Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-03 / 79. szám
^•gyvenkilencedik évfolyam 70. szám. íílStbaetési ár «»»híalorák értékbe» l»libsa é* vidékre portai »étküldésnel: Ssé*8 évre 80 K, félévre 40 l, negyedévre Sí í. - felföldSn ISO Sí ve« erém éra t 8 © fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kedd, 10S8. július 3 .ierkentSieger kiadóhivatal; Ridern, stb.. Megjelenik hetenkint háromszor , kedden, csütörtökön és szombatos A közigazgatási reform életbelépése. Komárom, — julius 2. Tegnap életbe lépett a közigazgatási reform. Megszűntek a nagymegyék és helyébe lépett az országos igazgatás. Hol van ez az országos igazgatás és kik végzik ezt az igazgatást, erre senki sem tudna szabatos feleletet adni. De arra sem, hogy hová is kell címezni egy beadványt, ha azt az országos igazgatásnak kell majdan elintézni. Általános fejetlenség és kapkodás az egész vonalon, ez jellemzi az új reform életbeléptetését, amelyet csak Szlovenszkón erőszakoltak, míg a történelmi országokban csak ez év december elsején fogják életbeléptetni, amikor már mirajtunk kipróbálták. Amióta törvényhozás van a világon, az mindig arra törekedett, hogy megkönnyítse az állampolgárainak a helyzetét azokkal a változásokkal szemben, amelyeket az új törvények hoznak létre. Itt kimondja a törvényhozás, hogy a reform július elsején lép életbe Szlovenszkón és Ruszinszkóban, amelynek a békeszerződések szerint autonóm beligazgatással kellene rendelkeznie, azután tovább nem tesz semmit. Elkövetkezik a július elseje és senki sem tudja, hogy mi is lesz ma. A végrehajtási utasítás, amelynek a reformot meg kellett előznie, még hírből sem ismeretes. A közigazgatás alkalmazottainak valami csodálatos intuícióval meg kell érezniök, hogy mikor is nem csinálnak valami baklövést. Mivel pedig a baklövéseket csak úgy lehet biztosan elkerülni, ha semmit sem csinálunk, a szlovenszkói közigazgatás is a várakozás álláspontjára helyezkedik a közönséggel szemben. Ki fogja feldolgozni a nagymegyék restanciáit, azt még a boldog Isten tudja csak, mi nem. Mit intéznek el végérvényesen a járási hivatalok és bizottságok, azt csak sejteni lehet nekik, de tudni nem. A közigazgatás kereke forog ugyan, de hogy előre megy e annak a szekere, vagy hátra, azt nem lehetne megmondani. Hogy azután mire volt jó keresztül őszakolni a reform életbeléptetését, azt a néppárt tudná csak megokolni, amely állandóan ismétli a két szót: Slovenska Krajina és azt hiszi, hogy ebben benne van Szlovenszkó autonómiája, amelyet, amikor Prágának behódoltak, ott hagytak a szlovenszkói határon a néppárt korifeusai. Slovenska Krajina ma új közigazgatást kapott, amelyet azokon kívül, akik ezt kidolgozták és törvényt alkottak róla, senki sem ismeri. Legkevésbbé a néppárti urak. Már a kormánylapok is helytelenítik azt, hogy Szlovenszkót kísérleti nyúlnak tekintik, amelyen »kipróbálnak« reformokat, így az új közigazgítást is. A mi türelmünk azonban még a kormánylapnál is sokkal edzettebb és azt tartjuk, hogy akinek az Isten hivatalt ád, észt is ad hozzá. Csak azzal nem vagyunk tisztában, hogy aki nagy hivatalt visel, annak nagyobb adagolásban jut-e az ész is, mert a látottak mintha ennek az ellenkezőjét bizonyítanák. POLITIKAI SZEMLE, Komárom, július 2. Interpelláció a magyarországi nyomdatermékek szabad behozatala kérdésében. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezeti ellenzéki pártok közös külügyi bizottságának határozata alapján az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt törvényhozói a magyarországi nyomdatermékek behozatala tárgyában interpellációt intéztek az összkormányhoz. Az interpellálók hivatkoznak Sramek miniszternek, mint a miniszterelnök helyettesének Gregorovits nemzetgyűlési képviselőnek hasonló tárgyú interpellációjára adott válaszára, amelyben azt mondja, hogy az általános tilalom alól az utóbbi időben a magyar kormánnyal kötött egyezmény alapján tekintélyes, általános jellegű kivételek engedélyeztettek, s a postai szállítás engedélyezése iránti kérvények elbírálásánál konkrét esetekben szabadelvű gyakorlat vezettetett be". Minthogy a szlovenszkói teljhatalmú miniszter nemrégiben kiadott rendelete a válaszban lefektetett elvet egyáltalában nem fedi és Szlovenszkóba csak külön engedéllyel lehet behozni magyar tudományos könyveket is, magyarországi lapok közül pedig csak a szocialisták és radikálisok lapját engedélyezték, azt kérdezik az interpellálók, hogy hajlandó-e a kormány közölni, hogy előbbi válaszát kinek az információjára alapította, hajlandó-e a teljhatalmú miniszternek 1920. évben a magyarországi nyomdatermékek tárgyában kiadott rendeletét teljes terjedelmében hatályon kívül helyezni, a Magyarországon megjelenő lapoknak a postai szállítás jogát megadni és ilyen módon gondoskodni arról, hogy a csehszlovákiai magyar és német kisebbség között e téren is fenforgó megszégyenítő különbség az állam fennállásának tizedik évében végre megszűnjék. A magyar nemzeti párt tiltakozása Kristóf letartóztatása és a házkutatás ellen. Mint ismeretes, a losonci rendőrség vezetője egy elcsapott kommunista besúgására letartóztatta Kristóf Sándort, a magyar nemzeti párt losonci országos pártigazgatóját és noha a letartóztatás és házkutatás csak a nevezett pártigazgató ellen volt elrendelve, a magyar nemzeti párt irodájában is tartottak házkutatást és a párt pénztári könyveit és iratait lefoglalták. A besúgás szerint azzal vádolják Kristófot, hogy Budapesten egy titkos szövetségtől 1925 ben 275.000 koronát vett föl irredenta célokra. A házkutatás semmiféle bizonyítékut szolgáló anyagot nem eredményezett, mégis Kristófot átkisérték a járásbíróság fogházába. A párt törvényhozói erélyes tiltakozó beadványt intéztek az igazságügyminiszterhez, mert a politikai szabadságnak legeklatánsabb sérelme, hogy a pártnak valamelyik tagja vagy tisztviselője ellen elrendelt rendőri nyomozást minden vizsgálóbírói hozzájárulás nélkül, önkényűleg kiterjesszék a politikai párt irodájára is. A tiltakozó törvényhozók arra kérik a minisztert, hogy az ügy összes iratait sürgősen kérje föl és azoknak átvizsgálása után az illetékes ügyészséget a megfelelő intézkedésre utasítsa. Egyben pedig fegyelmi vizsgálat megindítását kérik Kampis losonci rendőrkapitány ellen, aki a visszaélést elkövette. A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása. A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról külön törvény fog intézkedni. A törvényről szóló javaslat azonban igen lassan készül, ami eddig is sok eredménytelen közbenjárásra kényszerítette az érdekeltséget. Az ügyben a német és csehszlovák szociáldemokraták a múlt hét végén sürgős interpellációt intéztek Sramek miniszterelnökhelyetteshez, amelyben a törvényjavaslat sorsáról érdeklődnek. Sramek szombaton válaszolt az interpellációra, amely szerint a szakbizottságok által elkészített elaborátumon a népjóléti minisztérium teljes apparátussal dolgozik és mindent elkövet, hogy a törvényjavaslat a legrövidebb időn belül beterjeszthető legyen a nemzetgyűlésnek. Kinevezték a modus vivendi végrehajtására szolgáló bizottságot. A Vatikánnal kötött modus vivendi által előírt egyházi bizottság tagjait most nevezték ki az egyházmegyék részéről. A bizottság feladata lesz a vagyoni kérdések és az egyházmegyék határainak új rendezését kidolgozni. Elnöke Ciriaci nuncius és titkára Ritter egyetemi tanár. Az egyházi bizottsággal párhuzamosan egy állami bizottság is működik, amelynek tagjait szintén most nevezték ki. Jókai sírjára művészi síremléket emelnek. Komárom, — julius 2. Negyedszázada annak, hogy Komárom örök büszkesége, Jókai Mór, a nagy mesemondó örök álomra hunyta le szemét és porhüvelyét a budapesti Kerepesi úti temetőben kijelölt díszsírhelyen átadták az anyaföldnek. A költőfejedelem sírja jeltelenül áll még ma is, noha még jóval a világháború előtt megindult a gyűjtés a Jókaihoz méltó síremlék alapjára. A világháború, mint megszámlálhatatlanul sok más ideális ügyet, ezt is megakasztotta kivitelében, de a magyar nemzet lelkében ma is eleven erővel él a kegyelet Jókai nagy emléke iránt, amely állandóan ébren tartja a síremlék megvalósításának gondolatát és vágyát. Jókainak néhány évvel ezelőtt leleplezett szoboremléke, már ott ékesíti Budapest egyik gyönyörű terét, de néhány hónap múlva elkészül az impozáns síremlék is s a Kerepesi temetőben nem marad tovább jeltelenül a halhatatlan költő sírja. A magyar közvélemény régi kedves óhajának valóraváltásán a magyar kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó gróf elnöklete alatt működő bizottság dolgozik, amely a Jókai család tagjaiból s az irodalmi, művészeti és társadalmi élet kiválóságaiból áll. A bizottság a napokban tartott ülésén foglalkozott az emlékmű kérdésével s az ülésteremben kiállított pályadíjnyertes mű gipszmodelljét Lechner Jenő dr. és Füredi Richárd, a síremlék tervező művészei mutatták be a bizottság illusztris tagjainak. Az emlékmű egy 15 méter átmérőjű, felül nyitott kör alakú oszlopcsarnok, az oszlopok között művészileg csipkézett kőkitörésekkel. A vezető gondolat az volt, hogy egy magyaros motívumú kőpergolával körülvett rózsakert díszítse a világhírű magyar költő sírját. A bizottság tagjai teljes elismeréssel adóztak az alkotóknak a monumentum művészi megteremtéséért. A síremlékre társadalmi úton megindított gyűjtés által hozták össze a szükséges összeget, amelynek nagy részét az iskolás gyermekek adományai képezik s most, hogy a magyar kormány és Budapest székesfőváros nagyobb összeggel járultak az akcióhoz, az ő áldozatkészségük folytán lehetővé vált, hogy a gyönyörű síremlék elkészíttessék. Összesen 110000 pengő áll rendelkezésre és ma már biztosra vehető, hogy az emlék néhány hónap múlva elkészül. A költő özvegyének kérésére a bizottság egyhangúan hozzájárult ahhoz, hogy a pergola oszlopainak belső felületére Jókai regényeinek címét véssék be. Erre vonatkozóan a tervezőművész kijelentette, hogy a mély gondolatokat keltő címek bevésése emelni fogja d ma monumentalitását. A bizottság a munkálatokat a legrövidebb időn belül kiadja és így a Jókai síremlék előreláthatóan jövő év tavaszán állani fog. Az iparos tanonciskola életképességéről számol be a megnyílt iparos tanonckiállítás. Komárom, julius 2 Beszámoltunk már arról, hogy julius 29-án, Péter Pál napján a községi elemi iskola Deák Ferenc utcai épületében megnyílt a komáromi iparostanonciskola kiállítása, amely rendkívül értékes anyagával mindenképen megérdemli a nagyközönség figyelmét. Az iskola nívója jóval felül áll a kisvárosi viszonylaton és bizonyos, ha sikerül a kiállítási anyagot Brünnbe szállítani, úgy az új magyar iparosgenerációnk méltán szép sikerrel szerepel ott és kivívja majd az osztatlan elismerést. A kiállítás anyaga jóformán azért is rendkívül biztató, mert tulajdonképen alig egy-két éve működik Komáromban az újonnan szervezett iparostanonc iskola s máris olyan perspektívát nyújt, amely legszebb ígéreteket tartalmazza arra nézve, hogy ez a fiatal iskola a jövőben még inkább fog fejlődni és erősödni. Az iskola vezetése Telkes Mihály igazgató kezében kitűnő garanciája ennek, de éppúgy a tanítói kar is a legjobb erőkből rekrutálódik, úgy hogy az iskola magas nívója biztosítva van. Arról a komoly munkáról, mely az iparostanonciskolában folyik az esti órákban, a napi munka után, tulajdonképen csak akkor szerezhetünk fogalmat, ha megtekintjük a gazdag anyagú