Dolgozók Lapja, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1987. március 26., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. évf., 72. szám Ára: 1,80 forint 11 bolgár miniszterelnök látogatása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Befejeződött a VSZ külügyminisztereinek­ tanácskozása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán dél­előtt Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminisztereivel. A szocialista országok diplo­máciai vezetői a Varsói Szerződés külügyminiszteri bi­zottságának soros ülése alkalmából tartózkodnak a szovjet fővárosban. A külügyminiszteri bizottság ülése szerdán délután be­fejezte munkáját. Az ülés résztvevői közleményt és nyilat­kozatot adtak ki. Közlemény A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsö­nös Segítségnyújtási Szer­ződés tagállamainak Kül­ügyminiszteri Bizottsága 1987. március 24—25-én Moszkvában megtartotta so­ron következő ülését.­­ A külügyminiszterek véleménycserét foly­tattak az európai és világ­­helyzetről. A fő figyelmet korunk alapvető kérdéseire — a nukleáris veszély el­hárítására, az emberiségnek a nukleáris és egyéb fegy­verektől való megszabadí­tására, az európai és általá­nos biztonság megerősítésé­re, a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésére fordítot­ták. Az ülés résztvevői szük­ségesnek tartják, hogy vala­mennyi állam fokozza és egyesítse erőfeszítéseit a le­szerelésért, határozottan törekedjék az atomfegyve­rektől és az erőszaktól men­tes világ megteremtésére. Az ülésen megállapítot­ták, hogy a Szovjetunió Re­­ykjavíkban tett nagy­horderejű javaslatai a lesze­relés problémáinak minő­ségileg új megközelítését je­lentik, tovább fejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-i nyilatko­zatában az atomfegyver­mentes világ létrehozásáról kifejtett programot. A Var­sói Szerződés tagállamai tel­jes határozottsággal fellép­nek az izlandi fővárosban elért eredmények valóra váltásáért. Mindent meg kell tenni azért, hogy a ki­rajzolódott megállapodá­sok konkrét egyezmények­ké váljanak. " Az ülésen képviselt álla­mok hangsúlyozták, késedelem nélkül alá hogy kell írni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külön megállapodást, amely­nek értelmében az ameri­kai és szovjet közép-hatótá­volságú rakétákat teljesen felszámolnák Európában. Támogatják a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát és tüdvözlik készségét, hogy e Szerződés aláírását követő­en azonnal kivonja az NDK- ból és Csehszlovákiából — egyeztetve ezeknek or­szágoknak kormányával oz­— megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti ra­kétáit. A többi harcászati­­hadműveleti rakétát ille­tően a Szovjetunió kész azonnal tárgyalásokat kez­deni azok csökkentéséről és teljes felszámolásáról. Az ülés résztvevői síkra­­szállnak az SDI-program megvalósításának, vala­mint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hason­ló tervek haladéktalan kidolgozásának beszünteté­séért. A VSZ tagállamai megerősítik, hogy teljes határozottsággal töreked­nek az atomkísérletek tel­jes és általános betiltására, és fellépnek az erre vonat­kozó szerződés mielőbbi megkötését célzá­sok megkezdéséért.tárgyalá­s Az ülésen áttekintették részletesen a VSZ tagállamai budapesti felhí­vásában szereplő javaslatok továbbvitelével kapcsolatos kérdéseket. Megerősítették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet je­­lentős csökkentése oly mér­tékben, hogy a két katonai­politikai szövetség vonatko­zásában már a ’90-es évek elején 25 százalékos csök­kentést érjenek el a jelen­legi­­ szinthez képest, s en­nek megfelelően csökkenje­nek az államok katonai ki­adásai, továbbá, hogy e fo­lyamat később is folytatód­jék.­­ A szocialista országok síkraszállnak az euró­pai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a ka­tonai egyensúly mind ala­csonyabb szinten való fenn­tartásával történő csökken­téséért. Úgy vélik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, ar­ra van­­ szükség, hogy azt megfelelő egyenlítsék csökkentésekkel ki. A Szerződés tagállamai Varsói nagy jelentőséget annak, hogy tulajdonítanak a katonai szembenállás szintjének csökkentését olyan intézke­dések kísérjék, mindenek­előtt a fegyverzetcsökkentés területén, amelyek csökken­tenék a meglepetésszerű tá­madás lehetőségét.­­ A miniszterek hang­súlyozták, hogy álla­maik kedvező eredmények elérésére törekednek a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon.­­ Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szembenállás csök­kentését és az összeurópai (Folytatás a 2. oldalon) Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Az aszály ellenére is eredményesen gazdálkodtak szövetkezeteinkben A Komárom Megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Szövetsége Elnök­ségének döntése alapján a TESZÖV szerdán Tatabá­nyán tartotta ez évi küldött­­közgyűlését. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottsá­ga Oktatási Igazgatóságán rendezett tanácskozáson részt vett Barsi Gusztáv, a me­gyei pártbizottság titkára és Vései Árpád, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Tőkési Zoltán elnökleté­vel a szövetség vezetése közgyűlésnek többek között a beszámolt a TESZÖV 1986. évi gazdálkodásáról. A kül­döttek megvitatták és jó­váhagyták a szövetség idei költségvetését. A fórum fel­adata volt továbbá az 1987. évi munkaterv megtárgya­lása, valamint bály módosítása.az alapsza­k plénumon Ámon Fe­renc, a TESZÖV titkára tá­jékoztatta a megjelenteket a termelőszövetkezetek és társulások 1986. évi tevé­kenységéről, gazdálkodásá­ról, s egyben ismertette a közös gazdaságok előtt álló feladatokat is. A szövetkezetek — már többször hangoztatták — nehéz évet zártak. A jelen­tős árbevétel-kiesések, a kényszerű költségtöbble­tek a vezetőket és a dolgo­zó kollektívákat egyaránt fokozott erőfeszítésekre ösztönözték. Az üzemek igyekeztek jobb termelés- és munkaszervezéssel javí­tani a várható eredménye­ken. Ez a gazdaságok több­ségénél sikerült. Ugyanak­kor az elmúlt évek gondja­it, terheit is „cipelő” szö­vetkezetekben ez nem sike­rült. Ennek ellenére ös­­­szességében az elképzelése­ket, célokat sikerült téesze­­inknek megvalósítaniuk. A zárszámadásokon a ve­zetőségi és az ellenőrző bi­zottsági tájékoztatók őszin­tén és reálisan tükrözték a múlt évi nehézségeket. Szövetkezeteink, társulá­saink száma tavaly sem változott. A tagszövetkezetek mérsékelten, ugyan, de to­vább bővítették termelési kapacitásaikat, megterem­tették a termeléshez szük­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott Komárom Megye Tanácsa Elismerés a népi ellenőröknek és az ÉDRV-nek Komárom Megye Tanácsa március 25-én Tata­bányán Varga Gyula elnökletével ülést tartott, ame­lyen részt vett Antalóczy Albert, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára és­ Havas Miklós, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Gazdag napirendet tárgyalt bizottságának a testület, amelyből ezúttal két témát ismertetünk, a megyei népi ellenőrzési bizottság és az Észak-dunántúli Re­gionális Vízmű beszámolóit, azok vitáját. Az illeté­kes napirend tárgyalásában részt vett Balsai László, a KNEB elnöke, illetve Varga Miklós, az OVH el­nökhelyettese. pl A Komárom Megyei Né­Ellenőrzési munkájáról Kuncz Bizottság Pálné, megyei NEB-elnök tájékoz­tatta a megyei tanácsot. Az írásos beszámolóból a követ­kező gondolatokat emeljük ki: A megye gazdasági egysé­geinél végzett témavizsgá­latok és egyéb információk arra utalnak, hogy a piaci viszonyok korlátozottan ér­vényesülnek a vállalatközi kapcsolatokban, igazi ver­seny nem bontakozott ki, és ebben az új szervezeti for­mák­­ bevezetése sem hozott még jelentős előrelépést. Gyakran érvényesül a mo­nopolhelyzetből származó erőfölény, laza a szállítási fegyelem. Nincs esélyegyen­lőség a gazdálkodók verse­nyében, gyakori az árukap­csolás, nem alakult ki iga­zán a versenytárgyalások korrekt gyakorlata. A gaz­daság működését hivatott szabályozók túlzottan rész­letekbe menőek, gyakori a panasz a rendeletek nagy száma miatt. A változások gyakorisága zavarja a hosszú távú gazdálkodói gyakorlat kialakulását. A deklarált vállalati önállóság és a keletkezett pénzügyi források folyamatos elvo­nása közötti rés a vállalato­kat gyakran rövid távon érvényesülő magatartásra kényszeríti. A megye vállalatainál vi­szonylag lassú ütemben ha­lad a termelési szerkezetvál­tás és a műszaki fejlesztés. Az is előfordul, hogy az új technika nem illeszkedik a meglévő technológiai fel­tételek közé, és gyakori probléma a berendezések, eszközök sokfélesége, tipizá­­latlansága. Nem sikerült jelentős elő­relépést tenni a bürokrati­kus, időigényes és bonyolult ügyintézés terén. Az ügyfe­lek megvárakoztatása, kül­dözgetése azon túl, hogy rontja a lakosság hangula­tát, a munkaidőalap haté­kony kihasználását is gátol­ja. Sok kívánnivalót hagy maga után a társadalmi tu­lajdon védelme. Az anyag­felhasználásra, az elszámol­tatásra, a veszteségforrások következetes feltárására, felelősség érvényesítésére, a a vállalatok, szövetkezetek még nem fordítotak kellő figyelmet. A megyei NEB azt tapasz­talta, hogy a megyei tanácsi vezetők mindazokban a kér­désekben, amelyeket a népi ellenőrzés tárt fel, haté­kony intézkedéseket tettek. A hasznosításra alkalmas ta­pasztalatokat széles körben ismertették, bízva abban, hogy a jó példa követésre talál, a feltárt hiányosságok pedig okulásra adnak alkal­mat. Kuncz Pálné az írásos be­számoló hangsúlyozta, kiegészítésekor hogy a me­gyei NEB és a városi NEB- ek munkatársai, a népi el­lenőrök magatartására a tenni akarás jellemző. Sze­retnének a megyében, az egész országban kibontakozó megújulási folyamat aktív részesei lenni. Először Galántai Pál, megyei tanács elnökhelyet­­­tese szólt hozzá a beszá­molóhoz. Aláhúzta, hogy megyénkben az ellenőrző szervek együttműködése ki­alakult, kiküszöbölték a pár­huzamosságokat. Rendsze­resen tartanak koordinációs értekezleteket. A megyei NEB tevékenységét eredmé­nyesnek minősítette, java­solta, hogy a megyei tanács fejezze ki köszönetét a népi ellenőröknek. Adler József, a PM Be­vételi Főigazgatóság Komá­rom Megyei Hivatalának vezetője az együttműködés­ről számolt be a testületnek, megerősítve a népi ellenőrök megállapításait. Antalóczy Albert hozzá­szólásában megállapította : “ Az ellenőrzés nélkü­lözhetetlen része életünk­nek. Az országban minde­nütt napirenden van a rend­­teremtés. A vezetés, a kol­lektívák jól felfogott érde­ke, hogy fegyelem mindenki képességei legyen, szerint dolgozzon.­­­ A jövőben sem nélkü­lözhető, amit egyébként az ellenőrző szervezet nevében is hordoz, a népi jelleg erő­sítése. Érvényesüljön a munka szerinti elosztás, a szociálpolitika juttatásait valóban a rászorulók kap­ják, és még sorolhatnánk a konkrét feladatokat. Sajnos igényeink meghaladják lehe­tőségeinket és a hiány szüli a korrupciót, a visszaélést, ennek visszaszorításában halványult a népi ellenőr­zés népi jellege. Sok a pa­pír, mintha szakértői fallá akarna átalakulni hiv a­népi ellenőrzés. Mi úgy ítél­­ jük meg, hogy a megyei népi ellenőrzési ban tisztességgel, bizottság­becsület­tel dolgoztak, eredményeket értek el, s kívánjuk, hogy továbbra is értelmes ellen­őri munkával segítsék országos programok megva­a­­­lósítását. Balsai László, a elnöke hozzászólásában aNEB jó­nak minősítette a megyei NEB jelentését. Javasolta, hogy a jövőben tervszerű kádermunkát folytassanak­, s továbbra is kiemelt fi­gyelmet fordítsanak a poli­tikai határozatokra. Általá­nosítva hangsúlyozta: — Gyakorlatunk nem elég következetes, engedéke­nyek vagyunk a hivatalok­ban is. A felelősség követ­kezetesebb érvényesítése szükséges, szűnjön meg az elnéző magatartás. Megtudhattuk, hogy ha­zánkban a népi ellenőrzés­nek 650 függetlenített mun­katársa van, 2000 a bizott­sági tagok száma és 30 ezer népi ellenőr tevékenykedik — a számok szerint tehát a népi jelleg megvan,, s az alapító törvény is hangsú­lyozza, hogy a népi ellenőr­zés nem szakellenőrző szer­vezet. A vitában elhangzottakat Kuncz Pálné köszönte meg a testületnek. A megyei ta­nács a Komárom Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról beterjesztett be­számolót elfogadta. Felada­tul határozta meg, hogy közös vizsgálatokkal erősítse tovább az ellenőrzések szak­mai megalapozottságát, vizsgálatokat követő intéz­­­kedésekről gyakoribb utó­­vizsgálatokkal győződjön meg. A megyei tanács kö­szönetét fejezte ki a me­gyében dolgozó népi ellen­őröknek, a bizottságok tag­jainak, a közérdeket szol­gáló munkáért. A következő napirendi pontban a lakossági ivóvíz­ellátás helyzetéről számolt be a testületnek Sugár Má­tyás, az Észak-dunántúli Regionális Vízművek igazga­tója. A napirendi pont tár­gyalásán részt vett Varga Miklós, az OVH elnökhe­lyettese és Markó László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Az írásos beszámolóból a következőket emeljük ki: “ Az Országos Vízügyi Hivatal irányítása alatt az Észak-dunántúli Regioná­lis Vízművek legfontosabb feladata a közüzemi víz-, csatorna, fürdőszolgáltatás biztonságos ellátása és a vízépítőipari kapacitásá­nak területi fejlesztése, rekonstrukció érdekében va­­­ló felhasználása.­­ A vállalati alapító ha­tározat szerint Észak-Du­(Folytatás a 3. oldalon) Ülésezik a megyei tanács

Next