Könnyűipari Értesítő, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-06 / 1. szám
2 KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ 1953 január 6. A lapítani. Egyes iparágakban meg kell követelni a mennyiségi teljesítés alapulvételét, sőt a legfontosabb — legalább is a tervezésben kiemelt — gyártmányok, különösen az exportcikkek mennyiségi, választéki és minőségi tervének teljesítését. 5. Az önköltségcsökkentési terv teljesítésének mértékét általában az összehasonlítható befejezett termelés alapján kell megállapítani. A termelési költségvetés (összesített önköltségi terv) adatait csak azoknál a vállalatoknál lehet alapul venni, ahol az összehasonlítható befejezett termelés nem éri el a befejezett termelés negyvenöt százalékát. 6. A nyereségbefizetési tervet akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a vállalat a mérlegbeszámoló adatai szerint a tervezett nyereséget elérte és azt a kijelölt határidőre be is fizette, illetőleg ha vesztesége a tervezett mértéket nem haladja meg. A nyereségbefizetési terv teljesítésének elbírálásánál az időközi árváltozásokat, a termelés összetételében bekövetkezett lényeges eltéréseket és a vállalat tervszerű tevékenységétől függetlenül előálló nyereséget megfelelően figyelembe kell venni. E tényezők folytán a tervszámokkal egybevethető, illetőleg az igazgatói alap kiszámításának alapjául szolgáló tényleges nyereség, illetőleg veszteség megfelelően növekszik vagy csökken. Az igazgatói alap mértéke: 7. A terv szerinti és a terven felüli nyereség után az igazgatói alap részére járó összeg mértékét nyereséget tervező vállalatoknál a vállalati nyereség, nyereséget nem tervező vagy veszteséget tervező vállalatoknál pedig az önköltségcsökkentésnél elért megtakarítás százalékában kell megállapítani. A százalékos kulcs meghatározásának szabályai a következők: a) a pénzügyminiszter minden év elején szakmánként (iparáganként) megállapítja, hogy a megkívánt feltételek teljesítése esetén egy-egy szakmában az előirányzott nyereség hány százaléka fordítható az igazgatói alap javára; b) az illetékes iparági igazgatóság (főosztály) vezetője az igazgatóság alá tartozó egyes vállalatok, vagy összes vállalatok részére a pénzügyminiszter által megállapított szakmai kulcstól eltérő kulcsokat is megállapíthat. A vállalati kulcsokat úgy kell megállapítani, hogy az azok alapján kiszámított igazgatói alap együttes összege az illető szakmára (iparágra) nézve ne haladja meg a pénzügyminiszter által megállapított szakmai kulcs alapján kiszámított összeget. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az állami költségvetésből fenntartott szociális, kulturális vagy egyéb jóléti intézmények vannak, a vállalati kulcs megállapításánál figyelembe kell venni az állami költségvetésből származó juttatásokat; c) a terven felüli nyereség után az igazgatói alap részére a pénzügyminiszter által megállapított hányad, legfeljebb azonban a terven felüli nyereség húsz százaléka jár. A terven felüli nyereségre megállapított szakmai (iparági) kulcstól eltérést nem lehet engedélyezni. Emellett érvényben marad a vállalati beruházásoknak saját forrásokból fedezéséről szóló 2.090/29/1952. Mt. h. számú határozat IV/1. pontjának az a rendelkezése, hogy a vállalatok — meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén — terven felüli nyereségük huszonöt százalékát beruházási célokra visszatarthatják. 8. A terv szerinti és a terven felüli nyereségből az igazgatói alap részére járó összeg nem haladhatja meg a munkabéralap évi összegének minisztériumonként megállapított legfeljebb három százalékát. 9. A trösztök, egyesülések és központok kötelékébe tartozó vállalatok a feltételek teljesítése esetén saját teljesítményük után részesülnek igazgatói alapban, függetlenül attól, hogy az ugyanahhoz a szervezethez tartozó többi vállalatok, illetőleg az egész szervezet a szükséges feltételeket teljesítette-e. A középfokú irányító szervek (trösztök, egyesülések, központok) igazgatói alapban csak akkor részesülhetnek, ha az irányításuk alá tartozó vállalatok összesített adatai szerint a feltételeket az egész szervezet teljesítette. A középfokú irányító szervek részére az illetékes iparági igazgatóság (főosztály) vezetője külön állapít meg egyedi kulcsokat. 10. A vállalat az igazgatói alap részére járó öszszeget a negyedévi mérlegbeszámoló (eredménykimutatás) alapján maga számítja ki és az illetékes miniszter előzetes jóváhagyása után igénybeveheti. Ha a miniszter a vállalat által kiszámított összeg jóváhagyása tekintetében a mérlegbeszámoló benyújtásának határidejétől számított tizennégy napon belül nem nyilatkozik, a vállalat az általa kiszámított összeget a jóváhagyás bevárása nélkül is igénybeveheti. 11. A negyedévi elszámolás során az igazgatói alap részére csak a terv szerinti nyereség után járó összeget lehet igénybe venni. A terven felüli nyereség után az igazgatói alap részére járó összeget csak az év végi elszámolás során lehet megállapítani és igénybe venni. A pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértésben egyes esetekben eltérést engedélyezhet. 12. A vállalat az illetékes miniszter engedélyével a tervnegyedév folyamán az igazgatói alap részére a tervezett nyereség után járó összeg terhére előleget vehet igénybe. Az előleg összege nem haladhatja meg a pénzügyminiszter által megállapított szakmai kulcs alapulvételével kiszámított öszszeg felét. Az előleget a negyedévi elszámoláskor az igazgatói alap részére megállapított összegbe be kell számítani. 13. A pénzügyminiszter az igazgatói alapra nem jogosult vállalatok meglévő jóléti és egyéb intézményeinek fenntartására s esetleg az ott dolgozók jutalmazására az egyes miniszterek részére tartalékkeretet biztosít. A tartalékkeret mértékét a pénzügyminiszter határozza meg s az egyes szakmai igazgatóságok (főosztályok) között az illetékes miniszter osztja fel. 14. Ha a vállalat a feltételek nemteljesítése miatt igazgatói alapban nem részesülhet, s bizonyos öszszegeket mégis igazgatói alapra fordított, vagy a vállalat által tévesen kiszámított összeget az illetékes miniszter kellő időben nem kifogásolta