Dolgozók Lapja, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

■ • vT Az építők napj­án MA KÖSZÖNTJÜK az épí­tőanyagipar dolgozóinak szak­mai ünnepét, az építők nap­ját. Az elmúlt napokban röp­­gyűléseken emlékeztek me­gyénk építő- és építőanyag­ipari üzemeiben a régi mun­kásmozgalmi harcokra, beszél­tek a hagyományokról, s mai felelősségükről. Kitüntették a törzsgárdát, s az iparág leg­jobb eredményt elért dolgo­zóit. Vasárnap a szórakozás, a majálisok napja. Holnap pe­dig tovább folyik a munka. Hétköznapok következnek is­mét, dolgozni kell, adni azt, amit elvár az ország, a nép­gazdaság, az építő- és építő­anyagipar dolgozóitól. Márpedig nem kicsinyek ezek az elvárások. Az igé­nyek nagyobbak a rendelke­zésre álló kapacitásnál. Az építőipar évek óta nem tud eleget tenni a feléje áradó növekvő követelményeknek, de nincs elég építőanyag, ce­ment, mész, tégla és egyéb más anyag sem. A hiányból ledolgozni, a kapacitást vala­mennyire összhangba hozni az igényekkel, ez napjaink fel­adata. S milyen eszközeink van­nak a megvalósításhoz? Csak létszámfejlesztéssel nem lehet. Gépesíteni kell, új technológiá­kat alkalmazni, szervezettebb munkát kialakítani, s fegyel­mezettebben dolgozni. Bárme­lyik területet is nézzük, min­denütt többet lehet tenni azért, hogy az építő- és épí­tőanyagipar fejlődése meg­gyorsuljon, s felnőjjön a kö­vetelményekhez. A kapacitásról szólva,­ so­kan érvelnek azzal, hogy az építőipar nem kapta meg az elmúlt években azokat szükséges beruházásokat, esz­­­közöket, amelyekkel kapaci­tását növelhette volna. Iga­zuk van. Az ipar egészét te­kintve például az egy mun­kásra jutó géppark értéke csaknem ötszöröse az építő­iparénak. Néhány év leforgá­sa alatt sokat tett az építő­ipar, hogy ezt a nagy hát­rányt behozza. De a gyökeres változás még várat magára. A jelenlegi géppark nagy része elavult, s nagyon sokféle. Ez rendkívül megnehezíti a kar­bantartást is. Az építési tech­nológiában gyorsabb a válto­zás, mint például a kisgépe­­sítésben, amely pedig meg­gyorsítaná a lakások belső szerelését. A házgyárak — ha ma még drágák is — rendkí­vül nagy változást vittek az építőipar munkájába. A blok­kos technológia már régen nem tartozik az újak közé, s most az építőipar készül Quiinord francia technológia a meghonosítására. Ez a tech­nológia is — akárcsak a ház­gyári — összehangolt munkát igényel, folyamatos anyagel­látást. Készül a technológia alkalmazására megyénkben a KOMÉP, s a dorogi Építő Ktsz, amely Esztergomban épít majd lakásokat ezzel a módszerrel. A GÉPESÍTÉS, a műszaki fejlesztés eredménye lemér­hető volt már országosan lakásátadások növekedésében, a­z 1969-ben a tervezettnél több lakás építésének megkezdésé­ben, amelynek eredménye, ez évben érik be. A tizenöt éves lakásépítési program teljesíté­séhez a negyedik ötéves terv­ben meg kell építeni az or­szágban Megyénkben 400 ezer új lakást, ez azt jelenti, hogy az Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak évi két­ezer lakás építésére kell fel­készülniük. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN nagy kapacitást növelő beruházásokat kap az építő- és építőanyagipar. A beruházás azonban csupán az egyik oldala a kapacitás nö­velésének, mégpedig dologi ol­dala. Az új technológiák al­kalmazásához, a gépek mű­ködtetéséhez és kihasználásá­hoz emberek, éspedig szak­képzett, fegyelmezett emberek kellenek. Az ő felelősségér­zetük, iparáguk szeretete nél­kül, a beruházott nagy tőke nem hozza azt, amit várnak. A fegyelem szinte alfája és ómegája ennek az oldalnak, a vezetéstől egészen a segéd­munkások szintjéig. A KOMÉP üzemi újságjának áprilisi számában szenvedé­lyes hangú cikk ostorozta a negyvennégy órás munkahét bevezetését követő lazaságo­kat. A munkaidő csökkenté­sének előfeltétele a műszaki és üzemszervezés megjavítása volt. Miután ez nem történt meg kellő mértékben, rendkí­vül megnőtt az igénybe vett túlórák száma. A heti mun­kaidő négy és fél, öt napra csökkent. A KOMÉP nem áll egyedül ilyen gondjával, meg­található ez a probléma a ta­nácsi, a szövetkezeti építő­iparban, s az alacsony terme­lékenységgel dolgozó mező­­gazdasági társulásoknál is. A szervezettebb munka pedig csökkenti a munkaerővándor­lást is. Olyan üzemből, ahol jól érzik magukat az emberek, nem mennek el. Az emberek helyhez kötése a jobb mun­kafeltételek kialakításával éppúgy a fegyelmezettebb munkához tartozik, mint műszaki fejlesztés, a gépesí­­­tés és az üzemszervezés. Az építőiparnak a harmadik ötéves terv utolsó esztendejé­ben hetvenezer lakást kell megépítenie az országban. Többet, mint 1969-ben. A ter­vezett lakásszámot több ezer­rel gyarapítja még az árvíz okozta kár is. Új családi há­zakat kell építeni, s utakat, hidakat rendbe hozni. Minden­hova építőanyag kell: cement, mész, tégla, fa és sok más kü­lönböző anyagféleség. Me­gyénk cementgyárai több ce­ment termelését vállalták, és így igyekeznek segíteni. A SOK MAI GOND, ne­hézség ellenére is nagyszerű perspektíva és jövő áll az építő- és építőanyag­ipar dolgozói előtt. Jólé­tünk, békénk gyarapodásának terve a negyedik ötéves terv, olyan célokat állít népünk elé, amiért érdemes nunk. Felelősségteljesen dolgoz­ké­szülünk rá, de eközben — az árvíz miatt — megsokasodott feladatok megoldásán is dol­gozunk. De a magyar építő­ipar államosítása óta elért nagyszerű eredmények, min­dennél ékesebben bizonyítják mindenkinek: az építő- és építőanyagipar dolgozói átér­zik nagy politikai felelőssé­güket. A tervezőkre, mérnö­kökre, technikusokra és mun­kásokra számítani lehet an­nak a programnak a valóra váltásában, amely minden család számára korszerű ott­hont akar biztosítani. ? 3E VILAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! .1970. május 31. VASÁRNAP AZ MSZMPr KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 126. sz. Ára: 1 forint t . ■ , , . 'V Az ostromlott város Helyszíni tudósítás Szegedről Ilyen magas vízállása még a hadsereg katonáit, akik és­­sohasem volt a Tiszának, fél-nappal megfeszített erő­­mint most, május utolsó­vel erősítik a Maros és a napján, amikor a vízállás a Tisza védvonalait, Feggel­­megközelítette a 940 centi­­mük és szervezettségük hig­­métert és a vízügyi szakem- gadtsággal és bizalommal berelt véleménye szerint jó­ tölti el a nagyváros lakóit, m­ás első napjaiban 960—980 A gyárakban maradtak — centiméteres tetőzést várnak, elsősorban a nők —, most A valaha mért maximum kétszeres erővel dolgoznak, 1932-ben 923 centiméter hogy a termelésben ne le­volt, de akkor nem jelentett gyen számottevő kiesés. ekkora veszélyt mivel csak „ . . __ , rövid ideig tartott a tetőzés. Szombaton kora reggel ye­hamar elvonult az ár. Nem Etel az orszgtatár felé gam hőse! ideig a tCvé Maros a Tiszába torkollik. Szegedet és környékét tíz Olyan a táj, mintha tenger napja ostromolja a Tisza és lenne. a máskor oly szelíd a Maros, de olyan fegyelme- és keskeny folyók megvadul­­zett és erőteljes a védekezés, tak. hogy mindenki bízik a ve- Szeged népe bizakodik és szely elhárításának sikere­ reméli, hogy nem ismétlődik meg a hajdani nagy pusztító ben­­a A belváros kellős közepén, árvíz. Az anyagi és személyi Tisza-parti sétányon, a erők láttán reális ez a bi­­várost védő katonák és civi­­zalom. Szót érdemelnek a lek ezrei erősítik a mellvé- Maros-mentén segítséget det. Eddig már mintegy 500 nyújtó szovjet katonák, akik­­ezer darab homokzsákot he­­nek tiszta szívből mondanak lyeztek el a Stefánia kőkén- hálát a makói és a környék­­télénél egészen a gyermek-­beli falvak lakói, klinikáig. A sétányon ellen­nyomó medencéket építettek ki, hogy az átszivárgásokat megfogják. Homokzsákok és di­virágzó Tisza parti fóliák nagy tömege áll ke­ Minden erő adott tehát, hogy védjék a gátakat és biztonságban, épségben ké­szenlétben, ha valahol víz­betörést észlelnek, elháríthassák a bajt,azonnal a Eddig a belvárosban csak Lenin körút és part találkozásánál, a Tisza­­a köz­­gazdasági technikum épülete mellett volt jelentősebb át­­szivárgás, de azt elzárták. A gyermekklinika és a Ti­­sza-pályaudvar térségében ugyancsak ellennyomó me­dencékkel védekeznek. A Tisza és a Maros vo­nalán mindenütt magasítják a töltést Algyő térségében, az olajmedence körzetében 30—60 centiméterrel emelték meg a töltéskorona magassá­gát. Makó körül lokalizációs gátat építettek, végig meg­vizsgálták az úgynevezett kamaratöltést, amely a Ma­ros és a nak szögletét Tisza bal partja­védelmezheti. Ugyancsak megvizsgálták a nagy szegedi árvíz után épült városvédő körtöltést is, s ahol arra szükség van, ott megerősítik. Szeged közvetlen szom­szédságában, Tápénál is ész­leltek átszivárgásokat a Ti­sza töltésénél, de ezeket a felfakadó vizeket könnyen lokalizálták, a tápéi töltés mellett lakó embereket ed­dig nem kellett kitelepíteni, de ha arra szükség lenne, gyorsan biztonságba helyezik őket. A gátakon dolgozó em­berek nagy figyelemmel vég­zik munkájukat. A szegedi gyárakból és üzemekből ezrek és ezrek indulnak műszak után a megáradt folyó gát­jaira, hogy segítsenek a vé­dekezésben. A védekező munkában el­ső helyen kell megemlíteni Véget ért a KOMSZOMOL kongresszusa Szombaton ünnepélyes rá­ kapcsolódtak bele a kong­­reslássel véget ért a lenini resszus külföldi küldöttei, KOMSZOMOL 16. kongresz- akik mintegy 90 ország ha­­szosa. A küldöttek megvitat­­andó ifjúságát képviselve ták Jevgenyij Tyazselnyikov­ internacionalista jellegűvé vak, a Központi Bizottság tették a első titkárának beszámolóját, kongresszusát, KOMSZOMOL jóváhagyták a Központi Bi- A külföldi delegátusok b­i­­zottság tevékenységét és el­­szólalásaiból kitűnt, hogy a fogadták a kongresszusi hazá- haladó ifjúság mozgalmának rovatokat egyes osztagai, korunk alap-A szovjet fiatalok nagy vető kérdéseiben azonos nő­­tanácskozásába tevékenyen zeteket vallanak. OK VESZIK ÁT A STAFÉTABOTOT Hajlamosak vagyunk. A magunk módján megint gyermekeinkről szólva,, az igazunk van. De ne tévesz­­ő ünneplésükkor elérzéke­­sztik szem elől a valóság nyülten, bennük a magunk számukra leglényegibb elő­­gyermekségét látva, élelé­­mét. Ezt a mi életünket sünkkel, a játék­ ajándékot meg kell tanulnia az uta­­zás örömével kedveskedni munk sorjázó nemzedék­­nekik. S a magunk mód- nek is, s kritikusan kell tán igazunk van. De azt se elsajátítania, hogy tovább feledjük el, hogy a kicsi­ is léphessen, nyék, s a nagyobbak is a gyermek nem kis fel­­— örökké tanulnak, ismer- nőtt, ahogyan ezt sokáig kednek a világgal, a máj­ vélték. A gyermek az utó­­dani felnőttségükhöz kö­­nunk következő nemzedék zöttünk keresik az ösztönző soraiban válik felnőtté, ad­­jó példát. A ban a nemzedékben, amely Azt is mondjuk rájuk: átveszi tőlünk a stafétába­­beleszülettek. Beleszülettek a szocialista társadalomba, ’. .­­ in ■ ■ [UNK] u a mi nagy társadalmi épít­­őWTMkat, így kell néznünk kerésünkbe. Van ennek a rájuk a gyermeknapon, s a megállapításnak olyan fel- többi, kevésbé színes na­­hangja is: könnyű nekik­ pokon is. Kaszálástól kapálásig Jól halad a munka a földeken Nem elegendő az alkatrész a gépekhez Szeszélyes volt az idei ta­­rító vont­illa tor-or­ids okát, s MTZ 50-es, mert nincs hoz­­vasz. A hideg szeles napokat csak elvétve váltotta fel egy­kor az idén a termelőszövet­kezetben valóban nagy volt a versenyfutás az idővel, ezzel egyidőben bevetésre ké­­z a kormányszerkezet; három-__________ __________ ^ szítik elő a növényápológépe- heti utánjárással végre hen­egy "melegebb Ha valaha, ak­­kor. Gyors ütemben folyik az ger-fejet már kapott a tsz, -" SZK—4-es arató-cséplőgépek mert ez is hiányzott a géphez. rendbetétele is. Úgy menne Ma már tizenegy erőgéppel — minden, mint a karikacsapás, és hozzá gazdag munkagép­ha lenne elegendő alkatrész, parkkal — rendelkeznek az Az SZK—4-esekhez való tér- Aranykalász Tsz gazdái, ményfelhordólánc, valamint DIA az Egyetértés Tsz-ben bíztató fsz MTZ—50-hez nyeles-tan- DOKOdOn­­gely és más egyéb, sajnos, a hiánycikklistán szerepel, s ez a tsz-elnök és a főagronómus hátráltatja a műhelyben folyó éppen távol volt, ezért a szó­­munkát. vetkezet főkönyvelője infor­________ Egy jó módszer: az idén is mást: szembetűnő hogy aránylag négy kultivátor járja az 1300 Ma a széna betakarítása kevés a traktor a földeken hold kukoricát — a háztájit és kazalba rakása, valamint a A traktorosok cukorépát s £ *­­■ s ezek a "gépek mind­ műtrágyának hadi vasútái­­gítenek egyelni Ez persze addig ezt a növényt ápolják. lomasrol való hazaszallitasa _ _ * ^ ______í­t­1 _i. —^1 zaefialom+AecxKK mímszúnk­ amíg csak bele lehet menni, a két legjelentősebb munk­ánk. Emellett három töltögető kul. — Eddig jutottunk a beszél­­tivátor dolgozik a burgonya­­getésben, amikor megérkezett földön és speciális — házilag és átvette a tájékoztatás „sza­­készített — ügyes gépi kapák- sétabotját” a főagronómuso kal ápolják a málnát és a Stégmár Dénes, szőlőt. —­ A nagy munkákhoz so­ Tínulnn rolhatjuk még a 30 holdas ísuuuii szudáni fű vetését. Ugyanak­az Aranykalász Tsz-ben be­­kor javában folyik a másod­­fejezés előtt a pillangósok ka- vetésekhez a talajelőkészités, szálása. Ha ezzel végeznek a Egyik legnagyobb gond az gépek, nyomban megkezdik a FFK-fűkaszák gyenge minő­­fűkaszálást. A hét végén — sége. Alig 200 hold kaszálás vasárnap is — a takarmány után tönkremennek az új gé­­begyűjtése lesz a program. A pék, szemben a külföldiekkel, M­­őT szakgárdáj­a a Szerelők takarmányból a háztáji gaz- amelyek több ezer holdon ki­jelenleg^7 nagy munkában dasá­ k­is Eszesednek. ha nélkül elvégzik a műn­jeremeg is nagy munká van Nagy munkában vannak a kát. szállítógépek: az épülő száz fő­ Bár a növényápoló gépek főhelyes tehénistállóhoz föl- útra készek, de számos más hőt szállítanak Nagy munka berendezéshez — német mű­folyik a tsz gépjavító műhő- trágya- és szervestrágya-szé­­ljében is. A szerelők az utolsó tóhoz köpeny és más egyéb, simításokat végzik a növény- DF—75-ös traktorhoz lánctal­­ápoló gépeken. Teljes erővel pás járószerkezet és az MTZ— folyik az arató-cséplőgépek 50-es traktorokhoz különféle nagyjavítása is. alkatrészek sora nagyon ki-Szücs Bálint elnökhöz sor­­ányzik. Nemegyszer beutoz­­dultunk kérdésünkkel: — Honnan szerzik be a gé­pek javításához sokféle alkatrészt?szükséges — Járjuk értük az egész or­szágot— hiába.­A legnagyobb dolog időben munkát, mert — hetek óta! — áll az egyik üzemképes, csak egy-kétnapos munka, az­tán ismét útra kelnek a gé­pek. Bedő István a gépüzem vezetője mondta: Néhány nap múlva félezer holdról megkezdjük a széna betakarí­tását. Jónak ígérkezik az idei termés. Kaszálástól a kazal­ba rakásig gépek végzik a munkát. Körülbelül hatmillió forint értékű erő- és munkagéppel rendelkeznek a tatai szövetke­zet gazdái Az értékes gép­park karbantartását, szakszerű javítását biztosítja a gépüzem rák az országot egy-egy alkat­részért — s az is megesik, hogy hiába. Mindettől függet­lenül egy örvendetes hír: az arató-cséplőgépekkel — a sze­ S gyakorta sajnos relek dicséretére is szóljon —, akár ma megkezdhetnék a valamennyi Tatán a határ képe. Az őszi és a tavaszi vetések jól elviselték a hűvösebb időt; dűlőről dű­lőre szépen zöldell a növény­zet. Ezekben a napokban vannak: javítják a szénaszá­

Next