Dolgozók Lapja, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

VILÁDI PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .^obáni OZOKt 1969. okt. 10. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 235. sz. Ára: 80 fillér Kormányhatározat a szolgáltatás fejlesztésére Közlemény a Minisztertanácsról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a külügyminiszter tájékoz­tatóját dr. Urho Kaleva Kek­­konen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látoga­tásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai bizton­ság kérdéséről — és az orszá­gaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzá­járult a magyar és a finn nép együttműködésének és barát­ságának elmélyítéséhez A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkeres­kedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és meg­beszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik­­ a két ország gazdasági együtt­­működ­ésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány fel­hívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoz­tassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács határoza­tot hozott a lakosságnak szó­ló ipari, kereskedelmi és áru­­szállítási szolgáltatások fej­lesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesz­tés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy ország­gyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú taná­csok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásá­val — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarban­tartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a sze­mélygépkocsi-javítás és kar­bantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határoza­tot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályzó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtá­sára; a szolgáltatásban dol­gozók érdekeltségének foko­zására; egyszerűbb, a lakos­ság igényeihez jobban alkal­mazkodó formák bevezetésére; az átalány­rendszer, a hely­színi javító szervezetek ki­­szélesítésére; a bedolgozó-há­lózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a la­kosság szabadidejéhez jobban alkalmazkodó munkarend ki­alakítására. Elő kell mozdíta­ni az állami vállalatok, szö­vetkezetek, közületek, intéz­mények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munka­időn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembe­reket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcso­latos árpolitika fontos eszkö­ze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzeme­nően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek ér­dekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabb­­ ellenőrzést. A határozat az ár­­vé­gül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a szol­gáltatásokat végző állami vál­lalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a m­agán kisiparoso­­kat, hogy végezzenek színvo­nalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Egyházi gyűjtemények vezetőinek értekezlete A Művelődésügyi Minisz­térium és az Állami Egy­házügyi Hivatal sében a magyarországi rendező­egy­házak gyűjteményeinek — könyvtárak, levéltá­rak, múzeumok — vezetői kétnapos értekezletet tartottak a Magyar Nemzeti Galériában. Gönyey Antal, a Művelő­désügyi Minisztérium múzeu­mi főosztályának vezetője tá­jékoztatta a részvevőket nemzeti műértékeink szerves a részét képező egyházi gyűjte­mények helyzetéről. Az álla­mi és egyházi szervek közös feladataként jelölte meg azokat az intézkedéseket, amelyek az egyházi teendőket, gyűjte­mények megóvására, ápolásá­ra irányulnak. Az egyházi gyűjtemények vezetői közül többen köszöne­­tüket fejezték ki az állami szerveknek azért a jelentős támogatásért, amely lehetővé tette, hogy az egész nemzeti kultúránk és egyházi emléke­ink szempontjából felbecsül­hetetlen műtárgyak épségben maradjanak. Gépesített pénzfelvétel A postaforgalom korszerűsí­tése során a Postavezérigazga­tóság a következő években gépesíti a postahivatalok pénzfelvételi és elszámolási munkáit. Ezenkívül 1970 ele­jétől fokozatosan bevezetik a bankszámla befizetési bizony­latok elektronikus rendszerű feldolgozását. A gépesítés követelményei­nek megfelelően a posta egy­ségesíti a feldolgozási rend­szert és a befizetéshez szük­séges űrlapokat. Ezért a jelen­legi többrészes, illetve külön­leges taglalású csekk — be­fizetési űrlapok helyett január 1-től egységes, háromrészes „átutalási postautalvány”-t hoznak torziómba. A jelen­legi csekkbefizetési lapok, többrészes postautalványok 1970 december 31-ig használ­hatók fel. A posta megszünteti a bi­anco befizetési lapokat is. Helyettük díjmentes „belföldi pos­tautal­vány­t rendszeresí­tenek, ezekért azonban befi­zetéskor az utalványokra megszabott díjat számítanak fel A megyei fiatalok újabb indult­az Bőröndökkel, úticsomagok­kal felszerelt fiatalok gyüle­keztek tegnap a megyei ta­nács nagytermében. Százhat­van fiatalember indult a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, hogy munkát vállaljon. A csoport 50 százaléka szak­munkás — ők kint is szakmá­jukban­ helyezkednek el, többiek pedig három év alatt a elsajátíthatják a választott foglalkozás szakismereteit.­­A nagy vállalkozás vonzó olda-Néhány fiataltól az elhatá­rozás indítékairól érdeklőd­tünk. Szemüveges fiatalember Ge­ra László. — Szomódon lakom, s a 18- as AKÖV-nél voltam előadó. A szakmám mechanikai mű­szerész, már régen szerettem volna kimenni az NDK-ba, de valami mindig közbejött. Igaz, hogy hosszú lesz ez a három év, de igyekszem hasznosan tölteni el az időt. Szeretnék még jobb szakemberré válni, a fához tartozik, hogy három év­e_ alatt kiválóan megtanulhatják és feltétlenül megtanulom a német nyelvet is. Megtud­ nyelvet. JlSPic­ r, fi £ rtal ° k Zentner Márton dunaszent­többsege Karl Marx Stadla miklósi és a tatai nem/’.­1S vonattal Indulnak a gyárban dolgozott nagy útra. — Elsősorban németül sze- csoportjá­ba­ retnék megtanulni, azért me­gyek ki. És úgy hallottam — tréfálkozik, — szépek a né­met kislányok. Persze, kicsit azért izgulok, milyen lesz tá­vol az otthonomtól. Kizler Gyula és Kalács Ist­ván a koppánmonostori tsz­­től vett búcsút. Egyikük vil­lanyszerelőnek, másikuk esz­tergályosnak tanul odakint. És erős az elhatározásuk, hogy jól megtanulják a német nyel­vet is. Hallottuk, hogy sok végzett középiskolás van idén a csoportban. Szívesebben ta­nulnak kint szakmát, mert mellette még a német nyelvet is elsajátíthatják. Bakony Fe­renc is az idén érettségizett. — Esztergályosnak tanulok. Honvágy? Biztosan az is lesz. De úgy hallottuk, kellemes, jó környezetbe kerülünk. Ez pedig nagyon sokat jelent. Az egyik fiú fekete pamut­pulit szorongat kezében. — Kabala, a menyasszonyomtól kaptam — világosít fel kész­ségesen Németh Zoltán. — Helyesebben a leendő meny­asszonyomtól, ha megvár — fűzi hozzá gyorsan. Természetesen a fiúk láto­gatóba hazajönnek majd, és az itthoniak is kiutazhatnak sze­retteikhez. A tegnap elindult csoporttal együtt jelenleg már mintegy 700 Komárom megyei fiatal dolgozik, tanul a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A legközelebb induló 110 főből álló csoport tagjai lá­nyok lesznek és egy hét múl­va­­ újra. Figyelmesen hallgatják az eligazítást a fiatalok KOSÁRFONÓK Mai számunkban: Megyénk ipara és a nemzetközi kereskedelem Értő közhangulatot! 3. oldal Három hét Görögországban Egy kiváló újító 4. oldal 3. oldal Egységes tervet dolgoznak ki a nemzetiségek helyzetével foglalkozó tanácsi határozat végrehajtására Illést tartott a Megyei Népművelési Tanács A Megyei Népművelési Ta­nács csütörtökön délelőtt megtartott ülésének napirend­jén szerepelt többek között a megyében élő nemzetiségek helyzete, az ezzel a problémá­val foglalkozó megyei taná­csi határozat is. Steiner Tibor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Megyei Népművelési Tanács elnöke ismertette a testület­tel, milyen feladatok várnak e határozatok végrehajtásában a népművelési tanács tagjai­ra s az általuk képviselt szer­vekre, szervezetekre. Nemrégiben országosan szó esett a nemzetiségek hely­és­zetéről, többek között a nem­zetiségi szövetségek idén meg­tartott kongresszusainak ta­pasztalatairól. Steiner Tibor elmondta, hogy általános tapasztalat, a párt nemzeti­ségi politikája iránt megmu­tatkozó bizalom és bizakodás jellemezte a hazánkban élő szlovákok, németek, románok, délszlávok kongresszusait A legtöbb problémát az ok­tatási kérdések megoldatlan­sága okozza. Részben kormányintézkedés is segít már megoldásban (a nemzetiségi is­a­kolák pedagógusainak nyelv­pótlékot kell kapniuk), rész­ben a megyei és alacsonyabb szintű államigazgatási szer­veknek kell bizonyos problé­mákat rendezniük. Steiner Ti­bor hangsúlyozta, hog­y még tovább kell menni: a Megyei Népművelési Tanácsban kép­viselt szerveknek saját ügyük­ként kell kezelni a kérdést. A testület határozatát el­fogy az érintett fogadott szervek intézkedési tervet készítenek a maguk területén, s ezt köve­tően a népművelési tanács egységes, átfogó tervet dolgoz ki a tanácsi határozat végre­hajtására. Hubay Győző, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa a Tiszán innen a Dunán­túl elnevezésű, felszabadulási rá­diós vetélkedővel kapcsolatos feladatokról adott tájékozta­tást, s a testület megvitatta a már elkészült felkészülési for­gatókönyvben foglaltakat. A felszabadulásunk 25. év­fordulója megünneplésére ké­szült népművelési terv végre­hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámolóban Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a Me­gyei Népművelési Tanács tit­kára elmondta, hogy az elő­készületek megfelelő időben indultak meg. Néhol ugyan a tervezésben érvényesült mennyiségi szemlélet, de nem­­ ez a jellemző. Általában a fo­lyamatos, tartalmas ideológiai munkára készültek fel a me­gye társadalmi-kulturális éle­tében. Az ismeretterjesztés terén már a témajavaslatok is a ko­rábban elfogadott közös terv gy­elembevételével készültek. A könyvtárügy is kitesz ma­gáért: a készülő cikkbibliográ­fia, a felszabadulási esemény­­naptár, a megyei könyvtár év­könyve és más kiadványok megjelentetése mellett kiállí­tást is rendez, mikrofilmen megörökíti a 45—46-os évek helyi sajtóanyagát. A levéltári anyaggyűjtés és a múzeumi munka is megfe­lelő ütemben halad. Most fo­lyik annak a dokumentum­filmnek a forgatása, melyet a megyéről különböző szervek összefogásával a Pannónia Filmstúdióval készíttetnek. A moziüzemi vállalat részletes ütemtervet dolgozott ki a felszabadulási évfordulóval kapcsolatos filmforgalmazás­ra. Nagy érdeklődés mutatko­zik a meghirdetett képzőmű­vészeti pályázat iránt, a jövő év elején megjelenik egy felszabadulási emlékkönyv s napvilágot lát egy munkás­­mozgalmi biográfia is, amely megyénk harcos életű mártír­jainak életútját ismerteti. Szerepel a tervekben Pálin­kás József „Komárom megye művelődéstörténete’’ című munkájának a megjelentetése is. Az előkészületekről és népművelési terv végrehajtá­­­sának további tapasztalatairól a Megyei Népművelési Ta­nács következő, december ha­vi ülésén is szó lesz. Ezenkí­vül több határozatot fogad­tak el, amely az ünnepi felké­szüléshez jelentős segítséget nyújt, s kibővítették a taná­csot több intézmény képvise­lőivel. Mozdonycsere Csütörtökön a GYSEV-pályaudvaron soproni ün­nepség zajlott le, amelyen az Osztrák Szövetségi Vas­utak illetőleg a bécsi Vasúti­­ Múzeum átadta az 1860-ban készült 647. sorszámú mozdo­nyát. A 109 éves mozdony­tí­pusból már csak négy léte­zik, így a Magyarországra ke­rült muzeális értékű mozdony kiemelkedő darabja lett Közlekedési Múzeumnak. Vi­a­szonzásul a Déli Vaspálya Társaság magyar vonalain működött mozdonyok közül az 1895-ben készült 333—002 számút adták át a bécsi mú­zeum számára.

Next