Dolgozók Lapja, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
áh Mindig a jövőben gondolkodva Az IKR országszerte, de már határainkon kívül is fogalom lett a maga nemében. Tevékenységét elsősorban a közös vállalatot alkotó 257 taggazdaság érdekében fejti ki. Egy lépéssel mindig előbbre jár, a jövőben gondolkodik, s ez eredményezi, hogy fejlesztései egészét taggazdaságai mellett élvezi az egész magyar mezőgazdaság. A munkát az igazgató tanács irányítása alapján végzi. mi Az IKR a termelőszövetkezetek és állagazdaságok szövetkezeteként a világon fellelhető új termelési elemek felkutatását, azok kipróbálását és gyors gyakorlati elterjesztését tűzte célul maga elé. Évente 13—15 millió forintot költ kutatási-fejlesztési célokra. Ebből az összegből olyan, a gyakorlatot szolgáló, több esetben alapkutatás jellegű munkát is finanszíroz, amelyeket ,egy-egy gazdaság egyenként nem tudott volna megoldani. Jelenleg a világ 12 országából, több mint 100 nemesítő intézettel, gyárral, fejlesztőirodával állnak rendszeres kapcsolatban, próbálják ki legújabb termékeiket, eljárásaikat. A kísérleteiket és 100-nál is több Bábolnán haságuknál folytatják, vaggalelérve ezáltal, hogy széles körű taggazdasági szakemberkör véleményét ismerjék, illetve, hogy a különböző ökológiai körzeteknek megfelelő alkalmazás-technológiai szempontok szerint mondjanak ítéletet valamely termékről, eljárásról. A termelőmunkához a biológiai alapokat — összhangban a technológia valamennyi elemével — a legnagyobb teljesítőképességű genetikai bázis megvalósításának célkitűzésével fejlesztik. Az IKR a fajtaszelekciós és adaptációs munkájához kísérleti bázist hozott létre, a nemzetközi nemesítési eredmények szinte teljes körét átfogja. A legfontosabb termelési donságokra szelektálva, talaja vizsgált hibridekből eddig 54 került a termelésbe, ebből 7 saját hasznosítású. A folyamatos fajtaváltással, a fajtaarányok módosításával az IKR taggazdaságaiban a kukorica üzemi fajtaszerkezet genetikai termőképessége 9,1 t ha-ról 14,7 t/ha-ra növekedett, ami évente átlagosan 470 kg növekedéssel egyenlő. Az őszi búza szelekciós kísérletekben évente 150—220 fajtát vizsgál 10 ország 17 intézetéből. Az üzemi fajtaszerkezet genetikai termőképessége 0,02 t/ha-ról 9,63 t/ha-ra növekedett, ez 361 kg évenkénti növekedést jelent. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a termőtáj ökológiai potenciálját maximálisan kihasználó adaptáció végrehajtásának. A taggazdaságokat a klimatikus és a talajtulajdonságok alapján 106 ökológiai egységbe sorolták, s a fajta, a fajtatechnológia adaptációját ennek alapján végezték el, tenyészidő, a vetésidő, a tennyészterület és a tápanyagreakciójuk differenciált figyelembevételével. A fentiekben felvázolt követelményrendszerre alapozott kísérletek alapján növelték az évek folyamán az állományok tőszámát, kukoricánál a hektáronkénti 45 —47 ezerről átlagosan 72— 85 ezerre, az őszi búza tőszámát 3,5—3,7 millióról 5,7—7,0 millióra hektáronként. A alapvetően terméshozamokat meghatározó, egyenletes, gyorsan kelő állományok érdekében végzik a vetőmagfrakciók, a coldteszt értékek, a csávázószerek, a magkezelők sonlító vizsgálatát. E összehülasztés eredményeként felkerült a gyakorlatba a vetőmag-kalibrálás, a cold-teszt érték bemérése, a Buvisildcsávázás és a BHF—41 magkezelő. A növénytáplálás termelésre és költségre gyakorolt hatása nagy, ezért az ezzel kapcsolatos szaktanácsadás minősége is meghatározó. Az IKR a jelenlegi tápanyag-gazdálkodási rendszerének alapját az 1970-es évek közepén dolgozta ki. A műtrágyázási javaslat számítógépes módszere lehetővé tette, hogy a talaj tápanyagkészletének és a növény igényének lembevételén kívül a figyőtalaj fizikai, kémiai tulajdonságai és tápanyag-szolgáltatási körülményei együttesen is értékelhetők legyenek. Ezzel táblára differenciált tápanyag-gazdálkodást valósított meg a termelési rendszer. A kiegészítő- és melioratív mésztrágyázás szükségességének meghatározásával, valamint a kénhatásviszonyoknak legjobban megfelelő nitrogénműtrágyaféleségek adott talajra való optimalizálásával fejlesztették tápanyag-visszapótlási rendszerüket. A különböző technológiai elemek együttes hatásaként jelentősen javult a műtrágyázás hatékonysága (1973-ban 9,8 kg vegyes hatóanyagra volt szükség 100 kg kukoricaszemtermés előállításához, 1984-ben 6,84 kg-ra). A tápanyagellátás fejlesztésében a következő előrelépést több éven keresztül végzett a agyagásvány- és EUF-vizsgálatok eredményeivel érte el az IKR A MÉM illetékes főosztálya és a MÉM NAK jelentős anyagi támogatásával készült el az országos agyagásváryytérkép. A taggazdaságokban beállított tápanyag-érvényesülési kísérletek eredményeit felhasználva, a térkép megjelenésével egyidejűleg kész program állt rendelkezésre a talajok tápanyag-szolgáltató képességének javításához. A trágyázási rendszer korszerűsítésére a Bábolnán meglévő referenciaüzemben szerzett tapasztalatok felhasználásával az ország különböző pontjain hét lyékonyműtrágya-üzem feépül a taggazdaságokkal közösen, amit biokémiai központokká bővít az IKR. A biológiai fejlesztőmunka távlati célkitűzései a következők: Az üzemi fajtaszerkezet genetikai potenciáljának javítása érdekében fajtaszelekciós munka hatékonyságát tovább kell növelni. A nemesítő intézetekkel kialakított kapcsolatokban napjainkra sikerült megvalósítani a végtermék, a hibrid megjelenésének és kipróbálásának összhangját. Kapcsolataikat a jövőben oly módon szeretnék mélyíteni, hogy már a hibrid előállítást megelőző fázisba, azaz a nemesítési cél megfogalmazásába bekapcsolódhassanak. A nemesítés és a gyakorlat ilyen mérvű együttműködésére lehetőség kínálkozik a közeljövőben. A hazai génsebészet kutatási és működési megvalósításához hátterének nyújtott anyagi hozzájárulással, valamint a külföldi biotechnológiai munka befolyásolásával kívánnak hozzájárulni e célkitűzés teljesítéséhez. Az elmúlt fejlesztési időszakban munkájuk egyik legfontosabbjának tartották a taggazdaságoknál lévő erő- és munkagépek üzemelési feltételeinek javítását, a gépek teljesítményeinek, üzembiztonságának növelését, a jobb gépkihasználást és az üzemeltetési költségek csökkentését. A többéves műszaki fejlesztés eredményeire alapozva, foglalkoztak az energiatakarékos talajművelés géprendszerének kialakításával, a kukoricabetakarításkor, különböző hasznosításival, a nedves tárolás módjaimódszereivel, a hűtvetárolással. Az erőgépek — kombájnok, munkagépek, elektromos automatikus, fejlesztett berendezéseit a taggazdaságok már a gyakorlatban alkalmazzák, így a vetésellenőrző, szemveszteségmérő, automatikus kormányzás, dobterhelés-szabályozó, szlipjelző, terhelésarányos üzemóra-számláló, permetező-ellenőrző nedvességszabályozó az üzemek megbízható eszköze lett. A fejlesztési tevékenység eredményeit bemutató fórum , a Bábolnai napok 1984-ben nyolcadik alkalommal került megrendezésre, amely a látogatók és kiállítók egybehangzó véleménye szerint,, minden eddiginél több újdonságot bemutató, látványos tapasztalatcsere volt, és hústermelési A kukoricabemutatón 207 kiállító vonultatta fel újdonságait. Közülük 77-en külföldről, 16 országból érkeztek. 54 új kiállító jött , és először szerepelt japán és izraeli cég. Összességében több mint ezer újdonság volt látható. Az IKR közös vállalat, amely elsősorban a termelés előkészítésében, a szervezésben vállal oroszlánrészt, biztosítja — különböző termőhelyi adottságokra kidolgozva — a technológiát, alkatrésszel látja el a taggazdaságokban működő gépeket. Gépeket, vetőmagot, kemikáliákat biztosít a technológiákhoz, s szaktanácsadással mindenkor a legkiválóbb erőket bocsátja a taggazdaságok rendelkezésére. A szaktanácsadás eredményeit külföldön is hasznosítják: Csehszlovákiában 34 ezer hektáron, 59 szlovákiai gazdaságban termeltek partnereik IKR- technológiával kukoricát. Az IKR Magyarország legnagyobb növénytermelési rendszerexportját valósította meg az elmúlt évben. Az IKR termelésszervező munkájának alapját a mind szélesebb körre kiterjedő gabonatermelés-fejlesztési program anyagi-műszakibiológiai színvonalának, feltételrendszerének javítása, bővítése képezte. A 200 ezer hektárt meghaladó területen az 1981—83. évek átlagában az IKR-taggazdaság kukoricahozama hektáronként 837 kg-mal, 14 százalékkal haladta meg az országos átlagot, az 1984. évi teljesítés ezt felülmúlja. A 230 ezer hektár búzaterületről betakarított termés mennyisége 239 ezer tonnával volt több az 1984. évben, mint az előirányzat. A termelési tapasztalatokat már a számítógép segítségével dolgozzák fel, azokat a következő időszak vetéselőkészítése során hasznosíthatják a taggazdaságok. Az IKR önálló vállalati tevékenységet is folytat. Műszaki szolgáltatása kiterjed a taggazdaságoknál lévő erő- és munkagépek, valamint szolgáló egyéb — termelési — berendezések műszaki állapotának folyamatos ellenőrzésére, az üzemeltetési feltételek biztosítására. A nagyigmándi központi javítóüzemben az erőgépek főjavítása nagyobb mennyiségű mellett fődarab-felújítás történik (motor, sebességváltó, futómű, hidrosztatikus hajtómű). A folyékony műtrágyaüzem létesítésével lehetőség adódott a műtrágya-felhasználás hatékonyságának javítására. A bábolnai referenciaüzemben évente 60 ezer tonna szuszpenziós műtrágya előállítása történik, s a környező taggazdaságokat tudják ellátni e korszerű termékkel. A gumiabroncs-újrafutózó üzemben évente, 10—15 ezer db köpeny futózására van lehetőség. A termékválasztékot az IFA tehergépkocsikhoz használatos, 900—20 köpeny futózásával bővítik. A kukorica többcélú feldolgozására létrehozott csírátlanító üzem termékeinek 36 százaléka takarmányfrakció, 64 százaléka pedig értékes sörgríz, csíra, amelyből csíraolaj készül és étkezési liszt. Választékbővítésként ez évben 3 féle kukoricapehely-lisztet is gyártanak. Ugyancsak az önálló vállalat keretében folyik a baromfitenyésztés. A szülőpártelepeken bábolnai technológiával évente mintegy 14 millió tenyésztojást termelnek. A vállalat szinte valamennyi dolgozójának munkaköri kötelessége olyan módszerek, eljárások kidolgozása, amelyek a termelés hatékonyságát segítik taggazdaságaiknál. A vállalat dolgozókollektívája a szocialista brigádmozgalom keretében teszi meg évente a vállalásait. Az IKR nem tartozik kifejezetten „nagy” vállalatok közé, azonban akkora. Hatósugaruk amekkora átfogja országunkat, sok pedig formálja a hazótággazdaságok munkáját, kollektíváit,alakítja a szűkebb hazában is a gazdasági környezetet, húzóerő, amely gyorsabb haladásra, erőteljesebb munkára készteti hasonló volumenű gazdaságokat, termelési egységeket. Nem véletlen, hogy már eddig az 1975., 1979., 1980., 1981., 1982., 1983. évi eredményeik alapján elnyerték a Kiváló Gazdasági Társulás megtisztelő címet, most ismét ünnep előtt állnak: 1984. évben is teljesítették a követelményrendszert, s ismét kiváló címnek örülhetnek az igen jól dolgozó kollektíva tagjai. (X) A futózóüzemben Fajtakísérlet Bábolnán BÁBOLNA Gyakorlati gépbemutató a bábolnai napokon Látványos volt a kiállítótér a bábolnai napokon Sok szakembert vonzott az IKR aratási bemutatója OOUOOZÖK 12 LAPJA 1985. április 26., péntek