Dolgozók Lapja, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

^ VItIG PROLETÁRJAI CGYESQUIKK! DOK­OKJam AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L­A­P­J­A XXIII. ÉVFOLYAM. 216. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 19. SZOMBAT Dr. Dabrónaki Gyula: A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke Tisztelt országgyűlés! — Az országgyűlés 1957- ben a népi ellenőrzés intéz­ményével sajátos szervet ho­zott létre. A feladatok jel­legét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét te­kintve ezt a szervet az álla­mi szervek vonásai jellem­zik, ugyanakkor — a társa­dalmi erők szervezett rész­vétele folytán — egyre erő­teljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzé­si bizottságok tagjait az ar­ra illetékes államhatalmi szervek meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenő­rzési bizott­ságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát álta­lában négy évre választ­ják. Az új szabályozás a korábbi­nál jobban megfelel a szocia­lista demokratizmus követel­ményeinek, jobban hangsú­lyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasz­tó tanácsoknak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács, a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig a Központi Népi El­­­­lenőrzési Bizottság és az il­letékes tanács irányítása alatt tevékenykednek. A törvényjavaslat tovább­fejleszti a választó államha­talmi szervek és a népi el­lenőrzési bizottságok kapcso­latát. Előírja, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke a népi ellen­őrzés munkájáról az ország­­gyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak, a Területi Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A­­ né­pi ellenőrzési bizottságok közvetlenül fordulhatnak helyi tanácsokhoz előterjesz­­­téseikkel; a tanácsok végre­hajtó bizottságainak elnökei tanácskozási joggal részt ve­hetnek a népi ellenőrzési bi­zottság ülésein. pl — A törvényjavaslat a nő­ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelke­zést, hogy a vizsgálatokat a dolgo­zók széles társadalmi tá­mogatásával, népi ellen­őrökkel végzi. — Munkások, parasztok, és értelmiségiek önként és szí­vesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a zám­a, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 száza­lékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s népi ellenőrök között a leg­­­különbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megta­lálhatók.­­ A törvényjavaslat a ko­rábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelmé­nyeknek megfelelően módo­ A nép és a vezetés teljes egységéről tanúskodott az országgyűlés Az ülésszak egyhangúlag jóváhagyta a kormány beszámolóját és az előterjesztett törvényjavaslatokat Pénteken délelőtt 10 óra­kor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­a­nácsának elnöke, Fock Jenő, forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, vala­mint Apró Antal, Biszku Bé­la, Komócsin Zoltán, Nyers Rezsfő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továb­bá a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napi­rend szerint folytatódik vita a beterjesztett új vasút­i törvény­tervezet és közleke­déspolitikai koncepció fölött. Szünetig számos felszólalás hangzott el, majd dr. Csaná­di György, közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszóla­lásokra. Kállai Gyula elnök részle­tesen ismertette a törvény­­javaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, ezekről az országgyűlés kü­­l­­ön-külön szavazott, s azo­kat egyhangúlag elfogadta. Az elnök bejelentette, hogy az elfogadott módosítások­nak megfelelően a törvény­­javaslat indokolását értelem­szerűen kiigazítják. Ezután újabb szavazás kö­vetkezett: az országgyűlés a vasu­­takról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és — a már megszava­zott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Ezután a napirend szerint­i népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke emelkedett szólásra, sírja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. — A korábbi jogszabályi ren­delkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállala­tok és egyéb szervek ellen­őrzésének hatáskörét a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás mai köve­telményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartal­maz, hogy a KNEB új hatásköri jegyzékben szabja meg a Területi Népi Ellenőrzé­si Bizottságok hatáskö­rét. A gazdaságirányítás rendjé­ben bekövetkezett változás tette indokolttá az anyagi eszközök zárolására vonat­kozó korábbi jogszabályi fel­hatalmazás részleges módo­sítását is; korábban ugyanis a zárolás hatálya nem ter­jedt ki az egyedi beruházá­sokra. Tisztelt országgyűlés! — A népi ellenőrzés meg­alakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgaz­daság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy te­vékenységünk a kormány út­mutatásának megfelelően társadalom előtt álló legfon­­­tosabb feladatok megoldását szolgálja, a fontosabb gazda­sági kérdésekre koncentrá­lódjon. — A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törek­vésünk, hogy­ minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglal­kozzunk a lakosság élet­­körülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális fok megvalósulásával.cé­— Vizsgáljuk a javító-szol­gáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jel­zések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító­szolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szem­pontjából megengedhetetlen. Nemrégen vizsgáltuk a la­kosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége.­­ A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan ta­pasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a leg­rászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utób­bi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezmé­nyes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgála­taink tapasztalatai azt mu­tatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. — Minden vizsgálatunkban helyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. Munkánkhoz sok és értékes segítséget kap­tunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelenté­seikkel gyakran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre. — A lakosságtól a bizott­ságainkhoz (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdték a komáromi termálfürdő bővítését Hárommillió forintot költenek a korszerűsítésre Rekordforgalmat ért el az idén a komáromi gyógy­vizű strand. Szeptemberig több mint 164 ezer vendég látogatta meg a termálfür­dőt. Ekkora forgalom mel­lett már szűknek bizonyul­nak az öltözők, a medencék, a szabad terület is kicsi. A rohamosan növekvő igé­nyek kielégítésére a Komá­rom megyei Vízmű Vállalat vezetősége úgy döntött, hogy gyors ütemben bővíti a für­dőt. Hárommillió forintos beruházásból két új, egyen­ként hétszáz személyes női­­férfi öltözőt építenek. Ezen kívül az úgynevezett zöld területet­ is növelik, s egy új termálmedence építésével csökkentik a zsúfoltságot. Az öltözők építését az el­múlt napokban már meg is kezdték, s a határidő sze­rint a két korszerű létesít­ményt az idény kezdetére átadják rendeltetésének. Ugyancsak a szezon elejére szeretnék elkészíteni azt a kétezer köbméteres, lóhere alakú új termálmedencét is, ami nemcsak kényelmesebb fürdőzést biztosít, hanem esztétikailag is emeli a strand színvonalát. A tervek szerint a fürdő szabad, illetve zöldterületét is számottevően növelik. Ezt a programot két lépcsőben két év alatt valósítják meg, összesen 30 ezer négyzetmé­ter területet parkosítanak. A gyógyulást kereső­­ be­tegek felügyeletéről, rend­szeres kezeléséről is gon­doskodnak a következő sze­zonban. A városban meg­nyíló új rendelőintézet reu­­matológusa, megfelelő óra­számban , a gyógyfürdőbe­n is rendel majd. Társasházak épülnek — üzemi segítséggel Az esztergomi Labor Mű­szeripari Művek termelése állandóan növekszik, s fejlődő üzemnek mind több a kiváló szakemberre van szüksége. Nagy gondot okoz azonban, hogy a gyár dol­gozói nehezen jutnak lakás­hoz. A vállalat vezetősége és a szakszervezet ezért olyan társasházépítési akciót in­dított, ami könnyebben jut­­tatja lakáshoz a rászoruló­kat. Az akció keretében két négyemeletes ház, összesen 67 lakás épül, amelynek ge­nerál kivitelezését a Labor Műszeripari Művek vállalta magára. Mivel mindenről a vállalat gondoskodik, a szo­kásosnál nemcsak gyorsab­ban, de várhatóan olcsóbban építhetik fel a társasházakat. Az építkezéshez az előre gyártott­ blokkokat a Ko­márom megyei Építőipari Vállalat szállítja és szereli össze. Az egyéb munkát viszont a szakipari építőcsoportja végzi. vállalat Ebbe a munkába bekapcsolódhat­nak a jövendő lakástulajdo­nosok is. Társadalmi mun­­kájuk értékének megfelelően azonban egy-kétezer fo­rintot elengednek a lakés­ok vételárából. A szerződés szerint a dol­gozók meghatározott össze­get fizetnek a lakásokért, abban az esetben is, ha az építési költség a tervezett­nél nagyobb lenne. Ha vi­szont csökken az önköltség, akkor a „haszonból” az üzem valamennyi dolgozójának jut, ez az összeg ugyanis a nyereségrészesedést növeli. A lakásokba előrelátható­lag tavasszal be az új lakók­ költözhetnek

Next