Dolgozók Lapja, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

VIlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! d eimöltém vasárnap2' AZ MSZMP, KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LApJA forint”' H Köszöntő mlnap kezdi meg ta­nácskozásait pártunk tizedik kongresszusa. Nemcsak a párt, hanem egész népünk életében nagy ese­mény ez a tanácskozás, s a nemzetközi munkásmozgalom, de még a tőkés világ is figye­lemmel kíséri, hogy mi törté­nik Budapesten ezekben a napokban. A testvérpártok küldöttségeinek jó része már megérkezett. Brezsnyev elv­társsal az élen hazánk fővá­rosába­ tart­ az SZKP­­ .­­egációja. A vietnami kom­munisták küldötteit is kö­szönthetik a kongresszus résztvevői. S itt lesznek a nyugati kommunista pártok vezetői is, akik a miénknél nehezebb körülmények között vívják a harcot az új világ­ért, a szocializmusért. Miről tárgyal a kongres­­­szus? Megvonja az utóbbi négy év mérlegét, a IX. kong­resszus óta megtett utat Ezek az esztendők a párt és né­pünk életében fontos fejlő­dési szakasznak számítanak. Ha mást nem említünk, csak a gazdasági reform bevezeté­sét, a termelőszövetkezetek megerősödését, a gondozási segélyt, a gyermek­­nyugdí­jak rendezését, a 44 órás mun­kahét első eredményeit, a lakások százezreinek felépí­tését, s azoknak a gyáraknak a sorát, amelyekkel ezekben az években gazdagodtunk, ak­kor is látható, hogy mi min­den történt a szocializmus felépítésének meggyorsításá­ért. A párt is számbelileg megerősödve, munkastílusában és munkamódszereiben meg­­újulva készült fel a tize­dik, jubileumi kongresszusra. E­zek az évek, túlzás nél­kül lehet állítani, jólét megalapozásának, a a lakosság jövedelmei gyara­podásának, s a nemzeti jöve­delem nagyarányú emelkedé­sének, a nemzeti, népgazdasági felhalmozásnak a sikeres időszakát jelentették. A nye­reségérdekeltségi rendszer be­vezetése, a nagyobb anyagi ösztönzés, a vállalati és a csoportérdek érvényesülése hozzájárult a gazdasági fejlő­dés meggyorsulásához. S ha a pártot és országunkat va­lamely kérdésben elismerés és dicséret illeti, akkor az első­sorban arra az alapos­­ mun­kára vonatkozik, amely a gaz­daságirányítás reformja so­rán megmutatkozott és a vég­rehajtásban is érvényesül. A IX. kongresszus óta nagy közéleti változások következ­tek be népünk életében. szocialista demokratizmus ki­­­bontakozása meggyorsult, tömegek aktív részvétele jel­­­lemzi ma a közéletet, s mind az üzemekben, mind a ter­melőszövetkezetekben és más gazdasági egységekben nőtt a dolgozók alkotó részvétele dolgok befolyásolásában. Biz­­­tosítékként érvényesült a párt vezető szerepe, a kirosztálynak az ügyek mun­irá­nyításában való részvétele. Az a demokratizálódási folya­mat, amely a választások so­rán megnyilvánult és a ta­nácsok önállóságának növe­kedésében megmutatkozik, nagyon sok olyan ember ér­deklődését is felkeltette a köz­életi kérdések iránt, akik korábban nem nagyon tekin­tettek túl a saját portájukon. Jelentős változások tekt a párton belül is, történ­jon­­d­oljunk a választások tit­kosságának, a vezetők kivá­lasztásának, a jelölő bizottsá­gok tevékenységének meg­alapozására, s a többi olyan lépésre, amely mind azt volt hivatott biztosítani, hogy a párttagság döntsön a saját ügyeiben. Mindez rugalmasan együtt fejlődött a központi irányítás határozottságával, a Központi Bizottság elképzelé­seinek országos méretű meg­valósításával. S ezek a vál­tozások lehetővé tették azt is, hogy a párt mindenütt a fej­lődés élére álljon, a pár­bi­zottságok és pártszervezetek társadalmi és gazdasági meg­­újulásunk zászlóvivői és ma méginkább azok­ voltak Ezeknek az eredményeknek a fényében tanácskozhatnak a X. kongresszus tűzhetik ki célul a küldöttei és követ­kező esztendőkre a magasabb szinten végzendő politikai, társadalmi, gazdasági, ideoló­giai és kulturális munkát. S valóban, ez így látszik logi­kusnak, mert az eddigiek jo­gossá teszik az eredmények további fokozásával kapcso­latos várakozásokat. A kong­resszusi irányelvek­­ében a többi között bevezető­ez áll: „A Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az eddig követett politika jóváhagyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása le­gyen”. S a kongresszusi irány­elvek vitája során kibontako­zott és megerősödött párt­egység ebben a magasabb szintben is az egyetértést, a Központi Bizottság irányvo­nalának helyeslését fejezte ki. Az irányelvek és a Szerve­zeti Szabályzat vonatkozó javaslat módosítására ismereté­ben elmondhatjuk, hogy pár­tunk, munkásosztályunk, pünk bizakodva tek­inthet­ne­a jövőbe. Ismeretesek a IV. ötéves terv fő számai. Tud­juk, milyen nagyarányú fej­lődés várható a lakásépítés­ben. Ismertek azok az elkép­zelések, amelyek az ország­­gyűlési és a tanácsválasztások további vonatkoznak. demokratizálására Egy sor olyan fontos kérdésben várható dön­­tés a kongresszuson, amelyek a tömegek alkotó lendületé­nek meggyorsulását, az élet­­színvonal emelkedését, a szo­cialista demokrácia erősödését szolgálják további majd. S mégis, ne várja senki, hogy a X. kongresszus bármi olyannal­lalkozik, ami elszakadást fog­je­lentene a józan realizmustól. Pártunktól idegen az eredmé­nyek túlértékelésének mód­szere, s ennek­­­ megfelelően csak olyan döntések jók, amelyek a józan várha­reál­politika alapjain nyugszanak. S mivel ezzel az egész párt­tagság és a széles néptöme­gek egyetértenek, ezért a X. kongresszus mindnyájunk kongresszusa, a párt és az egész nép ügye. Ezért kö­szöntjük ezt a kongresszust, a„ küldötteket, pártunk veze­tőit, a külföldi testvérpártok delegációit, nagy-nagy tettel és megbecsüléssel. szere­az alkotó munkába és a sikeres döntésekbe vetett hittel, s azzal a várakozással, az ország legmagasabb amely párt­fórumának mindnyájunkat tanácskozásakor lelkesedéssel tölt el. Hivatásos és tartalékos tisztek baráti találkozója a fegyveres erők klubjában Szombaton délután baráti ta­lálkozón vettek részt hivatásos és tartalékos tisztek, Tatán, a fegyveres erők klubjában, az MHSZ megyei vezetősége és a PF 38. számú alakulat pa­rancsnokságának rendezésé­ben. A találkozón képviseltet­te magát a megyei rendőrfőka­pitányság és a polgári véde­lem megyei törzsparancsnoksá­ga. A meghitt hangulatú ünnep­ségen Kis János, az MHSZ me­gyei titkára mondott beszédet. Szólt a honvédelmi nevelés és a tartalékos utóképzés bo­nyolult és nem kevés áldozat­tal járó feladatainak sikeres elvégzéséről, s nagyra értékel­te a hivatásos tisztek ez irányú társadalmi tevékenységét. Be­szélt a 15 órás polgári védelmi oktatás eredményeiről, a la­kosság ismereteinek gazdago­dásáról. sok részletesen elemezte azt a irányú tevékenységet, amelyet az MHSZ kifejt, an­nak érdekében, hogy minél jobban felkészítse a fiatalokat a haza védelmére. Hangsú­­lozta, hogy ebben a művelő­désügyi szervek, az úttörőszö­vetség, a KISZ és a fegyveres testületek harmonikus együtt­működése hozza meg az igazi sikert, a tartós eredményt. Az előadó méltatta azoknak a klubtitkároknak, lelkes tár­sadalmi aktivistáknak, tartalé­kos tiszteknek és tiszthelyet­teseknek az áldozatos tevé­kenységét, akik szabad idejü­ket a honvédelmi nevelés, elő- és utóképzés és a honvédelmi sportok szolgálatába állítják. Külön hangsúlyozta a párt-, állami és társadalmi szervek sok irányú támogatásának tar­talmas voltát, s azt a jó hozzá­állást, amely az utóbbi eszten­dőkben az MHSZ-klubok tár­gyi feltételeinek javulásában és más pozitív változásokban ju­tott kifejezésre. Ezután az MHSZ országos központja tartalékos és utókép­zési osztálya által adományo­zott kitüntető jelvények átadá­sára került sor. Eredményes Munkáért kitüntető jelvényt kaptak: Szabó Kálmán, Tens Imre, Varga László, Sovány János, Dickó István, Németh Mihály és Kozári Gyula főtisz­tek és dr. Birkás István tiszt. Tartalékos Klub kitüntető jel­vényt kaptak: Fejes Sándor, Forgó István, Faragó Ferenc, Markovits István, Helber Jó­zsef és Tóth Gábor főtisztek. A 15 órás polgári védelmi ok­tatás eredményes végrehajtá­sáért az MHSZ országos fő­titkára elismerésben részesí­tette Somogyi József főtisztet. A kitüntetettek nevében So­vány János mondott köszöne­tet. Munka a határban Ha megáll a gép, félkarú óriásként áll mellette az em­ber, hiszen az alkatrészcseréhez feltétlen kell egy tapasztalt szerelő. A központi telephely messze van, a törött csapágyat, vagy szakadt láncot pedig jó volna mihamarabb kicserélni. A Kisbéri Állami Gazdaság III. körzetében Súr határá­ban találkoztunk Janó István szerelővel, aki egy csapágyat cserélt ki az egyik kombájnon. Mint elmondotta, nehéz megfelelő szerszámok nélkül a hideg széltől körülölelve, dolgozni, de a gépet nehezebb lenne tető alá vinni,­­ no meg a kukoricabetakarítás sem késlekedhet sokáig. Növekedett az iparig csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya Újabb érdekes adatok a népszámlálásról Az 1970. január 1-i nép­számlálás teljes anyagából egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alap­ján részletes feldolgozást ké­szít a Központi Statisztikai Hivatal, s ez a kötet az év végére készül el. Ennek fon­tosabb — demográfiái főleg a népesség és foglalkozási összetételére, valamint a la­káshelyzetre vonatkozó — adatait azonban most külön közzétették. A jelentés szerint az ország 10 316 000 főnyi lakosából — a január 1-i állapot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi, és 5 millió Sí1 ezer a nő. Az ezer férfira jutó nők száma 1061, tehát 12-vel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. A világ­háború következményeként előállott „nőtöbblet” az utób­bi negyedszázadban fokoza­tosan csökkent. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkorúak száma 14 százalékkal csök­kent, az öregkorúaké 28 szá­zalékkal nőtt. Ami a családi állapot változását illeti, a há­zasok aránya mindkét nemnél kisebb mértékben­­ csökkent, az elváltak száma jelentősen növekedett. Az iskolai végzettség szín­vonala tovább javult az utób­bi évtizedben: az általános is­kola nyolc osztályát végzettek aránya több mint másfél­­szeresére emelkedett, s az érettségizettek, illetve a fel­sőoktatási intézményben ok­levelet szerzettek száma is tovább nőtt. A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összeté­tele. Az aktív keresők száma a 60-as évek elején tapasz­talt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentősen emelkedett, s számuk az idén elérte az 5 milliót; a nyugdí­jasok, járadékosok száma csaknem megháromszorozó­dott, s mivel több mint 140 000 nő részesül gyermekgondozá­si segélyben, ilyen módon az úgynevezett inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, segélyezettek stb) együttes száma megközelíti az 1 millió négyszázezret. A száz keresőre jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csök­kent. A különböző népgazdasági ágak helyzetét a foglalkozta­tottak száma alapján vizs­gálva kiderül, hogy míg 1960- ban az iparban és építőipar­ban dolgozók együttes aránya nem érte el a mezőgazdasági keresőkét, addig az idén az ipari dolgozók száma egyma­gában is jóval felülmúlja a mezőgazdasági foglalkozásúa­­két. Egyébként az ipari és építőipari dolgozók együttes szám­a tíz év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a mező­­gazdaságban foglalkoztatotta­ké nagyjából ennyivel csök­kent. A lakásállomány összetéte­lére vonatkozó adatok javu­lást tükröznek: az egyszobás családi otthonok ará­nya 61 százalékról 47 százalékra csökkent, a kétszobásoké százalékról 43 százalékra, 32 a három- és többszobásoké 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. A komfortos la­kások aránya tíz év alatt 13 százalékról 24 százalékra, félkomfortos lakásoké 7 szá­­­zalékról 10 százalékra nőtt, a komfort nélkülieké 80 száz­ szalékról 66 százalékra csök­­kent. Tíz évvel ezelőtt 483 000 fürdőszobás, illetve mosdó­fülkés lakást írtak össze, ez az arány jelenleg meghaladja az egymilliót. A Súri Új Élet Tsz beton­áru üzemében két éve kezd­ték meg az üzemszerű ter­melést, de a régi istállóból át­alakított­ helyiség máris szűk­nek bizonyult. Ezért a közös gazdaság vezetősége úgy ha­tározott, hogy egy nagyobb helyiséget alakítanak át a be­­tonmozaiklap készítői részére. Tíz állandó dolgozója van en­nek a kis üzemnek, ahol na­ponta több mint ezer színes és fekete-fehér mozaiklapot öntenek. A környék kislakás építői és a bakonyszombat­­helyi TÜZÉP telep a legna­gyobb vásárlóik, de a szédos Fejér megyébe is szem­el­jut a termékük. Bálos Mária sz ma már ismeri a színeket hiszen jól állítja össze a kü­önböző po­é­tokból azt a színes masszát, amelyet a mozaikba öntenek. Nagy a választék a színes és fekete-fehér mozaiklapokból. a Jól vezetnek holdsofőrök”. Jóllehet a három méter hos­­­­szú holdautó sebessége lénye­gesen kisebb mint a földön gyalogoló emberé, (nagyobb gyorsaságra a holdviszonyok közepette nincs egyre szaporodik is szüksége) azoknak a barázdáknak a száma, amelye­­ket a holdjármű kerekei hagy­nak maguk után Földünk örök kísérőjének felszínén. Az eltelt három munkanap során a holdjármű nemcsak tudományos tevékenységből, hanem terepjárásból is kitű­nőre vizsgázott. Sikeresen megmászta az emelkedőket, ügyesen kikerülte a krátere­ket, az egész berendezés vala­mennyi alkatrésze kifogástala­nul működött, nem volt szük­ség arra, hogy a földi irányító központ munkába állítsa a szerkezet valamelyik tartaléka berendezését. Magától értetődően a Luno­­hod—1 kitűnő eredményeiben a földi irányító központban te­­vékenyekedő „holdsofőrök” jó munkája is benne van. A tere­pet tv-képernyőn figyelő irá­nyítóknak rendkívül pontosan kell felmérniük a váratlanul előbukkanó emelkedők vagy lejtők százalékos arányát, ha az irányító központ munkatársa tévesen ítélné meg a jelentke­ző akadályt, ez azt jelentené, hogy feleslegesen megnövelné a Lunohod—1 mozgásához szükséges idő és energia rá­­fordítást. Óráról-órára növekszik a holdfelület, amelyet a szovjet tudósok immár behatóan, cen­­timéterről-centiméterre ismer­­­nek.

Next