Dolgozók Lapja, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
1970. június 18. csütörtök Séta Várgesztesre Ha a törököknek manapság kellene elfoglalniuk Csák Máté fellegvárát, bizony mondom, nem vállalkoznának rá, olyannyira pocsék út vezet a hétmillió forintért felújított, gyönyörű várba.Talán gyalog akadálytalanul feljut az ember, de csak különleges terepjáró cipőben, mert az út — ha ugyanannak lehet nevezni — bokaficamokat okozó lyukakkal, éles kövekkel van tele, végig. Fogad a várúrnő Nos, voltunk olyan bátrak, és felkapaszkodtunk Várgesztes büszkeségére. Szürke hétköznap volt, hét eleji délelőtt, s két takarítónőn kívül hosszú ideig nem találtunk senkit. Aztán az útbaigazító szavak után felkapaszkodtunk a lépcsőn az első emeletre — vajon a várnak emelete van-e? — ahol megtaláltuk a hétszáz éves vár egyetlen úrnőjét, Németh Vilmosnét, (ő magát, szerényen csak gondnoknak nevezte), aki mindössze két hónapja él férjével ott fenn az ormon. Férje egyébként — ez is hamar kiderült — a vendéglátó egység vezetője. Nászutasok előnyben! Várgesztes tulajdonképpen túristaszálló. Négy nagy szoba van, kettő tizenhat, egy huszonkettő és egy huszonhat személyes, ezeket többnyire diákcsoportok igénylik, akik országjáró körútjuk során jutnak el Várgesztesre. A négyágyas szobákat — ezekből négy van — többnyire ketten bérlik, és ők általában nászutasok. Az előjegyzésben most is vannak néhányan, akik mézesheteket történelmi körnnyezetben, illetve távol a világtól kívánják eltölteni. Panoráma minden mennyiségben Várúrnőnk, azaz kalauzunk a tetőteraszra invitál, állítólag onnan csodálatos a kilátás. Az ajtót kicsit komplikált kinyitni, mivel hiányzik a kilincs, de végül is sikerül, és a panoráma minden képzeletet felülmúl. Balról mérgeszöld párába burkolózott erdők, lágyívű dombokon, ott lenn a völgyben aprócska házak bújnak csak piros tetejük csillan meg a napfényben. Távolabb Környe házai, amott Oroszlány, és nicsak, feltűnik még a tatabányai hőerőmű is... — Este látnák, akkor annyi fény, annyi apró lámpás hunyorog a távolban, mintha Budáról Pestre nézne át az ember. Szinte hihetetlen. És nézzék azt a hegyet, ott jobbra, pont olyan, mint a Gellérthegy. Apró bosszúságok A szót átveszi Németh Vilmos, az étterem vezetője: — Nagyon jól érezzük magunkat itt. De apró bosszúságok még itt is vannak. Semmi bajom a fiatalokkal addig, amíg alszanak. De ha megébrednek, már okvetlenül valami rossz fát kell tenniük tűzre. Itt van a tetőterasz kislincse is. Pestről voltak itt ipari tanulók. Az első este letörték a kilincset. Lentről hoztam fel egy újat, a következő este az is eltűnt... Aztán egy szép napon azt vettem észre, hogy a bambis üvegeket bedobálják a kéménybe. Képzelhetik, hogy kiborultam. Bambi és specialitás Sokan megismerték már, és szeretik Várgesztest. Tanúsítja ezt a megrendeléseket tartalmazó dosszié, ami olyan vastag, mint egy ódon vénykönyv. Áprilistól tart töla szezon, és az étterem elmúlt havi forgalma meghaladta a hetvenezer forintot, egész évben csak alig (Tavaly ezer forint volt.) Igaz, húszNémeth Vilmos éléskamrája tömve van minden jóval. Üdítőital minden mennyiségben. jaffa és bambi, huszonnégy féle bor, sör. A hűtőszekrényben ott a sok friss sertéshús, a vár éttermének egyik specialitása pedig a házi sültkolbász. Lesz-e jó út? _ Várgesztes nagyon szép hely, érdemes más volt felkeresni, és érdehétmillió forintot költeni erre a csodálatos fellegvárra. Azt a megjegyzést azonban megkockáztatnánk — nem azon elv alapján, hogy ha valaki a kisujját mutatja, már az egész kéz kellene —, nem ártana, ha elkészülne a várhoz vezető, tisztességes, gépkocsival is járható út. Biztos, hogy többen keresnék fel, és nyugodtabban küldhetnénk Várgesztesre a megyénkben megforduló sok-sok kíváncsi, hazai és külföldi turistákat is. Mert ha egy kiadós eső feláztatja az erdei utat, akkor csak katonai terepjáró tudja megközelíteni az ormot. Sétát tettünk Várgesztesre, kellemes sétát. Az néhány apróság kicsit élményt megzavarta. Az illetékesek remélhetőleg felfigyelnek megjegyzéseinkre. Vér Vilmos DOLGOZOK LAPJA3 Segítség pénzben, anyagi eszközökben az árvízkárosultaknak A dorogi szénmedencében pizsamát ajándékoz. Több a napokban összesítettek az üzemben ajánlották fel a dolárvízkárosultak megsegítésére gőzök, hogy szabad szombaton, indult mozgalmak eredményeit. Bár az adatok még nem véglegesek, hiszen újabb és újabb akciókat kezdeményeznek a különböző szervezetek, mégis érdemes felvázolni a segítőkészség sokszínű képét.és együttérzés A Dorogi Szénbányák Vállalat úgy döntött, hogy a fejlesztési alapból 2,6 millió forinttal támogatja a bajbajutottakat. A dolgozók körében szervezett gyűjtés során, valamint a szakszervezeti bizottságok e célra felajánlott összegeiből 720 000 forint gyűlt össze. A vállalat 300 matracot küldött az árvíz sújtotta vidék lakosságának megsegítésére. Vannak egyéb kezdeményezések is. A nőbizottság egy újabb mozgalmat indított útjára, amikor elhatározta, hogy a komáromi gyermekvárosban elhelyezett 100 árvízkárosult gyermek részére melegítőt és vasárnap vagy szabadságuk terhére helyszíni munkával is hozzájárulnak a károk mielőbbi helyreállításához. Az ilyen kezdeményezést is érdemes lenne felkarolni. Ez idő szerint azonban nincs aki ezt összefogná és koordinálná. Tatabányán, az újvárosi IV- es számú általános iskola egynégy osztályos nagy papírgyűjtést kisdobosai rendeztek az árvízkárosultak megsegítésére. Három nap alatt csaknem négyezer kiló papírt szedtek össze. Hordták a papírt a lakásokból, az emeletekről, s átadták a MÉH-nek. Az érte kapott 2 446 forintot, befizették a Vöröskereszt csekkszámlájára. Kisdobosok munkája, forintjai A dorogiak harmadszor, és végleg megnyerték a fúvószenekarok országos fesztiváljának serlegét Június 13-án és 14-én rendezték meg Siklóson a fúvószenekarok VII. országos fesztiválját, amelyen megyénket két zenekar képviselte, az oroszlányiak és a dorogiak. A nyolcvanéves fennállását ünneplő dorogi fúvószenekar 1967 óta rendszeresen részt vesz a siklósi várfesztiválon. Az ekkor alapított vándorserleget azóta két alkalommal hozták el kimagasló szereplésük elismeréseképpen. A fesztivál szabályai értelmében az az együttes, amely öt év leforgása alatt háromszor érdemli ki a vándorserleget, örökös őrzőjévé, tulajdonosává válik. Érthető hát, hogy a dorogiak igen nagy energiával, fegyelemmel és szorgalommal készültek az új erőpróbára. A készülődés utolsó hetében naponta tartották próbáikat, és még Siklóson is három alkalommal. Hetekkel ezelőtt, egy baráti beszélgetés alkalmával Gáldi Ferenc, a zenekar karnagya a jubileum évéről, arról nyolcvan esztendőről sorjázta a gondolatait, amely a zenekar történelmét adja. És ekkor esett szó Siklósról is, a nagy lehetőségről, amelyért azonban keményen meg kell dolgozni. Nem könnyű feladat előtt álltak, hiszen ezen fesztiválon az ország tíz legjobb fúvószenekarával kellett összemérni tudásukat, s egy ilyen országos seregszemlén valamennyi együttes a benne lévő legtöbbet igyekszik produkálni. Sikerült. Nagy a boldogság, öröm a zenekar tagjai körében, hiszen a mostani sikerrel szinte a koronát tették fel a nyolcvanesztendős pályafutásra. Szereplésüket nagy érdeklődés előzte meg a siklósi közönség, és a szakemberek körében egyaránt, mert a korábbi szereplésekből is tudták, hogy mire képes a dorogi zenekar. Utolsónak szerepeltek és elsők lettek. Produkciójukat vastapssal köszönte meg a várfesztivál közönsége, de a zsűri sem fukarkodott az elismerő szavakkal, amelyeket Vaszy Viktor, a szegedi Nemzeti Színház karmestere tolmácsolt. A VII. országos fúvószenekari találkozó vándorserlegét egyhangúlag a dorogi zenekarnak ítélték, s ezzel végeredményesen Dorogra került a sikerek szimbóluma. A dorogi zenekarnak sokan drukkoltak. Gratuláltak az idős pécsi bányászok is. Fegyelmezett, fáradságot kímélő felkészülésüknek nem hát beérett a gyümölcse. teA kiváló együttes címmel, s az aranylant fokozatú minősítéssel elismert dorogi fúvósok tehát újabb babérral gyarapították megannyi eddigi sikerük koszorúját. Szólni kell az oroszlányi zenekar szerepléséről is, hiszen a legjobbak mezőnyében ők is dicséretesen helytálltak, elismerést arattak. Az ország egyetlen megyéjéből sem szerepelt két fúvószenekar, egyedül Komárom megyéből. Talán nem túlzás azt állítani, éppen az eredmények alapján , hogy megyénk az amatőr fúvószenekari élet egyik fontos és jelentős bázisa az országban. — Gordos — ÖZERÖVEL ANGOLUL Jönnek-mennek ebben a kis országban a turisták. Angolok, németek, franciák csodálják hazánkat. És csodálnak bennünket is, mert ha az egyik turista kérdez tőlünk valamit, csak tátogunk, s elővesszük a világnyelvet, a kézzel-lábbal való magyarázást. Hát ezentúl nem esünk ebbe a szégyenbe! Megtanulunk a nyelvükön. Én és az öcsém. Előbb az angollal kezdjük. Mikor ebbéli óhajunkat hallattuk odahaza, nagyapa nyomban ajánlatot is tett: — Majd megtanít benneteket Róza néni. Igazi patinás nyelvtanárnő ő. — És jól beszél angolul? — kérdezte öcsi. — Hogy jól beszél-e? — szólt gúnyosan nagyapa. — Meghiszem azt, hiszen hatéves koráig angolkóros volt. Két nap múlva beállított Róza néni, vagy ahogyan szólítanunk kellett: miszissz Róusza. Igazi angol tanárnő volt. Angoltapasz volt az orrán, és angolul kezdett beszélni. Kijelentette, hogy egyelőre nincs kéznél az angol—magyar nyelvtankönyve és szótára, de addig is használjuk az angol—németet. Ennek megörültünk, mert nemcsak angolok, hanem németek is járnak itt, s egy kalap alatt két nyelvet tanulunk meg. Nem vagyok dicsekvő ember, de minden nagyon jól ment. Iparkodtunk rettenetesen. Eleinte szavakat tanultunk, naponta tíz-tizet, öcsémmel versengve fújtuk: The book = Das Buch; The dog — Der Hund, és fordítva. Aztán egész mondatokat betanultunk, mint például: How do you do? = Wie geht es dir? Aztán Thank you very well = Danke schön sehr gut. — Nagyon szép mondatok. Később, amikor már legalább kétszáz szót betanultunk, kezdtünk furcsán viselkedni. Néha olyanokat mondtunk, hogy der Hund az annyit jelent németül, hogy das Buch, és ehhez hasonlókat. Misziisz Rausza néhányszor kijavította a hibákat, de egy napon rosszat sejtve felugrott az asztaltól, és dermedten kérdezte: — Tudnak maguk egyáltalán németül? Szerencsénkre magyarul szólt, tunk is,így mindjárt válaszol— Nem! — Maguknak akkor fogalmuk sincs, mit tanulnak már egy hónapja! S ahogy lehiggadt szegény, még egy utolsó kísérletet tett, hátha az egész csak álom. — De csak tudják, mit jelent például az, hogy: the Book? — Das Buch! — sikoltottuk kórusban. :— És magyarul? Magyarul persze nem tudtuk. Mi mindent kíván tőlünk ez a nő? Ez egy telhetetlen. Angolul is, németül is, ráadásul magyarul is? ... Misziisz Róusza kétségbeesve lehuppant a díványra. Ahogy elnyúlt, akkor láttuk, hogy igazi, gyengén fejlett angol bajusza van. De milyen ideges lett! Hát hol itt az angol hidegvér? — How do you do? — kérdezte öcsém angolul. — Wie geht es dir? — kérdeztem én németül. Tie bizony miszisszóuványon, szó csak feküdt a díolyan izgalomban volt, hogy még azt is elfelejtette, hogy erre azt kell válaszolni: Thank you very well, ami tudvalevőleg annyit jelent, hogy: Danke schön, sehr gut. Ehelyett fogta az angol—német nyelvtankönyvét, és szó nélkül távozott. Azt hiszem, ezt nevezik angolos távozásnak. A turistáknak pedig azóta is kézzel-lábbal mutogatunk. Dénes Géza Építési bravúr Ácsteszéren 8 hét alatt készült el a 14 000 férőhelyes baromfiistálló Amikor április közepén Ácsteszéren a Táncsics Tsz központi majorjában jártunk, Urbancsik István főagronómus elvezetett bennünket egy készülő istállóhoz. — Baromfinevelőt építünk, mégpedig igen gyors tempóban, mert május végére már érkeznek a csibék. Ez a termelőszövetkezet az utóbbi másfél, két év során igen sok ügyes kezdeményezést vitt sikerre. Ezt a bejelentést mégis kissé merésznek találtuk. Ugyanis alig méternyi magasan álltak a falak, s temérdek munka volt még hátra ahhoz, hogy az épület betelepítésre alkalmassá váljon. S ha az építkezést sikerül is ilyen hihetetlenül gyorsan befejezni, még hátra van a technológia beszerelése, s számos, apróbb munka. Aligha készülnek el mindennel időre — gondoltuk. Élő Ferenc építésvezető azonban megerősítette a főagronómus szavait: — Fel fogjuk építeni időre az istállót, így kívánja a terv, melynek megvalósítása érdekében minden lehetőséget megragadunk. Saját építőbrigádunkon kívül igénybe vesszük az alkalmazottak, sőt hétvégeken, szabad szombatokon az iparban dolgozók segítségét is. Azt, hogy milyen rendkívüli szervezőkészséget, mennyi energiát kíván egy ilyen gyors ütemű építkezés, csak az a gazdaság méltányolja kellőképpen, amely saját kivitelezésben már maga is építkezett. Az ácsteszéri tsz kollektívája valóban mindent elkövetett. Nagy volt a tét, tekintélyes jövedelmek forogtak kockán. Ha a szerződésben lekötött 14 000 naposcsibét nem tudnák időben átvenni a bábolnai gazdaságtól, akkor az esztendő során a későbbi csirkeszállítmányokat sem biztosította volna számukra a Bábolnai ÁG. Az új ór a baromfinevelő szakemberek számára is tartogat érdekességet Belsejében ugyanis nincs padlástér, mert a légteret úgynevezett álmennyezettel szűkítették le. Hőszigetelővel bélelt farost lemez húzódik végig az istállóban, 290 centiméter magasságban. Ezzel a megoldással lényegesen olcsóbb a csirkenevelés, mert a szükséges hőfok eléréséhez jóval kevesebb fűtőanyag szükséges. Ha viszont nyáridőben túlságosan felmelegednek az ól, az álmennyezet középső része végig felnyitható, s így akkor könnyen biztosítható az optimimális hőfok. Az új csirkenevelőben már több mint kéthetesek és igen szépen fejlettek a szárnyasok. Élő bizonyítékaként annak, hogy a tagság szorgalmára joggal számíthat az ácsteszéri vezetőség, valamint, hogy ügyes szervezéssel, nagy igyekezettel 8 hét alatt is lehet korszerű istállót építeni. Sz Társadalmi védekezés a burgonyabogár és a szövőlepke ellen A megyei tanács elnöke a napokban felhívást adott ki az illetékes közigazgatási hatóságoknak a burgonyabogár és a szövőlepke elleni védekezés hatékonyságának fokozásáról, az úgynevezett társadalmi védekezés elrendeléséről. Köztudomású,, hogy a legveszélyesebb kártevőink között évek óta ,,előkelő” helyen szerepel burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke, amely az idén az eddiginél is nagyobb kártétellel fenyegeti a mezőgazdasági területeket. A társadalmi védekezés azt jelenti,hogy a termelők — egyéni, tsz és állami gazdaságiak — saját költségükre hajtják végre a nemcsak szükséges, hanem törvényben előírt védekezést, amelyet az illetékes szakigazgatási szervek szigorúan ellenőriznek. A rendelkezés ellen vétőket megbüntetik. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi évek időjárása kedvezett a burgonyabogár elszaporodásának és segítette a szaporodást az eddig, némely esetben hatástalan, vegyszerek felhasználása. A rendkívül szapora bogár ezekben a napokban már javában pusztítja a burgonya és a vele rokon növényfajtákat, s ha kellően nem gátolják meg kártevését, ez később katasztrofális méreteket ölthet. Ezért nem pusztán felszólítás, hanem erélyes hangú figyelmeztetés és tilalom szükséges. Nem kevésbé pontos, hogy mind a háztáji, mind a nagyüzemi termelők ismerjék és jól alkalmazzák a növényvédelmi előírásokat és legújabb vegyszereket. A legutóbbi tapasztalatok szerint mind DDT, mind a Lindán hatástalan a az egyre edzettebb kártevővel szemben, de néhány új és hatékony vegyszer rendelkezésre áll. Ilyen a korai burgonya megvédésére a Fitból E, amelyből holdanként 1,6 kiló, a Ditrifon, amelyből holdanként 08 kiló, a Levin, amelyből holdanként 0,6 kiló és a Safldon, amelyből holdanként kilogramm szükséges. A késői érésű burgonyaültetvényekben, fiatal lárvák ellen hosszabb hntástartalmú szerek találhatók, mint amilyen a Birlane, az Ultracid, és a Gusathion. Ugyancsak az őszi burgonya megvédésére, a bogarak és lárvák elpusztítására egyaránt alkalmas, rövidebb hatástartalmú szerek kaphatók; a Ditrifon, a Fiiból E., a Wofatox Sp. a Metilparathion és a Dimecron—50. Fontos tudni, hogy a kisüzemi termelésben a Birlane, Gusathion, Ultracid és a Dimecron—50 nem használható. A Wofatox permetezőszer és a Metilparathion pedig csak lakott területen kívül alkalmazható. Az illetékesek felhívják a figyelmet, hogy a burgonyabogár ellen nem pusztán a burgonyatáblákon, hanem az úgynevezett árvakeléseken is védekezni kell, hiszen a gyomnövények és visszamaradt vetések is melegágyai a kártevőknek. Hasonló erőfeszítéseket kíván a szövőlepke elleni védekezés is. Gyümölcsfáinkon máris megjelentek a kis hernyók, amelyeket most még kézzel is könnyen össze lehet gyűjteni. Később, amikor a hernyófészkeket elhagyják a kártevők, már csak vegyszeres védekezés segíthet. Ekkor az alábbi szereket alkalmazhatják: a Ditrifont 0,2, a Fiiból E-t 0,3—0,5, a Sevint 0,2 és a Safidont 0,25 százalékos töménységben. E növényvédő szerek alkalmazására különleges óvórendszabályok érvényesek, mivel élelmiszerekkel kapcsolatosak. Ugyancsak ezért fontos a vegyszerek használóinak tudni a várakozási időket, azaz a permetezés és a gyümölcs felhasználása közti idő.