24 óra, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám

2013. JANUÁR 11, PÉNTEK HÍRSÁV Szombaton emlékeznek az áldozatokra komlód Szombaton a refor­mátus templomban emlé­keznek meg a doni áttörés hetvenedik évfordulójáról. A 16 órakor kezdődő ese­ményre várják a település apraja-nagyját. Az év első koncertje a bányász zenekarral oroszlány Évnyitó koncer­tet tart szombaton az Orosz­lányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar. Sá­gi Richárd vezényel majd. Az eseménynek a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ ad otthont 17 órától. Kisáruszállító öt évig térítésmentesen tatabánya A Magyar Mo­bil Kft. tegnap a városháza előtt adta át az önkormány­zatnak azt a kisáruszállító tehergépjárművet, amely ti­zenhét helyi cég és vállal­kozó autón elhelyezett hir­detéseinek köszönhetően öt éven keresztül térítésmen­tesen áll a város rendelke­zésére. A gépjármű az újon­nan alakult Gazdasági és Műszaki Ellátó és Szolgálta­tó Szervezet napi használa­tában lesz. Először találkoznak a bánhidai kertbarátok tatabánya A Bánhidai Tu­rul Kertbarát Kör ma es­te fél hattól tartja az idei el­ső összejövetelét a Puskin Művelődési Házban. Az ér­deklődők dr. Sz. Nagy Lász­ló kertészmérnök előadásá­ban a szőlőmetszésről hall­gathatnak meg fontos tud­nivalókat. Az első félévben egyébként még tizenegy al­kalommal rendez összejöve­telt a civil szervezet a kert­barátok számára. Jószolgálat: kiscipő keresi párját tatabánya Egy sárga színű 20-as méretű kiscipőt ta­lált egyik olvasónk a Vértes Center parkolójában. Aki­nek hiányzik a sárga pöt­­­työs cipőfűzős lábbeli, kér­jük, jelentkezzen! Az elér­hetőséget megkapja a szer­kesztőségünkben. i MEGYEI TÜKÖR A kemencében sülni szo­kott a kenyér, most azon­ban drágul is. Költséges a liszt, borsosabbak az ener­gia­árak. Azaz a parázson nem csak ropogósabb lesz a cipó, hanem... Petrik József Pálinkás Gyöngyi, a Császári Pékség munkatársa mosolyog­va fogad bennünket. Ám ez a derű nem annak szól, hogy ja­nuár elején 3-8 százalékkal megemelte a pékség a termékei árát. Ez a lényéből fakad, amit a sorokban érkező vevők is meg­erősítenek. A tatabányai min­taboltban kedvesek a hölgyek, udvarias a kiszolgálás. Rendi János és párja hetente Vértesszőlősről járnak be ide, friss pékárúért. - Péksüteményt, kenyeret szoktunk itt venni, sőt, még te­jet is - mondja János, miközben egy túrósbatyun osztozik a fele­ségével. - Elégedettek vagyunk a minőséggel, és az is nagyon fontos a mai világba, hogy oda szívesebben térnek be, költik a pénzüket az emberek, ahol mo­sollyal fogadják őket... Eközben Gyöngyi kollégája, Muszály Henriett keze szinte meg sem áll. Nejlon zacskóba rakja a zsömléket, papír stanic­­liba a pogácsákat, majd kenye­ret szeletel... - A liszt és az energia árá­nak drágulása kényszerített bennünket is az emelésre - jegyzi meg Gyöngyi. Szerencsére, mégsem csökkent a forgalmunk az el­múlt időszakban. Akik idejön­nek, mind elégedettek a minő­séggel. Tavaly kétszer is növe­kedett a liszt ára, mi viszont akkor egyszer sem emeltük meg egyik termékünket sem. Igazán érzékelhetően csak a péksütemények ára nőtt. A leginkább keresett házi jel­legű fehér kenyér legfeljebb 10-15 forinttal lett drágább. Ez még valóban nem egy brutális emelés. Bizonyíték: a belépő fiatalember is egy kiló „házit rendel”. Egy orkándzsekis kis­lány szintén...­­ Hallottuk, hogy huszon­öt-harminc százalékos áreme­lést prognosztizál a pékek országos szervezete - eme­li ki beszélgetőpartnerünk. - Egyeztettem a cég­tulajdonos pékmesterrel, Akóts Józseffel, tőle tudom, mi újabb áreme­lést nem tervezünk. Egyéb­ként minden pékáru a császá­ri üzemben készül. Onnan ér­kezik ide, frissen. Úgy gondo­lom, jelenleg az átlagnál így is olcsóbban áruljuk a portéká­inkat. Úgy gondolom, talán en­nek köszönhető, hogy ugyan­annyit adunk el most is, mint korábban... Úgy tűnik a „kenyérboltok” forgalmát azonban nem csupán az árnövekedés, hanem egy kedves szó, az udvariasság is befolyásolja. Ezek pedig olyan dolgok, amelyek függetlenek a búza tőzsdei árától, a liszt mi­nőségétől... Ha a történetben egyet „hát­ralépünk”, már megyénk kele­ti részén, Gyermelyen is talál­juk magunkat. A cég európai színvonalú malomüzemében Molnár Péter a főmolnár. - Ahogy a búza felvásárlá­si ára változik, úgy mozog a liszt ára is - hangsúlyozza a szakember. - Az árutőzsdén márciusra 69-70 ezer forintot ajánlanak tonnánként a búzá­ért, csak kereskedni nem akar senki ezen az alacsony áron. A liszt minőségével nincs gond. Nagyon „erős”. Az idén, jóformán nem is termett takarmánybúza, csak malmi, illetve étkezési mi­nőségű. Viszont az energiaár változása jócskán megnöve­li az őrlés költségeit. Ez az ap­­rítási művelet­­ köztudottan - a legnagyobb energiaigényű az élelmiszeripari tevékenysé­gek sorában. A pékeket a gáz­áremelés sújtja, minket a vil­lamos áram drágulása. Emel­lett a liszt árát jelentősen befo­lyásolhatja annak a csomago­lása, kiszerelése. Kemencében drágul a cipó kenyérár Van ahol már emelték, van, ahol még csak készülnek rá Muszály Henriett nap mint nap udvariasan, készségesen szolgálja ki a Császári Pékség tatabányai mintaboltjába betérő vásárlókat A hét három napján érkeznek ügyfelek nyitány Korszerű irodában működhet az Esztergomi Járási Földhivatal A Kerektemplomtól szinte kar­nyújtásnyira, nem sokkal a dé­li harangszó előtt, tegnap kis ünnepségen megnyitották az Esztergomi Járási Földhiva­talt. Dr. Varga Márk, a megyei kormányhivatal földhivatalá­nak vezetője többek közt ar­ról szólt, hogy a dorogi, illet­ve az esztergomi körzeti föld­hivatal egyesítése, a korszerű iroda kialakítása a szakterület fontos eseménye. A hivatalban negyvenen dolgoznak. Török Ádám, a megyei kor­mányhivatal főigazgatója ki­emelte, európai színvonalú kö­rülmények között tudják fogad­ni az ügyfeleket. Dr. Zöld-Nagy Viktória, a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az országban elsőként megyénk­ben fedik le a földhivatalok ille­tékességi területei a járási hiva­talok illetékességi területeit. Koós Tamás, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Fel­mérési és Térinformatikai Osz­tályának főosztályvezető-he­lyettese arról szólt, vidéken 175 járási, a fővárosban 23 ke­rületi hivatal alakult meg a kormányhivatalok szervezeti egységeként. A járási földhivatal hétfőn, illetve szerdán délelőtt és dél­után is, pénteken csak délelőtt fogadja az ügyfeleket. ■ F. K. Török Ádám is megosztotta gondolatait a megjelentekkel az ünnepségen k 3 JEGYZET A kenyér ára és becsülete NÉGY EMBERÖLTŐVEL ezelőtt az aratócselédek fizetség­ként zsák búzával térhettek haza a tarlóról. Útjuk a ma­lomba vitt, majd haza. Ott­hon az asszony teknőt ra­gadott, felgyűrte a ruha uj­ját... Három emberöltővel ezelőtt főkötős gazdasszo­­nyok dagasztották a tésztát. Majd' sütöttek ropogós ke­nyeret. Két emberöltővel ez­előtt egy falat belőle életet menthetett a második világ­égés poklában, a szűkös időkben újra elő­került a főkötő. Tésztába ne hulljon hajszál! A kemencét sok helyen sparherd váltot­ta. Az évtizedek során csak a jó kenyér illata, „zamata” nem változott. A KENYÉR TISZTELETÉRŐL már ugyanez nem mondha­tó el. Nagyszülem még ma­ga sütötte. Édesanyám pe­dig beosztotta. Amikor szá­radt, prézli lett belőle. Vagy bundáskenyér. Csak a ha­ja került a tyúkok elé, a ka­réja soha, aztán egy ideig gyárak on­tották. Olcsó volt. Finom, csak ritkán. Könnyű szív­vel kerültek kilószámra a kukába, újbóli becsületét a rend­­szerváltás hozta el. Utcára került emberek jelentek meg a szeméttárolók környékén. Képletesen is kenyér után kutatva. Volt, akinek a laká­sát vitték el, volt akinek az állását vették el. De akiknek megmaradt, azok sem ugrál­hattak. Lapos hassal és buk­szával a bevásárlóközpontok élesztőt sosem látott, adalé­kokkal „fűszerezett” kenyér­utánzatai jutottak, a szakma becsülete forgott kockán. A pékek hát neki­láttak, mint száz éve déd­anyáink. A technika ugyan változott, ám a technológia tradicionális. Most viszont ott tartunk, hogy az alap­anyag- és az energiaköltsé­gek az égig röpítheti min­dennapi betevőnk árát is... csak hát, időközben elfelej­tettünk kenyeret sütni. Régóóta áhított megnyugvás, jól átgondolt fejlesztések tokodaltáró Fellélegezhet a 2006-ban még csőd közeli hely­zetben lévő, és jó ideje több tíz­millió forintos adósságot maga előtt görgető község.­­ Sokat se­gített az önkormányzatnak az állami adósságátvállalás, mely­nek révén ötvenegymillió fo­rintos összeget írtak jóvá - szá­molt be róla Petrik József. A pol­gármester meglátása szerint a hitelállomány kvázi lenullázá­­sát követően az elsődleges cél a működőképesség megőrzése. A jelen nehézségei között említve kitért rá: a járási rend­szer felállása három, korábban a hivatali ügyintézésben fontos szerepet betöltő alkalmazott át­irányításával járt. - Szükség volt a feladatok újraelosztásá­ra. Az itt maradt dolgozókra lé­nyegesen több teher hárul, kü­lönösképpen, ami a szociális el­látást illeti - hangzott el a tele­pülésvezetőtől. A „jusson és maradjon is” elvet követve a polgármester és a tes­tület tagjai - a pénzügyi egyen­súly megtartása mellett - igye­keznek eleget tenni a lakossá­gi elvárásoknak. E célokat szol­gálja a településközpont megújí­tása, valamint - aktualitásokat említve: - egy tizennégy kame­rából álló „figyelőrendszer” ki­építése, továbbá egy ötmillió fo­rintos pályázat révén megvaló­suló, az iskola könyvtárát érintő fejlesztés. ■ Barlangi I

Next