Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-22 / 74. szám
/ 4 oldal. lesz képes erőt venni ama láthatatlan fő mindég munkás erején. Vágmelléki. Komáromi Lapok" _____ nünket az idő kerekén távoli múltba, a szebb és jobb életlehetőségek korába. De rosszul esik az álmodozásból a sivár jelenre ébredni. . . Eddig szól a Cs. H. cikke Gúláról, amelyről olyan sokat irt már a komáromi sajtó, de annyi őseredeliség van a gúlaiakban, hogy az ethnográfia valósággal kiapadhatatlan forrása Gúta. Mit írnak Gútáról? A vidéki sajtónak egyik , bár sokszor elfeledett feladata az is, hogy repertóriumszerűleg fölemlítse mindazt, amit szűkebb hazájáról más, sajtótermékek pro és kontra imák. Nem tévesztvén el szem elől a sajtónak ezt a hézagpótló feladatát, közöljük a Dunaszerdahelyen megjelenő Cs. H.-nak „Ahol a legények végig táncolják a falut“ című cikkét egyik érdekes megyebeli mezővárosunkról, Gutáról. Régi magyar népszokások után kutatunk. Keressük a magyar néplélek kiválóságának külső megnyilvánulásait, a magyar falu romlatlan fiainak ősi szokásait. Kutatásunk közben Gútára vetődünk, Gúta híres törzsének leszármazottjai közé/ Pompás nép. Megalkuvást nem ismerő, gerinces. A hagyományokhoz ragaszkodó felfogása nem állítja azonban ellentétbe a mai kor új eszmeáramlataival, az emberiség haladásáért sorompóba lépő gondolatok termékeny talajra találnak körében. Tanulni vágyó, szorgalmas, dolgos lakossága tisztában van a tudás hatalmával és a község kulturális áldozatkészsége dicséretreméltó. A kulturális igények kielégítésének tekintetében nemcsak a szorosan vett Gúta községre vannak tekintettel, figyelembe veszik a körülötte elszórt tanyák népének kulturális szükségletét is és a tanyai iskolákról ép oly mértékben történik gondoskodás, mint a községéről. Kulturális beruházásokon kívül községfejlesztési célokra is sokat áldoz Gúta község. Nemrég kezdték el az építkezését a nagyszabású tisztilakásoknak, mellyel a lakásínség enyhítésére tettek hatalmas lépést előre. A lakosság a községfejlesztés minden mozzanata iránt igen élénk érdeklődést tanúsít és a községi elöljáróságot eme munkájában hathatósan támogatja. A közönség támogatása mellett a községfejlesztési terv fokozatos megvalósítását nagyban előmozdítja a község jó módja, rendezett anyagi viszonya. A magyarlakta vidéken kevés olyan helyiség van mint Guta, melynek számtalan ingatlana van. Mikor a községfejlesztésre kiadott összeg nagyságát hallottuk, önkénytelenül is Dunaszerdahely jutott eszünkbe. Mikor lesz alkalmunk nekünk is ennyit áldozni e célra? De jó volna ha feleannyi vagyonnal rendelkeznénk mint Guta község. A jó mód a község külsején is meglátszik. Csinos, igen szabályosan épült házak. Rend, tisztaság, mindenütt. Mindig ilyen tiszta a község, vagy csak ma, mert pünkösd van ? kérdjük kísérőnktől. — Ünnep vagy hétköznap, nálunk mindegy, tudjuk, a tisztaság fél egészség és mi nem szeretjük a betegséget, ügyelünk hát nagyon a tisztaságra. Szeretnők, ha megszívlelnék ezt a választ Csallóköz összes községei. „A tisztaság fél egészség.“ Tartsák rendben községüket, legyenek azok csinosak és tetszetős külsejük azt hirdesse: rendszerető, dolgos emberek a lakói.. . Érdeklődtünk a népszokások iránt, van e valami jellegzetes ünnepsége a községnek? Éppen jókor jöttünk, láthatjuk a régi népszokást. Gútán ugyanis régi divó szokás, hogy a pünkösdi ünnepekre a legények vámkereket állítanak fel, azután összefogódzkodva utcahosszat sortáncot járnak. A plébánia meg a jegyző háza előtt félbemarad az utcai tánc, a legények bevonulnak az Udvarokra és ott folytatják a táncot. A plébános meg a jegyző természetesen megajándékozzák az udvarukba betáncoló legényeket, az idén az egyiktől is, a másiktól is 100—100 korona jutalmat kaptak. A tánc felemelő látványt nyújtott. A pünkösdi királyságért folyt régi ünnepélyek emlékei jutnak eszünkbe, képzeletünkben megelevenednek Jókai Mór regényalakjai. A délceg gútai legények tánca feledteti velünk rövid időre a jelen sivárságait, a létért való küzdelem nehézségeit és vissza visz ben AvM iffiM wffBL (A vármegye jegyzőinek akciója) Annak idején a legnagyobb elismerés hangján emlékeztünk meg a vármegyei jegyzői egyesületnek legutóbbi közgyűlésén Komjáthy István nemesócsai községi jegyző, humánus és nemes, megértő szívre valló indítványáról, hogy az idei termésből gyűjtést indítsanak a nélkülöző vármegyei nyugdíjasok számára. A közgyűlés az emberbaráti indítványt elfogadta. Most aztán a gyűjtés lelkes vezére Komjáthy István az alábbi szövegű gyűjtőket küldte szét kollégáinak: Kedves Kortárs! Vármegyei jegyző szövetségünk közgyűlése egyhangú határozatával kimondotta, hogy a nyugdíjazott vármegyei volt tisztviselők és alkalmazottak javára az új termés betakarítása után azonnal széleskörű gyűjtést rendez. A jelen gyűjtési akció szükségességét, úgy gondoljuk, nem is szükséges előtted fejtegetni, mert hiszen bizonyára teljes ismeretében vagy annak, hogy a nyugalmazott vármegyei tisztviselők és alkalmazottak a mai rettenetes drágaság közepette mily szomorú helyzetben vannak. Ennek az ínséges helyzetnek enyhítésére törekszünk most, tél előtt, a jelen gyűjtés végrehajtásával, ezért felhívunk, hogy a jelen gyűjtőivvel személyesen keresd fel községed tehetősebb gazdáit, vállalatait, iparosait és kereskedőit, hogy kiki tehetségéhez mérten feljegyezhesse a jelen gyűjtőivre akár természetbeni, akár pénzbeni adományát, mert közönségünknek is tudnia kell azon kötelezettséget, amivel tartozik a sok időn keresztül híven szolgáló volt tisztvielőivel szemben. A gyűjtés 1922. évi augusztus hó 20-áig okvetlen befejezendő, s a lezárt gyűjtőivek legkésőbb augusztus 25- éig Komjáthy István, szövetségi főjegyző (Nemesócsa) címére küldendők ; a befolyt készpénz pedig postautalványon egyidejűleg Zongor Győző, szövetségi pénztárnok (Tany) címére küldendők meg. A gyűjtés befejezése után szíves légy az adományozott gabonaneműeket egy helyre összehordatni, mert azok elszállítását illetőleg később történik intézkedés. Kedves Kartárs! Midőn újból felkérünk arra, hogy ismert szíves tevékenységeddel a gyűjtés anyagi eredményét emelve, szövetségünk erkölcsi súlyát és tekintélyét ezúton is hathatósan juttasd kifejezésre, maradunk kartársi üdvözlettel : Kürt, 1922. évi Julius hó l én. Komjáthy István Kürthy Győző szövetségi főjegyző, szövetségi elnök, helyet. A többi vendég, jó öcsémet is beleértv jobb, illetve balarccal a padisah felé fordult voltak kénytelenek ülni. Evésre gondolni se lehetett, azonban a hivő mohamedánusoknak szultánra való pillantásuk is majdnem ételt italt jelentett. Nagyon feltűnt nekem, ha magas vendéglátómon egy nagyon vastag, rosszul álló formaruha volt, mig egy hirtelen fodulata alkalmával észrevettem, hogy az unifemis alatt páncélinget visel. Ez a kép nagyszerűen jellemzi Abu Hamid egyéniségét és uralkodási rendszerét. II. Miklós cárt és udvarát következőkép festi le Vilmos trónörökös: A cár, ki alapjában véve egyszerű szerény egyéniség volt és szűk környezetét rendkívül kedves és közvetlen volt, a nyilvámság előtt bizonytalan, mondhatnám félénk i szatot keltett. A csodaszép Alexandra császár e tekintetben nem volt támasza, mert maga nagy zavarban volt és irtózott az emberek Különösen feltűnt az, hogy mennyire n értett a cár ahhoz, hogy családja körében, te a nagyhercegek és hercegnők között magát méltó tekintélyt szerezzen. Midőn például ebéd alkalmával a társaság egybegyűlt é cár belépett, alig vette észre valamelyik a csád közül a bejövetelét. Szinte kihívó magi séletet tanúsított ilyenkor Nikolaj Nikolajev nagyherceg. A merényletektől való félelme az volt, a védelmi intézkedések a tökéletessé megtétettek. Szűkebb családi körben már teljesen megváltozott volna a cár; vidám, köd szeretetreméltó ember volt, aki szeretettel ragkodott feleségéhez és gyermekeihez. A cé is elvesztette itt idegességét és félelmét, amel nyilvános szerepléseknél annyira kínozták. Élénk emlékezetemben van egy ki autó itt. A cár megakarta nekünk mát tengermelléki palotáját, ahova csukott autó utaztunk. Hónapok óta első eset volt, hol; cár elhagyta Carskoje-Szelőt. Közel négy hosszat tartott az út. Benyomásnak vigaszt elszomorító volt. Az összes helyiségek, amekyen keresztül száguldtunk, teljesen kihaltak, lakosnak sem volt szabad az utcán mutatna, vagy az ablakban megjelennie, mindenütt katonaság és rendőrség. Félelmetes csend udott mindenütt. Nem, ez nem volt élet, ame élni érdemes, ha annyira el kellett bújni. AHié íélis az élete. Az egész európai sajtót élénken foglalkoztatja a német extrónörökösnek most megjelent naplója, amely, igen sok eddig ismeretlen dolgot tár fel. A sok érdekes adat közül alábbiakban adjuk a naplóból a szultánnál és az orosz cárnál tett látogatásának leírását. „Az ország szokásai szerint Abdul Hamid csak törökül beszélhetett, a vele való beszélgetések ennélfogva nagyon körülményesek voltak, mert minden mondatot előbb tolmácsolni kellett. Az öregúr amellett nagyon jól értett franciául s ha egy jóízű dolgot meséltem el neki, nagy örömet okozott nekem őt nevetni látni, még mielőtt a tolmács komoly ábrázattal lefordította a mondatot. Este ebédet rendeztek tiszteletünkre. Hogy hol tartják meg ezt az ünnepélyt, senki sem tudta, mert a szultán annyira félt a merényletektől, hogy az ilyen ünnepek helyét és idejét soha nem tudatta előre. Az udvarmesterek legnagyobb kétségbeesésére az utolsó percben ■ osztotta ki a parancsait. Az estebéd végül egyik nagyteremben folyt le. A szultán meg én a végtelen hosszú asztal keskeny végén foglaltunk ____ 1922. junius i í. Tervszerű magyar kultúrpolitika. ni. Sokan azt mondhatják eddigi megyeseinkre, hogy ez mind igen szép és jó, séges is lenne megvalósításuk, de hát a az anyagi erő nagyon is hiányzik hozzá szén igaz, igaz ! Mindezeknek megvalósító nagy összegre lenne szükség, amely más nincs együtt. De azért mégsem teljes megoldhatatlan a fölvetett tervek megváló Mert a két ifjúsági lapot kezébe vehetné már fentebb is említettük, az arra leghívat testület, az Ált. Magyar Tanító Egyesület maga anyagi, de még inkább erkölcsi e hoit bizonyosan fenn tudná tartani őket, lapunk pedig már megszületett és elindulitó útjára (Pl. Magyar Hírlap). Nagyon szerű dolog lenne, ha a néplap is inner letnék meg, mert itt már megfelelő app áll rendelkezésre. Maradna még a szépíró hetilap és a tudományos és kritikai rév utóbbira nézve megjegyeztük, hogy kiad különböző irodalmi és közművelődési életek hatáskörébe tartoznék. Ugyanők mtatnák a szépirodalmi folyóirat kérdését.