Dolgozók Lapja, 1980. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-16 / 165. szám
4 szÖRGŐZÖK KAPJA' Útkereső mozsralom Szinte lehetetlen vállalkoz. ■ [UNK] ---- zás az ország legnagyobb színjátszó fesztiváljáról — a kazincbarcikairól — a teljesség igényével beszámolni, hiszen a négy napon át tartó számtalan előadás és szakmai kiütése önmagában vita atteis nagy feladat. Ha ez sikerülne is, még mindig adósak maradnánk a találkozó hangulatának, izgalmas nyüzsgésének valósághű leírásával, ami nélkül szinte érthetetlen, hogy mi hozza össze már egy évtizede minden második évben az amatőr mozgalom legjobb csoportjait Kazincbarcikán. Első és a későbbiekben meghatározó élmény a programok nagy száma volt. Tizenhárom magyar amatőr színpad mellett négy külföldi együttes tartott előadásokat különböző helyszíneken. Ám egyetlen olyan produkciót sem láthattunk, amely minden néző tetszését elnyerte volna. Vagy a tartalommal, vagy a megvalósítás formájával minden esetben súlyos kifogásokat lehetett emelni. Nem véletlen, hogy dr. Bécsy Tamás, a zsűri elnöke, a fesztivál értékelését azzal a megállapítással hogy jelenleg nem áll kezdte, magas színvonalon a magyar amatőr színjátszó mozgalom Ez derült ki az előadásokat követő szakmai vitákból is. Sok hiányosság tapasztalható még ma is a mesterségbeli tudásban. Alapvető dramaturgiai, rendezési és színészi problémák jellemezték az előadásokat. Különösen nyilvánvalóak , ----------------- ezek a hibák ma, amikor a mozgalomban tért hódít a hagyományos színpadi játéki elemekre támaszkodó, de azt sok tekintetben meghaladni szándékozó játékmód. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 13 magyar együttesből 9 drámát, vagy drámai formában feldolgozott prózát mutatott be. Már csak egy együttes mutaott be oratorikus kompozíciót — nem véletlen, hogy középiskolai csoport — nem véletlen, hogy középiskolai csoport — bizonyítva ezzel, hogy ez a színjátékforma még mindig él. Az sem véletlen, hogy ez a hagyományoshoz közel álló színjátéki forma kapta a legkevesebb elismerést a bíráló bizottságtól. Kíméletlen szakmai bírálataikban következetesen , már-már tendenciózusan léptek fel min Színjátszóink Kazincbarcikán den hagyományos törekvéssel szemben. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy valamennyien a mozgalom ugyanazon irányzatának hajdan legnagyobb eredményeit felmutató képviselői közül kerültek ki. A tatabányai Bányász Színpad Kő hull apadó kútba című produkciója is ebbe a kategóriába tartozott. A rosszul sikerült bemutató, majd a jobb második előadás után a zsűri egyértelműen elutasító véleménye ellenére a közönség nagyobb része tetszéssel fogadta a játékot. Ez az éles véleménykülönbség sok más produkciónál is megmutatkozott. ellentmondás, hogy Érthetetlen mai értékelés során a szakízekre szedett és ledorongolt Csehov: Leánykérés című, a debreceni Színjátszó Stúdió által bemutatott darabja megosztott második díjat kapott. A másik három díjat egyébként nem hagyományos színjátékot bemutató csoport kapta, így aztán sem a sikerek, sem a bukások nem tekinthetők igazán értékmérőnek. Elgondolkodtató az az....... ........ tény is, amelyet a viták során igen szellemesen úgy fogalmazott Bicskei Gábor, hogy 1972-ben a mozgalom szociologizált, 1976-ban esztétizált, s most, 1980-ban pszichologizál. Ehhez a megváltozott mondanivalóhoz pedig alkalmasabbnak tűnhetnek a neoavantgard játékformák. A hiba csak az volt, hogy a preferált stílusban sem láthattunk olyan előadást, amely minden kritikát kibírva, irányt mutathatna a mozgalom egészének. Más kérdés persze az, hogy nem is lehet egyetlen útra terelni egy ilyen összetett, sokszorosan tagolt és rétegezett mozgalmat Sajnos, a külföldi csoportok előadásai sem fogadhatók egyértelmű lelkesedéssel. A nagy hírű és kitüntetésekkel szépen dekorált lengyel ,,FÓRUM” mozgásszínház előadása példázta legjobban a hajdan még izgalmas játékformák kiürülésének, lélektelenné válásának veszélyes útját. Előadásukban felvonultatták mindazokat az eszközöket, amelyeket már sokszor megcsodálhattunk a méltán világhírű lengyel avantgárd színházak előadásain, — párosítva ezt a végrehajtás magas szintjével, csak az eszközök most külsőségesek, üresek voltak, mert nem magas színvonalú mondanivaló szolgálatába állították. Ezek a külsőségek, klisévé merevedett fogások eluralkodtak a előadásain magyar csoportok sem lehetett, is. Megszámlálni hogy hányszor akartak már a nézőtérre érkezés pillanatában „elidegeníteni” vagy sokkolni. A végeredmény persze az lett, hogy a nézők, az előadástól idegenedtek el és a rossz színháztól kaptak sokkot. Mindezek tükrében nyilvánvaló, hogy a magyar amatőr színház az útkeresés, a megváltozott társadalmi nyolchoz alkalmazkodás viszoidőszakát éli. Ezt a fesztivált S csak ennek az útnak egy állomásaként foghatjuk fel. A bizonytalanság jele" -------- ként értékelhetjük azt a rossz értelmű profizálódást is, aminek következtében a csoportok nagy része produkcióit csak tízezrekben mérhető értékű díszletek és technikai berendezések segítségével mutathatják be. Az már csak érdekesség, hogy a budapesti Utcaszínház hozta a legnagyobb felszerelést magával. Érthető, hogy ilyen körülmények között éles viták alakultak ki a szakmai megbeszéléseken. A kíméletlen, — ám nem mindig objektív — szakmai értékelések egyértelműen felszínre hozták a mozgalom gyengéit, ellentmondásait. Nem érthetünk egyet a bírálatnak minden módszerével, de legalább olyan hiba lenne, ha óvatoskodó, semmitmondó értékelésekkel elfednénk a hibákat. A mozgalom legnagyobb erényei között kell számon tartanunk azt, hogy időről időre vállalkozik teljesítményeinek megmutatására, arra, hogy kiteszi magát a nem minden esetben hízelgő kritikának. Bár a profi színház vállalkozna erre! A szakmai tapasztalatok kicserélésén és az eredmények megmérésén túl, ez demokrácia a legnagyobb értéke az amatőr művészeti mozgalmaknak. Ennek megőrzése és továbbfejlesztése mindenkinek érdekében álló fontos feladat. Nem engedhető meg, hogy az értéktelen védelmet kapjon, de az sem, hogy egy-egy irányzat — egészségtelen túlsúlyra jutva — lehetetlenné tegyen törekvéseket. Csak ezen már az úton érhetjük el, hogy az amatőr művészeti mozgalom értékteremtő része legyen a magyar színházi kultúrának. Ennek érdekében kell munkálkodniuk a mozgalom irányítóinak és résztvevőinél, egyaránt. Szabó Ferenc 1980. július 18.: saeräa Tárgyak — alkotások Az Iparművészeti Vállalat kiállítása Esztergomban „Tárgyak — alkotások” címmel az adott lehetőségek között gazdag, gondosan válogatott anyagú kiállítást nyitott Esztergomban, a művelődési központban az Iparművészeti Vállalat. Nem kell hozzá különösebb hogy megerősítsük: magyarázat, a nyilvánvaló esztétikai, ízlésnevelési szándék mögül kitűnik a „vállalati érdek” is, hadd tudják meg a kíváncsi szemlélődők, az otthonukat okosan, értékesen díszíteni, emberibbé tenni igyekvők, kiváltképpen a fiatal családalapítók, mit is kínál, mit javasol a korszerű lakásokba a vállalat. És szívesen kézen fognánk mindenkit, elvezetnénk a kiállításra, hadd tudja meg mindenki: lehet, érdemes isiparművészeti alkotásokkal derűsebbé, meghittebbé tenni otthonainkat. Seregnyi alkotójük a művészeti ág (többsélegmagasabban elismert képviselője) bocsátotta rendelkezésre munkáit a bemutatóra, s ez is jelzi a közeledési szándékot, a gyakorlati ízlésformálás igényét. Tárgyak között élünk. Természetesen nem mindegy, hogy ezek milyenek. Az ember életére hat az őt körülölelő mikrovilág. Az iparművészetet, az alkotásokat nagyfokú, jogos társadalmi igény termelte ki, és ez magyarázza a szüntelen megújulást. Örökkön élt bennük a szándék, igyekezet arra, hogy harmonikusabbá, szebbé, gazdagabbá tegyük „barlangunkat"’ — és önmagunkat. civilizáció hajnalán. Az emberi a fazekaskorongot pörgető ősünk körmeit nyomta a képlékeny agyagba, hogy munkája más, netán szebb legyen, mint szomszéd kunyhóban dolgozó a társáé. A mai iparművészet is megőrizte a kézműves jelleget, szorosan kötődik a gyakorlati munkához, talán ez magyarázza, hogy ebben a műfajban kevesebb a téves út az öncélú kísérletezés. Vannak országok, ahol fejlettebb, netán megbecsültebb is az iparművészet, mint nálunk. Bár a megbecsülés napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik. A „design-kultúra” jelenlétét lenne lekicsinyelni, oktalanság fel nem fedezni ittlétét, ennek óhatatlan igényét. Most Esztergomban nagyszerű, találó elrendezésben (megőrizve a tárgyak lényegét), mint műalkotások is felcsillannak, mint enteriőr alakító eszközök is megjelennek a galériában. A néző, óhatalanul — és talán ez is egyik célja a kiállításnak — rádöbben arra, hogy így vélekedjen: „Nem is tudom miért, de olyan jól érzem magam közöttük. Ezt és azt szívesen megvásárolnám, betenném a lakásomba.” Például Kiss Roóz Ilona Munkácsy-díjas keramikusművész kedves, egyéni humorral megáldott műveit, Kátai Mihály tűzzománcait, Csekovszky Árpád érdemes művész, Munkácsy-díjas keramikus remekmívű, dekoratív alkotásait, megannyi szép, színes darabot. Lakásdíszítő elemeket, bútorokat, kerámiákat és ruhákat (lám, ez utóbbi is mennyirre fontos, nem is rész- hanem lényeges területe a műfajnak) csodálhatunk meg. És lényeges az a tény is, hogy ezek a műalkotások könnyen hozzáférhetők, megvásárolhatók. .4 j j — csolnoki — 1 Tárgyak a kiállításon Izléses kerámia alkotás Tiszabercelen Felújítják Bessenyei szülőházát A NYÍRTERV alkotókollektívája elkészítette Bessenyei György tiszaberceli Szülőházának helyreállítás tervét. A sóstói múzeumfalu mesterembereiből álló műemlékkarbantartó brigádja hozza majd rendbe a régi épületet. A munkálatokat még az idén megkezdik. A tervek szerint a helyreállított udvari szárnyban helyezik el a község könyvtárát, a két nagy szobában pedig a testőríró pályafutásának, munkásságának Szabolcs- Szatmár megyében őrzött dokumentumait állítják ki. (80.) Pilláim szűrője alól az asszony arcát figyeltem: egy pillanat alatt halottsápadt lett. Szárazon nyelt néhányat, aztán körülnézett, s tétován megkérdezte: „A férjem... itt volt?” Éreztem, hogy tekintetemet keresi, de én az asztalt néztem merőn, és jól tudtam: megint a hajamig vörös az arcom. „Hogyne! — lelkesedett Már tegnap este egyhuzamban Ákos, de ezen már nem is dühöngtem, most már minden mindegy volt. — Nem járt még a lift, kapcsolták be, csak ma reggel és tessék elképzelni: az a drága ember két nehéz kofferrel fölcaplatott ide, a hatodikra —, mert éppen ment a Patyolatba! —, hogy megnézze a mi kis tündérkastélytáncat! én nyitottam neki Szerecsére ajtót, és mindjárt kivettem a kezéből a táskákat, mert olyan volt szegény ott az ajtóban, a hat ménkű emelet után, hogy szinte megijedtem tőle .. Az asszony a semmit bámulta, sokáig. „Ne mondja!” — szólt aztán tompán, színtelen hangon. Ám az én fiatal Einste nem mondta, egyre csak mondta a magáét: „Del, de! Persze, nem maradt sokáig, csak éppen körülnézett, gratulált Csutikámnak a lakáshoz, nekem Csutkámhoz, aztán már szaladt is, hogy még zárás előtt odaérjen szennyessel a mosodába ...” a „Igen — bólogatott az asszony még mindig rend, ő ilyen ember!”falfehér arabig csend volt. ..Igh, igen — mondtam aztán én is, hogy szóljak végre valamit. — Nagyszerű ember! Az önzetlenség példaképe!” Az asszony most hirtelen megint rámnézett, szerencsére eltakart, de Ákos mert lehajolt, hogy újból csordultig tapsa a vendég poharát. Aztán üdvözült mosollyal fölsóhajtott: „Tessék nekem elhinni, kezét csókolom, ilyen ember nincs még egy a Földön! Ha férjnek is olyan, mint főnöknek, akkor ön a legboldogabb asszony a világon!” Fölegyenesedett, s én megint megpillanthattam a vendég arcát: megvonaglott, ahogy fogát összeszorítva fölnézett Ákosra, és kétségbeesett erőfeszítéssel bólogatni igyekezett. Amaz lenézett rá, arcán még mindig ott ült a boldog vigyor. Futkosott hátamon a hideg, ahogy hirtelen föléreztem rá: voltaképpen egy bűntény tanúja vagyok. A testtest és az áldozatát látom ... a Hiszen, ha Ákos nincsen, én ma is Pestújhelyen lakom, nem akarok semmit Szalóktól, és ez a szerencsétlen asszony talán csakugyan a legboldogabb nő az egész világon. Az ártatlan tettes és a gyanútlan áldozat közben megint koccintott, mint két futó ismerős — semmit sem sejtve róla, hogy oldhatatlan és végzetes kötés fűzi őket mindörökre egymáshoz, hisz egyikük boldogtalansága volt éppen a másik boldogságának ára. Egy pillanatig úgy utáltam magam, hogy okádni tudtam volna. De aztán arra gondoltam: talán az is az én bűnöm, hogy mostanában oly nehéz lakáshoz jutni? Nem én találtam ki, régi játék már, aki kapja, marja! És ekkor hirtelen szegény jó Miklós jutott eszembe: ha látna most bennünket, ahogy így szépen összejöttünk! Vajon röhögne-e, vagy üvöltend a kíntól? Aztán arra gondoltam: sem ez, sem az, inkább azt mondaná most is, azzal a keserű vonással a szája körül, amit egyszer régebben hallottam tőle, s amit most már aligha fogok elfeledni: „Régen töprengek rajta, Jutka, de ma végre rájöttem, — tudod, mi a világ? Az Isten iszonyú bűnhődése a teremtés vétke miatt”. (Vége) Bárány Tamás: JHollÍíL szoba j összkamijúrt | Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.25: Fűtől — fáig. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Fúvós zene. 9.42: Kis magyar néprajz, lo.uo: Kököjszi és Bobojsza. 10.22: Fecskéik és fruskák. 10.46: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.01: Zenekari muzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.10: Népi zenekar. 14.27: Komspódium. 15.10: Offenbach operettdalaiból. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.19: Amatőr zenei együttesek. 16.31: Zenekari muzsika. 17.07: Verseny vagy védelem? 17.35: Bemutatjuk új Goldmarkfelvételeinket. 19.15: Könyvpárbaj. 20.25: A zeneirodalom remekműveiből. 21.13: Népi zenekar. 21.30: Vértes Éva külpolitikai műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar előadóművészek. 23.03: A kamarazene kedvelőinek. 6.L0: Dzsessz. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kemény Egon kórusdalai. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Verbunkosok, nóták. 10.00: Zenedél előtt. 1L.30: A Szabó-család. , 12.00: Népi zenekar. ♦ 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Cég és öntudat. Tóth Benedek írása. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Fordulók a líra történetében. 16.40: Tánczene Spanyolországból. 17.00: Népzenekedvelőknek. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33. ..Szállj, régi dallam ...” 19.00: Katonadalok. 19.25: A jelszavaktól a törvényekig. 19.45: A beat kedvelődnek. 20.30: Hírek. 20.33: Válás (s)z! 21.25: A Rádió Dalszínháza. 22.35: Énekszóval, muzsikával. 23.15: Táncdalok. 3. MŰSOR 9.00: Angol nyelv kicsiknek. 9.15: Londoni szimfonikus zenekar. 10.20: Operaegyüttesek. 11.05: Jan Smidra csodálatos kalandjai. 12.00: Kamaramuzsika. 13.07: Zenekari muzsika. 15.02: Bellini operáiból. 16.05: Giovanni Gabrieli: Sacrae symphoniae. 16.47: Öt földrész zenéje. 17.00: Bartók: II. szvit. 17.35: Dzsesszhétvége. 18.15: Bánk bán — Részletek. 19.05: Kamarai muzsika. 20.21: Mozart-kánonok. 20.30: Magnósok, figyelem! 21.15: Szimfonikus zene. BUDAPESTI TV 9.00: Tévétémna. (Sz) 9- OS: Óvodások filmműsora. 1.25: Sakkműsor gyerekeknek. tv-műsor 9.45: Egészségedre! . ! 10.15: Delta. M 10.35: Az énekes csavargó, Olasd film. (Sz) 12.15: Lehet egy kérdéssel több Vetélkedőműsor. 16.10: Hírek. 16.15: Zöld műlt. Lengyel foaaj (Sz) 17.25: Stop! Közlekedj okosnn! (Sz) 17.36: Kuckó. (Sz) 18.05: Egészségünkért! 18.15: Csavarhúzó. Magazinműsor. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: Közönségszolgálat. 19.10: Tévétorna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Derrick. NSZK bűnügyi filmsorozat. (Sz) 21.00: Régi lengyel muzsika. (Sz) 21.10: Kockázat. Versenyben a világpiacon. (Sz) 2H.40: Karinthy Ferenc: Ez a Józsi, ez a Józsd. Tévéfilm.' (Sz) 22.35: Tv-híradó 3. (Sz)i 2. MŰSOR 20.00: A felsült trubadúr. Dán film. (Sz) 21.10: Tv-híradó 2. (Sz) 21.30: „Az életem egy lyukasórar”” Dokumentumfilm. 22.10: Interbalett ’79. A Tallinni Est texnna Balett. (Sz) POZSONYI TV 8.55: Hírek. 9.00: Verdi: Otelló. 11.06: Fekete gyémántok. Magyar film. 1. rész. 12.25: A hét könyvei. 17.15: Hírek. 17.35: Kelet-szlovákiai magazin. 18.06: Út a minőséghez. Dokumenttumfilm. 18.30: Vetélkedőműsor. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásj elentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Dokumentumműsor. 21.00: A bratislavai Lyra műsorából. 21.15: Szovjet sportsiikerek. 22.00: Tv-híradó 2. 22.30: A banditák erkölcse. NDK film. 0.00: Hírek. 2. MŰSOR 20.00: Máig,rét felügyelő. 21.25: Tv-nézők vetélkedője. 22.06: Toulouse Lautrec. Dokumentumfilm. 23.00: Tv-híradó. (Ism.) BÉCSI TV 9.30: Ország és emberek. 11.06 : Padlásszoba két személynek. Filmkomédia. 15.00: Wiener Sängerknaben. 18.00: Cirkuszműsor. 17.00: A csodavirág. Bábjáték. 17.30: Bácsikám a Marsról. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flambards. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek 1920: Tv-híradó. 20.15: Válás olasz módra. Film. II. PROGRAM 18.30: Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál Kávéház. 21.00: A békától a gepárdig. 22.20: A miattunk a legjobb. Filn*