Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-01 / 1. szám
gyvanotbilk évfalyan, «ES I. NÍIH; Kedd, 1924^ Január* I« MUROHI LAPOK POLITIKAI LAP. £ iftc«té»lár e»*&**l«vék értékbe* szt.ighws á« ysőékr« jmísl «zéiklíídéssal: %íSs ín* 80 f5 félévre 46 X. negyedévre ! Külföldön 1«0 Ká. ügy«* mám éra i 8 © fölé». X» ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Ffe ® irkes.stö; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: SAVANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztdióg és kiadóhivatal: Nádor-» SQ hová úgy a lap «ellem! részét illető közlemények, — a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. külden&Sr kéziratokat nem adunk vissza. HspielpBÜt öntenkint háromasittr: kedden csütirtiköi* ét szamAetu-« Az év krónikája. Komárom, —dec. 31. A közélet sáfárainak számot kell adniok, hogy mi történt működésük idején: a krónikásnak be kell számolni az eseményekről. Az alábbiak egy év történetének nyers adalékait alkotják, melyben, mint a kaleidoszkópban, vonulnak el szemeink előtt az események, s ha azokból egységes képet alkotni talán nem is tudunk, de benyomásokat, hangulatokat igenis meríthetünk. Ennek az Írásnak az a célja, semmi más. Petőfi és Madách az évnek két uralkodó planétája. Az elsőnek a pillaga már az év első óráiban tűnik fel a homályból, hogy végigrotyogja az 1923. esztendő borús egét. Petőfi és Madách születésének századik esztendeje ez a halódó esztenidő: két magyar íróé és költőé, akik az árvaságra jutott magyar nemzetre figyelmessé tették a világot. Ezekre szegeztük tekintetünket, hogy eelőnk merítünk hitet és kurvát küzdi smünkhez. Petőfi emlékének a Komáromi Dalegyesület gyújott tőn! áldozati tüzet, hol Égler Dózsa tanár áldozott nagyszabású ünnep keretében. Majd Komárom egyesületei vetélkedve keltek nemes versenyre eblen: a R*>f. Ifj. Egyesület ünnepét Vargha Sándor elnök felolvasása, a Jókai Egyesületét dr. Erdélyi Pál felejthetetlen előadása és Borka Géza hatalmas ódája tette emlékezetessé; a Katolikus Legényegyletben Gosztonyi Nándor lelkes beszéde keltett sokszoros visszhangot a magyar lelkekben. Az Iparoskör ünnepe, a főgimnázium ifjúságának ismételten megnyilatkozott hódolatai, az állami polgári leányiskola, a községi elemi iskolák ünnepei megannyi lángok, melyek a legnagyobb magyar liiikus csodálatosan ívelő pályájára vetnek fényt. Az ág. h. ev. egyház, mely szülőanyja volt, az év első napján áldozott emlékének és Jánossy Lajos esperes festette meg remetül a magyar sorsot a költő tüneményes pályájában. A vidék is kürtien rendezett, ünnepeket Petőfinek, a nép bálványozott költőjének: Ekecs, Hetény, Kamocsa és sok falu gyújtotta ki az év folyamán örömtüzeit a halhatatlannak. Madách nagy emlékét a losonci országos ünnep újította fel, hol Komárom küldöttei is megjelentek. A Jókai Egyesületben Gosztonyi Nándor titkár tartott sikerült emlékbe estedet és méltatást, ugyanott később dr. Alapi Gyula foglalkozott Arany és Madách barátságával, melynek Az Ember tragédiáját köszönheti nemzeti irodalmunk és a világ. Az itt működő színtársulat hódolatát ez örökletesű drámai költemény előadásával rótta le és a főgimnázium ifjúsága Égler Dózsa nagyszerű rendezésével felejthetetlen ünepet szerzett Komáromnak. Kulturánk egén fényesség uralkodott, mely megvilágította a múltat, de láthatóan kijelölte a jövő Utah is, a nemzeti hagyományok nyomdokain. A politikai «lat egét annád vérkbb és stétebb felhők borították, «telyesr« nem tudott átragyogni a »apavár. Most már, egy év múlva, mosolygnak azokon a háborús híreken, amelyek az év kezdetén fel-felröppentek a cseh sajtóban. A kisantant propagandája volt ez Magyarországgal szemben, melyet háborús tervekkel gyanúsított meg és igyekezett befeketíteni Azt írták, hogy Bajorországból municiós vagyonok indultak Komáromba, ahol mi nyugodtan sujtottuk fejeinket álomra. A háborús bírák csak jól leplezett tőzsdei manővert takartak. Politikai pártjaink és lapjaink erélyesen utasítoták vissza ezeket a támadásokat és irányították a közvélemény figyelmét a magyar kisebbségre. A kisgazdapárt agilitása a lévai nagyszabású pártnapot rendezi és komáromi körzetében is nagyarányú munkát végez. A községi választás terve, melyet négy év óta halogatott a kormány, az év elején felmerült és azóta felszínen maradt. A közigazgatás államosításának a betetőzése, a nagy megyerendszer életbeléptetése, hangos ellemondásokat és kritikákat hoz létre a közvélemény köréből. A választások kétségtelen előjeléül volt tekintendő a halvaszületett magyar kormánypárt (Csánki Neumann) és annak magyargyalázó újságja. Előbb azonban el kellett szenvednünk egy új törvénynek megalkotását, a köztársaság védelméről szóló u. n. rendtörvénynek, amelyet a Hasin elleni merénylet hatása alatt alkottak. Képviselőink az egy Földessy József kivételével ellene foglaltak állást, ez azonban a törvényt megszavazta, de előbb pártjából kénytelen volt kilépni. Husvét előtt Masaryk köztársasági elnök egy interjúja okozott nagy feltűnést a Magyarországgal vívó békés megegyezés gyakorlati lehetőségeiről. Sajsos, a béke korán kicsöndült vetését meglepte a h?r fagya és leperzselte. A bírói határincidens egyenesen barátságtalan helyzetet teremtett a két szomszédos állam közt, mely teljes határzárral kezdődött és ártatlan polgárok kiutasítását eredményezte. Hasztalan kelt védelmükre az egész polgárság, a represszália középkori fegyvereit leszerelni nem volt képes. Képviselőink : Palkovich Viktor és Füssy Kálmán sürtt interpellációkban keresnek jogvédelmet a magyarságot, főleg a magyar iskolát ért sérelmek ellen. Da bátor szószólói és védelmezői a magyar népnek a különféle hatalmi túlkapások ellenében is. A keresztényszocialista párt nagyszabású beszállóikat tart képviselői parlamenti működéséről Érsekújvár, Komárom, Nagymegyer, Ógyaltó, Párkány községekben Komáromban a megindul a párt újjászervezése és [UNK] & küzdelem Csánk, és a szociáldemokrata pártokkal szemben. A kisgazdapárt is a falvak egész sorozatában tartja szervezkedő gyűléseit és vet gátat a földosztó párt lelkiismeretlen kortes ígérőeinek. Nem marad tétlen a kommunista párt sem, mely Komáromban már január óta csaknem havonként népgyülésezik Darula, Nagy Gyula képviselőkkel és Szoraka szenátorral. Új pártok alakulnak a Csallóközben az említett Csánki és a pártonkívüli párt, a magyar jogpárt megalakulásának kezdete is erre az időre esik. Mindez a községi választások előre vetett árnyéka volt, amelyet a kormány gondosan titkolt egészen augusztus végéig. Ez volt az elmúlt évnek a legnagyobb bülpolitikai eseménye. A magyar kisebbség politikai programját Szect Ivány Jórum képviselő fejtette ki augusztusi nagy feltűnést keltett nyílt levelében. A magyar lakosság eleve felkészült a választásokra és megállapodásokat létesített. A választások kívánátnok hírére minden párt teljes erővel mozdult meg és védte érdkeit. Komáromban a választáson hét párt mérkőzött. Új pártok gyanánt léptek fel a jogpárt és zsidópárt. A kormányhatalom a magyar pártok ellen felvonultatta eszközeit, mindaz azonban nem tudta meggátolni azok fölényes, nagy győzelmét, melyet a katonaság szavazatainak súlyt is hathatósan segített előidézni. A választás előtt nagy és sok izgalom uralkodott és éles harcok folytak különösen a kommunista és a szociáldeokrata pártok között, mely utóbbi teljesen összetörve került ki a küzdelemből szeptember 16 án. A járási és megyei választások újabb nagy küzdelmet provokáltak, de a hivatalon és a fcoraiány erőfeszítések hatástalanoknak bizonyultak. Piacát és lapalkobzások nem változtattak az eredményen: az ellnzék fölényes győzelmén. A szövetséges pártok mellett a kommunista párt foglalt erősen teret a szept. 3- i járási és megyei választásokon. Az év végéig azonban egyik képviselet sem fut össze, ellenben a kormány a megyei képviseletben kinevezett tagok után igyekezett mesterségesem többséget teremteni. Igen nagy fontosságú kérdés lobiá bele a kormány a ötvétervénybe az állampolgárság és sikitőség ügyét,melyet ez év elej óta a legmateohábban kezelnek és ezernyi magyar embernek adott gondot. A kérdés kiélezésével, amely azokat, akik itt illetőséget nem kapnak, avagy az optálást elmulasztották, külföldi állampolgároknak minősíti, egyszerűen tűrhetetlen helyzet állott elő a szerzett jogok megsemmisítésével. Ebben az irányban is Komárom indította meg az országos akciót a magyar polgárok jogvédelmére. A köztársaság és Magyarország közti közeledést szolgálta a Bines Bethlen »gyalás, melyet a magyar miniszterek trgyalása követett. Ez tárgyalta az áll kérdést is, de megegyezések még ez« ben nem jöttek létre. Az utódállam Romá.>ia volt az, mely e kérdést vásra rendezte. A higi pártétet köréből kiemeltesztényszocialista párt komáromi jüzete megalakítását, mely e ’kongresszusa előtt létesült. A párt kiég körzete is nagyszabású ülést tartott folyamán. Képviselőink a nemzetgyűlségvetési vitájában mondottak kiválói beszédeket, Palkovcs Viktor" pedig iskolák ügyében inditványokat is nyt Szomorú t,Zs*nsácioja volt c." * a ví? Földessy József bszéde, aki Mag elten intéztet a kölcsön ügyletd toljólag. A kommunista párt gyűlleseit stb.„ tatja és azokban a gazdasági helyzet képe rzjaolódik meg, melyet különösen Korlát oai dolgozó népe érez igen súlyosan. A # l&aztói névjegyzék összeállítása körül ismé: cseh nacionalizmus szelleme működött, mely társadalmi egyetértés és a kölcsönös megértő elé állít gátakat. Ezek voltak a politikai események, amlyek egyáltalán nem vigasztalók, ezekből cs a választások eredménye tölthet el bizalomu az iránt, hogy ez a parlament mai összetejében nem képviselvén a nép akaratát, hovatovább felváltja a nemzet igazi képvisete, mely a kisebbség sorsára is döntő folyása lesz és az autonómia keretében jövő sorsát és fejlődését biztosítja.