Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

, • i p, 970. okt. 18. VASÁRNAP AZ MSZMP­ KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 245. sz. Ára: 1 forint A belkereskedelem és a szövetkezetek jobb együttműködéséért A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖ­VOSZ vezetőinek tárgyalása Szurdi István belkereskedel­mi miniszter és Molnár Fri­gyes, SZÖVOSZ-elnök vezeté­sével a minisztérium és SZÖVOSZ vezetői közös meg­­­beszélésen vizsgálták meg kapcsolataikat, az általános fogyasztási szövetkezetek ke­reskedelmi tevékenységének színvonalát, hatékonyságát. Megállapították egyebek kö­zött, hogy a szövetkezetpoli­tikai irányelvek realizálása, a szövetkezetek tevékenységé­nek ágazati irányítása jelen­tősen növelte a szövetkeze­tek választott vezető szervei­nek önálló döntési hatáskörét, felelősségét. A SZÖVOSZ a jövőben érdekképviseleti és mozgalmi feladatokat lát el. A hatósági, a gazdaságirá­nyítási feladatokat az ágazati minisztérium már átvette, kialakultak az új helyzetnek a megfelelő irányítási módsze­rek. A minisztérium és a SZÖVOSZ vezetői megállapí­tották, hogy kapcsolataink kedvezően alakulnak, s hason­ló irányú a fejlődés a taná­csok és a megyei szövetségek között. Megvitatták a szövetkezetek és állami vállalatok társulá­sainak lehetőségeit, formáit. Rögzítették, hogy kölcsönösen támogatnak minden olyan társulást, amely a népgazda­ság érdekeinek megfelel és közvetlenül, vagy közvetve elősegíti az áruellátás általá­nos színvonalának növelését. A minisztérium és a SZÖ­VOSZ ajánlásokat dolgoz ki különféle társulási célokra, országainkat, népeink szoc­á­­ban, hogy a negyedik ötéves tervben a közös szövetkezeti fejlesztési alapot a kereske­delmi ágazat fejlesztési kon­cepcióival összhangban fogják felhasználni. mm Kádár János Csepelen A Csepel Vas- és Fémmű­vek kommunistái szombaton pártértekezletet tartottak, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára is részt vett. A vitában Kádár János is felszólalt. Biszku Béla nyilatkozata a tv-b­en és a rádióban Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a X. pártkongres­­­szus előkészítésének néhány tapasztalatáról nyilatkozik va­sárnap este „A hét” című tv-műsorban. A beszélgetést a Kossuth-adó vasárnap este 22 óra 15 perckor közvetíti. Összefogott erőinkkel, bármilyen ellenséggel szemben* megvédj­ük országainkat Czinege Lajos pohárköszöntője Magdeburgban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, pén­teken este a magdeburgi Ho­tel International szállóban vacsorát adott a Varsói Szer­ződés hadseregeinek vérbarátság” fedőnevű „Fegy­had­gyakorlata alkalmából. A vacsorán jelen volt NSZEP Politikai Bizottsága­az­nak több tagja és póttagja. Részt vett Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, a hadgyakorlat vezetője, Ja­­kubovszkij marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a bolgár, csehszlovák, lengyel, román, a és szovjet katonai küldöttség vezetői, Batin Dorzs vezér­­ezredes, mongol honvédelmi miniszter, Tran Sam vezér­őrnagy, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzetvé­delmi miniszterhelyettese. Czinege Lajos pohárköszön­tőjében elmondotta: a Varsói Szerződés tagállamai régeinek nagyszabású hadfe­gyakorlata befejezéséhez közös kö­zeledik. A Magyar Néphad­sereg katonái, parancsnokai, a gyakorlaton résztvevő és az otthon maradt személyi állomány részére egyaránt öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehettünk közös védel­mi szervezetünk hadseregei­nek ezen a nagy erőpróbáján — hangoztatta. — Hadseregeinknek ez a nagyszabású közös útból bebizonyította és akciója egy­ben továbbfejlesztette a nem­zeti hadseregek és egyesített fegyveres erőink magasfokú harckészültségét, együttműkö­dését. — A ,,Fegyverbarátság” hadgyakorlat jól szolgálja né­­­­peink és hadseregeink szi­lárd elv: alapokra és célja­­ink azonosságára épülő, a proletár internacionalizmus eszméit tükröző barátság és együttműködés. — Közös védelmi szerveze­tünk szüntelen erősítését pa­­rancsolólag követeli, hogy a nemzetközi imperializmus — és annak legfőbb ereje az amerikai imperializmus — szakadatlan politikai, diplo­máciai, gazdasági nyomással, fenyegetőzéssel, igyekszik fenntartani fegyverrel éles uralmát, meggátolni reak­a társadalmi haladást szerte a világon: Európában szünte­lenül erősíti az agresszív cé­lokra létrehozott tömböt. NATO-t, bátorítja a revansra a spekuláló nyugatnémet mili­tarista erőket. — Ilyen körülmények kö­zött saját népeink érdekei­nek, az európai kontinens biztonságának a világ jének védelme kötelezi béké­n Varsói Szerződésben vült országaink pártjait tömö­és kormányait, hogy céltudatos és hathatós lépéseket tegye­nek közös védelmi szerveze­tünk erősítésére, egyesített fegyveres erőink felkészültsé­gének növelésére. — Nagy örömünkre szol­gál, hogy a hét ország hadseregeinek szocialista közre­működésével folyó hadgya­korlat ismételten megmutat­ta: összefogott erőinkkel bár­milyen ellenséggel szemben képesek vagyunk megvédeni országainkat népeink szocia­lista vívmányait — hangoz­tatta Czinege Lajos. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán még több po­hárköszöntő hangzott el. PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEKI ^*^*AWAVW^^*^A*JWA*-w-VA^,-^wA«.wt-1 ,5 HamHH\ Mai számunkban: Kezdettől napjainkig 4. oldal Pártértekezlet Oroszlányban 5. oldal Magyar muzsikusok a nagyvilágban Tallózás a külföldi sajtóban 6. oldal 8. oldal ^ ■WWWWWWWWWWWVrfWWWVSWPWWW/WW I Járási párt­értekezlet Dorogon és Komáromban a lenini normák szellemében A dorogi járás csaknem négyezer párttagot képviselő küldöttei szombaton a dorogi József Attila Művelődési Ház­ban tartották meg a járási pártértekezletet. A beszámoló, amelyet a küldöttek már az értekezlet előtt is tanulmányoz­hattak, jól tükrözi azt az alaposságot és felelősségérzetet, amellyel a pártbizottság a szocialista építőmunkát irányítja. Szél László, a járási pártbizottság első titkára vitaindí­tó előadásában a beszámoló legfontosabb részeit emelte ki. Tovább szilárdult a gazdasági egyensúly A dorogi járás az ipari termelés volumene tekinteté­ben kiemelkedő helyet fog­lal el az ország többi járása között. Ennek megfelelő hang­súlyt kaptak a gazdaság területére vonatkozó megálla­­­pítások. A járásban az ipari üzemek termelési eredményei a legjelentősebbek. A négy esztendő során elért fejlődés mintegy félmilliárd forint ér­tékű többleteredményben rea­lizálódott. Az egy foglalkoz­tatottra eső termelési érték­­növekedés 20,7 százalék. Az üzemek a többlettermelést létszámfejlesztés nélkül érték el. A fejlődés meghatározója a termelés hatékonyságának növekedése volt. A külkereskedelmi tevé­kenység is fellendült. A járás iparában előállított és ex­port útján értékesített termé­kek forintban elszámolt ér­téke az utóbbi négy eszten­dőben, két és félszeresére emelkedett. A fejlődő ex­porttevékenység jelentőségét az is növeli, hogy a termékek zöme tőkés piacokra került A reform hatásai a dorogi járásban is mindinkább érez­hetők. Tovább szilárdult a gazdasági egyensúly. A járás viszonyai között ez többek között abban nyilvánul meg, hogy az ipar régi nehézipari jellege fokozatosan megvál­tozik, és a nagy értéket kép­viselő struktúra felé tolódik el. A másik jellemző az, hogy erősen növekszik az export­­tevékenység. Igen komoly mutatója fejlődésnek, hogy a hatéko­­­nyabb termelési ágak dinami­kusabban fejlődnek az ipar átlagánál, a végtermékkibo­csátás pedig gyorsabban nö­vekszik a termelésnél, tározzák meg a nők adott­ságainak megfelelő munka­­körülményeket. Indokolt, hogy a három műszakban­zók közül elsősorban a dolgo­sok­­gyermekei és az egyedülálló anyákat mentesítsék a har­madik műszak alól, s a fel­tételek megteremtésével pe­dig a későbbiek során telje­sen szűnjön meg a nők éj­szakai műszakban történő foglalkoztatása. A pári szer­vezetek a vezetés önál­lóságának •• J M ff* osztonzoi A dorogi járás pártszerve­zetei növekvő mértékben is­merik fel, hogy egyik leg­fontosabb feladatuk a gazda­sági élet pártirányítása, s e munka folyamatos tökéletesí­tése. Ma már tudjuk, hogy ez megalapozott információszer­zést, közgazdasági ismerete­ket, a párt gazdaságpolitiká­­j­­ának átfogó ismeretét, ész­szerű munkamegosztást, körülményekhez igazodó mun­­­kamódszert,­­ és koordinációs munkastílusi tevékenysé­­­­get igényel. Kedvező jelen­­ség,­ hogy az üzemi pártve­zetőségek és a párttagság ha­­­tározottan törekszenek a mű­­­szaki fejlesztés gyorsítására, sürgetésére. A fejlesztésre va­ló ösztönzést az átgondoltság jellemzi, s több helyen elem­ző munka kíséri. Ez kétségte­lenül új vonás a pártszerve­zetek munkastílusában. A fejlődés útja a korszerűsítés A pártmunka a gazdasági élet területén a leglényege­sebb gazdasági folyamatok befolyásolására irányul, s ezt a pártvezetőségek politikai eszközökkel igyekeznek elér­l­ni. A döntő az, hogy a párté szervezet legyen egyenrangú partnere a gazdasági vezetésé­nek. A pártértekezlet a tizedik kongresszus irányelveivel összhangban határozta meg a dorogi járás gazdaságának fejlődési irányát. Fokozni kell a törekvést a gépesítésre, az automatizálásra, annál is inkább, mert a szabad mun­kaerő hiánya mind nagyobb súllyal nehezedik az üzemek­re, és problémákat okoz a folyamatos termelésben. A fő feladat az intenzív fejlődés feltételeinek megteremtése. A fejlődés útja a korszerűsítési A modern termelőeszközök elterjesztésével, a korszerű, új technológiák bevezetésével kell a termelékenységet fo­kozni, és új munkaterületeket adni a női munkaerőknek. Fontos feladat — jelölte meg a teendők között a párt­értekezlet, hogy a gazdálko­dás eredményességével pár­huzamosan javuljanak a já­rás dolgozóinak életkörülmé­nyei. A jövedelmek növelé­se természetesen elsősorban a gazdálkodó egységek ered­ményességétől függ. Minden szinten növelni kel a vezetés színvonalát és fut (t­­­­atás a 3. oldalon­ ) Előnyös változások a nők foglalkoztatásában Miközben a járás ipari struktúrája átalakulóban van, egyre több alkalom nyí­lik a női munkaerő foglal­koztatására. A járás nagy erőfeszítéseket tettek a nők foglalkoztatási szintjének növeléséért. Ennek olyan ál­lomásai voltak, mint a Május vezetői­­ Ruhagyár dorogi részlegé­nek létrehozása, az Elzett egyik részlegének Dorogra te­lepítése, az ÉM Fémmunkás Vállalat gyáregységének üzembe helyezése, a vékony­papírgyári beruházások és a szénfeldolgozó vállalat pro­filváltozása. A közeljövőben Dorogra települő hanglemez­­gyár is csak női munkaerőt igényel majd. A Május 1. Ru­hagyár fejlesztési elképzelé­sei is újabb munkaalkalmat kínálnak majd a nőknek. Probléma viszont — mu­tatott rá a járási pártérte­kezlet, hogy mind ez ideig nem sikerült a nők szakképzett­ségét­ politikai olyan fokra emelni, ismereteit amilyen mértékben ez kívánatos len­ne. Fontos feladat — lart állást az értekezlet fog­—, hogy a párt- és szakszerve­zetek szorgalmazzák a kor­szerű munkásvédelmi kedéseket és azt, hogy intéz­ha­ il»fp I- 1/1­. M­­ i 5 \ til i : 1­­­%.< ...M A Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi üzemében Az egyik nagyberuházás: a lábatlan­ vékonypapírgyár

Next