Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-03 / 79. szám

^•gyvenkilencedik évfolyam 70. szám. íílStbaetési ár «»»híalorák értékbe»­ l»libsa é* vidékre portai »étküldésnel: Ssé*8 évre 80 K, félévre 40 l, negyedévre­­ Sí­ í. - felföldSn ISO Sí­ ve« erém éra t 8 © fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kedd, 10S8. július 3 .ierkentSieg­er kiadóhivatal; Rider­n, stb.. Megjelenik hetenkint háromszor , kedden, csütörtökön és szombatos A közigazgatási reform életbelépése. Komárom, — julius 2. Tegnap életbe lépett a közigaz­gatási reform. Megszűntek a nagy­­megyék és helyébe lépett az or­szágos igazgatás. Hol van ez az országos igazgatás és kik végzik ezt az igazgatást, erre senki sem tudna szabatos feleletet adni. De arra sem, hogy hová is kell­ címezni egy beadványt, ha azt az országos igazgatásnak kell majdan elintézni. Általános fejetlenség és kapkodás az egész vonalon, ez jellemzi az új reform életbeléptetését, amelyet csak Szlovenszkón erőszakoltak, míg a történelmi országokban csak ez év december elsején fogják élet­beléptetni, amikor már mirajtunk kipróbálták. Amióta törvényhozás van a vi­lágon, az mindig arra törekedett, hogy m­egkönnyítse az állampol­gárainak a helyzetét azokkal a változásokkal szemben, amelyeket az új törvények hoznak létre. Itt ki­mondja a törvényhozás, hogy a reform július elsején lép életbe Szlovenszkón és Ruszinszkóban, amelynek a békeszerződések szerint autonóm beligazgatással kellene rendelkeznie, azután tovább nem tesz semmit. Elkövetkezik a július elseje és senki sem tudja, hogy mi is lesz ma. A végrehajtási utasítás, amelynek a reformot meg kellett előznie, még hírből sem ismeretes. A közigazgatás alkalmazottainak valami csodálatos intuícióval meg kell érezniök, hogy mikor is nem csinálnak valami baklövést. Mivel pedig a baklövéseket csak úgy lehet biztosan elkerülni, ha semmit sem csinálunk, a szloven­­szkói közigazgatás is a várakozás álláspontjára helyezkedik a közön­séggel szemben. Ki fogja feldol­gozni a nagymegyék restanciáit, azt még a boldog Isten tudja csak, mi nem. Mit intéznek el végérvé­nyesen a járási hivatalok és bi­zottságok, azt csak sejteni lehet nekik, de tudni nem. A közigaz­gatás kereke forog ugyan, de hogy előre megy e annak a szekere, vagy hátra, azt nem lehetne meg­mondani. Hogy azután mire volt jó ke­resztül őszakolni a reform életbe­léptetését, azt a néppárt tudná csak megokolni, amely állan­dóan ismétli a két szót: Slo­­venska Krajina és azt hiszi, hogy ebben benne van Szlovenszkó autonómiája, amelyet, amikor Prá­gának behódoltak, ott hagytak a szlovenszkói határon a néppárt korifeusai. Slovenska Krajina ma új közigazgatást kapott, amelyet azokon kívül, akik ezt kidolgozták és törvényt alkottak róla, senki sem ismeri. Legkevésbbé a nép­párti urak. Már a kormánylapok is helyte­lenítik azt, hogy Szlovenszkót kí­sérleti nyúlnak tekintik, amelyen »kipróbálnak« reformokat, így az új közigazgítást is. A mi türel­münk azonban még a kormány­lapnál is sokkal edzettebb és azt tartjuk, hogy akinek az Isten hi­vatalt ád, észt is ad hozzá. Csak azzal nem vagyunk tisztában, hogy aki nagy hivatalt visel, annak na­gyobb adagolásban jut-e az ész is, mert a látottak mintha ennek az ellenkezőjét bizonyítanák. POLITIKAI SZEMLE, Komárom,­­ július 2. Interpelláció a magyarországi nyomdatermékek szabad behoza­tala kérdésében. A szlovenszkói és ruszinszkói szö­vetkezeti ellenzéki pártok közös külügyi bizottságának határozata alapján az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt törvényhozói a magyarországi nyomdatermékek beho­zatala tárgyában interpellációt intéztek az összkormányhoz. Az interpellálók hivatkoznak Sramek miniszternek, mint a minisz­terelnök helyettesének Gregoro­­vits nemzetgyűlési képviselőnek hasonló tárgyú interpellációjára adott válaszára, amelyben azt mondja, hogy az­­ általá­nos tilalom alól az utóbbi időben a magyar kormánnyal kötött egyezmény alapján tekintélyes, általános jellegű kivételek engedélyeztettek, s a postai szállítás engedélyezése iránti kérvények elbírálásánál konkrét esetekben szabad­elvű gyakorlat vezettetett be". Minthogy a szlovenszkói teljhatalmú miniszter nemrégiben kiadott rendelete a válasz­ban lefektetett elvet egyáltalában nem fedi és Szlovenszkóba csak külön en­gedéllyel lehet behozni magyar tudo­mányos könyveket is, magyarországi lapok közül pedig csak a szocialisták és radikálisok lapját engedélyezték, azt kérdezik az interpellálók, hogy hajlan­dó-e a kormány közölni, hogy előbbi válaszát kinek az információjára alapí­totta, hajlandó-e a teljhatalmú minisz­ternek 1920. évben a magyarországi nyomdatermékek tárgyában kiadott ren­deletét teljes terjedelmében hatályon kívül helyezni, a­­ M­agyarországon meg­jelenő lapoknak a postai szállítás jogát megadni és ilyen módon gondoskodni arról, hogy a csehszlovákiai magyar és német kisebbség között e téren is fen­­forgó megszégyenítő különbség az ál­lam fennállásának tizedik évében végre megszűnjék. A magyar nemzeti párt tiltako­zása Kristóf letartóztatása és a házkutatás ellen. Mint ismeretes, a losonci rendőrség vezetője egy elcsapott kommunista be­­súgására letartóztatta Kristóf Sándort, a magyar nemzeti párt losonci orszá­gos pártigazgatóját és noha a letartóz­tatás és házkutatás csak a nevezett pártigazgató ellen volt elrendelve, a magyar nemzeti párt irodájában is tar­tottak házkutatást és a párt pénztári könyveit és iratait lefoglalták. A be­­súgás szerint azzal vádolják Kristófot, hogy Budapesten egy titkos szövetség­től 1925 ben 275.000 koronát vett föl irredenta célokra. A házkutatás semmi­féle bizonyítékut szolgáló anyagot nem eredményezett, mégis Kristófot átkisér­­ték a járásbíróság fogházába. A párt törvényhozói erélyes tiltakozó beadványt intéztek az igazságügyminiszterhez, mert a politikai szabadságnak legeklatánsabb sérelme, hogy a pártnak valamelyik tagja vagy tisztviselője ellen elrendelt rendőri nyomozást minden vizsgálóbírói hozzájárulás nélkül, önkényűleg kiter­jesszék a politikai párt irodájára is. A tiltakozó törvényhozók arra kérik a minisztert, hogy az ügy összes iratait sürgősen kérje föl és azoknak átvizsgá­lása után az illetékes ügyészséget a megfelelő intézkedésre utasítsa. Egyben pedig fegyelmi vizsgálat megindítását kérik Kampis losonci rendőrkapitány ellen, aki a visszaélést elkövette. A magánalkalmazottak nyugdíj­biztosítása. A magánalkalmazottak nyugdíjbizto­sításáról külön törvény fog intézkedni. A törvényről szóló javaslat azonban igen lassan készül, ami eddig is sok eredménytelen közbenjárásra kénysze­­rítette az érdekeltséget. Az ügyben a német és csehszlovák szociáldemokraták a múlt hét végén sürgős interpellációt intéztek Sramek miniszterelnökhelyet­teshez, amelyben a törvényjavaslat sor­sáról érdeklődnek. Sramek szombaton válaszolt az interpellációra, amely sze­rint a szakbizottságok által elkészített elaborátumon a népjóléti minisztérium teljes apparátussal dolgozik és mindent elkövet, hogy a törvényjavaslat a leg­rövidebb időn belül beterjeszthető le­gyen a nemzetgyűlésnek. Kinevezték a modus vivendi vég­rehajtására szolgáló bizottságot. A Vatikánnal kötött modus vivendi által előírt egyházi bizottság tagjait most nevezték ki az egyházmegyék részéről. A bizottság feladata lesz a vagyoni kérdések és az egyházmegyék határainak új rendezését kidolgozni. Elnöke Ciriaci nuncius és titkára Ritter egyetemi tanár. Az egyházi bizottság­gal párhuzamosan egy állami bizottság is működik, amelynek tagjait szintén most nevezték ki. Jókai sírjára művészi síremléket emelnek. Komárom, — julius 2. Negyedszázada annak, hogy Komá­rom örök büszkesége, Jókai Mór, a nagy mesemondó örök álomra hunyta le szemét és porhüvelyét a budapesti Kerepesi úti temetőben kijelölt díszsír­helyen átadták az anyaföldnek. A költő­fejedelem sírja jeltelenül áll még ma is, noha még jóval a világháború előtt megindult a gyűjtés a Jókaihoz méltó síremlék alapjára. A világháború, mint megszámlálhatatlanul sok más ideális ügyet, ezt is megakasztotta kivitelében, de a magyar nemzet lelkében ma is eleven erővel él a kegyelet Jókai nagy emléke iránt, amely állandóan ébren tartja a síremlék megvalósításának gon­dolatát és vágyát. Jókainak néhány évvel ezelőtt lelep­lezett szoboremléke, már ott ékesíti Bu­dapest egyik gyönyörű terét, de néhány hónap múlva elkészül az impozáns sír­emlék is s a Kerepesi temetőben nem marad tovább jeltelenül a halhatatlan költő sírja. A magyar közvélemény régi kedves óhajának valóraváltásán a magyar kul­tuszminiszter, Klebelsberg Kunó gróf elnöklete alatt működő bizottság dol­gozik, amely a Jókai család tagjaiból s az irodalmi, művészeti és társadalmi élet kiválóságaiból áll. A bizottság a napokban tartott ülésén foglalkozott az emlékmű kérdésével s az ülésteremben kiállított pályadíjnyertes mű gipszmo­­delljét Lechner Jenő dr. és Füredi Richárd, a síremlék tervező művészei mutatták be a bizottság illusztris tag­jainak. Az emlékmű egy 15 méter átmérőjű, felül nyitott kör alakú oszlopcsarnok, az oszlopok között művészileg csipkézett kőkitörésekkel. A vezető gondolat az volt, hogy egy magyaros motívumú kő­pergolával körülvett rózsakert díszítse a világhírű magyar költő sírját. A bi­zottság tagjai teljes elismeréssel adóz­tak az alkotóknak a monumentum művészi megteremtéséért. A síremlékre társadalmi úton meg­indított gyűjtés által hozták össze a szükséges összeget, amelynek nagy ré­szét az iskolás gyermekek adományai képezik s most, hogy a magyar kor­mány és Budapest székesfőváros na­gyobb összeggel járultak az akcióhoz, az ő áldozatkészségük folytán lehetővé vált, hogy a gyönyörű síremlék elké­szítt­essék. Összesen 110000 pengő áll rendelkezésre és ma már biztosra vehető, hogy az emlék néhány hónap múlva elkészül. A költő özvegyének kérésére a bizott­ság egyhangúan hozzájárult ahhoz, hogy a pergola oszlopainak belső felületére Jókai regényeinek címét véssék be. Erre vonatkozóan a tervezőművész kijelen­tette, hogy a mély gondolatokat keltő címek bevésése emelni fogja d ma monumentalitását. A bizottság a mun­kálatokat a legrövidebb időn belül ki­adja és így a Jókai síremlék előrelát­­hatóan jövő év tavaszán állani fog. Az iparos tanonciskola életképességéről számol be a megnyílt iparos tanonckiállítás. Komárom, julius 2 Beszámoltunk már arról, hogy julius 29-án, Péter­ Pál napján a községi elemi iskola Deák Ferenc utcai épüle­tében megnyílt a komáromi iparos­­tanonciskola kiállítása, amely rendkívül értékes anyagával mindenképen meg­érdemli a nagyközönség figyelmét. Az iskola nívója jóval felül áll a kisvárosi viszonylaton és bizonyos, ha sikerül a kiállítási anyagot Brünnbe szállítani, úgy az új magyar iparosgenerációnk méltán szép sikerrel szerepel ott és kivívja majd az osztatlan elismerést. A kiállítás anyaga jóformán azért is rendkívül biztató, mert tulajdonképen alig egy-két éve működik Komárom­ban az újonnan szervezett iparostanonc iskola s máris olyan perspektívát nyújt, amely legszebb ígéreteket tartalmazza arra nézve, hogy ez a fiatal iskola a jövőben még inkább fog fejlődni és erősödni. Az iskola vezetése Telkes Mihály igazgató kezében kitűnő garanciája en­nek, de éppúgy a tanítói kar is a leg­jobb erőkből rekrutálódik, úgy hogy az iskola magas nívója biztosítva van. Arról a komoly munkáról, mely az iparostanonciskolában folyik az esti órákban, a napi munka után, tulajdon­képen csak akkor szerezhetünk fogal­mat, ha megtekintjük a gazdag anyagú

Next