Könyvvilág, 1990 (35. évfolyam, 1-11. szám)

1990-06-01 / 6. szám

Két könyv között VÍZSZINTES: 1. Szép gon­dolat egy új kötetből (folyt, a függ. 1. alatt). 2. Amerikai író (Alfred) - Kötőszó - Ifjúi kö­szöntés. 3. Épületrész - Ellen­érték - Egykori csodafutó (Paavo). 4. Nőstény szarvas - Költőnő (Katalin) Német nyel­vész, a leghíresebb szótárak egyikének „atyja” (Konrad). 5. Fordított kettős betű - E sza­badszájú műfaj darabjai is he­lyet kaptak Kolozsvári Grand­­pierre Emil új kötetében. 6. Fényképészeti művelet - Műve­lődéspolitikus, egyetemi tanár volt, 1945-ben hunyt el (az utol­só négyzetbe személynevének kezdőbetűjével). 7. Az iménti kettős betű, ezúttal szabályo­san - A XX. századi magyar zene egyik nagysága (Pál) - Olasz színművésznő (Monica). 8. Ró - Összetört jármű - Ölte­nek vele - Kártyafiguraként szoktunk találkozni vele. 9. Alapfokú tanulmányait végzi - Magasba szökken. 10. Fogyasz­tásmérő - Olasz város. 11. Sze­mek, angolul - A zsáner eredeti francia Írásmód szerint - A Tisztgyár írója (Hans Hellmut). 12. Iskolák - A Mérleg sorozat új kötete. 13. Korty, szippantás - Kiabás - Széchenyi Zsig­­mond regénye. FÜGGŐLEGES. 1. A költői idézet folytatása. 2. Fül, ango­lul - Naplójának IV. kötete a könyvhét újdonsága. 3. Sajtos - Szúr - Saját kezűleg - Maró fo­lyadék. 4. Újságíró, filmszak­­ember (György) - Becézett női név. 5. Az egyik égtájra való - Ügy - Közép-európai Kupa. 6. Publikál - Stratford upon Shakespeare városa - Özönlés - Kóda közepe! 7. Kosztolányi Kornélia - Ligetes - Indiai po­litikus (Romes). 8. Postai befi­zetési mód - Régi római pénz Növény - Erről az ezredesről Szabó István készített filmet. 9. Kis törtrész - Múlt századi po­litikus, drámaíró, s egyben drá­mahős (László). 10. Különleges - Szereplő a Svejkben. 11. Nagy Viktor - Egy német vá­rosba való - Bátortalan, fél­szeg, latin eredetű szóval - Cu­kor süvege! 12. Idegen hossz­­mérték - Részvénytársaság - Mount ..., a Csomolungma másik neve. 13. Katona jelzője is lehet - Pénzhajigálós játék. Beküldendő a vastagon sze­dett sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1990. jú­lius 10. Az áprilisi számban közölt keresztrejt­vény helyes megfejtése a következő: RE­­MÉNYSÉGNEK ÉS TULIPÁNNAK; KORONATŰZ; BARANYI; NÉMETH ÁKOS; VÁRI; RÓZSA ENDRE; BENEY ZSUZSA; SZAKÍTÁSOK; PETRI GYÖRGY. Könyvutalványt nyertek: Budapestiek: Árvay Anna, Bukarest u. 3. 1114; Baki Mónika, Kérő­ u. 2. 1112; Döndő Rezső, Guzsaly u. 24. 1­163; Feke­te Lászlóné, Petőfi tér 3. 1052; Ivanek Ist­ván, Zsókavár u. 54. 1157; Kovács And­­rásné, Regős u. 3. 1118; Possel Ernőné, Október 6. u. 18. 1051; Szekula László, Állomás u. 7. 1102; Török Mónika, Szigli­geti u. 5. 1193; Vranyecz Imréné, Gyön­gyösi u. 2. 1138. Vidékiek, id. Csicsó János, Debrecen, Rákóczi u. 19. 4024; Gágyor Imre, Szol­nok, Bozsó K. u. 3. 5000; Kiss László, Ge­rendás, Dózsa u. 1/1. 5925; Márton Ist­vánná, Hedrehely, Szabadság u. 55. 7533; Oszlányi Zoltán, Zánka, Gyermekköz­pont, 8250; dr. Puskás Lajosné, Kiskun­halas, Kuruc vitézek tere 27. 6400; Sógor Ferenc, Sopron, Várkerület 106. 9400; Szabó Imréné, Heves, Dobó út 1. II. Ih. 3360; Sztartek László, Göd-Alsó, Budai Nagy Antal u. 1.2131; Szombathy László, Kompolt, Kossuth Lajos u. 17. 3356. A nyereményeket postán küldjük el. 1 1 3 ■ k5 6 7 g 9 AoAdA2.As• i­v . z­3­U­S­Q­T­s­3­w­M­il Zt,___ 15 l •—x■* A Magyar Újságírók Szövetsé­ge, valamint a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése könyv- és olvasás­népszerűsítő pályázatának idei nyertesei: 1. Földes Anna (15000 Ft); 2. Murányi Gábor (10000 Ft), Bánszki István és Bukta Zsuzsa (5000-5000 Ft). A könyvismertetések kategóri­ában: 1. Sükösd Mihály (15­000 Ft); 2. Aranyi László és Vörös Péter (10000-10000 Ft); 3. Tasnádi Attila (5000 Ft). A zsűri által adományo­zott különdíjakat Moldoványi Ákos (15000 Ft), Szűcs Kata­lin (15000 Ft) és Domokos Mátyás (30000 Ft) vehették át Zöld Ferenctől, az MKKE igazgatójától az ünnepi könyv­hét sajtótájékoztatóján. * Az Illés Endre életművének gondozásáért, elemzéséért járó Illés Endre-díjat idén a Szép­­irodalmi Könyvkiadó Bodnár György irodalomtörténésznek adományozta. * Budapesten 20000 kötetes közművelődési könyvtár cédu­laleltáros nyilvántartással, be­tűrendes és szakkatalógussal jutányosan eladó, megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: az 113-0278-as telefonszámon. Hegedűsnénél (Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége Könyvtára). * A Maecenas Könyvkiadó dí­ját idén Smaranda Enache, a marosvásárhelyi bábszínház igazgatója kapta. A könyvki­adó oklevelét Konrád György, a Nemzetközi PEN-klub elnö­ke adta át. Helyreigazítás: A Könyvvilág 1990. májusi számának 25. ol­dalán hibásan jelent meg Ékés Ákos Kulcsolt Kígyók című verseskötetének az ára, mely helyesen: 178 Ft. Nagyasszony! jellem 1943-ban jelent meg az első igazi nagyasszony hős az akkor 38 éves színésznő, Sulyok Má­ria pályáján. Gertrudist játszot­ta­­ a Madách Színházban. Előtte - 1945 előtt - ő is jobbá­ra afféle Végzet Nője volt, mint Mezei Mária, meg - egy fanyar kiadásban - a nemrég két tévé­interjú erejéig latin vidékről hazatért Muráti Lili. Ám ettől a (nem elég sikeres) szerepkörtől kezdve valamiképp ez a magá­nyos egyedülvaló nagyság ju­tott ki neki. Előbb a számára mindig nagybetűs Színpadon.­­ Később - tévé születvén - a manapság drámabemutatók szempontjából nyomorszintre süllyedt képernyős produkci­ókban, azaz mindkét pregnáns játszóhelyén egyaránt. Ferenczi Vera igazán utolsó pillanatban készült interjúsoro­zata ezt a­­ különben rendkívül életben élő, erős lelkű asszonyi jellemet rajzolja fel; okosan ki­választott (sajnos posztumusz) nyilatkozók roppantul fontos kiegészítéseivel a Múzsáknál megjelent munkájában. Meg­bízható közvetítőként s alázat­tal (hadd legyek hálás szakmá­ban dolgozó, önző szerkesztő), mutatványválasztásra érdemes dicséretességgel szegődött az idős színésznő hallgatójává-hí­­vőjévé. Intimitásokba - mert igazá­ban mik is ezek a magánéleti mozzanatok egy igényes, e szí­nészembert (vigyázat, nem az esendően emberi művészt!) megjelenítő könyben! - őszinte örömömre nem ment bele. (Nem is engedte volna bele­menni az interjúalany.) E tisz­telettudó­s ezenfölül tisztesség­gel fölkészült szerzőkolléga be­csületére legyen mondva (a ma­ga számára is váratlan, de szük­ségképpeni), előszavában be­vallja, hogy másfél évtizede, té­véügyelőként elkövetett ballé­pése idején „szeretett bele” Su­lyok Máriába. Ő megértően szólt jó szót az érdekében, ami­kor elette a felvétel céljára szánt nyers uborkát a szereplők elől... A fél délelőtt elolvasható (hisz a kitűnően kiválasztott fo­tókkal s a rengeteg emléket föl­idéző - 1984-ig tartó - színpadi szereplistával együtt is csupán 166 kis oldalra rúgó) könyvecs­ke mindenekelőtt az én ötvenes nemzedékemnek lehet kedvelt olvasmánya. Miért? Mondjuk, azért, mert mi olyan szerepekben láthattuk a 40-45 éves kora után csúcsra ért és onnan valójában soha le nem lépett Sulyok Máriát, mint (magamról beszélek, persze) Zrínyi Ilonaként a (most rögzí­tettem, meglepetve, az átmene­ti) Néphadsereg Színházban; Szigligeti Ede II. Rákóczi Fe­renc fogságá­ban, majd Csehov Sirály­á­nak Arkagyinájaként (az utolsó, névváltoztatásra kí­vánkozó percekben ugyanott), aztán 1959-ben, harminchárom fölkiáltójellel mint Clara Za­­chanassiant Az öreg hölgy láto­­gatásá­ban (amit - bizonyisten - sem akkor, sem a Sulyok Má­ria által oly nagyra értékelt Ruttkai Éva rákbéna hattyúda­laként nem éreztünk annyira agyonbeszélt műnek, mint ma­napság), továbbá - bocsánat, a Trójai nők Hekabéját nem lát­tam - a remekmívű krimi, az Arzén és levendula Abby nénije­ként a Pesti Színházban. Ha meggondolom, hogy Ör­kény István felejthetetlen Macskajáték­a (ez a német nyelvterületet is vele, az ő Or­­bánnéjával meghódított, min­den emberi apróságot sokáig érvényesen tartó remeklés) még csak ezután következett (és má­szor ment), majd hozzáteszem, hogy az alkotóilag akkor szin­tén a legmagasabb fokra hágott írónőnk, Szabó Magda Régi­módi történet­é­ben micsoda Rickl Mária cívis-fejedelemnőt alakított­­ nekem, nekünk s 1977-ben is felnőttérző fejjel élő mindannyiunknak -, akkor e hiányos felsorolás végén is köszönettel kell illetnem a je­lentőségre érzékeny, a színész­emberi, művészasszonyi nagy­ságot befogadva­ visszaadva dolgozó szerzőnőt, hogy ennek a - ma már elvétve előforduló - szikár nagyformátumnak a megörökítésére vállalkozott. Interjúkötetének hősnőjét -a­mily különös egybeesés is ez - 79 éves korában, november ötödikére eső születésnapján temették. Gyönyörű skorpió volt, mint asztrológus barátom (és külső munkatársam a Film Színház Muzsikánál) jelezte. Kétség s remény közt ingó, mégis „magában éleitől bíró művészalkat tehát” - mondtam magamban, s ebben marad­tunk. Gábor Miklós, a fiatalkori fellépőtárs ugyanezt így fogal­mazta meg Ferenczi Verának. Idézek: „Az ő korosztályának volt valami különleges tulaj­donsága, amit nem tudok más­képpen megfogalmazni, mint hogy úriemberség. Ezt a fogal­mat most meglehetősen tág ér­telemben használom. Uray Ti­vadar, Somlay Artúr, Greguss Zoltán és még sorolhatnám a nagyokat. Mindannyiukra jel­lemző, hogy sohase vétettek lé­pést, nem tettek olyat, ami tisz­tességtelen vagy éppen felesle­ges.” (iszlai) (Ferenczy Vera: Sulyok Mária. Múzsák, 166 oldal, fűzve 80 Ft.) KÖNYVILÁG

Next