Dolgozók Lapja, 1980. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
4 A siker a hazai pálya Igazi aratási meleg volt , pénteken, amikor Mocsán jártam. Marschall Ferenc általános iskolai igazgató házából hajszál híján kiüldözött a kutya. Pedig békés állat, gondoltam, láttam, nincs, nem lehet messze a ház mert minden nyitva, gazdája, az ajtókra épp csak, hogy ráfordítva a kulcs. Mégsem jött senki. Már-már dolgom, végezetlen távoztam, amikor a kert felől ballagni láttam az igazgatót, aki csak sokára vett észre — rádióján hallgatta az olimpiát, s olyan elmerülten tartotta magához közel a kis készüléket, hogy időbe telt, míg rájött — idegen jár a portáján. Benn a hűs szobában a kisebbik fiú meg a barátja ugyancsak a televízió előtt szurkolt — akkor vízilabdázóinknak. — Nyaralunk, nyaralunk? — tettem fel a sztereotip kérdést. A válasz se késett, s ugyanolyan volt: — Nyaralgatunk, nyaralgatunk .... Mind a kettőnkből kibukott a nevetés, jó, hogy nem az időjárás taglalásával kezdtük, mint az angolok. — Hát, ha már a nyaralásnál tartunk, akkor elmondhatom, hogy kedden vb előtt szerepelt a közművelődés ügye, most a pártvezetőség, majd a taggyűlés előtt az oktató-nevelő munka eredményei és a következő tanév munkája... Egyszóval nyaralgatunk, nyaralgatunk ... így van ez. Csak a kívülálló számára van „annyi” szabadsága a pedagógusoknak, mert ha megvakargatjuk ezt a közel három hónapot, annyi a tanfolyam, társadalmi és egyéb elkötelezettség, hogy igencsak szűk három-négy hét marad igazi üdülésre. Az iskola vezetőjének meg gyakorlatilag annyi se nagyon. — Az év végén levertük a vakolatot a 130 esztendős iskola néhány tanterméről és a folyosóról, mert ismét toldozhatunk, foltozgatunk — mondja Marschall elvtárs. Halomban, a szomszédos udvaron a levert vakolat, de ez egyben szép kilátás, mert az olajos hajópadló helyett parkett lesz a termekben, s a folyosón, is, a felújított osztályokban is kényelmesebb, kellemesebb az élet. — Új iskolára nem is számítunk, bár képviselőnk, Mérten Lajos elvtárs mindig azzal, kezdi, ha kijön, hogy rákérdez: Ugye kellene az az iskola?” Igen. De ismerjük megye és az ország teherbíró a képességét és várunk. Most sikerült 480 ezer forintot összeszedni, s ehhez a legnagyobbat — a tsz szocialista brigádjainak a segítségét. — így nem lesz gondunk, reméljük, a felújítással. Tudja, az a helyzet, hogy a 17 nevelőből 14 mocsai. Itt laknak, itt élik mindennapjaikat, most a nyári szünetben ugyanúgy gazdálkodnak: állatokat nevelnek, kertészkednek, mint bármelyik mocsai család. Közbeközbe aztán érdeklődnek nálam, nincs-e valami tennivaló, kell-e segíteni valahol. Ha igen, akkor megmozdulnak, s mozdul velük a falu is. Szülők, gyerekek jönnek, bármit kell végezni. Valamelyik nap látom, hogy a kút, a faluközpont körül két osztályfőnök, Flaskáx Elemérné és Fehér Józsefné, egy sereg gyerekkel tereprendezést végez. No, ez a jellemző. Idevalók, magukénak érzik a falut, s ha hívják őket, jönnek, ha nem, akkor megszerveznek ilyen és ehhez hasonló munkákat. A szülőket meg nemigen kell különösebben agitálni. Átnéz egy percre a kerítésen, mert Marschall Ferenc lakása — még édesanyja vásárolta „jogelődjét” 1933-ban — szomszédos az iskolával. Ha a gyerekek nyitva hagyják csapot — átszalad és elzárja; a ha véletlenül égve marad villany — eloltja, ha anyagot a háznak az épülethez — átveszi. Egyszóval: „nyaralgat, nyaralhat...” — Jó a testület nagyon. Ugyan csak négy férfi van, de tekintélyük, súlyuk van a gyerekek előtt. Hat párttag segíti a munkát, meg is látszik eredményeinken. Ez volt az első év, hogy elmondhattam: pitles képesítés nélküli a testületben. Mocsán tehát zömében helyben laknak a pedagógusok. Nem csak a gyerekeket ismerik, de azt a környezetet is, amelyikből iskolába járnak. Van, aki együtt nőtt fel mai tanítványai szüleivel, vagy már több generációt tanított. Marschall Ferenc például tősgyökeres mocsai — sok pedagógust adott családja a falunak is, más helyeken is. Vérében van az oktató-nevelő munka. S hogy nem megy az idén nyaralni? (Nem készült el a beosztott tumusidőre a pedagógusüdülő, ahol helyet kaptak volna.) Az sem baj. Talán jövőre. Ha nem? Nem baj. Fő, hogy „csendes” legyen az oktatási év, ne zavarja semmi rendkívüliség, nehézség, mert akkor a nyár — bármilyen aprómunkával jár is az itthonmaradás godt, felüdülést nyújtó.A nyuszegről-végről mégiscsak pihenés, erőgyűjtés a következő tanévre. Ádám Éva DOLGOZOK LAPJA f) Duna-kanyar—képekben, szobrokban I. Duna-kanyar Nyári Tárlat 1980 Esztergomban a múlt hét végén csalóka módon randevúztak velünk, a közönséggel a múzsák. Zeusz-lányok hol vonzó képe„.i." szobrokat tartottak kezű,ben, hol pedig Liszt-melódiák ígéretével csalogatták a szép, komoly nyári programra, okulásra várókat. Hazai képzőművészeti életünk gazdag eseményeinek tárházán életerős újszülött kopogtatott szombaton délután; mit kopogtatott? — dörömbölt! Nemcsak a most érkezett iránti kíváncsiság tárta ki szívünketlelkünket, hanem a megígért és valóra váltott gazdag portéka is elfogulttá teszi az embert. Szombaton délután Esztergomban, a Balassa Múzeumban nyitotta meg kapuját a Dunakanyar Intéző Bizottság rendezte I. Dunakanyar Nyári Tárlat. Nem véletlenül írtuk a kiállítás címe elé az „F”-es sorszámot. A tárlatot megnyitó Oczel János, a Dunakanyar Intéző Bizottság elnökei elmondotta, hogy két-három évente szeretnék megrendezni ezt a pályázati kiállítást. Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke, a tárlatot kommendálva elmondotta, hogy szívesen adtak, is helyt adnak és a jövőben a természeti egységben élő, vagy róla alkotó művészeknek. Ez tovább öregbíti, még rangosabbá teszi a város hírnevét , 150 esztendeje annak, hogy a császár nevét viselő első gőzhajó Wien felől Pest-Budára tartott. Ezt a folyamatos hajózás, a postakocsik járatai követték. A csodálatos tájat, a természet pompáit felismerni, megkedvelni ekkor kezdte a világ. 1910-ben Le Corbusier, korunk egyik legnagyobb építésze utazott erre hajónk és rajzaikban, de ékes szavakkal is szólt a Duna-kanyarról. Festők, írók, és költők sokaságának jelentett ihletőt ez a táj. Gondoljunk csak tájképfestészetünk egyik hazai legnagyobbjára, Markó Károlyra, akinek „Visegrád”-ja pompás példánya annak a nyitánynak, amelyet akár a szentendrei iskola alkotói, vagy a ma élő esztergomi, dömösi, vagy tán váci művészek alkotnak.nenczel János elmondotta, hogy a mostani tárlat hűen, sokoldalúan ábrázolja ezt a megejtően szép vidéket, turisztikai központot. Felfedezték a természeti szép diktálta élményeket már Kazinczy, Petőfi, Arany, Bajza, Babits és Áprily Lajos is. A mostani tárlatra 150 alkotás érkezett, a május végén tartott zsűrizésen 102-őt találtak alkalmasnak e monstre kiállításon való bemutatásra. Több vállalat, intézmény rangos díjakat ajánlott föl (Forte-gyár, SZIM, Medicor, Labor MIM, a megyei Vízmű Vállalat, a KISZ megyei bizottsága, a városi tanács és a Képzőművészeti Alap), amelyeken a következő művészek osztoztak: a Művészeti Alap fődíját Végvári I. János festőművész kapta. További díjakat kapott még: Balogh László festőművész, Galambos Tamás festőművész, Garabuczy Ágnes festőművész, Kórusz József festőművész, Szűcs festőművész, Mészáros Miklós szobrászművész és Vertei Dezső József grafikusművész. Esztergom város tanácsának különdíját B. Hegyi László keramikusművész kapta. A tárlat anyagában nem megy a természeti szép reprezentálásának rovására, sőt harmonizál ezzel az itt élő emberek munkájának bemutatása. A jövőben, ennek az „élettér” úgy véljük, motívumnak erősítését, markánsabb megjelenítését kellene még erőteljesebben számonkérni, figyelembe venni az alkotóktól. Cs. Nagy Lajos y Kiss Terézia: A Duna Szentendrénél *Fj . Kórusz József: Hommage a Szőnyi István Aumban Magyar Nemzeti Múzetalálható az ország egyik leggazdagabb textilgyűjteménye. Nem csak a történeti múlt emlékeit őrzik, konzerválják itt, de a ma tipikus ruhatárából is szemrevaló kollekciót tudnak bemutatni. Gyűjtési körük igen széles. „Mindent gyűjtünk, ami tipikus egy korszakra — mondja Földiné, dr. Dózsa Katalin, a gyűjtemény vezetője. — Viseleteket, hímzéseket, szőnyegeket, vagy aminek az anyaga textil, azt itt megtaláljuk. Ha egy-egy korszak jellegzetes darabjai neves személyekhez vagy eseményekhez is kötődnek, különösen becses darabjai gyűjteményünknek! — A történelmi vagy neves személyek tárgyai, ruházatuk szinte az élő személyiség jelenlétét, „létezését” valószínűsítik számunkra, akár a kiállítások vitrinjeiben, akár a kinyílt szekrényajtók gondosan letakart fogasai kanó öltözeteiben, alól előbbkígy csodálhatjuk meg Kossuth kormányzói atilláját, amelyet 1848 49-ben viselt. Deák Ferenc hímzett bőrtárcáját, vagy Erzsébet királyné fekete lyem ruhaderekát, melyet sea véres dráma idején viselt. 12 ezer darabból álló gyűjtemény a hímzésektől a szőnyegekig, a gyerektakaróktól a zászlókig, uszályfogótól a zsebkendőtartóig és a kesztyűtágítóig, a ruhadíszítő ékszerig mindent magába foglal, ami kapcsolatban áll a divattal, a lakáskultúrával. Számos nagysikerű nemzetközi kiállítás is bizonyítja a gyűjtemény gazdagságát. — Nem okoz-e gondot ennek a sok különféle textíliának a tárolása? — kérdem Dózsa Katalintól. — Valóban, igen rossz körülmények között voltunk eddig. Évekig kellett raktározási gondjaink megoldására várni. A múzeumi főosztály két és fél milliós beruházása most teljesen korszerű raktárt rendezett be. Nagyobb gondunk most már az, hogy nincs megfelelő restaurátorműhelyünk. Beszélgetésünk színtere, a szűk restaurátori szoba, rögvest elárulja, hogy egyik alapvető feltételük is hiányzik: a tér. A ruhák — olykor 8 méter széles kerületű aljakkal — nehezen tisztíthatók, kezelhetők. Ezekről a problémákról szól Sípos Enikő restaurátor, aki 13 éve dolgozik a szakmában. — Elvben nincs is hely nagyobb szabású restaurálásokra, ezért gyakran „albérletbe” kényszerülünk, például az Iparművészeti Múzeum restaurátorműhelyébe. A textilrestaurálás igen összetett feladat. A munka több fázisra oszlik. Tisztában kell lenni a kémiai eljárásokkal és biztos anyagismerettel kell rendelkezni. A varrás, amit a textilrestauátor munkájának tartanak, csak egyik része, töredéke az összrestaurátori feladatnak. Mikor afelől érdeklődöm, van-e jelenleg olyan munkája, amin keresztül közelebbről is megismerhetnénk e szakma nehézségeit és szépségeit, Sipos Enikő egy köteg fotót vesz elő. A képeken Mária királyné (II. Lajos király felesége) menyasszonyi ruháját láthatjuk. 1928-ban tált meg Máriacellből, vásároleddig csak állagmegóvás céljából végeztek rajta javításokat, az első komoly restaurálásra most kerülhet sor. Az 1500-as évek első évtizedeiből származó ruhát alaposan megviselték az évszázadok. Eleve nagy gondot okoz, hogy hogyan tudják alábélelni megfelelő anyaggal, hiszen egészen más alapanyagú szöveteket használnak ma már. De nem közömbös az sem, milyen varrófonalat, festéket használnak. Ezeknek az anyagoknak megszerzéséhez valóságos tárasadalmi összefogásra volt szükség, hiszen a gyárakban kellett megrendelniük a megfelelő anyagokat, így például Goldberger és a Lőrinci Fonó a textilüzemei ingyen, térítés nélkül járultak hozzá e nemzeti kincset érő jelentős ruhadarab restaurálásához. A képen teljes pompájában láthatjuk a ruhát, itt a műhelyben már csak darabjaiban csodálhatjuk meg az aranyszállal átszőtt, zöld selyemanyagot. A restaurátor évszázadok halványuló kézimunkáját varázsolja újjá, élővé, nem kis feladatot és felelősséget vállalva. Macht Ilona Királynői viseletek Mária királyné ruhája — A hímzések, viseletek a korszak jellemzői Mária királyné esküvői ruhája 1980 stílus 80., merd» Vendégünk: Szovjet barokk kvintett Magyarországi vendégszékreplésre érkezik a szovjet barokk kvintett. négy városban Turnéja során ad koncertet Tihanyban augusztus 3-án, Debrecenben 6-án, a fővárosban 7-én, Keszthelyen pedig 11-én Az öttagú együttes — amelynek művészeti vezetője Igor Popkov hegedűművész — Vivaldi három művét, valamint Bortnyanszkij C-dúr kvintettjét tolmácsolja, szabadtéri előadásokon. Magyar filmek külföldön Féltucat magyar filmalkotás televíziós bemutatására, illetve moziforgalmazására kötöttek megállapodást az utóbbi hetekben. Az NSZK tévénézői két magyar játékfilmet is láthatnak : az ARD-állomás Mészáros Márta „Örökség” című produkcióját, a ZDF pedig Ember Judit „Fagyöngyök” című művét sugározza. Az „Erőd”-öt, Szinetár Miklós művét hollandiai és szíriai mozikban vetítik. A svájci- olasz tévé a Szabó István rendezte „Bizalom” átvételéra szerződött, az egyik londoni moziforgalmazó cég pedig Rózsa János filmjét, a „Vasárnaki szülők”-et vette meg. Palásthy György „Hahór öcsi” című műve Ausztriában bekerül az általános iskolák tantervébe: az 1980/81-es tanévben az iskolai filmoktaktás keretében országszerte vettítik majd. Rádió- és tv-műsor 8.06: 8.70: 8.33: 9.28: 10.00 11.17 l.30 12.00 12.33: 13.20: 13.30: 14.00: 16.00: 16.40: 17.31: 19.10: 19.25 : 19.45: 20.33: 22.30: 23.15: 9.00 10.15: 11.05: 11.35: 12.04: 14.00: 14.20: 35.10: 35.35 : 16.40: 17.00: 37.07: 17.28: 20.08 20.13 21.0.3 21.46 KOSSUTH RADIO 8.25: Környezetvédelmi műsor. n.o*: Beszém nehéz. y.iAi: szirmai Alpert operettjeiből. ü.41: Kis magyar néprajz. y.46: xarka mese, kis mese. 16.Oo: Olimpiai nirado. 10.1.0: ±ecskek és fruskák. 10.46: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.56: Zenekari muzsika. 12.ód: Olimpiai hirnap. 12.55: Hazánk tája. 18.10: Operaslágerek. 13.40: Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.11: Petőfi Sándor versei. 14.21: Népszokások dalai. 15.10: Olimpiai hírek. 15.15: Rossini: Tell Vilmos —nyitány. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Anna Pál dalaiból. 16.24: Új Goldmark-felvételek. 17.17: Apróságok. Riport. 17.42: Népzenei feldolgozásokból. 19.15: Halló, itt Moszkvai XXII. Nyári Olimpia. 21.06 : Mozart-felvételek. 22.15: Összefoglaló az olimpia eseményeiről. 22.35: Tíz perc külpolitika. 22.45: Szimfonikus zene. 0.10: Németh Gábor táncdalaiból. PETŐFI RADIO Cseh népdalok. Tíz perc külpolitika. Idősebbek hullámhosszán. Bágya András szerzeményeiből. Zenedélelőtt. Olimpiai híradó. A Szabó-család. Lakatos Sándor népi zenekara játszik. Tánczenei koktél. Kellenek-e hősök? Színes szőttes. Kettőtől négyig . . . Fordulók a líra történetében. X. rész. Fiatalok a seregben. Halló, itt Moszkva! XXII. Nyári Olimpia. Utry Anna nóta felvételeiből. Csalagút vagy salakút. A beat kedvelőinek. Szórakoztató műsor. A tegnap slágereiből. Kálmán Imre operettjeiből. 3. MŰSOR Az Amadeus vonósnégyes lemezeiből. Operafinálék. Láthatatlan múzeum. Miskolci Dzsesszhétvége. Zenekari muzsika. A századforduló irodalmának hetei. Francia kamarazene. Reneszánsz kórus muzsika. Romantikus muzsika. Nemzetközi éremművésztelep. Öt földrész zenéje. Holnap közvetítjük. A főszerepben: Beverly Sills. Kiss József versei. Hl Bach-kantáta lemez. Magnóról — magnóra. Kilátó. " ~ BUDAPESTI TV . 8.00: Tévétéma. (Ism.). 8.05: Óvodások filmiműsora. 8.25: Idesüss! 8.50: Delta. 9.40: Lehet egy kérdéssel több? 10.10: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük . . . 11.40: Menekülés az arany földjeiről. VII/5. rész. (ism.). 15.10: Stop! (Ism.). (Sz) 15.20: Hírek. 15.25: A XXII. Nyári Olimpiai Jétékoknál jelentjük . .. 18.45: Staféta. 19.10: Tévétérna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Szemtől szembe . 7 7 20.56: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük ... Kb. 23.30: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 17.40: Tóth Menyhért élete. (Ism.)J (Sz) 18.25: Nas Ekzran — A mi képernyőn k. 18.45: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük . .. 20.56: Tv-híradó 2. (Sz) 21.15: 0 1 Scotland Yard. 22.06: Labiche—Végh: Házasságkötés éjjel kettőkor. Bohózat. (Ism.). POZSONYI TV 8.55: Hírek. 9.00: Beethoven: Egy élet köznapjai — NDK-film.hét10.45: Az Olimpiai Játékokról jelentjük. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tavaszi változások — szovjet film. 21.40: A rendőrség naplójából. 21.45: Olimpiai krónika. 22.00: Tv-híradó. 22.30: Saku, az ördög — finn tévéfilm. 23.30: Hírek. 2. MŰSOR 19.10: Az Olimpiai Játékokról *jelentjük. 23.00: Tv-híradó. BÉCSI TV 9.30: Ország és emberek. 10.00: Riportműsor. 15.00: Dermedt félelem. Film. 16.45: A Boney M együttes műsorából. 17.00: Az arany tojás. Bábjáték. 17.30: Bácsikám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A vád tanúja. Film. 22.10: Olimpiai Játékok 1980. II. PROGRAM 10.00: Film összeállítás az Olimpiai Játékokról. 15.00: Film összeállítás az Olimpiai Játékokról. 16.00: Olimpiai Játékok 1980. 20.15: Centrál Kávéház. 21.05: Dokumentumfilm Afrikáról^ 22.20: Bolond ne o. EUm. *