Könnyűipari Értesítő, 1969. július-december (22. évfolyam, 19-31. szám)
1969-07-03 / 19. szám
XXII. évfolyam 19. szám Budapest, 1909. július 3* jjjj^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség: Megjelenik szükség szerint, általában., Fő UTCA 68. II. em. 213. Előfizetési ár: hetenként. Terjeszti a Magyar Posta. Telefon: 154—62. 1 évre 102,- Ft Előfizethető: Kiadóhivatal: 17. • « « * • *1 — v* a Posta Központi Hírlap Irodánál . , _______ /1 évre...................si. bt (Budapest, V., József nádor tér L LAPKIADÓ VÁLLALAT. Telefon: 180—850) BUDAPEST, VII., LENIN KÖRÚT 9—11. Egyes Szám ára: 2,50 Ft Csekkszámla 61066, vagy átutalás az MNB 8. számú folyószámlájára. Telefon: 221—235 TARTALOM: Oldal asítás 5/1969. (Kip. É. 19.) Kip. M.—Á. H. szám. A könynyűipari árképzési irányelvekről szóló 15/1967. A. T. 46.) Kip. M.—ÁH. számú utasítás módosítása — — — — — — — — — — — 165 Oldal Közlemény Pályázati felhívás egybeépített bal- és jobboldalas kosztüm vászon vasalóprés kialakítására — — 182 Döntőbizottsági gyakorlat — — — — — — 182 UTASÍTÁS 5/1969. (Kip.É. 19.) Kip. M.—AH. szám A könnyűipari árképzési irányelvekről szóló 15/1967. (ÁT. 46.) Kip. M.—AH. számú utasítás módosítása Az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet, valamint az 1/1968. (VI. 8.) ÁH. számú rendelet alapján az érdekelt hatóságokkal egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• A 15/1967. (ÁT. 46.) kap. M.—AH. számú utasítás 8. számú melléklete hatályát veszti és helyébe ezen utasítás melléklete lép. 2. §. Ez az utasítás 1969. július 1. napján lép hatályba. Budapest, 1969. június 21. Nagy Józsefné s. k., könnyűipari miniszter 8. sz. melléklet a 15/1967. (ÁT. 46.) Kip. M.—A 2. sz. utasításhoz Lábbeli termékek árkiszámításának irányelvei I. Az irányelv hatálya a 15/1967. (ÁT. 46.) Kjp. M.—ÁH. sz. utasítás 1. §-ában meghatározott termelők által gyártott, 68 ITJ szám alá sorolt lábbeli termékek árának kiszámítására terjed ki. II. 1. A szabad áruformába sorolt lábbeli termékek termelői árát a termelés költségei és a piac értékítélete egymásrahatásukban alakítják ki. 2. A termelési költségek számbavétele céljából a termelő előkalkulációt köteles készíteni. 3. Az előkalkuláció módszerét a termelőknek önköltségszámítási szabályzatukban kell meghatározni. Ennek keretében a következőket kell rögzíteni: a) kalkulációs forma, b) közvetlen költségek meghatározásának módja, c) közvetett költségek felosztása, a bázis időszak megállapítása, a közvetett költségek vetítési alapja és a közvetett költségek gyártmányokra történő felosztása. ad a) A következő kalkulációs formák alkalmazhatók: — részletes — különbözeti — vállalati költségeken nyugvó normatív. A kalkuláció kiterjedhet valamennyi költség, nyereséggel növelt önköltség, vagy csak a szűkített önköltség számításba vételére. Alkalmazható módszer a bruttó nyereségszámítás. ad b) A közvetlen költségek meghatározhatók műszaki normák, összehasonlító számítások, vagy tényszámok alapján. Anyagbeszerzési árként alkalmazható az elszámoló ár vagy a tényleges anyagbeszerzési ár súlyozott átlaga. ad c) Közvetett költségek címén az utókalkuláció megbontásának megfelelően, a számviteli adatok alapján kell a költségeket figyelembe venni. Bázis időszakként alkalmazható az előző évi, félévi, vagy negyedévi tényleges üzemi és vállalati általános költség. A tényleges közvetett költségek a rezsiterv alapján korrigálhatók. Nem vehetők figyelembe az improduktív költségek. A közvetett és a fel nem osztható költségek „vetítési alapjaként”