Dolgozók Lapja, 1977. október (30. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

1ST?. október 1?., Vasárnap K­ÉPZŐMŰVÉSZEI IRODALOM A DOLGOZOK LAPJA VASÁRNAPI MELLÉKLETE A ZSOSZI­ 60. évfordulójának évében I. A szovjet színházak nagy rendezőegyéniségei A SZÖVI el-’ színházi élet 1919. augusztusában került idő alatt világhírű lett. Meg- B^____^_= jelentős ren­­sor a­szú házak tényleges u hódították Prágát, Bécset, Ber­­dező egyéniségeinek kibontako­ lamosítására. Az alkalmi szín- l­nt is — egy külföldi von­­zása a századforduló korai házi társulások és állandó cs­ - dégkörút során, éveire nyúlik vissza. Hiszen pártosulások jöttek létre. Ko- Sztanyiszlavszkij a natura­­a legismertebb, leggigantika-­zülük azokat a legrangosab- lista ábrázolásmód, a psziché­­sabb nevek a moszkvai és a bakat emeljük ki, ahol nagy lógiai módszerekre, majd soko­­leningrádi színházak rendező- rendezői egyéniségek dolgoz­ zatosan a társadalmi-politikai csillagai, mint Sztany­szlávszkij­nak. A forradalom utáni szín- szituációk elemzésére építi fel és Meyerhold vagy mások ne­­házi élet megértéséhez azon­ rendezéseit. Nem könnyen ju­­vel szorosan összefonódnak a ban vissza kell nyúlnunk a tott­el a forradalom utáni modern orosz színművészet forradalom előtti évekhez. években kialakított szocialista, megszületésével Ahogy a fír- realista színpadi ábrázolásig, radalmi erők erősödtek, úgy Mindenekelőtt szükséges Közben ugyanis még elkalar­izmosodtak bizonyos művészi ----- - --------- megemlé­­kozott az irreális színpadi áb­szándékok is, amelyek végül lenünk K. Sz Sztanyiszlavsz- vázolás világába, a szecesszió­­a szocialista színházművészet­ kis nevét, akinek rangos szín­­ház­­hez vezettek el. háza a forradalom utáni évek- A szecessziós színház címe-A cári színházak monopo- ben Moszkvai Akadémiai Mű- létének megfogalmazását lisztikus helyzetének megszű­­nése Színház néven folytatta Sztanyiszlavszkij egy másik nese után csökkent az udvari működését. Sztanyiszlavszkij nagy orosz rendezővel, V. E. színházak száma és szép szám- az orosz és szovjet színházak Meyerholddal dolgozta ki. ban kezdtek szaporodni a tő­ legimpozánsabb és legtöbbet Sztanyiszlavszkij egy stúdiót kés vállalkozású magánszín- vitatott rendezői egyénisége is rendelkezésére bocsátott a házak. Ezekben az új típusú Műkedvelő színészként és Művész Színház volt színé­­szinházakban eresztettek gyö- rendezőként indult. Az ő névé­­szének, hogy kísérletezhessen keret a forradalom előtti idő­­hez, valamint V. I. Dancsenko Ez a stúdió — főként a gyen­­ben a haladó művészi török­ drámaíró nevéhez fűződik az ge színtársulat miatt — meg­vések. új típusú színház­művészi bukott A szecesszió ekkor A forradalom győzelme a programjának és szervezete­ azonban egész Európában láb­színházi világban lassú vál- nek kialakítása közvetlenül a rá kapott és Sztanyiszlavszkijt tojást jelentett. Nem államo- századforduló előtt. Új szín- továbbra is foglalkoztatta, sították azonnal a színházakat, házuk a Nagy nyilvánosság Később azonban visz­­csupán a tőkés érdekeltséget Moszkvai Művész Színháza né­­szatért a realizmushoz, hátat számolták fel. Közös szerződé­­sen mutatkozott be forradal- fordított a szecesszió ködös vi­­si rendszert vezettek be a­z ál- TM pogramjával, félredobva a lágának, falatok és a­ színházak között, régi teátrális játékmodort, a Meyerhold viszont egész mivel a fiatal szovjet állam a hamis pátoszt, a ripacskodást, életét, pályáját ennek a mű­­anyagilag nem tudta fedezni a­­ konvenciókat. A természetes vészi irányzatnak szentelte, színházak költségvetéseit, ily gesztusokat keresték a színpa­dódon ingyenessé vált a szín­­ben. Első bemutatójukkal, egy A forradalom előtti ház, átmeneti időre, mintegy Tolsztoj-darabbal átütő erejű . —■­— ■ [UNK] [UNK].... időszak másfél évre. A nézőterekre új sikert arattak. Klasszikusokat harmadik nagy rendezőalakja, nézőközönség tódult be, olyan játszottak tovább, de az év- A. J .Tajrov mindkét rendező­nek, akik többnyire akkor ir­­deklődés mégis csökkent. Üj­jel, Sztanyiszlavszkijjal és­merkedtek a színházművészet- ötlettől vezérelve mutatták be Meyerholddal is szembefér­­tel. Mindez a színészek szó- Csehov már korábban megbó­­dult. Eleinte Meyerhold mel­­mára sem volt könnyű feladat, kott darabját, a Sirályt. Hal­­lett dolgozott, ő is szecesszi­ A forradalmi időszak meg+l­­latlan sikerük volt, amely őket és darabokat rendezett, de remtette a látványos előadás is meglepte. Ettől kezdve sor­ hamarosan megnyitja a sokat, az úgynevezett agitációs­ra következtek a különböző Moszkvai Kamara Színházat, színjátékot. A színészektől ez Csehov-művek. A színház új­ Rendezéseibe betört a konst­­a kor sokoldalúságot, univer­­zaita módszerrel vitte szín- raktivizmus, az anyagok, a­zális tudást követelt N­ín­­padra a nagy orosz szerző formák, a technika esztétika­­ritkán látványos, nagy revjisze- drámait S ezzel új fejezetet mának keresése. Mindez nem rű előadásokra került sor, kezdet, a színjátszás története­ több, mint rafinált formája­­amelyben a tömegek is sze­m­­ben. A Sirály szimbólumként télt. Olyan színészt képzele­­et kaptak. Ilyen volt példa- ott látható színházi függönyű- magának, aki független­ül „A kommü­n bukása”, má­­kön. így lett a Művész Szín- szerzőtől, a díszlettől és egy m­ a jus elsején, amely óriási Ica- ház Csehov Színháza. Szta- dal uralkodik a színen, hisztériával zajlott le. Csak­nyiszlavszkij együttese rövid Szémann Béla DOLGOZÓK LAPJA Sarkady Sándor: Loy­réssi téren A régi téren új a tábla. Márvány az ünnep ürügyén. A másikat jobban szerettem: Az vas volt, egyszerű, kemény. Az aranyport a szél lefújja. A betűk holnap feketék — Kapkodj kalaphoz vagy szavakhoz, Itt emlékezni nem elég. Egy betemetett patak zúg itt, Ropog egy elporladt fahíd: Cingár őrszem dobbantja rajta Ormótlan nagy bakancsait. A szemek szuronyéle villan. És: „Hátra arc!" — ha áltatod. Ide a jelszó nem belépő. Jöhetsz, ha — mint ő — vállalod. Itt állni kell a sarat sírig. S győzni, hetente hat napig. A világteremtés — a munka !­ Szikrázó hétköznapjait! A régi szél süvít a téren S harsog­j kelettől nyugatig. Megállsz-e minden förgetegben Ahogy ő állott ugyanitt? Itt silbakolt a tél havában (Sopron egyik kis közterén) Az emberiség szolgálatára Petőfi Sándor közlegény! A Kossuth Könyvkiadó most megjelent újdonságai közül említést érdemel népszerű sorozatban napvilá­­­got látott új kötet, a Mit kell tudni Kubáról? Kerekes György ismerteti benne az ország földrajzát, történetét, gazdaságát, bemutatja Kuba Kommunista Pártját, az or­szág államhatalmi szerveit, továbbá társadalmi és tömeg­szervezeteit; megismertet a szigetország szociálpolitikájá­val, nemzetközi kapcsolatai­val kulturális- és sportéleté­vel. Széles réteget érdekel­het sok érdekes táblázat­tal tássá a statisztikai összehasonlí­megjelent könyv. A műszaki, értelmiség társadal­munkban. A szerző — Né­meth József — a műszaki ér­telmiség létszámának, szakmai összetételének, anyagi helyze­tének alakulását vázolja, s egyebek között az MSZMP értelmiségi politikájának ha­tását a műszaki értelmiségre. Sok színes olvasnivalót tar­talmaz és hasznos informá­ciókat is nyújt . 1978-as Érdekes renddriura. .. Európa Könyv km­ i­­dozásában látott napvilágot Tadeusz Konwicki Szerelmi krónika című regénye. A könyv két Szerelméről sz­ól fiatal végzetv­­ ndalm­i helyzetük akiket táv­­elválaszt Új könyvek egymástól. A kitűnő lengyel valamint A világirodalom re­­tró szuggesztív képet fest egy mekei 7. sorozatában George letűnt világról, az első sze­ Sand világhírű regénye, a relémről és a közeledő hábo- Mauprat. ra megfoghatatlan előérzete- A Gondolat Kiadónál já­ról. Brahm könyve a ju­­tott napvilágot a Baj van a goszláv Elkesander Tisma gyermekemmel? című hasz­­műve. Regényének hőse bel­­nes kötet. Egy-egy tanulmány fő monológja során újra át-­foglalkozik benne az érzék­eli az ,,eltűnt” időt. Az em- szervi és mozgásfogyatékosok, fékezés folyamata a hajdani a krónikus beteg gyerekek fiatalember szüleinek, rokon nevelésével; az antiszociális írainak, ismerőseinek sorsát irányba indulók szülei és követi halálukig, az újvidéki vérengzés napjáig. A szerző azt kutatja, hogyan viselked­nek az emberek az iszonyat, a halál árnyékában. A Mo­dern Könyvtár sorozatban jelent meg Peter Weiss A per című drámája. A nálunk is jól ismert szerző ez alkalom­mal Kafka A per című regé­nyét alkalmazta színpadra. Most jelent meg Georgi Miser m­­atriar­chátus című regénye (Modern Könyvtár); újobb kiadásban Paris M­undstock úr, Ladislav Roger Vaüland Szép maszk és 325 ezer frank című regénye (egy kötetben e kettő;; Emile Zola egyik leghíresebb regénye, a Nana; Abe Kohó A homok asszonya, Joseph Heller A 22- es csapdája című regénye pszichológiai rehabilitációjá­val; az örökbefogadás kérdé­seivel, az elvált szülők gyer­mekeinek a válásból fakadó problémáival. A kötet szerzői kiváló szakemberek, pszi­chológusok és gyógypedagó­gusok. Megjelent a Világjárók sorozatban Sugár András A távolságot, mint üveggolyót... című, sok érdekes képpel is kísért riportkönyve, valamint Horst Klengel topából Az ókori Szíria története és kul­túrája, szintén sok kép illuszt­­ateWrai. s ALKOTÓ MLN £ A Látogatás a Zenetudományi Intézetben A budai vármegyédben egy­­----------- emeletes mű­emlékházban található a Ma­gyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete. „Társbérletben” lehet, hiszen egy táblán az is olvasható, hogy itt van a nemzetközi hí­rű Bartók Archívum, s az eleddig még Ismeretlen Zene­történeti Múzeum. A kapualjban gótikus ülő­fülkék, a lépcsőházban nagy­méretű Bartók-fotó, a szobák­ban a boltíves mennyezet alatt, íróasztalok szomszédságában szép régi hangszerek, könyvek, dokumentumok, lemezborítók. Ilyen külsőségek között dol­gozik Ujfalusy József zeneesz­téta igazgatása alatt a Zene­­tudományi Intézet. De hogyan? — erre Szekeresné Farkas Márta, az intézet tudományos munkatársa válaszol, így kis helyreigazítással kezdi. — Nem vagyunk társbér­letben, hiszen mind a Bartók Archívum, mind pedig a Ze­netörténeti Múzeum az inté­zet szerves része. Az Ország­ház utca másik oldalán, az MTA több tudományos intéze­te között dolgozik a Népzenei főosztályunk. A közelben épülget az új otthon. Az eredeti tervek sze­rint már 1975-ben beköltöz­hettek volna. A régi műemlék illetve műemlékjellegű ház átépítése sok nem várt nehéz­séggel járt — ezért még jó ideig itt szűkölködnek.egy Az utcáról közben német, angol nyelvű szófoszlányok hallatszanak fel. A hazánkban megforduló sok-sok külföldi vendég közül most néhányan odalent Bartók és a múzeum nevet böngészve azon tana­kodnak, hogy mi is lehet itt, bejöhetnek-e? Sajnos nem. A szoba, — mely a XX. század legnagyobb magyar zeneszerzőjének emlé­két idézi, személyes tárgyait őrzi és sok-sok dokumentumot — munkahely, ahol Somfai László vezetése alatt kutatók dolgoznak. Természetesen he­lyet szorítanak a külföldről érkezett kollégáknak, Bartók­­kutatóknak. A nagyközönség számára azonban nincs nyitva az intézmény. Az archívum munkatár­­­ [UNK] [UNK] [UNK] sai nem csak Bartók Béla életművének kutatásával és feldolgozásával foglalkoznak. A Zenetudomá­nyi Intézet egyik legfontosabb feladata az öt kötetesre terve­zett Magyar Zenetörténet összeállítása, megírása. Nagy, átfogó műnek szánják. (Az el­ső kötet már elkészült, nyom­dára vár.) Az V. kötet tartal­mazza majd a XX. század ze­néjét. S ki gondolná, hogy ennyire közel napjainkhoz annyi sok feltáratlan, ismeret­len anyag vár feldolgozásra. Ezt is a Bartók Archívum munkatársai végzik. A Zenetörténeti Múzeum, mely idestova tízesztendős — 1969-ben létesült — azon ke­vés múzeumok közé tartozik, amelynek anyagát eddig még nem tudták bemutatni. A két­száz hangszer között — amely gyűjteményüket képezi — hí­res zeneszerzők és előadómű­vészek hangszerein kívül régi és érdekes darabok vannak És sok más emléktárgy is. Évek óta gyarapodik a raktári kész­letük. (Ezt a szó szoros értel­mében kell érteni, hiszen itt az Országgyűlés utcában csak mutatóban v­an egy-egy hang­szer, a többi értéket az óbu­dai és a soroksári raktár őr­zi.) Ha majd elkészül a szék­házuk, akkor lesz arra hely és mód, hogy a múzeum — amelyet Falvy Zoltán, az in­tézet igazgatóhelyettese nyit — betöltse feladatát, b­á­s a magyar zenei élet összegyűl­éss fogsz ”” feat tart!, In,... példányo­sát. Emellett ° év^g|^0"^­rfn “íí ® Sík“ -ré^ í kaT' “ dalommal, SfsSSSSS ^ A^ujtemény is raktarba^í 2? * zenetudósod de ° “ÜTM cis* tő közönség is kedveld?*^' gathat, néLlödS r 0?°"* gathat. *** olvas­ ★ ÍXUíS" “? » swart * x íssaS1xss X j;; 1taéí.„tórgedal” rantsem elvont téma Ma zenészek, zeneszerzők és elő­adóművészek, zenekarok és kórusok élnek, hanem zene szerető közönség is. A nőnek, a komoly zenének és* modern zenének is megvan * maga tábora, de sokszor ke­­erednek is e frontok." Hiszen a nép szeretete ne?m késed,? komoly zene iránti 1*1-érdekeV* VISZOnt­ N0S tehát érdekes a zene és az emberek­apcsolatát kutatni, a zenén­k különböző embercsoportok ZiSZak0r0lt hatás*‘ tárgy n (például munkásdalok kialakv­a» stb.,­ M.,Mt . Z. “ ‘ k0,*“k pártosság és népiesség ">« té­mán dolgoznak. Az utca Mifélén dolgozik a Sárosi Bálint vezette Népzent !­ * . P2e,le! Foosztalii. Munkájuk gazdag és sokrét! hiszen dallamkutatástól a nép­ uncig sok mindennel foglal­koznak­­ a Magyarországon elő nemzetiségek zenéjével épp­­úgy, mint a hazájuktól járól­emmagyarok zenekultúrája. Kálm­án Györgyi

Next