Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ Albright „Az USA nélkül nem megy semmi” Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szerint a vi­lágpolitikában ez idő szerint egyszerűen pótolhatatlan az Egyesült Államok. A szuperha­talom azonban azt szeretné, ha európai szövetségesei saját katonai szerepet (is) játszaná­nak - fejtette ki a washingtoni diplomácia vezetője a Der Spi­egel című német hetilapnak. Mint a dpa idézte, „mi­­ (amerikaiak) jelenleg a világ­­politikában tényleg pótolha­tatlanok vagyunk, nélkülünk semmi sem működik”. E kije­lentéséhez Albright rögtön hozzátette, hogy az Egyesült Államok európai szövetsége­seinek nagyobb politikai fele­lősséget kellene vállalniuk. „Úgy véljük, hogy Európának meg kell találnia saját védelmi identitását, de nem más meg­lévő (védelmi) rendszerek ro­vására” -jelentette ki. Az amerikai külügyminiszter elismeréssel szólt a NATO-nak a koszovói válságban játszott szerepéről, és külön is mél­tatta ez ügyben Németország közvetítői szerepét. Hangsú­lyozta azonban, hogy a bal­káni történések nem jelent­hetnek precedenst a NATO jövőbeni, saját felelős­ségi körzetén kívüli újabb be­avatkozásokra. „A NATO nem törekszik arra, hogy újfajta globális szervezetként (a vilá­gon) mindenütt beavatkoz­zon” - idézte a dpa Albright­­nak a német hírmagazinban tett kijelentéseit. A washingtoni diplomácia vezetője egyidejűleg védelmé­be vette hazája külföldi (kato­nai) akcióit, fellépését, „félre­értelmezésnek” nevezte, mint ilyet, visszautasította azo­­­kat a vádakat, amelyek szerint „az Egyesült Államok gyarma­tosító vagy imperialista politi­kát folytat”. Koszovó Tizennégy szerb holttestét találták meg a KFOR-erők Tizennégy szerb földműves szi­tává lőtt holttestére bukkantak péntek este egy koszovói falu közelében a nemzetközi béke­­fenntartó erők (KFOR) brit ka­tonái. Jan Joosten őrnagy, a KFOR szóvivője a hírügynöksé­geknek elmondta: a brit járőr­­csapat sötétedés után (helyi idő szerint este fél tízkor) Lipljan falu közelében járt éppen, ami­kor lövöldözést hallott. Fél órá­val később rátaláltak a holttes­tekre egy aratógép mellett. A tetemeket elszállították bonco­lásra az egyik pristinai kórház­ba. A brit katonai rendőrség tel­jes erejével kezdte meg a nyo­mozást a terrorakcióval kapcso­latban, amely eddig a legsúlyo­sabb volt azóta, hogy a KFOR békefenntartói június közepén megérkeztek a tartományba. „A KFOR és a nemzetközi rendőr­ség kézre fogja keríteni ennek a szörnyűséges bűntettnek az el­követőit” - mondta a szóvivő, leszögezve, hogy a bűnösökre a törvény teljes szigorával sújta­nak majd le. Szerbek a zsákokban - csak a szereplők változnak a gyűlölet marad HÍRLAP Csecsenföld Fegyveres támadás -túszejtés Négy halálos áldozata van annak a fegyveres táma­dásnak, amelyet szomba­ton Csecsenföld és Ingusföld közigazgatási határa mentén Akijurt te­lepülésnél hajtottak végre egy személygépkocsi ellen. A kocsiban öt ingusföldi lakos tartózkodott. A tá­madók négyüket megölték, az ötödik ingust pedig sú­lyos sebesülésekkel szállí­tották a maglebeki kórház­ba. Az áldozatok közül ket­tő az ingusföldi belügymi­nisztérium munkatársa volt. Az másik ITAR-TASZSZ egyik szombati jelentése szerint péntek este csecsen fegyveresek túszul ejtették az ingusföldi zenés színház kilenc művészét. A társulat 30 tagja Nazranyba tartott, amikor rájuk támadtak. Az emberrablók először 13 személyt fogtak el, de nem sokkal később négyet sza­badon engedtek. A túszejtők a kilenc túsz elengedésének fejében azt követelik, hogy az ingus­földi belbiztonsági szervek helyezzék szabadlábra a fogságukban lévő cse­­cseneket. Csehország A szlovák kormányfő beszéde Prágában Szlovákia és Csehország to­vábbra is keresi annak lehető­ségét, hogyan rendezzék a kö­zös szövetségi állam megszű­nése után még fennmaradt va­gyoni problémákat - jelentet­te ki Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő szombaton délután Prágában, ahol az Amerikai Tanulmányi Alap által rende­zett tanfolyam végzőseinek tartott előadást Szlovákia bél­és külpolitikájáról. A miniszterelnök leszögez­te: jelenleg a volt közös állam vagyonának már csupán mint­egy öt százaléka rendezetlen, s a probléma megoldása új ösz­tönzést kapott azután, hogy ta­valy Csehországban a szociál­demokrácia, míg Szlovákiá­ban a demokratikus koalíció erői kerültek hatalomra. „Mindkét fél részéről meg­van a politikai akarat a problé­ma megoldására” - hangsúlyoz­ta Dzurinda, aki szlovéniai sza­badságát megszakítva tett né­hány órás magánlátogatást a cseh fővárosban. A politikus megerősítette, hogy október 7-én és 8-án hiva­talos látogatást tesz Prágában. Ez a látogatás a várakozások sze­rint fontos határköve lesz a cseh­szlovák kapcsolatoknak. A tavaly szeptemberi parla­menti választások után hata­lomra került új szlovák kor­mányzat eddigi legnagyobb si­kerének a közvetlen államfő­választást, illetve a kisebbségi nyelvek hivatalos használatá­ról szóló törvény elfogadását minősítette. Mint ismeretes, a Magyar Koalíció Pártja, amely tagja a szlovák kormánykoalí­ciónak, a kisebbségi nyelv­­használati törvény ellen szava­zott, mert azt nem tartja kielé­gítőnek. A szlovák kormányfő prágai látogatása során cseh politiku­sokkal nem találkozott, s az elő­adás után visszarepült a szlovén tengerpartra, ahol Fortorozs kö­zelében családjával nyaral. II. Hasszán halála Szidi Mohammed az új király Az eddigi trónörökös, Szidi Mohammed - VI. Mohammed né­ven - automatikusan Marokkó új királya lett, miután pénte­ken késő este szívinfarktus­ban elhunyt apja, II. Hasszán. A volt uralkodó testét vasárnap helyezik örök nyugalomra a rabati mecsetben lévő családi mauzóleumban. A királyi palota orvoscso­portjának közleménye sze­rint II. Hasszán - akit heveny tüdőgyulladással szállítottak kórházba - szívinfarktus­ban halt meg. Az EFE spanyol hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az 1961-ben trónra lépett uralkodó egészségi állapota több év óta meglehetősen ingatag volt. Már 1995-ben heveny tüdőgyulladással sürgősen kórházba kellett szállítani őt New Yorkban, közvetlenül azelőtt, hogy elmondhatta volna tervezett beszédét az ENSZ Közgyűlése előtt. Ak­kor fia, Szidi Mohammed herceg tette ezt meg apja helyett. Attól fogva II. Has­­­szán egészségi állapota szüntelen téma volt a rabati politikai és diplomáciai kö­rökben. Az EFE értesülései szerint II. Hasszán áprilisban a legna­gyobb titokban az Egyesült Ál­lamokba utazott orvosi vizsgá­latra, amelynek eredményei­ről semmit sem lehet tudni. Márciusban már voltak ag­gasztó jelek: a Trón Ünnepe alkalmából elmondott királyi beszéd televíziós felvételét többször meg kellett szakítani, mert az uralkodó súlyos légzé­si problémákkal küszködött. II. Hasszánt fia, Szidi Mohammed követi a trónon VI. Mohammed néven. A hír­­ügynökségek kommentárjaik­ban tág teret szentelnek an­nak a kérdésnek, hogy milyen politikai örökséget vesz át az új uralkodó elődjétől. Esze­rint az új király kétségtelenül élvezheti az apja által kivívott tekintélyt a nemzetközi po­rondon, hiszen Marokkó rendkívül pozitív szerepet ját­szott a közel-keleti helyzet rendezési folyamatában: hoz­zájárult a Camp David-i szer­ződés létrejöttéhez, akárcsak az Izrael és a PFSZ, illetve az Izrael és Jordánia közötti békemegállapodás megszüle­téséhez. Az AFP szerint nem lesz könnyű dolga ugyanakkor az új királynak a belpolitika te­rén. II. Hasszán uralkodásá­nak utolsó szakaszában próbált enyhíteni merev, központosí­tott rendszerén, meghirdetve 1998-ban a „váltógazdálkodás politikáját”. A demokrácia csí­rái azonban még csenevészek, ezért VI. Mohammednek el kell majd döntenie, hogy te­kintélyuralmi eszközökkel folytatja-e az ország irányítá­sát, avagy egy korszerűbb al­kotmányos monarchia irányá­ba tereli Marokkót. A francia hírügynökség szerint a politi­kai reformokkal szembeni leg­nagyobb ellenállásra a kor­mányzati apparátus részéről kell számítani, mivel az ország­ban erős a kliensrendszer. A katonatisztek azonnal felesküdtek az új királyra Szerbia Háromezres tüntetés Pancsován A szerbiai ellenzéki tünteté­sek folytatásaként pénteken este a vajdasági Pancsován több ezres megmozdulást tar­tottak, amelynek résztvevői többek között általános sztrájkra és útlezárásokra szólítottak fel - vált ismere­tessé szombaton reggel Belg­­rádban. A Szövetség a Válto­zásokért (SZP) ellenzéki tö­mörülés felhívására az esős, hűvös időjárás ellenére mint­egy három­ezer ember gyűlt össze a Belgrádtól északke­letre fekvő város főterén. Töb­ben a belgrádi kormányzat gerincét adó baloldali pártko­alícióra utalva „Nem minden olyan vörös” feliratú transzpa­renseket emeltek magasba, időnként „Tolvajok, Tolva­jok!” felkiáltásokat harsogtak. A szónokok ismételten Slobodan Milosevic jugoszláv elnök, a jugoszláv és a szerb vezetők lemondását sürget­ték, amely a válságból törté­nő kilábalás „minden felté­telének feltétele”. Dragoslav Avramovic, egykori jugoszláv jegybanki elnök „totális de­mokráciát”, nyugati elvekre épülő piacgazdaságot és pri­­vatizálót ígért. A VMSZ Elnöksége a vajdasági betelepítésekről A Vajdasági Magyar Szövetség a leghatározottabban tiltakozik az erőszakos betelepítés és a Vajdaságban meglévő etnikai arányok megbontása ellen — tartalmazza egyebek között az a szabadkai keltezésű közle­mény, amelyet a VMSZ Elnök­sége pénteki ülésén fogadott el, s amelynek szövegét szom­baton délután juttatta el az MTI-nek Budapestre. A Zentán megtartott elnöksé­gi ülésen a résztvevők behatóan foglalkoztak a koszovói szerb menekülteknek a vajdasági ma­gyar többségű területeken való letelepedése nyomán előállt helyzettel, és a testület az alábbi álláspontra helyezkedett: „Évtizedek óta tanúi és szenvedő alanyi vagyunk az ál­lamhatalom által folytatott erőszakos betelepítésnek. A legutóbbi, ki tudja hányadik kolonizáció ismét létében fe­nyegeti a vajdasági magyarsá­got. Azon túl ugyanis, hogy a koszovói szerb menekülteknek a vajdasági magyar lakta tele­pülésekre való áramlása gyö­keresen megváltoztatja a meg­lévő etnikai arányokat, az itt élő őslakosság, köztük a ma­gyarság puszta létét is fenye­geti. A VMSZ vezetőihez és a szövetség irodájához eljutta­tott információk szerint ugyanis a korábbi gyakorlat­hoz hasonlóan a menekültek közül sokan mindjárt ideérke­­zésük után munkát kapnak - első­sorban hatalom által irá­nyított vállalatoknál és intéz­ményeknél -, miközben az itt élő őslakosok, köztük a ma­gyarok kényszerszabadságon vannak vagy egyáltalán nem jutnak munkához, és emiatt súlyos megélhetési gondokkal küszködnek.” „A Vajdasági Magyar Szö­vetség - akárcsak a korábbiak­ban minden alkalommal - most is a leghatározottabban felemeli a szavát az erőszakos betelepítés, a meglévő etnikai arányok megbontása, a mene­kültek tartós letelepedése és munkába állása, az itt élő ma­gyarságot sújtó diszkriminá­ció ellen. Szilárd meggyőző­désünk ugyanis, hogy min­denkinek a saját szülőföldjén kell boldogulnia - így a koszo­vói szerb menekülteknek Ko­szovóban, ahol eddig éltek és dolgoztak, s ahol immár a KFOR-erők szavatolják biz­tonságukat.” „A VMSZ Elnöksége tiltako­zását és konkrét észrevételeit sürgősen eljuttatja a (ju­goszláv) állami szervekhez, az anyaország kormányához és a nemzetközi fórumokhoz, s az áldatlan, súlyos konfliktusok­kal fenyegető helyzet azonnal rendezését követeli” - szögezi le a testület közleménye. Nemzetközi élet Orbán Viktor kabinetfőnökének romániai közlekedési balesete Elgázolt egy kerékpáron közlekedő kisgyermeket a romániai Maroskece településnél az a szolgálati gépkocsi, amely Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét szállította Marosvásár­helyre. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a gépkocsi vezetője teljesen vétlen volt a balesetben, amely a gyermek sú­lyos sérülésével végződött. A csütörtökön történt gázolásról a szombati román sajtó úgy számolt be, hogy a gépkocsi vezető­je megállás nélkül elhajtott a baleset helyszínéről. A bukaresti magyar nagykövetség arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a gá­zolás után senki nem hagyta el a helyszínt. A román rendőrök több órás helyszíni vizsgálat után egyértelműen megállapítot­ták, hogy a gépkocsi vezetője teljesen vétlen volt. A gyermek minden jelzés nélkül az autó elé fordult, s bár a gépkocsi ala­csony sebességgel haladt, a sofőr nem előzhette meg a balese­tet. A súlyosan sérült kisgyermeket Marosludas város kórházá­ba szállították, ahonnan került a marosvásárhelyi idegsebé­szetre. A gyermek már túl van az életveszélyen. Orbán - Vasile találkozó A szombaton megjelent ro­mán lapok fő helyen számol­tak be Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterel­nök marosvásárhelyi találko­zójáról. Szélsőséges kivételektől el­tekintve az újságok többnyire tárgyszerűen tudósítottak a két kormányfő közös ebédje során érintett témákról és az utána elhangzott nyilatkoza­tokról, az újságírói kérdésekre adott kormányfői válaszokról. A nagy példányszámú Adevarul első oldalán közölt tudósításában azt emelte ki, hogy Radu Vasile Marosvá­sárhelyen megígérte a ma­gyar kormányfőnek: a ma­gyar egyetem bármikor létre­hozható. A Curierul National sze­rint Radu Vasile - miután Or­bán Viktorral együtt felidézte Balcescu és Kossuth 150 évvel ezelőtti találkozóját - úgy lát­ja: „elérkezett annak az ideje, hogy emlékművet szentel­jünk a román-magyar kapcso­latoknak”. A Ziua azt domborította ki, hogy a két együtt ebédelő kor­mányfő megértette egymást. A lap azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország megígér­te: támogatja Románia EU- csatlakozását. Ami pedig a kétoldalú kereskedelemben felmerült problémákat illeti, a két miniszterelnök abban álla­podott meg, hogy azokat a kormányközi vegyes bizottsá­gokban kell megoldani. „Magyarország fenntartja igényeit” címmel a Curentul csak mellékesen foglalkozik ugyan a marosvásárhelyi talál­kozóval, inkább Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár tusnádfürdői előadását taglal­ja. Elemzésének elején azon­ban a lap úgy értékelte, hogy Orbán Viktor „kemény han­got” ütött meg a találkozó al­kalmából, amikor „a koszovói epizódról” szólt. „A budapesti vendég kemény hangja csak akkor enyhült meg, amikor a két ország gazdasági kapcsola­tairól szólt. Ebben a tekintet­ben Magyarország és Románia úgy döntött, hogy saját termé­keinek védelme tekintetében lemond a „retorziós” intézke­désekről” - írta lap. Minden más román laptól elütő hangon számolt be a ta­lálkozóról a Cotidianul, amely szerint „a román kormányfő meghátrált a magyar irreden­tizmus előtt, amikor Marosvá­sárhelyen azzal a hírrel fogad­ta Orbán Viktort, hogy hama­rosan létrehozható egy ma­gyar egyetem”.

Next