Dolgozók Lapja, 1980. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA A gyár művésze Első ízben találkozott Esz­­tergom művel­etszerető kö­zönsége, a jugoszláviai Új- Palánkán született, ám évti­zedek óta német földön élő és alkotó Peter Reiniger mű­veivel. kal E mostani, nemes szándék­létrehozott találkozást éppen úgy nem tekinthetjük szokványosnak, mint ahogyan nem zajlott szokványos me­derben Peter Reiniger élete sem. De lehetett-e sima az élet­útja annak, aki Európa kö­zépső harmadában, az első világháború utolsó éveiben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése előtt né­hány hónappal, 1017 májusá­ban látta meg a napvilágot? Lehetett-e sima az útja, kité­rők nélküli az élete annak, aki­nek bölcsője az összeomló Osztrák—Magyar Monarchiá­ban, a mindig forrongó ma­gyar Délvidéken ringott, s akinek nyomorító ifjúságát az ember­­második világhá­ború évei rabolták el? Bizonnyal nem.­­ A harcoló katonáknak pa­­pírtalpú bakancsokat gyártó híres-hírhedt Batya család cipőgyárában munkát vállaló fiatalember útja, miután te­hetségét alkalmazói felismer­­­ték, a két világháború kö­zötti Európában a változó ha­tárok változó törvényeit kö­vetve nem Budapest, hanem a csehszlovákiai Zlin — ma Gottwaldov — felé vezetett, ahol három esztendeig az em­lített család ottani gyárá­nak reklám is­kolájában Karel Mischek­­ tanítványaként rek­lámgrafikát tanult. A nyughatatlan ifjút 1936- ban ismét Jugoszláviában, Borovóban — ma Vukovár — találjuk, ahonnan 1912-ben hurcolták Berlin egyik fogoly­táborába a fasiszta csapatok. 1945-ben Eisenachba, majd 1952-ben Erfurtba költözött. Ettől kezdődően élete szoro­san összefonódott az RFT Er­furt 1966-ig, Funkwek-kel, melynek betegsége kényszerű nyugdíjazásáig miatti fő­állású grafikusa volt. Beteg­ségéből felgyógyulva immár szabadfoglalkozású művész­ke az újult erővel látott mun­kához régi munkahelyén ép­pen úgy, mint az esztergomi Labor MIM-mel szoros kap­csolatot tartó ilmenaiui MLW Labortechnik­ben. A munka mellett arra is jutott ideje és ereje, hogy továbbképezze magát egy olyan szabadisko­lában, ahol Thüringia legis­mertebb művészeitől tanulha­tott. És lám, Vízióra vált a gyer­mekkori tenyérjós jövendölé­se. Peter Reiniger tehetsége érett korában bontakozott ki igazán. A szabadiskolában ta­nultak frissítették, gazdagí­tották technikai tudását, szemléletét. Első erfurti alkotásai közül csak mostani néhánnyal találkozunk kiállításán. Közülük érdemes megemlítenünk lírai hangvételű „Anyám” cí­­­mű tusrajzát, valamint az 1955-ben keletkezett „Vásári álló helyzet” címen­­ kiállított vázlatát. Reiniger azonban nemcsak az emberi halmasságát, s a­­ gép arc­tar­szépen szerkesztett racionalitását vil­lantja elénk műveiben, ha­nem a természet hangulati gazdagságát is. Az 1970-es évtizedben ke­letkezett szénrajzok, akvarel­­lek, aktok és architektúrák már a szabadiskola gazdagí­tó hatását viselik magukon. A jól kamatoztatott tudás bir­tokában változatos eszközök­kel tárja elénk Thüringia ré­gi és új városait, épülő ipar­telepeit. Lapjain feltűnnek a romantikusan szép favázas épületek, s a hozzájuk tarto­zó díszes kutak éppen úgy, mint a bauhaus szellemében épült kockaházak. Talán ma­ga sem tudja igazán eldönte­ni, melyik kedvesebb számá­ra, az érzelemgazdag régi, vagy a racionális új szerkesz­­tettségű új. E kiállításnak, a művekkel és alkotójukkal való örömteli találkozáson túl, más jelentő­sége is van Esztergom életé­ben. A kiállítás megrendezé­sével ugyanis a Labor MIM szép példáját adta annak, hogy két termelő üzem kap­csolata többet és mást is je­lenthet egy közösség számá­ra, z­s mint ipari termékek kő­előállítását. Többet és mást, mert lehetővé tette, hogy ismerjék emberi teljességükben meg egymást az együtt dolgozók. A most megtett első lépést követően remélhetjük, bizo­nyára mód nyílik arra is, hogy a Labor MIM alkotó­­csoportja mutatkozzon be Ilmenau és Erfurt érdeklődő közönségének. Bárdos István Peter Reiniger grafikája: Anyám Rádió- és­ ­ KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: 4x4 játék. 10.05: A Magyar Népdal Hete. 10.23: O­perafe­l­vétele­k. 11.00: Pécsi Ildikónak hívják. Fog­lalkozása: színművész. II.&0: Sci-fi kedvelőknek. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva... 12.45: Előadóművészek. 14.00: Kihaló mesterségek. 14.10: Nóták. 14.30: A háztáji sertéstenyésztésről. 15.05: Új Zenei TJjság. 16.00: 168 óra. 17.00: A Magyar Népdal Hete. 18.06: Filmzene. 18.45: Rádiószínház. 19.41: Beethoven: VIII. szimfónia. 20.07: Nóták. 31.00: Ismert énekese­k. 32.15: Évszázadok mesterművei. 82.50: Jujilliárd vonósnégyes. 0.10: &­# 1 a diákok tól. PETŐFI RÁDIÓ 8.06: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Szatirikus dalok. 8.45: Harminc perc rock. 9.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.30: Hogy tetszik lenni? 10.39 : Többet ésszel . . . 11.40: Fiatal­oknak . 12.33: Jó ebédhez, szól a nóta. 13.30: A gyerm­ekeknek irta: Bar­tók Béla. 14.00: Körkapcsolás bajnoki Labda­rúgó-mérkőzésekről. 15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: A csendháborító. 16.00: Pophullám. 17.00: Vasas*—Kaposvár l­a­bd­ar­ú­gó - mé­rk­ő­zés.bajnoki 17.20: Fenntartott hely. 18.10: Strauas-melódiák. 18.33: A Magyar Népdal Hete. 18.58: Sanzonalbum. 19.48: Dzsessz. 20.38: Karinthy Színpad. 21.35: Dalszínház. 23.10: Slágermúzeum. 3. MŰSOR 7.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. 8.08: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 8.38: Magyar zeneszerzők. 9.16: Új lemezeinkből. 11.05: Művészlemezek. 12.05: Wagner operáiból. 13.07: Szombat esti diszkó. 14.07: Karajan vezényel. 15.07: A Magyar Népdal Hete. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Csengery Adrienn (ének) hangversenye. 17 05: Vajda János versei. 17.10: Szimf­oniku­s zene. 19.05: Donizetti: Az ezred lánya. Vígopera­. 20.2g: New York-i­­ Filharmoniku­sok . 21.41: Bánóidi muzsika. 22.17: Kritikusok fóruma. 22.27: Pirandello két jelenete. 22.51: Napjaink zenéje. BUDAPESTI 0T 8.10: Tévétorna. (Sz) 8.15: Iskolatévé. 9.00: A hí­rom Mamed. Zenés mesejáték. 10.36: Egészségünkért! (Sz) 10.40: Mindenki közlekedik . . . 10.55: Az Angyal visszatér. (Sz) 11.50: Ki figyel oda? Riportműsor. VI. rész. 12.15: Keresztkérdés. Fejtörőjáték. (Sz) 13.15: A négy páncélos és a kutya. XII/4. 14.15: Főzőcske — de okosan! (Sz) 14.40: A Szovjet Légierő Ének- és Táncegyüttesének műsora. Francia film. (Sz) 16.80: Hírek. 16.35: Fehérben. Ifjúsági vetélkedő az egészségügyi szakközép­­iskolások »zámana. n. elő­­Jó: döntő. .őszutó”. Irodalmi barango­­k­s Békés megyébe«. (Sz) tv-műsor 17.05: Parabola. (Sz) 17.35: Magyar tájak. (Sz) 18.20: Módi ’»0. Zenés divatkalauz. (Sz) 18.5­0: Egymillió fontos hangjegy. (Sz) 19.10: Tévétéma. (Sz) 19.15: Esti mese. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers­e mindenkinek. Ady Endre: Séta bölcsőhelyem körül. (Sz) 20.05: Van egy fantasztikus ötle­te? Bednai Nándor és Kállai István műsora. (Sz) 21.20: Záray Márta és Vámosi Já­nos műsora. (Sz) 21.40: Tv-híradó 3. (Sz) 2L.50: Halál a kertben. Francia­­mexikói film. (Sz) 2. MŰSOR 18.00: Vakáción a Mézga-család. XHI/8. (Sz) 18.25: Petőfi Sándor: A helység ka­lapácsa. Hős költemény 4 énekben. 10.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers Endre: — mindenkinek. Ady Séta bölcsőhelyem körül. (Sz) 20.06: Operávál­to­za­tok egy Goethe­­témára. Faust. (Sz) 20.55: Tv-híradó 2. (Sz) 21.20: Ritmikus Sportgimnasztika Intervíziós Kupa. (Sz) POZSONYI TV 13.10: Marx Károly fiatal évei. 4. rész. 14.15: Pár perc könnyűzene. 14.30: Ritmikus sportgimnasztika. 16.40: Családi posta. 17.05: Szovjet zenés műs­or. 17.25: Az ügyes tolvaj — NDK-s té­­véfilm. 18.30: Esti mese. 18.40: Válaszolunk. 18.50: Most pedig dön­ts — 7. rész. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó 20.00: A vér szava — vidám tévé­játék. 21.00: Társastánc fesztivál. 22.10: Sporthíradó. 22.20: A vasprefektus — olasz filmvígjáték. 0.10: Hírek. 16.45: Hírek.2. MŰSOR 17.00: Kalló, itt a hírszerkesztőség. 17.10: Találkozás szovjet művé­szekkel. 18.00: Ártatlan kék szemek. 2. 18.50: Folklórműsor. 19.25: Az úton nem vág­­ egyedül. 19.30: Az integráció hullámain. 19.55: Szombat esti versműsor. 20.00: Shakespeare: Vízkereszt. 22.00: Hétvégi tipp. (Ism.) 22.06: Sergio Men­des — brazil film. 23.00: IV-híradó., (Iflm.) BECSI TV 9.05: Angol nyelvlecke. 9.35: Olasz nyelvlecke. 10.06: Orosz nyelvlecke. 12.30: Dalolj velünk! 15.15: Ha valamennyien angyalok lennén­k! Filmkomédi­a. 17.00: Rajzóra kicsinyeknek. 17.5­5: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Hét nap műsora két csator­nán. 19.00: O­sztrák képek. 19.30: Egy egyedülálló éjszaka. Operett két részben. 21.46: Sporthírek. 22.05: Teletreff. 22.56: Hírek. II. PROGRAM 17.00: A Waltonok. Filmsorozat. 18.00: Kétszer hét. 18.25: Labdarúgás. 19.00: Filmbarátok műsora. 19.30: Tv-híradó. 30.15: Heinz R. Unger: Keresztül­­kasul 31.30: A bosszú vakba tesz, Bűn­­ügyi filű, M3*. Hírek. l V­onzóak a katonai pályák Alig akad olyan férfi, aki ne gondolt volna arra — ha csak gyermek­korában is —, hogy katona lesz. Ezt a fér­fias, bátraknak való foglal­kozást történelmünk során bizony sokan kényszerrel vállalták, különösen nehezen a háborúk idején. Még keve­sebb jelentkező akadt, ha ide­gen nemzetek érdekeiért kel­lett csatasorba állni. Ám voltak dicső napok, amikor , a magyar katona büszkén állt ki a csatamezőre. Rákóczy kurucai, Kossuth szabadságharcosai, a 19-es vö­röskatonák hőstettei, szent céljai legendás hírűvé tették országunk katonáit. Korunkban a honvédelem szelleme átalakult, eszközei is megváltoztak, a béke éveiben más a katona feladata, mint háború esetén. A világot örökös veszély fenyegeti, a háború kitörésé­nek veszélye, mindaddig, amíg létezik kapitalizmus. A­ világháború elkerülésének ugyanakkor megvannak a le­hetőségei, de ahhoz, tényleg elkerülhető legyen hogy háború, a szocializmus erőinek­­ is készen kell állniuk. Abbéké tehát harc kérdése is, amely harc még sokáig folytatódik, és célja a honvédelem, a ha­ladás, a haladó népek összefo­gása. Hadseregünk, a Magyar Néphadsereg személyi állomá­nya nemcsak harci kiképzés­ben részesül, hanem eszközei­vel részt vesz az ország építé­sében, a mezőgazdasági ter­mények betakarításában, ele­mi csapások elhárításában, a károk helyreállításában, polgári lakosság támogatásá­­­ban és a polgári védelemben is. Ahhoz persze, lett haditechnikát hogy a fej­a fiatalok megismerjék, kezelni tudják, és azt működésbe hozhassák, magas fokú képzettségre van szükség. A korszerű kiképzés csakis megfelelő hivatásszere­tettel eltöltött, hazáját szere­tő, politikai felelősségérzetű, e romantikus pályát szerető ka­tonatiszt irányítása alatt tör­ténhet. A szocializmus vívmá­nyainak megvédése ma is igen nehéz feladat elé állítja a fegyveres erőket, de nemes programot állít a hivatásos tiszthelyettes és tiszt elé. Magyar Néphadsereg tiszthe­­­lyettes- és tisztképző iskolái megfelelő biztosítékai annak, hogy jól képzett és esküjük­höz hű katonai vezetők állja­nak honvédelmünk élén. Hogyan lehet valaki katona­tiszt? Fiataljaink már a 8. osztály elvégzése után választhatják a katonai pályát, hiszen az or­szágban több helyen, Komá­rom megyében pedig Tatán működik katonai kollégium. Aki az iskola által támasztott követelményeknek eleget tesz hivatásos katonává válik. Ka­tonai kollégiumba való jelent­kezésnek megvannak a felté­telei magyar Ezek a következők: — állampolgárság; egészségi és fizikai alkalmas­—­ság; a jelentkezési lapon sze­replő tárgyakból legalább (jó, 4-es) eredmény; — a szerző­désben rögzített, feltételek vál­lalása. A Magyar Néphadsereg va­lamennyi fegyvernemére ké­pez szakmunkásokat és érett­ségizetteket a: — MN tiszt­helyettes­ iskoláin; — szak­munkások katonai főiskoláin; — MN katonai tiszti iskoláin. A katonai pályákra való je­lentkezés módjáról érdeklődni lehet a Hadkiegészítő Parancs­nokságon, a Komárom megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben, a katonai kollégi­umba jelentkezők számára pe­dig az általános iskolai pálya­­választási felelősök adnak tá­jékoztatást. Derdák Viktor • / 1880 Hexeänber íi_ a»«»!»* 450 éves az ország első középiskolája Négy évvel a mohácsi vész után, a reformáció idején ala­­­pították az ország egyik leg­régibb iskoláját, a túri Alma matert, a mai Mezőtúr Dózsa Györgyről elnevezett Mezőgaz­­­dasági Gépészeti Szakközépé­iskoláját. A híres pataki és debreceni kollégiumok előtt alapított protestáns — kálvi­nista — iskola évszázadokon­ át klasszikus műveltséget köz­vetítő gimnáziumként, úgyne­­vezett deákiskolaként műkö­dött. A mai növendékek az érettségi bizonyítványon kívül mezőgazdasági gépész szakmai képzettséghez jutnak, s húsz­huszonöt százalékuk főiskolán,­ egyetemen szerez magasabb képzettséget. Audiovizuális oktatás az egylft . tanteremben Decemberi előzetes Színes program­­ az oroszlányi Bányász Klubkönyvtárban A Télapó és a karácsony je­gyében zajlanak a fő progra­mok decemberben az oroszlá­nyi Bányász Klubkönyvtár és Technika Házában. 7-én a műsoros Télapó-esten Kabos László és a Sebestyén-­ trió szórakoztatja a vendége­ket. A bányászgyerekek fenyő­ünnepen — december­­ 23-án — Levente Péter és a Kaláka­együttes lesz a kicsik vendége. Ebben a hónapban tartja évzáró hangversenyét a B1á­nyász Koncert-fúvószenekar. A színes, tartalmas program­ban — többek között — bemu­­­tatásra kerül: Strauss: Radecz­­­ky induló, Kodály; Intermez­zo a Háry szvitből, Bizet „Cár-­ ménjéből” a Torreádor dal, Er­i­kel „Bánk bán”-jából a Bor­ j dal. A műsorban közreműkö­dik Vámos Ágnes érdemes művész és Palócz László ér­demes művész. Vezényel: Fát­i­­ai Márton. Nyári emlék 3. Látogatás a háremben Utolsó görögországi kem­pingünk Alexandroupolisz­­ban volt, ahol megfürödtünk a thrákiai öböl selymes vízében, majd átkeltünk az Evroson, s máris Törökországban vol­tunk. A dimbes-dombos tájon a hatalmas napraforgótáblák szegélyezték az utat (itt a napraforgó olaja a fő zsíro­zó!), s a távolban egy-egy fa­lu dzsámijának minaretje szurkálta a forró égboltot. Célunk a nekünk is oly ked­ves, ismert Márvány-tenger­parti török kisváros: Tekirdag, Rodostó. A városka hatalmas tábla jelezte szélénél a Rá­kóczi Múzeumot. Amint a pe­­cázó srácokat figyeltük a ten­gerparton, hozzánk csapódott egy török kisfiú. Miután meg­bizonyosodott róla, hogy „madzsarok” vagyunk, s a „madam” a feleségem, ő is bemutatkozott: ömer. Mind­járt fogta a kezemet, s­­ kalau­zolt a múzeumba. Ott aztán — látva masináimat — kért, hogy fényképezzem le. Ez megtörtént, majd gyufát kért, hogy rágyújtson. Rosszalló fejbólintásomra felháborodva mutatta, hogy ő már 12 éves, tehát jogosult a dohányzásra. Cigarettával azonban Ömer nagy sajnálatára, nem szol­gálhattam. Meghatottan jártuk végig a múzeumot, az itt igen tisztelt ,,nagy fejedelem” lakóhelyét, ahol annak idején barátsággal, főúri vendégszeretettel fogad­ták, de mégiscsak hazájából örökre száműzött rabként él­te éveit. A nagy kézügyesség­re valló széket, a favázát unalmában faragta a fejede­lem. A kis szobából, ahol Mi­kes Kelemennek diktálta a gondolatait, leveleit, csodála­tos kilátás nyílik a tengerre. Megilletődötten távoztunk, s indultunk Isztambul felé. A tengerpart tele villákkal, a főútvonal rettenetesen zsú­folt, a dudáik mindenféle hangon ordítanak. Keleti zaj. A Londra kempingben már a kapunál azzal fogadnak: „Jöjjenek, jöjjenek, ez a ma­gyar kemping”. Találkozunk is azzal a magyar családdal, amelyikkel már Alexandrou­­poliszban összefutottunk. A papa ott elmondta, hogy két­ napja érkeztek, voltak Athén­ban, s mert este nem találtak kempinget, elindultak Török­ország felé. Másnap újra ös­­­szejöttünk, s megtudtam, hogy már végigjárták a bazárokat, rengeteg dzseki- és irhabun­da reklámcédulát gyűjtöttek (az én kezembe is nyomtak egy csomót még Dzseki Sán­dor címűt is), már vásároltak s honnan megnézik a Boszpo­ruszt átívelő hidat. Másnap már nem láttam a sátrukat. Otthon majd elmondják, hogy jártak Görögországban, Isz­tambulban, a szomszédok majd irigykedve nézik a szép irhabundákat... Sajnáltam őket. „Könnyű a lelki sze­gényeknek” ... Törökországban is borsos összegért lehet belépni a dzsá­mikba, palotákba. De az él­mény, a látvány lenyűgöző. Nem szeretném felsorolni, mi mindent érdemes megnézni Isztambulban (ez benne van az útikönyvekben), de úgy ér­­­zem a sok-sok dzsámi, székes­­egyház mellett nekünk legér­dekesebb a Szülej­mán építtette templom, melynek található a szigetvári kertjében győző türbéje, s a Hagia Sofia szé­kesegyház, melyben megte­kinthetjük a Mátyás király palotájából Szulejmán által el­hurcolt két bronz gyertyatar­tót. Sejtelmes titkokat vélünk feltárulni a szultáni palota háremében. Pompázó gazdag­ság tárul elénk a kincstárban, ahol a nagy szultánok össze­harácsolt zsákmányai közt lát­juk a perzsa királytól eltulaj­­­donított színarany trónszéket, elszyönyörködhetü­nk a csodá­latos kínai porcelánokban. A kétszáz török líra helén át se so­­tálja a turista a Dolma­­bahcı Sarpin lár­­ ápjaiért, hiszen ritka műkin­cseket láthat a XIX század közepén épült, s Ep­rónában egyik legszebb uralkodói pa­lotá­jában. Újdonsült ismerősöm, Ple­ven Hari, Üzletében, egy po­hár tea mellett beszélgettünk­ „Törökország forradalom előtt áll’ — mondta, és sorolta nehézségeket: kevés a fizetés, a magas a lakbér, drága megélhetés, az elégedetlenség a a tetőfokára hágott Ö maga 30 éve települt át Bulgáriából, s most három üzletet tart fenn. Azelőtt hivatásos éne­kesként tevékenykedett, mu­tatja fellépéseken készült fényképeit, s elmondja, hogy a Magyar Rádió török nyelvű adásának egyik lyázatát megnyerte, rejtvénypá­r ezért jutalomból Magyarországon töltött két hetet. Sok magyar barátja van, s ő becsületes, reális áron adja el irhabundá­it, bőrkabátjait (Isztambul­ban minden második bolt ezt kínálja, hihetetlen mennyiség­ben, minden minőségben). Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék Isztambul egyik jellegzetességéről, a Capali Carsiról, a Nagy Bazárról. Itt minden található, s minden­féle pénzért (még magyar fo­rint köteget is láttam az egyik boltos kezében) lehet vásárolni, magyarul minden boltban tudnak (amennyi az alkuhoz, az üzletkötéshez szükséges). De aki nem isme­ri ezt az üzleti világot, aki nem tud ellenállni a kénysze­rítő árusításnak, kerülje el a Nagy Bazárt, vagy fabábuként sétáljon végig rajta. Itt bi­zony „át is verik” a naiv jó­­l­elket. A ,,kinti” üzletekben becsületesebb a légkör. A Trabantról annyit­ végig bírta a túrát a pokoli hőség­ben is. Szép nyár volt. Gyürke Zeltás \

Next