Könyvvilág, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-09-01 / 9. szám

Gabriele Hoffmann ELSÜLLYEDT VILÁGOK A tenger alatti régészet történe­tét dolgozza fel a 384 oldalas, 51 fekete-fehér fényképpel il­lusztrált, megjelenési évében (1985) két kiadást megért könyv. Történész-irodalomtörténész végzettségű szerzője, az első Heinrich Böll-életrajz írója, mint a könyv bevezetőjéből kiderül, „családi okokból" kezdett érdek­lődni a téma iránt: férje ugyanis a brémai Német Hajózási Múze­um restaurátora. Könyvével a régészet sajátos, a szárazföldön ásatásokat végző régészek által sokáig gyanakvással kísért, el nem ismert, csupán egyfajta kincskeresésként számon tartott ágát kívánta bemutatni, s egyút­tal bizonyítani, hogy az elsül­lyedt hajókon talált tárgyak, eszközök alapján sokszor egyér­telműbb adatokat nyerhetünk egy-egy korról, mint a későbbi kultúrrétegekkel kevert száraz­földi lelőhelyekről. Leírásai alapján a Föld kü­lönböző területein más-más ko­rokban elsüllyedt hajók, illetve a vízborítás alá került városok tör­ténetével ismerkedhetünk meg. Az ókori Kisázsia partjai előtt elmerült hajókról éppúgy szó esik, mint a viking bárkákról, a spanyol gyarmatok kincseit szál­lító flottáról vagy Vill­ Henrik zászlóshajójáról, a Mary Rose­­ról. Megtudhatjuk, miként sike­rül rábukkanni a tenger mélyén rejtőző hajókra, milyen módsze­rekkel vallatják a felszínre ho­zott tárgyakat a laboratóriu­mokban. Nyomon követhetjük a tenger alatti régészet tudományágként történő elfogadtatásának törté­netét is. Gabriele Hoffmann mondandóját olvasmányos, in­kább zsurnaliszta fogásokkal dolgozó, riportszerű stílusban adja elő. (Novotrade) Nemerkényi Antal RÉSZLETES PSYCHIATRIA Magyarországon közel három évtizede nem jelent meg psychi­­atriai kézikönyv, noha az eltelt időszakban az orvostudomány nagy léptekkel haladt előre. Új lehetőségek nyíltak a gyógyítás­ban, megváltozott a betegellátás szemlélete és szerkezete, ponto­sabbá vált a kórfeltárás, s a dif­ferenciáldiagnosztikai munka eredményeképpen mindinkább nő a célzott terápiás eljárások alkalmazásának az esélye. Az alapismereteket Juhász Pál és Pethő Bertalan Általános pszichiátria című, 1983-ban megjelent kétkötetes könyve fog­lalta össze, a hozzá csatlakozó részletes szakkönyv megjelenése azonban mindmáig váratott ma­gára. Márpedig a mindennapi gyógyító munkában sokkal na­gyobb szükség van az egyes be­tegségeket és azok gyógyítási le­hetőségeit rendszeres formában ismertető részre, mint előzmé­nyére. A Részletes psychiatria Or­­ganicus betegségek című első kötetében találhatók azok a kór­képek, amelyek a mai vizsgáló módszerekkel kimutatható bio­lógiai kórfolyamat következmé­nyei. Az értelmi fogyatékosság tárgyalása után az úgynevezett organicus psychosyndromák ae­­tiológiailag csoportosított válto­zatai következnek. Itt találja az olvasó a fertőző betegségek, a keringési zavarok, az endokrin és az anyagcsere-zavarok, a mérgezések, az epilepsia, az agy­daganatok és a koponya illetve az agy sérülése kapcsán kiala­kuló psychiatriai kórképeket. Újabb nagy témakör az idősebb kor psychés zavaraival foglalko­zó fejezet, a gerontopsychiatria. Az említett témakörökben nem csupán a szorosabb értelembe vett organikus betegségek szere­pelnek, hanem ezek határterüle­tének problémái is, például a mérgezésekről szóló részben a kábítószer-fogyasztás kérdései, a gerontopsychiatriai részben pedig az időskori functionális zavarok. A második kötet - címe: Functionális kórképek és zava­rok - szintén három nagy téma­körrel foglalkozik. Az úgyneve­zett endogén psychosisok (ke­délybetegségek és schizophreni­­ák) fajtáit a túlnyomórészt - il­letve jelentős mértékben - kör­nyezeti vagy lelki tényezőknek tulajdonítható zavarok (például neurosisok, psychosomaticus megbetegedések) ismertetése kö­veti, majd a devianciák körében értelmezhető problémákat (alko­holizmus, a szexualitás zavarai, öngyilkosság, psychopáthiák, stb) tárgyalja. A betegségek nemzetközi osztályozásának összehasonlító táblázata, továb­bá irodalomjegyzék, név- és tárgymutató zárja a kötetet. A mintegy 1300 oldalas, szá­mos táblázattal és ábrával il­lusztrált kötetek kidolgozásában neves szakemberek - Buda Béla, Czeizel Endre, Csiky Csaba, Ge­re­vich József, Halász Péter, Ju­hász Pál, Kelemen András, Kuncz Elemér, Levendel László, Palkovits Miklós, Pethő Berta­lan, Rihmer Zoltán, Szilágyi András, Tariska Péter, Tringer László, Vikár György - működ­tek közre. Szerkesztette: Pethő Bertalan. (Magyar Pszichiátriai Társaság). A két kötet ára 1580 Ft. Meg­rendelhető utánvéttel a követke­ző címen: dr. Pethő Bertalan, 1014 Budapest, Tárnok u. 3. X 28 Morita Akio MADE IN JAPAN Legutóbbi könyvében Gombár Csaba azt ajánlja, hogy vigyázó szemünket Amerika helyett in­kább Japánra vessük, hiszen a korszerű ipar, a legfejlettebb technológia hazája immáron a Távol-Keleten, és nem az éppoly távoli Nyugaton lelhető fel. Nem kétséges, hogy az Árkádia is ha­sonló okok folytán vállalkozott Morita önéletrajzának megje­lentetésére. És ha így van, keres­ve sem találhatottt volna alkal­masabb könyvet a Made in Ja­­pan-nél, melynek szerzője Mori­ta úr, a világhírű Sony cég egyik alapítója és vezetője, aki emléki­rataiban megpróbál fényt deríte­ni a Sony titkára. A titoknak, ha lehet egyálta­lán titokról beszélni, számos ösz­­szetevője van. Az első, talán a legfontosabb az, hogy a céget fiatal tudósok alapították - mintegy 500 dollárnyi alaptőké­vel - 1945-ben, ily módon a kre­ativitás és az innováció szelleme első pillanattól kezdve meghatá­rozó lehetett a cég életében. (Maga Morita a tokiói egyetem fizika tanszékét cserélte fel a vállalatvezetői székre.) A kuta­tás és fejlesztés mindig első he­lyen állt a cég feladatainak rangsorában. A japánokat gyakran vádol­ják azzal, hogy valójában semmi egyebet nem tesznek, mint má­solják a már meglevő találmá­nyokat, esetleg továbbfejlesztve azokat. Morita sem igen igyek­szik megcáfolni ezt az állítást, legfeljebb érvényességét korlá­tozza. Nevezetes példája a tran­zisztoros rádió. Zsebrádiót a Sonynak sikerült először előállí­tania (bár az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy a terméket reklá­mozóknak eleinte nagyobb zse­bet kellett varratniuk, hogy elfér­jen benne a kisméretű készülék). A tranzisztor amerikai talál­mány volt, az amerikai gyártók azonban nem ismerték fel a ben­ne rejlő lehetőségeket, így a Sonynak viszonylag könnyen ment a szabadalom megszerzé­se. Ahhoz viszont, hogy igazán parányivá varázsolják, tovább kellett tökéletesíteni. A felmerü­lő technikai (és tudományos) problémák megoldása aztán olyan jól sikerült, hogy a Sony zsebrádió világsikere mellett egy fizikai Nobel-díjat is hozott egyik kutatójuk konyhájára. A zsebrádió, majd később a Walkman példája jól mutatja a Sony-titok másik összetevőjét, nevezetesen azt, hogy az élvonal­beli gyártóknak nem azt kell gyártania, amire kereslet van, hanem termékeihez kell megta­lálni a piacot. A harmadik fontos tényező az előző kettő ötvözete. Ahelyett, hogy amerikai termékek olcsó és silány utánzatait gyártotta vol­na, a Sony a legkorszerűbb tech­nológián alapuló minőségi árut szállított, viszonylag alacsony áron és körültekintő, jól szerve­zett reklámkampányok kíséreté­ben. (Hosszú ideig például gon­dosan igyekeztek eltitkolni ter­mékeik japán eredetét.) Így vált lehetővé, hogy a hazai konku­renciát is messze lekörözve, az elektronikai ipar vezető cége le­hessen. Amint Morita egy he­lyütt szerényen megjegyzi, a Sonynak mindmáig legalább fél év előnye van vetélytársaival szemben, ennyi ideig uralhatja egymagában a piacot, mert eny­­nyi idő kell a többieknek, míg utolérik. Ha valaki követni szeretné a Sony példáját, hát csak tessék! Bár nem hiszem, hogy egyha­mar Made in Hungary címmel olvashatjuk majd valamelyik vi­lágsikert világsikerre halmozó vállalatunk vezetőjének emlék­iratait. (Árkádia) K. A. Kiss József-Makay Béla NÉPI GYÓGYÍTÁSOK SZATMÁRBAN Makay Béla és Kiss József szer­zőpáros szórakoztató, ugyanak­kor tanulságos kötettel ajándé­kozta meg a könyvbarátokat. A Népszava Kiadó gondozásá­ban megjelent Népi gyógyítá­sok Szatmárban című kiadvány keletkezését a szerzők lelkiisme­retes, fáradságos kutatómunká­ja előzte meg. Az Erdőháton megbúvó kis falvakban - Túrist­­vándon, Fülesden, Penyigén, Ro­­zsályon, Botpaládon - idős em­berektől tudakolták, hogy mi­lyen népi gyógymódokat ismer­nek. A megkérdezett öregek né­melyike már 87-88 tavaszt is megért... A szerzők szándéka s a szer­kesztő munkálkodásának sar­­kallója az volt, hogy a könyvet lapozó olvasónak kitűnjön: a sokféle hasznos receptúra mi­ként keveredik a ma már moso­­lyognivaló tanácsokkal; továb­bá, hogy az egészség pótolhatat­lan érték minden ember számá­ra, s ha betegségbe esünk, sok­szor segíthetnek a gyógynövé­nyek. Fontos mindezt tudatosí­tanunk, mert rohanó, túlhajszolt világunkban aggasztó mérték­ben fogyasztjuk - gyakorta szükségtelenül is - a gyógyszere­ket! Egyes házi patikákban elké­pesztő mennyiségű gyógyszer halmozódik fel. Ám a gyógynö­vényboltok forgalma bizonyítja, hogy egyre inkább használjuk a füvekben, fákban rejtőző gyógy­szereket. A Népi gyógyítások Szatmár­ban című kötetben tallózva kitű­nik, hogy a népi gyógymód szá­mos javallata ma is alkalmazha­tó. (Természetesen a könyv olva­sóit óvjuk a kuruzslástól. Kulcs­mondat legyen, ha az orvos is így rendeli!) Erdőhát apró falvaiban úgy vélték, hogy a fejfájás gyógyít­ható: nyers, sós krumplival; re­szelt tormagyökérrel; nadájjal (piócával); sósborszeszes őrölt kendermaggal; halántékra he­lyezett szeletelt uborkával és sok egyébbel is. A szem betegsé­geinek gyógyítása kapcsán olyan betegségek medicinái tűn­nek fel, mint az árpáé, a csipáé, a szemgyulladásé, a kancsalsá­gé, a huzaté stb. A légzőszerv betegségeinek gyógyítása is gazdag szatmári arzenállal rendelkezik. Egy a sok közül: „Acsulapulevélből és izsófűből. .. Árkok, patakok partján megtalálható ez a két növény. Az én kislányomat gyakran kínozta köhögési ro­ham. Valaki azt mondta, hogy ez asztma, s hogy főzzek neki acsulapulevélből és izsófűből te­át. Ez jó asztmára. Mézzel éde­sítettem, hogy jobban megigya, meg hogy ez is használ neki. Amikor ezt iszogatta, két-három nap múltával elhagyták a köhö­gési ingerek." A megfázás, a nátha, a meg­hűlés sem maradt házi gyógy­szer nélkül a szatmári Erdőhá­ton. Hatásosnak bizonyult: „Amikor megfáztunk a hűvös idő miatt vagy gondatlanságból, minél előbb arra törekedtünk, hogy kiizzadjuk. A legjobb iz­zasztó a bodzatea volt. Száraz időben begyűjtöttük a levelét, utána megszárítottuk. Egy félli­teres lábasba tettünk egy jó csi­petnyi szárított, összetört bo­dzát, majd felfőztük, mézzel íze­sítettük és ittuk. Utána dunnába bújtunk. Izzadtunk is tőle, hogy csupa lucsok volt alattunk a le­pedő. " A kötetben előfordul még a fül, a száj betegségeinek, az idegbetegségnek, a csont, ízület bántalmainak gyógyítására szolgáló medicinák javaslata. Külön fejezet foglalkozik az asszonybajok gyógyításával. A könyv egyik legértékesebb ré­sze a gyógynövények jegyzéke, valamint a betűrendes szóma­gyarázat, amely szintén gazda­gítja ismereteinket. (Népszava) (Sándor) KÖNYVES KÖNYVVILÁG

Next