Dolgozók Lapja, 1980. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
4 DOLGOZÓK LAPJA A gyár művésze Első ízben találkozott Esztergom műveletszerető közönsége, a jugoszláviai Új- Palánkán született, ám évtizedek óta német földön élő és alkotó Peter Reiniger műveivel. kal E mostani, nemes szándéklétrehozott találkozást éppen úgy nem tekinthetjük szokványosnak, mint ahogyan nem zajlott szokványos mederben Peter Reiniger élete sem. De lehetett-e sima az életútja annak, aki Európa középső harmadában, az első világháború utolsó éveiben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése előtt néhány hónappal, 1017 májusában látta meg a napvilágot? Lehetett-e sima az útja, kitérők nélküli az élete annak, akinek bölcsője az összeomló Osztrák—Magyar Monarchiában, a mindig forrongó magyar Délvidéken ringott, s akinek nyomorító ifjúságát az embermásodik világháború évei rabolták el? Bizonnyal nem. A harcoló katonáknak papírtalpú bakancsokat gyártó híres-hírhedt Batya család cipőgyárában munkát vállaló fiatalember útja, miután tehetségét alkalmazói felismerték, a két világháború közötti Európában a változó határok változó törvényeit követve nem Budapest, hanem a csehszlovákiai Zlin — ma Gottwaldov — felé vezetett, ahol három esztendeig az említett család ottani gyárának reklám iskolájában Karel Mischek tanítványaként reklámgrafikát tanult. A nyughatatlan ifjút 1936- ban ismét Jugoszláviában, Borovóban — ma Vukovár — találjuk, ahonnan 1912-ben hurcolták Berlin egyik fogolytáborába a fasiszta csapatok. 1945-ben Eisenachba, majd 1952-ben Erfurtba költözött. Ettől kezdődően élete szorosan összefonódott az RFT Erfurt 1966-ig, Funkwek-kel, melynek betegsége kényszerű nyugdíjazásáig miatti főállású grafikusa volt. Betegségéből felgyógyulva immár szabadfoglalkozású művészke az újult erővel látott munkához régi munkahelyén éppen úgy, mint az esztergomi Labor MIM-mel szoros kapcsolatot tartó ilmenaiui MLW Labortechnikben. A munka mellett arra is jutott ideje és ereje, hogy továbbképezze magát egy olyan szabadiskolában, ahol Thüringia legismertebb művészeitől tanulhatott. És lám, Vízióra vált a gyermekkori tenyérjós jövendölése. Peter Reiniger tehetsége érett korában bontakozott ki igazán. A szabadiskolában tanultak frissítették, gazdagították technikai tudását, szemléletét. Első erfurti alkotásai közül csak mostani néhánnyal találkozunk kiállításán. Közülük érdemes megemlítenünk lírai hangvételű „Anyám” című tusrajzát, valamint az 1955-ben keletkezett „Vásári álló helyzet” címen kiállított vázlatát. Reiniger azonban nemcsak az emberi halmasságát, s a gép arctarszépen szerkesztett racionalitását villantja elénk műveiben, hanem a természet hangulati gazdagságát is. Az 1970-es évtizedben keletkezett szénrajzok, akvarellek, aktok és architektúrák már a szabadiskola gazdagító hatását viselik magukon. A jól kamatoztatott tudás birtokában változatos eszközökkel tárja elénk Thüringia régi és új városait, épülő ipartelepeit. Lapjain feltűnnek a romantikusan szép favázas épületek, s a hozzájuk tartozó díszes kutak éppen úgy, mint a bauhaus szellemében épült kockaházak. Talán maga sem tudja igazán eldönteni, melyik kedvesebb számára, az érzelemgazdag régi, vagy a racionális új szerkesztettségű új. E kiállításnak, a művekkel és alkotójukkal való örömteli találkozáson túl, más jelentősége is van Esztergom életében. A kiállítás megrendezésével ugyanis a Labor MIM szép példáját adta annak, hogy két termelő üzem kapcsolata többet és mást is jelenthet egy közösség számára, zs mint ipari termékek kőelőállítását. Többet és mást, mert lehetővé tette, hogy ismerjék emberi teljességükben meg egymást az együtt dolgozók. A most megtett első lépést követően remélhetjük, bizonyára mód nyílik arra is, hogy a Labor MIM alkotócsoportja mutatkozzon be Ilmenau és Erfurt érdeklődő közönségének. Bárdos István Peter Reiniger grafikája: Anyám Rádió- és KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: 4x4 játék. 10.05: A Magyar Népdal Hete. 10.23: Operafelvételek. 11.00: Pécsi Ildikónak hívják. Foglalkozása: színművész. II.&0: Sci-fi kedvelőknek. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva... 12.45: Előadóművészek. 14.00: Kihaló mesterségek. 14.10: Nóták. 14.30: A háztáji sertéstenyésztésről. 15.05: Új Zenei TJjság. 16.00: 168 óra. 17.00: A Magyar Népdal Hete. 18.06: Filmzene. 18.45: Rádiószínház. 19.41: Beethoven: VIII. szimfónia. 20.07: Nóták. 31.00: Ismert énekesek. 32.15: Évszázadok mesterművei. 82.50: Jujilliárd vonósnégyes. 0.10: &# 1 a diákok tól. PETŐFI RÁDIÓ 8.06: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Szatirikus dalok. 8.45: Harminc perc rock. 9.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.30: Hogy tetszik lenni? 10.39 : Többet ésszel . . . 11.40: Fiataloknak . 12.33: Jó ebédhez, szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek irta: Bartók Béla. 14.00: Körkapcsolás bajnoki Labdarúgó-mérkőzésekről. 15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: A csendháborító. 16.00: Pophullám. 17.00: Vasas*—Kaposvár labdarúgó - mérkőzés.bajnoki 17.20: Fenntartott hely. 18.10: Strauas-melódiák. 18.33: A Magyar Népdal Hete. 18.58: Sanzonalbum. 19.48: Dzsessz. 20.38: Karinthy Színpad. 21.35: Dalszínház. 23.10: Slágermúzeum. 3. MŰSOR 7.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. 8.08: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 8.38: Magyar zeneszerzők. 9.16: Új lemezeinkből. 11.05: Művészlemezek. 12.05: Wagner operáiból. 13.07: Szombat esti diszkó. 14.07: Karajan vezényel. 15.07: A Magyar Népdal Hete. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Csengery Adrienn (ének) hangversenye. 17 05: Vajda János versei. 17.10: Szimfonikus zene. 19.05: Donizetti: Az ezred lánya. Vígopera. 20.2g: New York-i Filharmonikusok . 21.41: Bánóidi muzsika. 22.17: Kritikusok fóruma. 22.27: Pirandello két jelenete. 22.51: Napjaink zenéje. BUDAPESTI 0T 8.10: Tévétorna. (Sz) 8.15: Iskolatévé. 9.00: A hírom Mamed. Zenés mesejáték. 10.36: Egészségünkért! (Sz) 10.40: Mindenki közlekedik . . . 10.55: Az Angyal visszatér. (Sz) 11.50: Ki figyel oda? Riportműsor. VI. rész. 12.15: Keresztkérdés. Fejtörőjáték. (Sz) 13.15: A négy páncélos és a kutya. XII/4. 14.15: Főzőcske — de okosan! (Sz) 14.40: A Szovjet Légierő Ének- és Táncegyüttesének műsora. Francia film. (Sz) 16.80: Hírek. 16.35: Fehérben. Ifjúsági vetélkedő az egészségügyi szakközépiskolások »zámana. n. előJó: döntő. .őszutó”. Irodalmi barangoks Békés megyébe«. (Sz) tv-műsor 17.05: Parabola. (Sz) 17.35: Magyar tájak. (Sz) 18.20: Módi ’»0. Zenés divatkalauz. (Sz) 18.50: Egymillió fontos hangjegy. (Sz) 19.10: Tévétéma. (Sz) 19.15: Esti mese. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Verse mindenkinek. Ady Endre: Séta bölcsőhelyem körül. (Sz) 20.05: Van egy fantasztikus ötlete? Bednai Nándor és Kállai István műsora. (Sz) 21.20: Záray Márta és Vámosi János műsora. (Sz) 21.40: Tv-híradó 3. (Sz) 2L.50: Halál a kertben. Franciamexikói film. (Sz) 2. MŰSOR 18.00: Vakáción a Mézga-család. XHI/8. (Sz) 18.25: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Hős költemény 4 énekben. 10.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers Endre: — mindenkinek. Ady Séta bölcsőhelyem körül. (Sz) 20.06: Operáváltozatok egy Goethetémára. Faust. (Sz) 20.55: Tv-híradó 2. (Sz) 21.20: Ritmikus Sportgimnasztika Intervíziós Kupa. (Sz) POZSONYI TV 13.10: Marx Károly fiatal évei. 4. rész. 14.15: Pár perc könnyűzene. 14.30: Ritmikus sportgimnasztika. 16.40: Családi posta. 17.05: Szovjet zenés műsor. 17.25: Az ügyes tolvaj — NDK-s tévéfilm. 18.30: Esti mese. 18.40: Válaszolunk. 18.50: Most pedig dönts — 7. rész. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó 20.00: A vér szava — vidám tévéjáték. 21.00: Társastánc fesztivál. 22.10: Sporthíradó. 22.20: A vasprefektus — olasz filmvígjáték. 0.10: Hírek. 16.45: Hírek.2. MŰSOR 17.00: Kalló, itt a hírszerkesztőség. 17.10: Találkozás szovjet művészekkel. 18.00: Ártatlan kék szemek. 2. 18.50: Folklórműsor. 19.25: Az úton nem vág egyedül. 19.30: Az integráció hullámain. 19.55: Szombat esti versműsor. 20.00: Shakespeare: Vízkereszt. 22.00: Hétvégi tipp. (Ism.) 22.06: Sergio Mendes — brazil film. 23.00: IV-híradó., (Iflm.) BECSI TV 9.05: Angol nyelvlecke. 9.35: Olasz nyelvlecke. 10.06: Orosz nyelvlecke. 12.30: Dalolj velünk! 15.15: Ha valamennyien angyalok lennénk! Filmkomédia. 17.00: Rajzóra kicsinyeknek. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Hét nap műsora két csatornán. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Egy egyedülálló éjszaka. Operett két részben. 21.46: Sporthírek. 22.05: Teletreff. 22.56: Hírek. II. PROGRAM 17.00: A Waltonok. Filmsorozat. 18.00: Kétszer hét. 18.25: Labdarúgás. 19.00: Filmbarátok műsora. 19.30: Tv-híradó. 30.15: Heinz R. Unger: Keresztülkasul 31.30: A bosszú vakba tesz, Bűnügyi filű, M3*. Hírek. l Vonzóak a katonai pályák Alig akad olyan férfi, aki ne gondolt volna arra — ha csak gyermekkorában is —, hogy katona lesz. Ezt a férfias, bátraknak való foglalkozást történelmünk során bizony sokan kényszerrel vállalták, különösen nehezen a háborúk idején. Még kevesebb jelentkező akadt, ha idegen nemzetek érdekeiért kellett csatasorba állni. Ám voltak dicső napok, amikor , a magyar katona büszkén állt ki a csatamezőre. Rákóczy kurucai, Kossuth szabadságharcosai, a 19-es vöröskatonák hőstettei, szent céljai legendás hírűvé tették országunk katonáit. Korunkban a honvédelem szelleme átalakult, eszközei is megváltoztak, a béke éveiben más a katona feladata, mint háború esetén. A világot örökös veszély fenyegeti, a háború kitörésének veszélye, mindaddig, amíg létezik kapitalizmus. A világháború elkerülésének ugyanakkor megvannak a lehetőségei, de ahhoz, tényleg elkerülhető legyen hogy háború, a szocializmus erőinek is készen kell állniuk. Abbéké tehát harc kérdése is, amely harc még sokáig folytatódik, és célja a honvédelem, a haladás, a haladó népek összefogása. Hadseregünk, a Magyar Néphadsereg személyi állománya nemcsak harci kiképzésben részesül, hanem eszközeivel részt vesz az ország építésében, a mezőgazdasági termények betakarításában, elemi csapások elhárításában, a károk helyreállításában, polgári lakosság támogatásában és a polgári védelemben is. Ahhoz persze, lett haditechnikát hogy a feja fiatalok megismerjék, kezelni tudják, és azt működésbe hozhassák, magas fokú képzettségre van szükség. A korszerű kiképzés csakis megfelelő hivatásszeretettel eltöltött, hazáját szerető, politikai felelősségérzetű, e romantikus pályát szerető katonatiszt irányítása alatt történhet. A szocializmus vívmányainak megvédése ma is igen nehéz feladat elé állítja a fegyveres erőket, de nemes programot állít a hivatásos tiszthelyettes és tiszt elé. Magyar Néphadsereg tiszthelyettes- és tisztképző iskolái megfelelő biztosítékai annak, hogy jól képzett és esküjükhöz hű katonai vezetők álljanak honvédelmünk élén. Hogyan lehet valaki katonatiszt? Fiataljaink már a 8. osztály elvégzése után választhatják a katonai pályát, hiszen az országban több helyen, Komárom megyében pedig Tatán működik katonai kollégium. Aki az iskola által támasztott követelményeknek eleget tesz hivatásos katonává válik. Katonai kollégiumba való jelentkezésnek megvannak a feltételei magyar Ezek a következők: — állampolgárság; egészségi és fizikai alkalmas—ság; a jelentkezési lapon szereplő tárgyakból legalább (jó, 4-es) eredmény; — a szerződésben rögzített, feltételek vállalása. A Magyar Néphadsereg valamennyi fegyvernemére képez szakmunkásokat és érettségizetteket a: — MN tiszthelyettes iskoláin; — szakmunkások katonai főiskoláin; — MN katonai tiszti iskoláin. A katonai pályákra való jelentkezés módjáról érdeklődni lehet a Hadkiegészítő Parancsnokságon, a Komárom megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben, a katonai kollégiumba jelentkezők számára pedig az általános iskolai pályaválasztási felelősök adnak tájékoztatást. Derdák Viktor • / 1880 Hexeänber íi_ a»«»!»* 450 éves az ország első középiskolája Négy évvel a mohácsi vész után, a reformáció idején alapították az ország egyik legrégibb iskoláját, a túri Alma matert, a mai Mezőtúr Dózsa Györgyről elnevezett Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépéiskoláját. A híres pataki és debreceni kollégiumok előtt alapított protestáns — kálvinista — iskola évszázadokon át klasszikus műveltséget közvetítő gimnáziumként, úgynevezett deákiskolaként működött. A mai növendékek az érettségi bizonyítványon kívül mezőgazdasági gépész szakmai képzettséghez jutnak, s húszhuszonöt százalékuk főiskolán, egyetemen szerez magasabb képzettséget. Audiovizuális oktatás az egylft . tanteremben Decemberi előzetes Színes program az oroszlányi Bányász Klubkönyvtárban A Télapó és a karácsony jegyében zajlanak a fő programok decemberben az oroszlányi Bányász Klubkönyvtár és Technika Házában. 7-én a műsoros Télapó-esten Kabos László és a Sebestyén- trió szórakoztatja a vendégeket. A bányászgyerekek fenyőünnepen — december 23-án — Levente Péter és a Kalákaegyüttes lesz a kicsik vendége. Ebben a hónapban tartja évzáró hangversenyét a B1ányász Koncert-fúvószenekar. A színes, tartalmas programban — többek között — bemutatásra kerül: Strauss: Radeczky induló, Kodály; Intermezzo a Háry szvitből, Bizet „Cár- ménjéből” a Torreádor dal, Erikel „Bánk bán”-jából a Bor j dal. A műsorban közreműködik Vámos Ágnes érdemes művész és Palócz László érdemes művész. Vezényel: Fátiai Márton. Nyári emlék 3. Látogatás a háremben Utolsó görögországi kempingünk Alexandroupoliszban volt, ahol megfürödtünk a thrákiai öböl selymes vízében, majd átkeltünk az Evroson, s máris Törökországban voltunk. A dimbes-dombos tájon a hatalmas napraforgótáblák szegélyezték az utat (itt a napraforgó olaja a fő zsírozó!), s a távolban egy-egy falu dzsámijának minaretje szurkálta a forró égboltot. Célunk a nekünk is oly kedves, ismert Márvány-tengerparti török kisváros: Tekirdag, Rodostó. A városka hatalmas tábla jelezte szélénél a Rákóczi Múzeumot. Amint a pecázó srácokat figyeltük a tengerparton, hozzánk csapódott egy török kisfiú. Miután megbizonyosodott róla, hogy „madzsarok” vagyunk, s a „madam” a feleségem, ő is bemutatkozott: ömer. Mindjárt fogta a kezemet, s kalauzolt a múzeumba. Ott aztán — látva masináimat — kért, hogy fényképezzem le. Ez megtörtént, majd gyufát kért, hogy rágyújtson. Rosszalló fejbólintásomra felháborodva mutatta, hogy ő már 12 éves, tehát jogosult a dohányzásra. Cigarettával azonban Ömer nagy sajnálatára, nem szolgálhattam. Meghatottan jártuk végig a múzeumot, az itt igen tisztelt ,,nagy fejedelem” lakóhelyét, ahol annak idején barátsággal, főúri vendégszeretettel fogadták, de mégiscsak hazájából örökre száműzött rabként élte éveit. A nagy kézügyességre valló széket, a favázát unalmában faragta a fejedelem. A kis szobából, ahol Mikes Kelemennek diktálta a gondolatait, leveleit, csodálatos kilátás nyílik a tengerre. Megilletődötten távoztunk, s indultunk Isztambul felé. A tengerpart tele villákkal, a főútvonal rettenetesen zsúfolt, a dudáik mindenféle hangon ordítanak. Keleti zaj. A Londra kempingben már a kapunál azzal fogadnak: „Jöjjenek, jöjjenek, ez a magyar kemping”. Találkozunk is azzal a magyar családdal, amelyikkel már Alexandroupoliszban összefutottunk. A papa ott elmondta, hogy két napja érkeztek, voltak Athénban, s mert este nem találtak kempinget, elindultak Törökország felé. Másnap újra összejöttünk, s megtudtam, hogy már végigjárták a bazárokat, rengeteg dzseki- és irhabunda reklámcédulát gyűjtöttek (az én kezembe is nyomtak egy csomót még Dzseki Sándor címűt is), már vásároltak s honnan megnézik a Boszporuszt átívelő hidat. Másnap már nem láttam a sátrukat. Otthon majd elmondják, hogy jártak Görögországban, Isztambulban, a szomszédok majd irigykedve nézik a szép irhabundákat... Sajnáltam őket. „Könnyű a lelki szegényeknek” ... Törökországban is borsos összegért lehet belépni a dzsámikba, palotákba. De az élmény, a látvány lenyűgöző. Nem szeretném felsorolni, mi mindent érdemes megnézni Isztambulban (ez benne van az útikönyvekben), de úgy érzem a sok-sok dzsámi, székesegyház mellett nekünk legérdekesebb a Szülejmán építtette templom, melynek található a szigetvári kertjében győző türbéje, s a Hagia Sofia székesegyház, melyben megtekinthetjük a Mátyás király palotájából Szulejmán által elhurcolt két bronz gyertyatartót. Sejtelmes titkokat vélünk feltárulni a szultáni palota háremében. Pompázó gazdagság tárul elénk a kincstárban, ahol a nagy szultánok összeharácsolt zsákmányai közt látjuk a perzsa királytól eltulajdonított színarany trónszéket, elszyönyörködhetünk a csodálatos kínai porcelánokban. A kétszáz török líra helén át se sotálja a turista a Dolmabahcı Sarpin lár ápjaiért, hiszen ritka műkincseket láthat a XIX század közepén épült, s Eprónában egyik legszebb uralkodói palotájában. Újdonsült ismerősöm, Pleven Hari, Üzletében, egy pohár tea mellett beszélgettünk „Törökország forradalom előtt áll’ — mondta, és sorolta nehézségeket: kevés a fizetés, a magas a lakbér, drága megélhetés, az elégedetlenség a a tetőfokára hágott Ö maga 30 éve települt át Bulgáriából, s most három üzletet tart fenn. Azelőtt hivatásos énekesként tevékenykedett, mutatja fellépéseken készült fényképeit, s elmondja, hogy a Magyar Rádió török nyelvű adásának egyik lyázatát megnyerte, rejtvénypár ezért jutalomból Magyarországon töltött két hetet. Sok magyar barátja van, s ő becsületes, reális áron adja el irhabundáit, bőrkabátjait (Isztambulban minden második bolt ezt kínálja, hihetetlen mennyiségben, minden minőségben). Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék Isztambul egyik jellegzetességéről, a Capali Carsiról, a Nagy Bazárról. Itt minden található, s mindenféle pénzért (még magyar forint köteget is láttam az egyik boltos kezében) lehet vásárolni, magyarul minden boltban tudnak (amennyi az alkuhoz, az üzletkötéshez szükséges). De aki nem ismeri ezt az üzleti világot, aki nem tud ellenállni a kényszerítő árusításnak, kerülje el a Nagy Bazárt, vagy fabábuként sétáljon végig rajta. Itt bizony „át is verik” a naiv jólelket. A ,,kinti” üzletekben becsületesebb a légkör. A Trabantról annyit végig bírta a túrát a pokoli hőségben is. Szép nyár volt. Gyürke Zeltás \