre az utas leszállt, a vezető olyan vágtában ment, hogy attól féltünk karambol lesz a vége. Mérgében sok he­lyen meg sem állt, bár vára­koztak a megállóban. Ha késve is, baj nélkül meg­érkeztünk az erőműhöz. Az azonban, amit az említett utas­sal tettek, szerintem megté­vesztés, félrevetés volt. Ezért feltétlen elnézést kellett volna kérniük —, s lehetőleg jóvá­­tenniük — nem pedig durván, udvariatlanul eljárniuk, külö­nösképpen nem akkor amikor az utasnak volt igaza. Hörömböli János Tatabánya mR. JÄBus 32, esOtOrtök Alkalmi MEO Tatabányán a I. kerületi Turul utcában igen nagy a for­galom. Erre közlekednek a be­tonútépítő vállalat, a KOMÉP, a cement- és mészművek, az előregyártó blokküzem­anyag­és áruszállító tehergépkocsijai. A nagy megterheléstől annyira tönkrement az út, hogy kisebb kocsinak — például Trabant­nak — nem tanácsos az utcába behajtani, mert aligha tud a gödrökből kievickélni Tudomásom szerint, az utca lakói már több fórumhoz is fordultak az út megjavítása érdekében, de mindeddig ered­ménytelenül. A környékbeliek már csak MEOS utcának becézik, abból a logikus érvelésből kiindulva, hogy azokra a beton- és salak­blokkokra, amelyek a Turul utcai szállítás közben nem tör­nek össze, nyugodtan rá lehet bélyegezni, hogy minőségileg megfelelő. Ilyenformán az utca — s ez az út „érdeme” egy kis mecs üzem szerepét játssza. Vajon még meddig. Gyöngyvér Ferencné SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Horváth Lajos, Tatabánya. Amint a lapunkban közzétett hirdetések­ben is olvasható, gyógynövényfe­l­­vásárlással a kijelölt ímsz-ek fog­lalkoznak. Tatabányán valóban nincs átvevőhely Halasi Istvánná gyógynövényfelvásárló azonban nemcsak Tata, Váralja a 14. szám alatti lakásán, hanem az adott ké­résnek megfelelően a helyszínen is átveszi az összegyűjtött gyógy­növényeket. Utazó rekamié Nyugdíjazásom előtt sok éven keresztül rakosgattuk össze a pénzünket bútorra. Ez év március 8-án meg is vet­tünk egy „Fény” garnitúrát a tatabányai bútorboltban, ame­lyet a Budapesti IX., Márton utca 34 alatti II. számú gyár­egység készített. örömmel szállítottuk haza a bútort, majd amikor összeállí­tottuk és rátelepedtünk fele­ségemmel, azon vettük észre magunkat, hogy a rekamié alsó része szép csendesen meg­indul, lábbal kellett megfé­keznünk. Figyelmesen átvizs­gáltuk, kiderült, hogy nincs el­zárója. Először még azt hit­tük, ilyen típusúra építették, aztán rájöttünk, hogy valami­féle műszaki hibának kö­szönhetjük a kocsikázást. A minőségi garnitúra majdnem minden darabján van hiba: tűzőkapoccsal rögzítették a szövetet, ami máris megy széjjel. A fotel támlája egyik oldalon nincs becsavarozva, hátraesik benne az ember. Sok bosszank­od­ás után fel­kerestem az iparcikk kiske­reskedelmi vállalatot, majd tanácsukra a tatai Bútoripari Ktsz Bartók Béla u. 1. szám alatti központját és kértem, nézzék meg a bútort, javítsák ki, vagy szükség szerint in­tézkedjenek a kicseréléséről. Mindezt május 31-én jelentet­tem be. Mivel hiába vártam, június 17 -én újra elmentem a ktsz-hez. Pár napra rá, 21-én* ki is jött egy fiatalember és jegyzőkönyvbe vett minden hibát Azóta nem történt sem­mi. Úgy gondolom, eleget vár­a­tam, ideje lenne, hogy a ktsz panaszom végére járjon. Persze, ha a budapesti gyár­egység nagyobb gondot fordít a minőségi ellenőrzésre ak­kor nem kellett volna rekla­málnom, örömöm nem vált volna bosszúsággá. Restyé­ni és Tatabánya Panaszok Számos tatabányai olvasónk fordult szerkesztőségünkhöz a következő kérdésekkel. — Miért alakították át a II. kerületi 247, valamint a III. kerületi 431 számú húsboltot baromfi árusító szakbolttá. Vé­leményük szerint a szakboltok létesítése sokkal indokoltabb az I kerületi tömbházaknál és új városban, hiszen az átala­kított boltok környékén a la­kók többsége tart baromfit. A választ az élelmiszeripari kiskereskedelmi vállalat és a megyei tanács kereskedelmi osztálya együttes tájékoztatása alapján adjuk meg.­­ A szakboltok kialakításá­ra a városi tanács vb határo­zata alapján került sor. A ke­rületek változatlanul megkap­ják az eddigi sertés-, illetve marhahús mennyiségei árusí­ nyomán­ tását a megmaradt húsboltok bonyolítják le. Mivel új hús­boltok létesítésére jelenleg nincs lehetőség, a meglévők ésszerűbb kihasználásával, kellő mennyiségű baromfihús­­ forgalomba hozásával kíván­ják a jobb húsellátást biztosí­tani. Ezt célozza a szakboltok kialakítása, amely boltok kie­melt ellátásban részesülnek. Azért látszott legmegfelelőbb­nek a két fenti bolt átalakítása, mert mindkettőnek a közelé­ben van húsbolt, amely a terü­let rendelkezésére álló hús­mennyiséget értékesíteni tudja. Egyébként, mind az I. kerületi csemegeboltban, mind az új­városi ABC-ben rendszeresen lehet kapni Mirelit baromfit, esetenként pedig elő baromfit is.

Next