Dolgozók Lapja, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
VILAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1> trrmöKiam 1971. jan. 16. , 1 _ . XXVI. évf. 13. sz. SZOMBAT AZ MSZMP, KOMÁROM MEGYE BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. 80 fillér £ Mai számunkban Előbbre kell lépni 3. oldal 5. oldal Titkok a borostyán kriptában 6. oldal Holnap vasárnap Vendégek Grúziából 4. oldal 1971. május 4 — 8. Magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa Pénteken az ÉDOSZ székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót IV- ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT titkára az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1,2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet. A dolgozók érzékenyebben reagálnak az árak alakulására, mint ahogy azt az árváltozások valójában indokolnák. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadalmi céljainkkal, életszínvonalpolitikánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében haszon mértékét, kulcsát állami normatívákkal hatékonyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. Szükséges felhívni a gyermet bizonyos másodálláfsokkal és mellékfoglalkozásokkal kapcsolatos visszaélésekre. A másodállás és a mellékfoglalkozás nem törvénytelen dolog, sőt sok esetben hasznos. A hiba a törvényes rendelkezések végrehajtásánál tapasztalható. A felmérések szerint a másodállásban levők mintegy 20 százaléka — a jogszabályokat megsértve — főállásbeli munkaadójának engedélye nélkül vállalt mellékfoglalkozást. A továbbiakban a munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy igen sok dolgozó a magasabb bérnél is többre becsüli a jó üzemi légkört, jól szervezett munkát, az emberséges hangot, a dolgozók jogos igényei iránti figyelmet. Végül a szocialista munkaverseny-mozgalomról szólt, amelynek kibontakozásához a gazdaságirányítás új rendszere kedvezőbb feltételeket teremtett. A versenymozgalom alapvető feladata, hogy segítse a vállalati munka hatékonyságának növelését, s mivel ebben a gazdasági vezetés is igen érdekelt, a verseny kibontakozása a vállalat számára ma sokkal fontosabb, mint azelőtt. A SZOT elnökségének véleménye szerint tovább kell fejleszteni a versenyben kitűnt kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismerését. Káros és hibás azonban az a nézet, amely kizárólag az anyagi érdekeltségre épít és szükségtelennek tartja a dicséretet. El kell érni, hogy emberibb, megértőbb, humánusabb, kapcsolatok alakuljanak ki vezetők és beosztottak között, nagymértékben segíti. Mindez a felszabadulási, illetve hogy a kongresszusi munkaverseny töretlenül tovább folytatódjék. A SZOT az elnökég beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára, előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot arról, hogy a magyar hozott szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971- május 4. és 8-a között tartsák. A napirend a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus előadó óta végzett munkáról, Gáspár Sándor, aSZOT főtitkára, a számvizsgáló bizottság jelentése, előadó Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke, a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása, előadó Gál László, a SZOT titkára; a Szakszervezetek számos Tanácsa és Országvizsgáló bizottsága megválasztása. A XXII. kongresszus és az egész előkészítő munka alapgondolata, fő célja a szakszervezetek szocialista jellegének, munkájuk hatékonyságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság növekvő igényeinek. Harmadik napirendi pontként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról- A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Losonczi Pál Mohácsra látogatott A Mohács határában gazdálkodó, öt és fél ezer holdas Új-Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszámadás Baranya megyében. A Bartók Béla Művelődési Házban rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács vb-elnöke és Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most eredményes évet zárt. A termmészet okozta nehézségek és károk ellenére kilencvenmillió forint értékű árut adtak az országnak a mohácsi szövetkezeti gazdák. A termelőszövetkezet közös vagyona egy év alatt 18 millió forinttal gyarapodott és most eléri a 76 millió forintot. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál az Elnöki Tanács sípoké. Gratulált a mohácsi szövetkezeti gazdáknak a múlt évben elért nagyszerű eredményeikhez, válságait fejezte ki s jókiaz új esztendőre, a most indult új ötéves terv időszakára. — 1970 — nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — Nemcsak az ár- és a belvizek, hanem a mostoha időjárás is hátráltatta a termelőmunkát Mezőgazdasági üzemeink mégis az 1969-es év kiemelkedő eredményeit megközelítő hozamokat tudták produkálni. Egy ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gazdálkodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavartalan lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása ami itthon és külföldön egyaránt elismerést váltott ki Losonczi Pál ezután a IV. ötéves tervről szólt, rámutatva arra, hogy a terv szerény de megalapozott célokat tartalmaz. Felszólalt a közgyűlésen Ognjenovics Milán országgyűlési képviselő is, aki a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében — magyar és horvát nyelven — köszöntötte a termelőszövetkezet több nemzetiségű tagját. \ Megnyílt az IBUSZ megyei irodája Rég várt eseményre került Még az idegenforgalmi szak megszűntetését- Az új hivatal sor pénteken délután Tatabá- embereket is meglepte, hogy nyár- Újvárosban, a Centrum amíg 1965-ben 7,1 millió fő- Áruház melletti üzletsoron lint volt a megyei IBUSZ- megnyílt az IBUSZ új me- iroda forgalma, 1970-ben már gyei irodája. A küllemében 55 millióra emelkedett. A jó 1,5 millió forintos költséggel épült és a korszerű épület Tatabánya egyik érdekes színfoltja lesz. Az IBUSZ tevékenységét nagyban segíti majd a reprezentatív létesítmény. 1970-ben ezrével utaztak megyénkből külföldre, s ez nyilván az idén is így lesz. Egyre több szakmai jellegű utat kívánnak szervezni. A múlt évben például megyénkből mezőgazdasági tanulmányúton jártak az NDK-ban, a Szovjetunióban és Finnországban- 1966- tól minden év tavaszán elindították a hagyományos „Béke és barátság” vonatot a Szovjetunióba. Az iroda megnyitásával egyidőben máris érdekes terveket szőnek. 4 földrész 27 országában 100 útvonalon — ezzel lehetne összefoglalni az elképzeléseket. Intenzívebben kívánnak foglalkozni a hazai és a külföldi menetjegyek árusításával is. Lehetőség lesz arra is, hogy különböző szakmai utakat szervezzenek-Megyénk a hazai idegenforgalom és turizmus egyik fontos területe. Nemcsak mint tranzit lebonyolítók, hanem mint vendéglátók is egyre nagyobb szerepet töltünk be. Az új megyei iroda méltó keretül szolgál az IBUSZ megsokasodott feladatainak ellátásához, reprezentatív, nagy gonddal berendezett létesítmény átadására számos vendég érkezett. Megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss István, a megyei tanács vbelnökhelyettese. Eljött az ünnepségre Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója is. Török Ferenc, az iroda vezetője üdvözölte a vendégeket, majd Tausz János ismertette a megyei IBUSZ- iroda tevékenységét Szólt arról, milyen sokat jelent az új hivatal elkészülte a megyei idegenforgalom számára. Jentős forgalomnövekedés önmagában is elegendő válasz arra, hogy miért kellett új, korszerű irodát építeni. A megyei pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonított idegenforgalommal kapcsolaaztos tennivalóknak Ezért látták jónak az illetékes szervek a régi, korszerűtlen körülmények között működő iroda Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója megnyitja irodát Esztergom építkezik Jó ütemben készítik elő a IV. ötéves terv esztergomi építkezéseit. Különösen kedvező a helyzet a Laposi dűlőben A lakások kivitelezése megkezdődött és eddig a munka kielégítően halad. A 8 tantermes általános iskola terveit az év első negyedében szállítja a kivitelező. A városközpont első épületének alapozási terveit már átadták. Jó ütemben halad a kórházi pavilon építésének előkészítése is. Tanulmányok készülnek a legfontosabb témákról Ülésezett a megyei szállítási bizottság A Komárom megyei Szállí- az érdekelt vállalatoknak kell tási Bizottság, 1971. évi, első megoldást találniuk, ülésén ismét foglalkozott a Kiss István, a megyei vasüttői gazdasági kisvasút meg nács vb-elnökhelyettese, a szüntetésének következté- szállítási bizottság titkára érnyeivel és az ezzel kapcsolatékelte a bizottság 1970. évben tás szállítási kérdésekkel. A vasútvonal tulajdonosa és eddigi üzembentartója, a Honvédelmi Minisztérium nem kívánja használni a műszakilag elavult, ráfizetéses vonalat. Ennek megszüntetésével azonban meg kell oldani a Kőfaragó Vállalat — eddig a vasúton szállított — tömbköveinek és hulladékköveinek közúti továbbítását. Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő szállítóeszköz — megoldására a Volán Tröszt ígéretet tett — végzett munkáját és tolmácsolta a közlekedés- és postaügyi miniszter elismerését-körvonalazta az 1971-es év és a negyedik ötéves terv közlekedéspolitikai koncepcióival kapcsolatos, megyénket közvetlenül érintő beruházási terveket, feladatokat. A tanácsok korszerűsítése szükségessé teszi a szállítási bizottság hatékonyabb munkáját a fokozottabb társadalmi ellenőrzést. Szükségessé vált az is,hogy a bizottság, az operatív munkán kívül elméleti tevékenységet is végezzen: fontosabb témákról tanulmányok készüljenek. Ezekben a tanulmányokban egyaránt feldolgoznák az elvégzett jelentősebb munkákat és a soron lévő feladatokat. A kisbéri hiz Az eredeti terveknek megfelelően betelepítették a bakonyalji sertéshizlaló társulás kisbéri telepének első öt hizlaldáját. Nagy munkával, rengeteg problémával kellett megküzdenie a kivitelező gazdaságnak amíg minden időre elkészült. Az állomány beszerzése sem volt gondoktól mentes. A bábolnai gazdaság két istállóba biztosította az alapanyagot, kettőhöz az ácsi Egyetértés Termelőszövetkezetből kaptak malacokat, egyet pedig az építkezést végző kisbéri Virágzó Tsz telepített be. A telepen minden munkát automatika irányít. Az ólak villamos berendezéseit azonban időnként ellenőrizni kell. E feladó Németh Károly villanyszerelőre vár. Elérkezett az etetés ideje Ilyenkor fényárban úsznak az istállók. Amint a hízók a takarmányt elfogyasztották, a gondozó leolta a villanyt A sötétben kénytelen pihenni az illat, így gyorsabban hízik. I Szőny nagy napja Pénteken délután ünnepi tanácsülést tartottak Szőnyben, s kimondották, hogy Szőny a nagyközségek sorába került. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében dr. Greiner Tibor osztályvezető, a titkárság vezetője köszöntötte megyénk hatodik nagyközségét. Még ebben a hónapban hasonló ünnepélyes körülmények között kapja meg nagyközségi rangját Lábatlan á Nyergesújfalu is.