Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. április (1. évfolyam, 1-25. szám)

1996-04-30 / 25. szám

6 1996. ÁPRILIS 30., KEDD Az omnibusztól a metróig Ezt a főcímet viseli az a négyrészes filmsorozat, ame­lyet a Magyar Televízió II-es csatornáján május 12-étől kezdenek sugározni a főváros tömegközlekedéséről. A forgatás befejeződött, jelenleg az utómunkálatok­nál tartanak a mű alkotói. Zsigmond Dezső rendező Veér Károly (a tatabányai Radír Rádió főszerkesztője) asszisztálása mellett a be­regszászi Illyés Gyula Színház művészeit kérte fel a film szereplőinek. A Kárpátaljáról érkezett vendégek számára jókor érkezett a felkérés, ugyanis a tehetsé­ges magyar színészeknek a szó legszorosabb értelmé­ben véve napi megélhetési gondjaik vannak. A forga­tás jeleneteit Budapesten és Szentendrén vették fel, s ezekhez jelentős segítséget kaptak az alkotók a Közle­kedési Múzeumtól is. A főváros tömegközlekedésének fejlődését a kiegyezéstől (1867) a II. világháború vé­géig (1945) mutatja be a film első négy fejezete. A film készítői természetesen szeretnék tovább folytatni a felvételeket, amely egészen napjainkig mutatná be a főváros lüktető (tömeg)közlekedését. A film egyik ki­váló szakértője a hetvenkét esztendős, ám szellemileg teljesen friss Vevér Sándor, azaz Miszter Budapest, aki rengeteg frappáns sztorival dobja fel a képi anyagot, s nincs is olyan, amit Mr. Bp. ne tudna a fővárosi tö­megközlekedésről. Mint az élő lexikon, ismeri a járat­viszonyokat, melyik gyártmányú és színű villamos vagy éppen autóbusz merre járt, hol készítették a járműve­ket, s mindenhez talál az emlékezet bugyraiban vala­milyen történetet. A fiatal és tehetséges operatőr Mo­hi Sándor különlegesen érzékenyen kezelt kamerája valósághűen jeleníti meg a nosztalgikus látnivalókat. Berg Endre Megyei kiállítás - országos verseny Pályázat művészeknek A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium Közművelő­dési Főosztálya és a Magyar Művelődési Intézet jövőre megrendezi a XVI. Orszá­gos Amatőr képző- és ipar­­művészeti kiállítást Buda­pesten, a Mezőgazdasági Múzeumban (Városliget Vajdahunyad Vára). A szervezők lehetőséget szeretnének nyújtani a nem hivatásos képző- és iparmű­vészeknek a bemutatkozás­ra. Az országos kiállítást me­gyei kiállítással előzik meg. Komárom-Esztergom me­gyében Tatabányára, A Köz­­művelődés Házába várják a pályamunkákat szeptember 5-éig. A megyei kiállításokon az intézet által kijelölt és a me­gyék által felkért zsűri válo­gat a művekből. A zsűrizett anyag megyei és regionális kiállítások után kerül Buda­pestre, ahol a végleges kiállí­tási anyagot válogatják össze. Műfajonként három mű­tárggyal lehet pályázni, fel kell tüntetni a tárgyon az al­kotó nevét és címét, vala­mint a mű címét, méretét és az elkészítés technikáját. A paszpartuval ellátott grafi­kák szabványmérete 50x70 cm. A pályázaton mindenki részt vehet, aki elmúlt 16 éves és nem tagja a Magyar Alkotóművészek Egyesüle­tének. Bővebb információ a 34/316-644-es telefonszá­mon, Vida Ildikónál. Rádiós tájfutás Komárom-Esztergom megyé­ben, Csákányospusztán ren­dezi meg a budapesti APEX Optimista Sportegyesület és a KEM­I Rádióamatőr Szövet­ség az APEX Kupa-Orgován Ferenc emlékversenyt. Nevezni lehet N14, N1, N19, Nnyílt, F14, F16, F18, F19 és F-nyílt kategóriában május 20-ig. Az egyéni helye­zéseket RH-URH összetett eredmény alapján állapítják meg. Június 29-én, szomba­ton zajlik majd 14 órától az URH, vasárnap 8 órától pedig az RH versenyszám. Eredményhirdetés várha­tóan vasárnap 12.30 órakor lesz. A nevezéseket május huszadikáig lehet leadni Tonkáné Sárai Máriánál, a következő címen: 2360 Gyál, Liliom út 19. Nyílt nap és Turul Kupa A Komárom-Esztergom me­gyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány min­denkit szeretettel vár a má­jus 11-én, szombaton nyílt napra. Tatabányán A Köz­­művelődés Házában a kö­zösségek részvételével sok színes program teszi érde­kessé ezt a tavaszi napot. A Turul-emlékműnél reg­gel kilenc órától rendezik meg a jubileumi, X. Turul Kupa Mozgáskorlátozottak Országos Autóügyességi Versenyét. Nevezni 8 órától lehet a helyszínen. Az ered­ményhirdetésre 11 órakor kerül sor, a kreszt-teszt fel­adatok megoldása után. Délután két órától a Köz­művelődés Háza előtti té­ren a közkedvelt tarjáni Su­per Minisramic zenekar ad térzenét. Három órától a színházteremben köszöntőt mond Bársony László alpol­gármester és dr. Gerzanics Magdolna, az alapítvány el­nöke. A megnyitó után szóra­koztató műsor következik az Alkotó kör és a Budapes­ti Dallamkoktél közreműkö­désével. A galérián egész nap meg­tekinthető az Alkotó kör két fa- és csontfaragó művészé­nek kiállítása, este hat órá­tól kilencig pedig az aulá­ban várják a szervezők a tán­coslábú érdeklődőket. HÍRLAP Szolgáltatóház a diszkó helyén Új szórakoztatócentrum A közel fél éve bezárt komá­romi Aréna diszkó helyén új szórakoztató centrumot léte­sít a Hungaromix Agrárfej­lesztő Kft. Erről kérdezte a Hírlap Bagó Iván ügyvezető igazgatót. - Nem igazán illik bele pro­filjukba ez a műfaj... - Nem, de az Aréna diszkót is mi működtettük. Három éve miénk ez az épület, ami korábban hasonlóképpen funkcionált. Már a vételnél gondoltunk arra, hogy erede­ti állapotában működtetjük tovább. Most lett annyi pén­zünk, hogy belevághattunk az átalakításba. - Hogyan alakították át? - Elől egy gyorsbüfét hoz­tunk létre, ami folyamatosan biztosítja a vendégek étkezé­sét, utána található a színház­terem, amit inkább rendez­vényteremnek neveznék, hi­szen nemcsak színházi elő­adásokra alkalmas. A színpad 54 négyzetméteres, tehát iga­zán nagy és komoly előadáso­kat nem tudunk színpadra vinni rajta a díszletek miatt sem. De szívesen várjuk az is­kolák, színjátszókörök, pártok és egyéb szervezetek jelentke­zését is. Az iskolák rendezvé­nyeikre ingyen vehetik igény­be a termet, csak annyi a kikö­tésünk, hogy kitakarítva adják majd át. - Tehát valóban szolgálta­tóházként működnek majd... - Igen, a gyermekelőadá­soktól a kabarékon át egészen a kisebb konferenciákig nyi­tottak vagyunk. - Mi lesz a neve és mikor nyílik meg? - Egyelőre Hungaromix Szórakoztató Centrum néven nyílik meg előreláthatólag május 1-jén. - Hány vendég látogathat el egyszerre az új helyre? - Körülbelül 250 embert tu­dunk kényelmesen leültetni. A színpad előtt egy 32 négy­zetméteres táncparkettet is ki­alakítottunk, így még kényel­mesebben el lehet tölteni ná­lunk az időt. - Mennyibe került az átala­kítás? - Nem volt olcsó. A rendel­kezésünkre álló képanyag és a régi törzsvendégek - főleg iparosok - elmondása alapján próbáltuk meg helyreállítani. Közel 3 millió forintot igé­nyelt a beruházás. - Kiket várnak elsősorban? - Mindenkit. Úgy érezzük, erre a centrumra szüksége van a városnak. Főleg a kö­zéprétegre, az iparosokra, a mezőgazdasággal foglalko­zókra számítunk. T.Á. A székek is a helyükre kerülnek Fotó: Mónos Szeretnék folytatni az örökséget •• Ünnepeltek az óvodák Oroszlányban, ahogy fejlődött a város úgy fejlődtek, illetve épültek az óvodák. Oroszlány a közelmúltban ünnepelte vá­rossá válásának 40. évfordulóját, így nem csoda, hogy a vala­mikori szocialista városban , ahol „tervszerű” gazdálkodás folyt öt évenként újabb és újabb óvodák várták a gyerekeket. Az Óvodapedagógiai Napon többek között a születésnap­jukat ünneplő óvodák is be­mutatkoztak. A programot a gyermekek által készített raj­zok és festményekből összeál­lított minitárlat és a játék- és könyvvásár színesítette. A szakmai előadások után a ju­biláló óvodák mutatkoztak be. A 110 éves Petőfi Óvoda ve­zetője, Deés Józsefné egy szel­lemében és működésében is teljesen a mai kor követelmé­nyeinek megfelelő óvoda mű­ködését vázolta fel. Jelen pil­lanatban is 100 százalék felet­ti a kihasználtság. A 40 éves Kossuth Óvoda vezetője, Bar­la Szabó Miklósné azt az örök­séget szeretné folytatni, amit az elődöktől kapott. A negy­ven évvel ezelőtt megnyílt in­tézmény, a egykori szocialista város első óvodája, mára nagy udvarral és tágas helységekkel fogadja a kis emberpalántá­kat. A 35 éves Malomsori Óvoda egyik óvónője, Bese­­nyeiné Kiss Zsuzsanna ismer­tette az intézmény múltját és a közeljövő terveit. Örömmel számolt be arról, hogy elké­szült a központi fűtés és nőtt az intézmény felszereltsége. A nevében is a múltra emlékez­tető óvoda, távlati célként az udvarbővítést jelöl­te meg. A VI. Óvoda megbízottja, Kostyál Pálné óvónő legszíve­sebben az 1990-es évre emlé­kezett vissza, mert akkor dol­goztak ki az óvodában egy új programot, és ezt ebben az évben sikerült a legjobb kö­rülmények között véghez vin­ni. Azóta sajnos nőtt a csoport­létszám és finanszírozási gon­dok is felmerültek. Ez utóbbi sajnos az egész városban jel­lemző. Németh Gyuláné a 10 éves Táncsics Óvoda vezetője az egy évtizedes munka folytatá­sában bízik. Továbbra is az egészséges életmódra nevelés a fő célkitűzésük. A most bemutatkozó óvo­dák az idén megemlékeznek intézményük neves évfordu­lójáról, színes és tartalmas műsorral, ahol a főszerep majd az ovisoké lesz. - empé - Kétszázhatvannyolc és fél Van tehát világcsúcsunk. A leghosszabb szendvics Tatáé. Egészséges ráadásul - mert hogy felvágottat hatósági tiltásra nem tettek bele. Nagy majális - ápriliáris­­ volt a kastély előtt, ez ügyben. Fúvószenekar, cse­­pürágók, lufi, tévé. Kutyát bevinni tilos. Valahogy olyan volt az egész, mint egy francia, vagy cseh vígjáték, a hetvenes évek­ből. Ünnepel a kisváros, mienk a legna­gyobb óriásszendvics. És valahogy nem olyan volt az egész, mint a hetvenes évek május 1-jei, vagy a Rendőrnap a Városliget­ben. Polgári volt, a szó tiszta és egészséges ér­telmében. Scendemus Megyei krónika Az eltagadott költő A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság megyei tago­zata és az irodalom kedve­lői a tatai Városi Könyvtár­ban találkoztak a Szent László Akadémia dékánjá­val, dr. Medvigy Imrével, aki méltatta Erdélyi József munkásságát. Az eltagadott költő a népi írók előfutára, első nagy költője volt. A széles néptömegek számá­ra érthető lírát teremtett akkor, amikor az avantgar­­de dívott. Visszahozta a ma­gyar költészetbe a dalt, a rí­mes verseket. Illyés Gyula és József Attila verseiben érezhetjük Erdélyi hatását. Az Erdélyi-versek rendkí­vüli témagazdagságára is felhívta a hallgatóság fi­gyelmét. A szociális lázadó költeményeit Horthyék be­zúzták, 1945 után pedig az egykori jobboldali „kilen­gése” volt megbocsáthatat­lan. Most újra kiadott a Fe­hér­ Torony című verses­kö­tete (Turul Kiadó), amely­ből remélhetőleg egyre többen tapasztalhatják, mi­lyen költő volt Erdélyi Jó­zsef. A találkozón Petőházi Margit előadóművész kel­tett életre egy sor verset a jelenlévők örömére. A megemlékezést követő­en a megyei tagozat tartott közgyűlést. A tagság által megválasztott új vezetőség, melyen sajnálatos esemé­nyek miatt új vezetőségi ta­gokat kellett megválasztani. Leblancné Kelemen Mária dr. halála miatt, illetve Nagyfalusi Tibor elnök le­mondása volt az oka annak, hogy e napirendi pontra is sor került. A megválasztott új elnök: dr. Egressy Erna (Tatabánya Pedagógiai In­tézet) és tagként Beke Lász­­lóné (Tatabánya Árpád Gimnázium). Továbbra is vezetőségi tag: dr. Farkasné Juhász Krisztina (titkár Ta­tabánya Árpád Gimnázi­um), Tóth Bertalanná (Ko­márom, Jókai Gimnázium) és ifj. Gyüszi László (Tata, városi könyvtár). Hartman Ilona Felhívás Komárom-Esztergom Me­gyei Cigány Alapítvány ku­ratóriuma pályázatot hirdet a megyében élő, cigány ta­nulók támogatására. Az alapítvány tanulmányi ösztöndíjat biztosít az 1996/97-es tanévben: - az általános iskola 8. osztályába (legalább négyes tanulmányi átlag) - középiskolába - felsőoktatási intézmény nappali tagozatára járó ta­nulók, illetve hallgatók ré­szére. A pályázathoz kérjük mellékelni az 1995/96-os tanév I. félévi bizonyítvány­másolatát és az igazgató ajánlását! A pályázat elbírálására még ebben a tanévben sor kerül, s erről külön értesít­jük az iskola igazgatóját! A pályázat beküldési ha­tárideje: 1996. május 20. A pályázatot az alábbi címre kell eljuttatni: Komárom-Esztergom Megyei Cigány Alapítvány Kuratóriuma 2800 Tatabánya, Fő tér 4.

Next