Dolgozók Lapja, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
^ VItIG PROLETÁRJAI CGYESQUIKK! DOKOKJam AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM. 216. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 19. SZOMBAT Dr. Dabrónaki Gyula: A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke Tisztelt országgyűlés! — Az országgyűlés 1957- ben a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve ezt a szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjait az arra illetékes államhatalmi szervek meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács, a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és az illetékes tanács irányítása alatt tevékenykednek. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A népi ellenőrzési bizottságok közvetlenül fordulhatnak helyi tanácsokhoz előterjesztéseikkel; a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek a népi ellenőrzési bizottság ülésein. pl — A törvényjavaslat a nőellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok, és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a záma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelményeknek megfelelően módo A nép és a vezetés teljes egységéről tanúskodott az országgyűlés Az ülésszak egyhangúlag jóváhagyta a kormány beszámolóját és az előterjesztett törvényjavaslatokat Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Taanácsának elnöke, Fock Jenő, forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezsfő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik vita a beterjesztett új vasúti törvénytervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Szünetig számos felszólalás hangzott el, majd dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Az elnök bejelentette, hogy az elfogadott módosításoknak megfelelően a törvényjavaslat indokolását értelemszerűen kiigazítják. Ezután újabb szavazás következett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Ezután a napirend szerinti népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólásra, sírja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. — A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a KNEB új hatásköri jegyzékben szabja meg a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változás tette indokolttá az anyagi eszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is; korábban ugyanis a zárolás hatálya nem terjedt ki az egyedi beruházásokra. Tisztelt országgyűlés! — A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgálja, a fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. — A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozzunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális fok megvalósulásával.cé— Vizsgáljuk a javító-szolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javítószolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. Nemrégen vizsgáltuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége. A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. — Minden vizsgálatunkban helyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. Munkánkhoz sok és értékes segítséget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelentéseikkel gyakran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre. — A lakosságtól a bizottságainkhoz (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdték a komáromi termálfürdő bővítését Hárommillió forintot költenek a korszerűsítésre Rekordforgalmat ért el az idén a komáromi gyógyvizű strand. Szeptemberig több mint 164 ezer vendég látogatta meg a termálfürdőt. Ekkora forgalom mellett már szűknek bizonyulnak az öltözők, a medencék, a szabad terület is kicsi. A rohamosan növekvő igények kielégítésére a Komárom megyei Vízmű Vállalat vezetősége úgy döntött, hogy gyors ütemben bővíti a fürdőt. Hárommillió forintos beruházásból két új, egyenként hétszáz személyes nőiférfi öltözőt építenek. Ezen kívül az úgynevezett zöld területet is növelik, s egy új termálmedence építésével csökkentik a zsúfoltságot. Az öltözők építését az elmúlt napokban már meg is kezdték, s a határidő szerint a két korszerű létesítményt az idény kezdetére átadják rendeltetésének. Ugyancsak a szezon elejére szeretnék elkészíteni azt a kétezer köbméteres, lóhere alakú új termálmedencét is, ami nemcsak kényelmesebb fürdőzést biztosít, hanem esztétikailag is emeli a strand színvonalát. A tervek szerint a fürdő szabad, illetve zöldterületét is számottevően növelik. Ezt a programot két lépcsőben két év alatt valósítják meg, összesen 30 ezer négyzetméter területet parkosítanak. A gyógyulást kereső betegek felügyeletéről, rendszeres kezeléséről is gondoskodnak a következő szezonban. A városban megnyíló új rendelőintézet reumatológusa, megfelelő óraszámban , a gyógyfürdőben is rendel majd. Társasházak épülnek — üzemi segítséggel Az esztergomi Labor Műszeripari Művek termelése állandóan növekszik, s fejlődő üzemnek mind több a kiváló szakemberre van szüksége. Nagy gondot okoz azonban, hogy a gyár dolgozói nehezen jutnak lakáshoz. A vállalat vezetősége és a szakszervezet ezért olyan társasházépítési akciót indított, ami könnyebben juttatja lakáshoz a rászorulókat. Az akció keretében két négyemeletes ház, összesen 67 lakás épül, amelynek generál kivitelezését a Labor Műszeripari Művek vállalta magára. Mivel mindenről a vállalat gondoskodik, a szokásosnál nemcsak gyorsabban, de várhatóan olcsóbban építhetik fel a társasházakat. Az építkezéshez az előre gyártott blokkokat a Komárom megyei Építőipari Vállalat szállítja és szereli össze. Az egyéb munkát viszont a szakipari építőcsoportja végzi. vállalat Ebbe a munkába bekapcsolódhatnak a jövendő lakástulajdonosok is. Társadalmi munkájuk értékének megfelelően azonban egy-kétezer forintot elengednek a lakésok vételárából. A szerződés szerint a dolgozók meghatározott összeget fizetnek a lakásokért, abban az esetben is, ha az építési költség a tervezettnél nagyobb lenne. Ha viszont csökken az önköltség, akkor a „haszonból” az üzem valamennyi dolgozójának jut, ez az összeg ugyanis a nyereségrészesedést növeli. A lakásokba előreláthatólag tavasszal be az új lakók költözhetnek